Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-20 / 43. szám

4 195.1 február 29., péntek A balesetek elhárításának egyik láncszeme: az oktatás A népgazdasági tervek sikeres végrehajtásának és a tervek idő- előtti teljesítésének egyik döntő feladata a jó és eredményes ter­melés. A termelés és termelé­kenység fokozásának egyik fontos alapfeltétele: a munkavédelem. A jó és eredményes munkavé­delem egyik fontos és döntő fel­adata az üzemi balesetek elhá­rítása. Ennek jelentős része a nevelés és az oktatás. Az okta­tás eredményességét csak jó szervezéssel tudj uk kellőképpen biztosítani. A jó szervezés biz­tosítja, hogy a dolgozók az okta­tásokon meg is jelenjenek. Az oktatásokon való megjelenésért pedig mindenkor a művezetők és csoportvezetők felelősek. Az elméleti oktatás ulán lehet csak kiállítani az oktatási könyvecs­két, melyet az oldató és a kiok­tatott dolgozó is aláír a helyszí­nen és az oktatás megtörténtét az üzemi munkavédelmi felelős is igazolja. Az elméleti oktatáson feleltetéssel kell meggyőződni arról, hogy a dolgozó mennyire sajátította el a gyakorlati oktatás anyagát. Vannak olyan dolgozók is, akik nem ismerik fel az oktatás jelen­tőségét és nem jelennek meg. Az ilyen dolgozókat először meg­győzéssel próbáljuk bevonni az oktatásba s ha ez nem megy, ak­kor a büntetéshez kell folyamod­ni. Az oktatás hiánya következté­ben megyénk egyes üzemeiben elég magas volt az elmúlt évben a balesetek száma. Jelentős hiba volt néhány nagy üzemünkben, mint például a békéscsabai Tég­lagyárban, ahol a múlt évben 214, á Mezőhegvesi Cukorgyárban, ahol 125 baleset következett be — szemben a Sarkadi Cukorgyár­ral, ahol 23 baleset volt ezidő alatt. Ez utóbbi példa is bizo­nyítja: itt foglalkoztak a baleset- elhárítással és főképp az okta­tással. Túl sok voll a baleset az elmúlt évben a békéscsabai Forgácsolóban és az építkezések­nél is a dolgozókhoz viszonyítva — itt meg kell jegyezni — főként az újonnan alakult vegyesipari KTSZ-eknél. Állami gazdaságok­nál és a gépállomásoknál sem fordítanak elég gondol az olda­lasra. A gépállomásoknál ennek következtében 231, az állami gaz­daságokban 281 baleset volt az elmúlt évben. Ezek közül 21 al­kartörés. A traktoroktól le-fel ug­rálás következtében pedig egész sereg comb- és lábtörés követke­zett be. Aránytalanul magas a sérülés a békéscsabai Ruhagyár­ban, de a gyulai Harisnyagyár­ban is —, ahol éveken keresztül úgyszólván nem volt baleset. Mindezeket a hiányosságokat csak akkor tudjuk idejében meg­szüntetni a baleselelháritás terü­letén, ha a dolgozót naponta is figyelmeztetjük, milyen veszély fenyegeti munkája közben. Ho­gyan kell ellene védekezni, mi a helyes, általános magatartás az üzemben, beleértve a biztonságos öltözködést is. Ezeknek a figyel­meztetéseknek, előadásoknak nem szabad sablonosnak lenni, mert az ilyen előadáson a dolgozók elfásulnak; eljönnek ugyan az előadásra, lfogy élegei tegyenek a törvény által előírt követelmé­nyeknek, de eredmény az ilyen oktatástól egyáltalán nem vár­ható. Nemcsak arról kell tájékoz­tatni, ha nem használja a védő- felszereléseket, megsérülhet, ha­nem ennél mélyebb értelemben. Tudnia kell a dolgozóknak pél­dául a fizikai ártalmakról, a hely­telen testtartásról, a mechanikus veszélyekről és fel kell világosí­tóm a vegyi ártalmakról. A dol­gozóknak éreznie kell az eml>er- ről való gondoskodást, hogy kü­lönbséget tudjanak tenni a múlt­tal szemben, amikor a kapitalista gyártulajdonos minden oktatás nélkül odaállítolla a dol­gozókat a legveszélyesebb mun­kahelyekre is, aminek következ- knénye mindig baleset volt. Ahhoz, hogy a balesetek száma állandóan csökkenjen, fokozott gondot kell fordítanunk a balesetelhárítási oktatásra. Különösen az újonnan alkalmazóit dolgozókkal kell so­kat foglalkoznunk és így az dé­liünk lűzölt feladatoknak meg is felelhetünk, annál is inkább, mi­vel alkotmányunk is kimondja- nálunk; »Legfőbb érték az em­ber. 5 A legtöbb megyében jól halad a gyümölcsfák téli védelme A gyümölcsösök kártevői elleni védekezés ©Iső szakaszát, a fák tisztogatását február 28 ig lie k^H fejezni. Ezt követi a rügy fakad előtti permetezés, amelynek elvégzésére mar a mostani munkák idején fel kell készülni. A most folyó munkákban Békés megye élte el eddig a legjobb eredményt, de Nógrád, Somogy, Szabolcs, \'as, Veszprém és Zala megye is derek as munkát végzett. Annál rosszabb, hogy a három gyümölcstermelő megye*. Bács, Heves és Pest erősen lemaradt. R á<l i o Február 21., szambát Kossuth Rádió 6.00 Falu-rádió. 1. Gazdakalendárium. 2. Fahamu, trágyáié és egyéb tartaléktrá­gyák alkalmazása. 3. Egy termelőszövet­kezet üzemtervének és beadási tervének összefüggése. 4. Hogyan készül a tavasz­fa a román dolgozó parasztság. 11.30 A szovjet állattenyésztés tapasztalatidról. 12.30 Balti szovjet népek dalaiból. 13.00 A rádió művészeti híradója, 13.20 Hang­lemezek. 14.15 Magyar és szovjet nép­dalok. 14.30 Vaszjlij Tyorkin. Elbeszélő VIHARSAROK NÉPE az MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Sz tálin-ut 7.s I. emelet. Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.: 21-76. Békési Nyomda, Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. költemény. 15.00 Beszélő atlasz. 15.45 Állami vállalatok hírei, 15.50 Hangszer­szólók. 16.10 Képek a szovjet életből. 16.20 Dankó Pista és Sas Náci dalaiból. 17.13 Indulók. 17.30 Sosztakovics: Hat kórusköltemény, 18.00 Falurádió. Szövet­kezeti Híradó. 18.30 Szív küldi... 20.10 Láttuk, hallottuk, olvastak. 22.25 Tánc éjfélig. Petőfi Rádió 7.00 Polkák. 7.35 Filmzene. 8.40 Szines muzsika. 9.45 Görög gyermekek műsora. 10.10 Délelőtti hangverseny. 10.50 Opera- részletek. 15.00 A hajdú-bihari együttes és a balassagyarmati népi zenekar mű­sora. 15.25 A rabság országából. 15.45 Magyavi Imre és zenekara csárdásokat játszik. Hangi. 16.00 Ivan Martinov elő­adása. 16.35 Közgazdasági negyedóra. 16.50 Szív küldi-.. 17.10 Tanuljunk ének­szóra oroszul. 17.30 Szovjet népek dalai. 18.00 Tánczene. 18.45 Tarjáni Tóth Ida és Lukács István eimbalmozik. 19.00 Min­denki operája. I/íUmsomU Hifit mmummm A SZOVJET FILM ÜNNEPE sikeréért fáradságot nem ismerve dolgoznak megyénk filmszínházai­nak dolgozói, közönségszervezői. Munkájuk eredményéről egyre több levél érkezik szerkesztősé­günkbe. Hermáim Andrásáé, a magyarbánhegyesi »Kossuth« mozi dolgozója levelében arról számol be, hogy ifj. Nagy Gyula, a »Bé­ke« tszcs tagjai közül filmfele lősöket állított be. A mozi irodá­jának kilincsét szinte egymásnak adják át a filmfelelősök. Az üzem­vezető megmagyarázza nekik a szervezés módját, s örömmel álla pitja meg, hogy a közönségszer­vezők száma a Szovjet Film Ün­nepére 9-ről 25-re növekedett. A közönségszervezők közül kitűnik Csabai Terézia MSZT-tag, aki fá­radhatatlanul végzi a szervezési munkát. FABI JUSZTINA elvtársnő ar­ról ir, hogy nagy hatással vannak a szovjet filmek a dolgozó pa­rasztságra. A békési »Vörös Csil­lag« és »Szabadság« fezek iag j«i is lelkesen szervezkednek, mi­vel filmlátogatási versenyben van­nak egymással. A »Vörös Csillag« tsz 350, a »Szabadság« fez pe­dig jóval több látogatót akar be­szervezni. Bereczki elvtárs, az MSZT részéről ezer látogató be szervezését jelentette be. A gim­náziumi tanulók 700-an készülnek megtekinteni a szovjet filmeket^ Az MNDSZ tagjai körében azon­ban nem folyik a szervezés, bá­rom hónapja ninc3 mozifelelőse az 1800 tagnak. Hasonló a helyzet a fö'dművesszövefkeaetnél is, ahol kevés gondot fordítanak a szov­jet filmek megismertetésére. A Ko­sárfonó üzemből 500 dolgozó látó" fogatja a mozit a Szovjet Film Ünnepe alatt. Ezzel szeml»n a Seprű üzemben gyenge a szerve­zés, pedig ott jóval t öl dem dől goznak. MIKOLA ZOLTÁNNÉ, a gyulai »Petőfi* filmszínház vezetője is a közönségszervezők lelkes munkájá­ról számol be levelében, leírja többek között, bogy a Petőfi-mozgó dolgozói kivétel nélkül vállalást tettek a Szovjet Film Ünnepén bemutatásra kerülő filmek még na­gyobb látogatottsága érdekében. Felosztották egymás között a vá­ros üzemeit, tömegszervezeteit, töb­ben párosver&enyre léptek egymás­sal s eddig 5729 látogató beszer­vezésére kötöttek szocialista szer­ződést. A mozi dolgozóinak nagy segítséget nyújtanak a szervezés­ben az üzeuiek közönségszervezői, akik jó felvilúgositó munkával is­mertetik a Szovjet Film Ünnepe és a Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap jelentőségét. BOGNÁR FERENC, a mezőme­gyeri mozi üzemvezetője verseny­felhívással fordult megyénk vala­mennyi keskeny fi lines mozi-üzem­vezetője és vetitőgépkezelője felé. Levelében többek között ezeket Ír­ja: »A mezőmegyeri Szabadság­mozgó dolgozói tisztasági versenyre hívják megyénk összes keskeny- filmes mozijának dolgozóit a Szov­jet Film Ünnepe tartamára. El akarjuk érni, hogy mozink és gép­házunk a Nazarova- és Vörös in­mozgalom keretében mindig tiszta és üzemképes legyen és a legtelje­sebb mértékben segítse elő a Film Ünnepe alatt a dolgozók szórako­zását, tanulását. Az MHK a szocializmus épí­tésének és a Iteke megvédésé­nek fontos fegyvere. A% MHK testnevelési rendszer 1953. év első jelentéseinek tapasztalatai A szocializmus építése napról-napra újabb távlatokat vetít elénk, napról-napra újabb célokat jelöl ki számunkra és ezek­nek a céloknak elérése újabb és hatal­masabb feladatok végrehajtására kötelez mindannyiunkat. Nemigen mutatkozott ez meg a feb­ruár 1-én beérkezett jelentések alapján, hogy sportköreink az 1953. évi MHK- testnevelési rendszer szervezési, jelentke­zési és oktatási munkáival lényegesen foglalkoztak volna. Sportköreink arra hivatkoznak, hogy a területi elnökségek­től nem kapták meg a fejlesztési tervet. Valamennyi sportkörnek mielőbb meg kell kezdeni az 1953. évre szóló je(lent- kezési, szervezési és oktatási munkát. Igen fontos feladat, hogy még a nagyobb tavaszi munkák beindu­lása előtt minden sportkörben a kötelező előadásokat megtartsák és a szervezési munkák mellett, gyakorlati munkát is végezzenek. Meg kell kezdeni a téli foglalkozásokat, a tornatermi edzéseket. Az MHK-test ne vei esi rendszer biztosítja az egészévi foglalkoztatást és e'ppen ezért nem szabad az MHK-testnevetési rend­szert idényjellegűnek venni, mint azt egyes sportkörök vélik. Munkánkat eredményessé csak úgy tudjuk tenni, ha részletesen megismer­tetjük a dolgozók széles tömegeivel az MHK-iestnevelési rendszer jelentőségét és célját. Számtalan esetben felhívtuk már a vállalatok üzemi bizottságainak figyelmét a sportmunkára. Ezen a téren nem igen mondható, hogy az üzemi bizott­ságok magukévá tették volna ezen felhí­vásokat, mi sem bizonyítja jobban, mint a február 1-én beérkezett sportköri MHK havijelentés. Igen suliin találkozunk olyan kérdéssel, hogy egyes szakszerve- vezeti funkcioná iusok nincsenek tisz­tában az MIIK-testnevelési rendszer je­lentőségével és annak fontosságával. Területi elnökségeink a jövőben na­gyobb súllyal legyenek a sportköreik felé és fokozottabb felvilágosító munkán keresztül foglalkozzanak az MHK-test- nevelési rendszer jelentőségével és céljá­val, hogy minden funkcionárius és min­den dolgozó tisztán lássa az MHK je­lentőségét. Kötelességünk, hogy a meglévő hiá­nyosságainkat minél hamarabb számol­juk fel és valamennyien a felelősséget átérezve, dolgozzunk munkánk eredmé­nyesebbé tételéért. MOLNÁR LÁSZLÓ MHK-előadó. KOSÁRLABDA Vasárnap délelőtt nagy érdeklődés mellett rendezték meg Békésen, a gim­názium tornatermében Békés megye 1953. évi kosárlabda középiskolai bajnokságát. A megyei döntőkön resztvettek a békési, szarvasi és a békéscsabai gimnáziumok női és férfi csapatai, valamint a gyulai gimnázium férficsapata. Kevesebb csapat vett részt, mint 1952-ben. Érthetetlen, hogy miért maradt távol a megye többi középiskolája. Többek között Orosháza Szeghalom, de a többi iskolák csapatai is, A bajnokságot Krisztián László, a megyei oktatási osztály képviselője nyi­totta meg. A bajnokság befejezése után ugyancsak ő adta át az érmeket a baj­nokoknak, illetve a helyezést elért csapa­tok tagjainak. Eredmények a követ­kezők: Nők: Szarvasi gimnázium—Békéscsa­bai gimnázium 27:23 (11:12), Békési gimnázium—Szarvasi gimná­zium 60:14 (27:9). A döntőt biztos fölénnyel nyerte a békési csapat. Kosárdobók: Ollári 28, Nyíri 9, Ko- csor 8, B. Kovács Irén 5, .Szilágyi és Andor 4—4, Goda 2, illetve Podmaniczki 7, Paulovics, Sepsei-Janovics 2—2, Cser­háti 1. Férfiak: Békési gimnázium—Gyulai gimnázium 74:14 (38:6), Békéscsabai gimnázium—Szarvasi gim­názium 32:20 (19:9), Szarvasi gimnázium—Gyulád gimná­zium 53:13 (31:4). Selejtező mérkőzések a III-IV, helyért. Döntő: Békési gimnázium—Békéscsa­bai gimnázium 74:29 (30:17). A férfi döntőben is simán győzött a békési csapat. Kosárdobók: Vámos 22, Csurka 20, Gazsó 14, Mucsi 6, Molnár—Pipó 4—4, Szabó—Bíró 2—2, illetve "Szóród! 13, Hrdlicska 5, Viczián 3, Tinkó—Skaliczki 2—2, Németh 4, ,A békési csapatok minden megeről­tetés nélkül nyerték a megyei bajnoksá­got annak ellenére, hogy a mérkőzések alatt sokat játszottak az utánpótlás tag­jai. A résztvevő többi csapatok közül, fő­leg a békéscsabai és szarvasi csapat mutatta meg, hogy ha kellőképpen fog­lalkoztatnák őket, szép eredményeket ér­hetnének el. Ezért felhívjuk a patronáló sportkörök figyelmét, hogy foglalkozza­nak ezzel a sportággal is, mert komoly anyag áll rendelkezésükre. A megyei kosárlabda bajnokság küzdelmei a közel­jövőben beindulnak és akkorára készít­sék elő csapataikat, hogy az 1933. évi bajnokságban már ne csak 3—4 csapat induljon el. (Fucker Lajos, Békés.) — MEGHÍVÓ! A Magyar Irodalom- történeti Társaság megyei előadói szak­osztálya február 22-én (vasárnap) délelőtt 0 órakor a békéscsabai leánygimnázium­ban a megyei előadók részvételével szakosztályértekezletet tart. Az értekez­leten a mai magyar irodalom kérdéseit vitatják meg, A referátumot Hegedűs András szarvasi előadó tartja. Az érte­kezletre ezúton is meghívják a tömeg­szervezetek vezetőit, kulturfelelőseit. Apróhirdetések Motorhenger ívfény hegesztések, hidegen, tömören, megmunkálhatóan; vizköpenyfa- gyások szétszerelés nélkül, szeíbep.feltölté- sek; Osgyán mérnök, Békéscsaba. Jóállapotban lévő F helikon és egy he­gedű eladó, Orosháza, Rákóczitelep, Tá­bor-utca 11 sz, 80 basszusos jókarban lévő tangóharmó* nika eladó, Újkígyós, Iskola-u. 15. MOZI SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Békís- csaba. Febr. 18—24 »Támadás 6.25-kor.« BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békéscsa­ba. Február 18—24: »Tanító». TERV “ FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. Február Í8—r20: »Dalolva szép az éle-.« PARTIZÁN FILMSZÍNHÁZ, O o,há­za. Február 18—24-ig: »Tanító«. BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. Február 19—21: »Ütközet békében.« PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyűl*. Február 18—24: »Vihar.« * 1 2 * * 5 HIRDETMÉNY Értesítjük az utazóközönséget, hogy « mai nappal kezdődően a 660Ö és a 6607 gyorsmotor voltatokon a következő díj­szabási kedvezmények érvényesek: 1. Teljes áru, féláru, 33 és 66 százalé­kos mérséklésű gyorsvonat párnás ko­csira érvényes menetjegy. 2. A Magyar Vasúti Személydijszábás II. Rész, III. Fejezetében foglalt párnás kocsira szóló ossz vonalai: • rrSopötios és % gyorsmotorvonat útvonalára, vagy az út­vonal egyrészére érvényes 2Ő3 km-es —» éves, illetőleg, havi bérletjegy. (Fapado* kocsira szóló bérletjegy csak a két ko- csifajta közötti rendesáru menetdijkülön- bözet megfizetése esetén.) 6 3. Tanulóhavijegy és a dolgozók havi-, illetőleg félhavi jegye, a személyvonat fapados kocsira érvényes havi-, illetőleg félhavijegy kétszeres árának megfizetése esetén (fél, vagy egész hónapra érvénye­sített). Magyar Vasúti S '.emélvdijszabás II. Rész. (3). 714/3—3/1953. 1 5. B. sz. A* érdekelt utazóközönséget a< alábbi módo­sításokról értesítjük: * 1. A dolgozók napi munkába járá­sára szolgáló jegyek megváltásához szükséges igazolvány érvénytartamát a foglalkoztatás igazolását követő hónap 5. napjának 24. órájáig meghosszabbítjuk. 2. A dolgozók menettérti jegyének használatánál érvényesülő azt a korláto­zást, amely szerint a lakóhely szerinti állomáson megváltott menettérti jeggyel a munkahelyről történő visszautazás leg­korábban a jegyváltást követő 5. napon történhet — érvényen kívül helyezzük. Állomásotok. Hálószoba 510'—lói Konyha 2.748—löl nagy választékban kapható a Bútorértékesítő Vállalat bolljában: Békéscsaba, Sztál in-út 25 sz., Orosháza, Vörösmarty_utoa 2. Az e heti TOTO-szelvényen nemcsak a labdarugó loko­motív Kupa, hanem a labdarúgó NB I-es csapatok Magyar -Népköztársasági Kupa mérkőzéseire is tippelhet !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents