Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-21 / 44. szám

1953 FEBRUÁR 21., SZOMBAT Ara 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM r---------------------------- ^ A Gyarmati Ifjúság Napja Az eleki MNDSZ csasztuska brigádja a begyűjtési terv teljesítésére buzdítja az asszonyokat Világ proletárjai egyesüljetek! Fejlesszük »svábö a Szabad Föld Téli Esték eredményeit Hatalmas feladat vár mezőgaz­daságunkra a szocializmus épí­tésében, dolgozó népünk anyagi jólétének állandó növelésében. Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk maradéktalanul teljesítse a reá váró feladatokat, olyan nagy­üzemi gazdálkodást kell, hogy folytasson, amelyben fejlett gépi technikával, modern agró- és zoó- technikávalj a jól hevált és át­vett szovjet termelési módsze­rekkel évről-évre mind nagyobb Ierméseredményl biztosít. Mezőgazdaságunk már eddig is viszonylag fejlett gépesí­téssel rendelkezik és a sz jv- jet mezőgazdaság gyakorlati dol­gozói és tudósai szinte naponta adják át bőven gyümölcsöző ta­pasztalataikat. Állami gazdasága­ink, gépállomásaink, termelőszö­vetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink már értek el jó eredményeket a szovjet agro- és zoótechnika alkalmazásával. Ezek az eredményei* azonban kezdetle­gesek. Egész mezőgazdaságunk fejlődését, az új módszerek szé­les körben való alkalmazását gá­tolja az, hogy mezőgazdasági dol­gozóink többsége — a termelő- szövetkezesek tagjainak többségét is beleértve — szaktudásban, po­litikai képzettségben, öntudatban és általános műveltségben nem fejlődik együtt a rohamos gé­pesítéssel, nem tudja «megnyer- gelni a technikát és elégtelen oktatása, nevelése miatt idegen­kedik, fél az új módszerek beve­zetésétől. Dolgozó parasztságunk szakmai politikai képzettségének fejlesz­tését, az új termelési módszerek elterjesztését a Szabad Föld Téli Eslék előadásai is hivatva van­nak elősegíteni. Megyénk terű­idén általában elég' sikeresen, elég nagy látogatottsággal folynak az SZFTE előadások. Sőt. a bein­dulás óta állandóan növekszik az előadások és a látogatók száma. Például az elmúlt év októberé­ben megtartott 110 előadásnak 12.310, a novemberben megtar­tott 2C7 előadásnak 31.226, a de­cemberben megtartott 311 elő­adásnak 48.284, a januárban meg­tartott 389 előadásnak 50,640 hall­gatója volt. Füzesgyarmaton az SZFTE előadásokon részvevő dolgozók száma 300 és 500 közölt váltakozik, A községi pártbizott­ság és a tanács már a kezdet kezL delén gondot fordított az előadá­sok témájának jó összeváloga- tására és lelkiismeretesen felké­szülő előadókat bízott meg az előadások megtartásával, melye­ket minden alkalommal nívós kul­túrműsor egészít ki. Kevermesen 300 és 400 közölt váltakozik az utóbbi időben az előadásokon megjelenő dolgozók száma. Méh­keréken 80—170 közölt váltako­zik az előadást meghallgató dol­gozók száma. Hatalmas tömegok.tató munká­ra világítanak rá a fenti szá- mok. Ennek ellenére mégsem ne­vezhető kielégítőnek a tömegue- velési munka megyénk terüle­tén. Az előadások és a részve­vők száma sokkal több volna, ha minden községben és min­den termelőszövetkezetben rend­szeresen megtartanák az SZFTE előadásokat, amit követelőén meg­kíván kullúrforradalmimk győ­zelme minden községi és terme­lőszövetkezeti üzemi pártszerve­zet vezetőitől, községi' tanácsa­inktól. Ezzel szemben számos községben még egyetlen egy SZFTE előadás sem volt a tél folyamán. Ilyen községek Okány. Hunya és Bél megver. Hatalmas lazaság mutatkozik termelőszö­vetkezeteinkben is, az SZFTE elő­adásokkal kapcsolatban. Megyénk területén mindössze 25 termelő­szövetkezet pártszervezete s in­téző bizottsága ismerte fel az ismeretterjesztő előadások meg­szervezésének, megtartásának fon­tosságát. Például a békési «Uj Barázda» tsz tagjainak zöme — 150—200 fő — állandóan meg­jelenik a dia-filmvetítéssel és műsorral egybekötött előadáso­kon. Vonzóvá telték és eredmé­nyesen folynak az előadások a sarkadi «Haladás» és «Győzelem» termelőcsopor tokban is. Több mint 300 termelőszövetkezetben azonban nem fordítanak gondot a tagok szakmai, politikai tudá­sának általános műveltségének, öntudatának fejlesztésére. A sar­kadi «Dózsa» tsz párttitkára, Széplaki elvtárs például megelég­szik azzal, hogy a tsz több mint 100 tagja közül huszonötén részt vesznek alap- és középfokú po­litikai oktatásban és hogy néhá- nyan . el-elmennek a «Haladás» Isz-ben megtartott SZFTE elő­adásokra. Arra nem is gondolt, hogy a «Dózsa» tsz-ben is meg­szervezzék és rendszeresen meg­tartsák az ismeretterjesztő elő­adásokat. ’ Az SZFTE előadások sikere, vagy sorozatos elmaradása á párt­szervezetek vezetőinek és a ta­nácselnökök törődésén, vagy nem­törődömségén múlik. Gyulavári­ban pl. a községi pártbizottság titkára, Kovács elvtárs azt sem ludja, hogy melyik napokon szok­ták megtartani a községben az SZFTE előadásokat. Csak akkor jelent meg az előadáson, amikor ő maga is előadó volt. És ilyen példát még- számosat lehet ta­lálni megyénk területén. Lelkiis­meretlenségre vall az is, ahogy Marom ban kezelik az ismeretter­jesztő előadásokat. Nemrégen egy este 6 órakor .egyik tanító szülők iskoláját tartott, utána a másik tanító Petőfi Sándor éle­tét ismertette, azt követően pedig az «Alkotmány» tsz elnöke a tsz évi tervét ismertette egy és ugyanazon helyiségben, egv és >fckzoSÁOYí*csIisizn szövetkezeti közs£g£ kesziil a tavaszi imiaksíkra fl vetőmag biztosítása az „Új Élet“ tsz-ben is az egész tagság érdeke (Kiküldött munkatársunk jelenti:) »A termelőszövetkezeti csoport tagjai a közös termelésben ősz szes igavonó állataikkal, valamint a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállataikkal vesznek részt. A belépő tagoknak a közös gazdálkodásba vitt földterületükhöz szükséges vetőmagot, va- lamint a bevitt állatokra eső takarmányt is be kell adni a kö­zös gazdálkodásba.« — így Írja elő ezt a termelő­szövetkezeti csoportok a’apszabóly- zata. A mezőkovácsházi »Uj élet:; tsz-ben az elmúlt év őszén nem tartották ezt be. Bevitték ugyan hz igavonó állatokat a közös állat- állományba, de a takarmány és a vetőmag bevitelével keveset tö­rődtek, Ez is részben oka — a hanyag gondozás mellett —, hogy komoly nehézségeik vannak az ál­latállomány átteleltetésében most a az ősszel is nehezen ti ettük biztosítani a vetőmagvakat. Elké.,- tek emiatt az őszi vetéssel s bi­zonyos, a későn vetett búza keve­sebb termést ad, mint az időben vetett. Azt hinnénk, hogy az »Uj élet:< tsz vezetősége okult az őszi hiá­nyosságokból s jobban megszívlelték most a minisztertanács határoza­tát, amely kimondja: »A termelő- szövetkezetek a termelési tervünk­ben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vető­magot a vetés idejéig gondosan megőrizni.« Világos és érthető ez, azonban ennek a végrehajtásában rom tettek meg mindent. Hatvan hold tavaszi árpavetésükhöz 22 má­zsa, 23 hold za b vetés ükhöz nyolc múzsa, 162 hold kukorica elvetés­hez öt mázsa vetőmag hiányzik. Addig eljutott ugyan a vezetőség, hogy kiszámította; az ősszel belé­pők a bevitt területek arányában holdanként nyolc kg gabonát adja­nak be, de a végrehajtást a jó be­látásra bízták. A tagság öntndato- sabb része megértette, hogy csak­úgy arathatnak,, ha vetnek is és hogy nem várhatnak mindent ál­lamunktól. Míg egyénileg gazdál­kodtak is, saját maguknak kellett a vetőmagról gondoskodni. Ez az »Uj élet« tsz-ben is nem lehet csak Rajka Péter, Csillag Vince, Mikiin Béla, Szakáll Károly, Ta­kács Mátyás volt 16 holdas közép- paraszt érdeke, áld másfélszeresét .adta. be a ráeső vetőmagnak, vagy Járási Ferencnéé, aki föld nélkül lépett be, mé^js 16 kg kukoricát adott be, hanem érdéivé ez Takács Kelemen. Durka József, Halaska József és annak a 80 tagnak is, lakik a belépés óta kevósbbé, vagy egyáltalán nem vették ki részüket ü munkából s vetőmagról sem gon­doskodnak. A vetőmag biztosítása összefügg a bligádézervezet kialakításával is. Azzal, hogy minél előbb bontsák fel a brigádtervet, jelöljék ki az ál­landó területet, adják ki a gazda­sági felszerelést-, szerszámokat jegy­zőkönyvileg és harcos munkacsa­pat-vezetőket állítsanak a munka­csoportok élére, akik a hozzájuk tartozó 8—10 tagot mozgósítani tudják a munkára, meg tudják győzni arról, hogy a reájuk eső tavaszi vetőmagot beadják, mórt ha hiány lesz, elkésnek a vetés­sel, kevesebb terem, megkárosít­ják azzal a tagságot, a közösséget, saját magukat. Örül majd ennek az ellenség, a kulákok, hogy azon a földön, amelyen tizedén arattak, ötödén kapálták a kukoricát, ak­kor több termés volt, mint most, amikor gazdái lőttek a földnek. Ha igyekeznek a munkával, azt sa­ját magukért teszik. Az »Uj élet«, — de a többi tszcs ben is —, a tsz pártszervezet ve­zetősége, a kommunisták legyenek példamutatók a vetőmagbiztositáa- ban. Ha megmagyarázzák ennek je­lentőségét, követni fogják a pár- tonkivüli tsz-tagok is. Jussanak túl a tszben az »új tag« és »régi tag« problémáján, hiszen ez esők hátráltatja a munkát. A régi és új tagnak egyaránt szívügye kel le­gyen a vetőmagbiztositás.. Az ezért folyó harcot irányítsa jobban a pártszervezet, a tsz vezetősége, hi­szen, ha most jól felkészülnek, az már fél győzelmet jelent a ta­vaszi > munkákban. Farkas Sándor. Február első tíz napján 114.000 cserepet gyártottak terven felül a békéscsabai Téglagyár dolgozói Lelkes munka versennyel kezdték ötéves tervünk negyedik esztendejét a békéscsabai Téglagyár dolgozói. Múltévá tervüket 108.7, januári tervüket szintén ugyanannyi százalékra teljesítették. Ha­zánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére még nagyobb lendületet vett a munkaverseny. A dol­gozók 93 Százaiéira kötött szocialista verseny szerződést. Február első t-iz napjának tervelőirányzatát 110 százalékra teljesítették, 114.000 darab cserepet gyártottak terven felül hazánk nagy bék'eműveinek építéseihez, A brigádok páros verseny ben küzdenek az elsőbbségéit. A gyár udvarán felállított dic-sőségláb- lán hétfőn még a Filácz-brigád állt az első helyen 120 százalékos teljesítménnyel. Kedden már a Be- licza-brigád tört az első helyre, átlagosan 122 százalékra teljesiti. napi tervelőirányzatát. Az üzemben a téli gépjavításokat négy nappal határidő előtt fejezték be. A hétfői erős hófúvá­sok komoly akadályokat gördítettek a téglák és cserepek szállítása elé. A műszak befejezése után a férfiak rohammunkával takarították el az iparí sínpárokról a havat, hogy a tégla és a cserép fenn­akadás nélkül jusson el Sztálin városira. Kazincbarcikára és az ország más nagyszabású épít keze­seihez. A békéscsabai Téglagyár a szolnoki üzemmel áll versenyben. Hétfőn értékelték a verseny- állását, a békéscsabaiak hét százalékkal vezettek február első tiz napjának tervteljesitése terén. Színei Ferenc. ugyanazon részvevők, vagyis az «Alkotmány» tsz tagjai előtt. Fon­tos volt számukra az, hogy men­jen a jelienté-s a járás és a megye felé: «A szülők iskoláján nyolc­vanat! vettek részt», «Az SZFTE előadást nyolcvanan hallgatták meg», slb. Községeink és termelőszövet­kezeteink pártszervezetei veze­tőinek, a tanácselnököknek a fü- zesgyarmaü, kevermesi, a békési «Uj Barázda» és a sarkadi «Ha­ladás» tsz községi és üzemi párt- szervezetének vezetőihez hason­lóan fel kell ismerniük végre, hogy a szakmai és politikai ok- lalás, az általános műveltség fej­lesztésének elhanyagolása égy- helybentoppgásra, az ellenség el­leni nem kielégítő harcra, száj- tátiságra, a hibákkal való meg­alkuvásra vezet. Járási pártbi­zottságainknak és járási tanácsa­ink végrehajtó bizottságainak fe- .lelősségre kell vonniok az olyan községi pártlilkárokat s tanácsel­nököket, — mint az okáiivi, — akik a dolgozók kérése dacára sem törődnek az SZFTE előadások rendszeres megtartásával. Első­sorban pártszervezeteink titkárai­nak, tanácselnökeinknek kell meg­érteniük, hogy az ismeretterjesztő előadások, a népművelési munka elhanyagolásával akarva, akarat­lan a klerikális reakció mákoaiy hirdetésének és a kulákok rém­hírterjesztésének engednek nagy felvonulási terepei. Ezen tű lm tű­nőén pedig gátolják az új ter­melési. módszerek széles körben való elterjedését, gátolják a me­zőgazdaság szocialista átalakítását s azt, hogy mezőgazdaságunk ter­méseredménye lépést tudjon tar­tani iparunk fejlődésével, terme­lésének állandó növekedésével. Hiszen senki elölt sem lehet két­séges az, hogy csakis a magas szakmai és politikai képzettséggel rendelkező dolgozó parasztság tud olyan mértékben termelni, hozzájárulni a szocializmus épí­téséhez, békénk megvédéséhez, ahogyan azt elvárja tőlük pár­tunk s hazánk felvirágoztatásá­ért az élvonalban harcoló mun­kásosztályunk. Kukk Imre.

Next

/
Thumbnails
Contents