Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-20 / 43. szám

1953 február 2*.. péntek 3 ViU<íisauUt lityit Kikilldött munkatársunk jelenti: *%őkovsíc*li2Íza sxöveHi^/^íi köxs«1 készül a tavaszi munkáikra Oclakiiuu még eles szél hordja a havat. A rohamosan közelgő tavasz birkózik a tállei. Az emlw- *ök fíeto töltik tétlenül az időt. A gépállomás dolgozói átnézik még utoljára a kijavított gépeket, az «Uj Biet» tszcs-nól a vezetőség — közösen a tanácselnökkel — az állata ífeleltotést, a vetőmaghiztoEÍtást bo- saéii meg. Az «Alkotmány» tsz már előbbre jutott, január 30-án jegyzőkönyvileg adták át a szerszámot, igásál latot, a területeit a növénytermesztő brigádoknak. Készülődik a község a tavaszi nagy munkára, hiszen itt vannak az első határidők; a gépállo­máson szemlét k?ll tartani, a tszcsék-nél vetőmagot kell biztosítani, trágyát hordani, pótolni a hiányzó mélyszántást. El kell végezni a eímítózást, ölő kell készíteni a talajt a korai vetésű növények alá. I gépállomás felkészülésétől nagyban függ a tavaszi munkák sikere Mezőkovácsháza dolgozó pa* »«szíjai az elmúlt év őszén szakí­tottak az egyéni termeléssel, többségük a nagyüzemi szövetke­zeti gazdálkodás útjára lépett. A nagyüzemi parcellákon alkalmaz­zák az agrotechnikái, a szovjet módszereket, a nehéz íizikai munkát felváltja a gép. Hogy mennyiben lesz így, az a gép­állomás munkájától függ, attól, hogyan készítették elő a gépeket a nagy munkára, a gépállomás dolgozói mennyire ismerték fel, hogy elsősorban az ő munkájuk­tól függ, hogy Mezőkovácsháza termelőszövetkezetei erősöd jenek, növekedjenek. Ebben az. évben jobb munkát akarnak végezni A mezőkovácsházi gépállomás az elmúlt évben ezt a feladatot kevésbbé [öltötte be. 2300 hold mélyszántással maradtak adósak a szövetkezetnek, népgazdasá­gunknak. Az idén már jobb mun­kát akarnak végezni. Körültekin­tőbben készültek fel, a munka- és erőgépek két cséplő kivéte­lével — kijavítva várják a tavaszi nagy munkák megkezdését A gépállomás évi tervét a tszcs-k növénytermesztési tervének alap­ján készítették el. 21.850 hold középmélyszántásnak megfelelő szántás, vetés, növényápolási, be­takarítási, szállítási munkák el­végzését várják tőlük a hozzájuk tartozó szövetkezetek. Mindéit dolgozónak meg kell ismernie n niiiiiaztertaiiáe* gépállomásokról szóló határozatát Nagy és felelősségteljes feladat ennek elvégzése, de'nagy segítsé­get jelent a végrehajtásában a minisztertanács határozata, amely a gépállomások munkájá­nak a megjavítását segíti. Termé­szetesen fonfps, hogy a gépállo­más vezetősége azt alaposan átta­nulmányozza, megismerjék a ha­tározatokat a dolgozók is. lássák tisztán, milyen jutalmazás jár a 100 százalékos normateljesítés, túlteljesítés esetén,, azoknak a traktorosoknak akik minőségileg jó munkát végeznek. Nőst- e téren j a gépállomás vezetősége nem tett meg mindent. Mutatja ezt az is, hogy a gépállomás traktoristái­nak 50 százaléka tszcs-tag s a határozat megjelenése óta csak 5 traktoros lépett tszcs-be. Laka­tos Lajos, a gépállomás legjobb traktoristája például —, aki ta­vaszi tervét már 50 százalékra teljesítette, maga sem ismeri az új bérezést. Nem magyarázta azfc meg neki senkii A minisztertanács határozatát tehát nem elég csak egykét ve­zetőségi ülésen, termelési értekez­leten nagyvonalakban ismertetni, hanem azt alaposan át kell tanul­mányozni. A vezetőnek azért, 1 hogy egész évben jól irányíthas­sa a munkát, az agronómusok- nak azért, hogy még jobban tud­janak harcolni az új agrotechni­káért, a szovjet termelési módsze­rek minél nagyobb területen való alkalmazásáért. A feraktorosoknak is meg kell ismerni az MT határozatát, hogy lássák pártunk mennyire megbe_ csüli munkájukat. Rohamosan közeledik a tavasz, minden percet ki kell használni a munkához Ennek a munkáinak az elvégzésé­ben nincs halasztani való idő sem. A tavasz, a jobb idő rohamosan közeledik, napok kérdésa csak s a gépállomásnak meg kell kazdeni a unni.kát, hiszen fele', ős a tavaszi munkák időbeni meg&azdéséért, be­fejezéséért. Az, hogy ebben az év­ben. az eltelt 50 nap alíatt 300 hol­dat szántottak fel, annak ellienére, hogy — az igazgató elvtárs szerint is — 10 géppel, a javítás mellett állandóan lehetett volna dolgozni, egy cseppet sem mutatja azt, hogy megteltek mindent. Inkább tíz a hangulat uralkodott és uralkodik a gépállomáson: helytelen, hogy La­katos Lajos, •’Talpai Lajos, Fülöp Pál traktoros szántanak, inkább Ko­vács Zsigmond. az «okos» ember, aki a gépek kijavítása után ifl még 4 napig készült, amikor meg kiment, otthagyta n gépet. Nyilvánvaló, hogy az ilyen és az ehhaz hasonló hanyagságokért fele1 ős az igazgató, de felelős a pártszervezet, <> kom­munisták ie, hiszen nekik kellett volna példát mutatni az akadályok, a nehézségek leküzdésében. Javítani ball ezen, hogy jobban segíthessék a hozzájuk tartozó 17 termelőszövet­kezeteit a nagyobb terméseredmény­ért folyó harcban. Ezt várja n me­zőkovácsházi — de megyénk vala­mennyi gépállomásától — termelő­szövetkezeteink tagsága. Farkas Sándor. A január havi munkaversenyről és a vállalások teljesítéséről A folyamatos átállás és a mun- kavereeny megszervezését űb-ülé- aoken és bizalmiéitekezletoken tár­gyalták meg élelmezési üzemeink­ben is. Az átállás mind a terme­lés, mind a műnk a. verseny terü­letén jp volt — néhány üzem kivételével. Ahol az üb-k a széles tömegekre támaszkodva szervezték meg a munkaversenyt, mint a gyulai Tejporgyárnál, a békéscsa­bai Barneválnál, ott jó eredménye­ket értek el. Egyes üzemeink ké­sőn kezdtek hozzá a verseny szer­vezéséhez, »megpihentek babérjai­kon«, arra hivatkoztak, hogy ter­vük még nincs jóváhagyva, holott ezeknél az üzemeknél is házzá le­heteti volna kezdeni a verseny szervezéséhez, mint például az oros­házi Bameválnál és a békéscsabai István-malomban. Január hónapban az egyes vállalatok a következő eredményeket érték el az április 4-re tett vállalások alapján. A BÉKÉSCSABAI ISTVÄN- MALOM dolgozói január havi ter­vüket 103.4 százalékra teljesítet­ték. Kezdetben lassan indult be a dolgozóknak a versenybe való szervezés©, azonban a Területi Bi­zottság segítése révén az üb kijaví­totta 1 ezt a lemaradását és a hónap végére már a dolgozók 98 százaléka tett vállalást április 4-re. A válla­lások összértéke 193.005 forintot iesz ki, melyből a január hónapra eső részt a dolgosok 196.8 száza­lékban túlteljesitették. Ezt úgy tadták elérni, hogy a vállalásokat rendszeresen érté kelték és tudatosí­tották az eredményeket az üzem faliújságján és a hangeehiradóban. AZ OROSHÁZI MALOM dől gőzéi már január első dekádjában megtették vállalásokat április 4-re. A dolgozók 93.6 százaléka kapcso­lódott be a versenybe. A vállalás értéke 16.983 forint volt, mely­ből január hónapban már 6100 fo­rintot teljesítettek is. A dolgo­zók valamennyien csatlakoztak a Nazarova- és a Vorcsin-mozgalom- hoz. Különösen szép eredményeket értek el óbban a hónapban a Papp brigád tagjai, akik normájukat 105.8 százalékra teljeeitették. A lisztlezsákoló brigád tagjai január elején még 100 százalék alatt tel­jesítettek. Vállalást tettek a 100 százalék elérésére, melyet a máso­dik dekádban már nemcsak elértek, hanem 104.2 százalékban túltelje­sítettek. A teljesítmény-százalékaik emelésére tett vállalások közül a raktári, brigád érte el a legjobb eredményt, 142.3 százalékot. Ezen belül Seráj György 152, Sonkoly Károly 145 százalékot teljesített. A karbantartók a Gazda-mozgalom területén é rtek el jó eredményeket, mivel az átszereléseket, kisebb javí­tásokat hulladék és használt anya­gokból készítették el. Az üb a hir­dető táblán és a hangos híradón kívül jól használja fel a csasztus- ka-brigádokat a termelés állandó emelése érdekében. A BÉKÉSCSABAI KENYÉR­GYÁR VÁLLALAT dolgozói a IV. negyedév értékelése szerint elnyer­ték a büszke élüzem címet. Az­előtt második helyezettek voltak. Januárban is jó munkát végeztek az üzem dolgozói, hiszen havi ter­vüket 122.7 százalékra teljesítet­tek. Nagy gondot fordítottak a selejt csökkentésére és a minőség javítására. Januárban a dolgozók 6966 forint megtakarítást értek. el. Sokat foglalkoztak ezenkívül a táretolepeli: Sarkad, Orosháza, Gyo- mo, Mezoberóny munkájával, ahol a fajlagos felhasználáson és a mi­nőségen kellett javítani. Ennek meg is lett az eredménye, különö­sen sokat javult azóta Gyomán a kenyér minősége. A MEZÖHEGYESI CUKOR­GYÁR dolgozói jelenleg a karban­tartási munkálatokat végzik. Ezt tükrözik az április 4-re tett válla­lások is. A dolgozók 97.6 százaléka tett vállalást április 4 re. A mű­szaki dolgozók teljes mértékben bekapcsolódtak a munkavorsenybe. Ebben az üzemben is kezdetben nehezen indult be a muhkaverseny szervezése, a tervekre való hivat­kozással, ehhez hozzájárult még az is, hogy az üzemi bizottság sem tárgyalta meg a verseny szervezé­sét és a bizalmiakat sa vonták be. eléggé ebb© a munkába. Január havi cukorőrlési tervüket 252.5 szá­zalékra teljesítették. A karbantartó brigádok közül a legjobb ered ményt Cseszkó. István kazánkovács, Cöirik György lakatos és Márkus Béla rakodó munkás érték el. A Viharsarok Népe pályázatából Nagyobb termést értünk volna el, ha jobban alkalmazzuk a szovjet agrotechnikát A kondorosi «Dolgozók« tsz- ben nagyobb termést értünk vol­na el, ha jobban merjük alkal­mazni a szovjet agrotechnikát. Még a vezetőség is félt az újtól, hát még a tagság. Igaz, árpából 50 holdat vetettünk keresztsoro- san, holdanként két mázsával adott többet. Kukoricát azonban nem vetettünk négyzetesen, de a pótbeporzást alkalmaztuk 15 hol­don, 4 mázsával adott többet holdanként. Az is hátráltatta a munkánkat, hogy a területet nem osztottuk fel egyénekre. Ezekből látható, hogy nem lehet mindent a fagyra, meg az aszálykárra há­rítani. Miutl jobbuu kezdi megérteni a tagság az víj agrotechnika fontosságát. A csoportértekezleten csak Gyön­gyösi Pál nem volt kibékülve, hogy keresztsoros búzát vetünk. 1953. évre búzából 310 holdat ve­tettünk, kerésztsorosan és 50 hold ősziárpát, 250 hold négyzetes ve­tésű tengerink lesz, a pő (bepor­zást is alkalmazzuk. 40 hold nap­raforgót is négyzetesen vetünk azt is pótbeporozzuk. 15 hold öntözéses kertészetet állítunk be A területet egyénekre osztjuk fel Csak így lehet a muaikafegyelmei betartani. Az állatok áttelcltctése nem okoz nehéz problémát, meri alkalmazzuk a gyorssilót és p szalmafeltárást. . Búzaszalmái szecskázunk, melaszos vízzel lo­csoljuk, sót is adunk bele, igj jóízűt isznak a tehenek. Deszka- lappal lefedjük és nehezéket te­szünk rá, négy nap áll fedve, utána összekeverjük rendes siló­val. Bohnyjál György Kondoros, »Dolgozók« tsz Ügy dolgozunk, ne legyen gépállomásunkon egyetlen rosszul javított gép sem Most jöttem haza a mozőhegyesi traktorosképző iskoláról ét Itt, a nagyszénása gépállomáson igyekszem még jobban elsajátítani a» ismereteket. Mint traktoros, az erőgép javító brigádban dolgozom Igyekszünk a gépeket minőségileg jól kijavítani, a gépjavítást időbe»» befejezni. Ilii a téli gépjavítás minősége jó fesz, jó gépet adunk ki. ©zzol a mezőgazdaság termelését segítjük plő. Az időre való befeje­zés azt jelenti, hogy tavasszal nem lesz gondunk arra, hegy nin»? még minden gép kijavítva, Azon igyekszünk, hogy ne legyen gép állomásunkon egyetlen rosszul javított gép sem. Ravasz Gyöngy! traktoros, Nagyszénás. Békés megyében az idén 1764 holddal növekszik a lsz-ek öntözött földterülete* »Az idei aszály újra előtérbe állította az öntözés kérdését. — mondotta Rákosi Mátyás elvtárs, a Minisztertanács elnöke decem­ber 15-i országgyűlési beszédé­ben. A békésmegyei termelőszö­vetkezetek megszívlelték népünk bölcs vezetőjének iránymutató szavait. Az idén 1764 kát. hold­dal öntöznek több területet, mint tavaly. Ez évben nemcsak a rizs- földeket és a konyhakerteket ön­tözik, hanem, a szántóföldeket is. A folyóvizeket használják fel- erre a célra. Méjg e hó folyamán meg­kezdik az új öntözőhálózatok épí­tését a szarvasi, sarkadi, békés» és a gyomai járásban, A gyulai »Petőfi« tsz-ben el­határozták, hogy a konyhakerté­szeten kívül 20 hold kukoricát 10 hold cukorrépát termesztenek öntözéses eljárással. A kukoricá­ból 50, a cukorrépából 400 má­zsás átlagtermést varnak holdan­ként, Amennyiben a szükség megr kívánja, a lucernát és a gabonát is villanymotorok segítségével, esőszerű módszerrel, csapadékkal látják el. A H50 kilő Hsait és 600 kilő búxa mellett „éhező* Győri Mihályné Halmozók leleplezése Szeghalmon Szeghalmon február elején az üzletek előtt a dolgozók hosszú sora álldogált kenyérért A községi tanács megállapította, hogy nagyszámban olyanok is vásároltak kenyeret, akiknek van ke­nyérgabonájuk. Ezért aktívaülésen társadalmi ellenőröket jelöltek ki, akik naponta ellenőrizték a kenyérárusítást Ennek során sok olyan dolgozót találtak, akik lakásukon nagyobb mennyiségű bú­zát, lisztet tartottak, ugyanakkor rendszeresen vásárolták a ke­nyeret. Mező Mihályné Táncsics-ü. 6 szám alatti lakostól, amikor megkérdeztél!, mennyi búzája van otthon, a leghangosabb károm­kodással, kiabálással zúgolódva jelentette ki, hogy ő teljesen ellá­tatlan. A lakásán 126 kiló liszt és 3 darab penészes kenyér volt. A malomban 60 kiló búzát tároltak a nevén. Teleld István Tán- csics-u. 26 szám alatti lakosnak 220 kiló lisztje van s ugyancsak rendszeresen vásárolt kenyeret. De a legfeltűnőbb Győri Mi- hályné IX. kerületi lakos esete. Népi demokratikus rendszerünket a legtrágárabb szavakkal illetve, hatalmas tömeg között jelentette ki, hogy teljes gabonakészletét beszolgáltatta és családja kényte­len naponként kenyér nélkül lenni. Lakásán 350 kiló lisztet, 600 kiló búzát, 15 mázsa csöveskukoricát, 200 kiló árpát és rizst talál­tai!. Ezzel szemben nem adott be sem kukoricát, sem árpát. Nem tett eleget sertésbeadási kötelezettségének sem. Mindezek mellett 3 ezer forint adóval és 1140 liter tejjel is adósak Győriek a nép, államának. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy a községi taná­csoknak éberen kell őrködni a község ellátásának biztosítása fe­lett. A társadalmi ellenőrzés során leleplezett zavartkeltők tevé­kenységét tudatosítottuk a községben, így megoldódott a ke- nyérhiány, megszűnt a sorbanállás. Tokaji Sándor tanácstitkár, Szeghalom

Next

/
Thumbnails
Contents