Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

I»53 fein ■ wir A, ÜäuMMMök Hé** A LEVÉLÍRÁS LELKE (Szazával örfeeznek a fevölek 82101- fasatőség ü:ak be. A dolgozók, a kö­telezők gyakran mjái gondolatai­kat, dolgozó társaik vé töményét köz­tik a megyei pártbizottság lapjá­val, mindennapi éltetőkről. Sokszor elmondják tegbensőbb problémáikat is. Mindezt azért, mert bírnak a kap, a párt segítségében. Hisz er­ről nap mint nap meggyőződnek «z életben e a lapban megjelenő írá­sokból. A sajtó lovefeaői lelkes, fárad­hatatlan hsrco ai éppen azzal tesz­nek óriási szolgálatot népünknek, hogy a dolgozó tömegek legkisebb, tegjeleatéktelenebhnek tartott, gon­dolatait is lcözlik a pártsajtóval. Ezáltal megismertetik a szerkesz­tőségen keresztül a párttal* a veze­tőkkel életüket, problémáikat, har­caikat. Sztálin elvtárs arról beszél, hogy a levelezők a barométer sze­repét töltik be a társadalomban. Valóban o barométerhez, vagy a fcaz án falába épített hőmérőhöz ha­sonlóak a lievelezők. A hőmérő je­lez és a fűtő asasrint tesz a tűzre, vagy osökkanti a hőfokot. A hő­mérő nem szabályozza a hőfejlő­dést, de nélfcü’le senki sem tudna helyesen szabályozni és ha nem je'ezné a veszélyt, a kazán fel is robbanhatna. A levelező, ha ő ma­ga nem is változtatja meg a meg­lévő hibákat, de jelzi azokat a párt- sajtón keresztül a párt fielé, a ta­nácsok és különböző szervek fellé. A do’gozók gondolatainak ismere­tében aztán intézkedések születnek, megkezdődik a hibák megszünteté- «B, a jó tapasztalatok széleskörű al­kalmazása. A Viharsarok Népe feve’ezői ie egyre jobban ismertetik lapjukkal a dolgozok vé 'töményét, gondolatait. Ugyanakkor sokan nem tudják már a légi levelezők közül sem, vagy nem e léggé értik: a levelezésben a legfőbb dolog a dolgozók véle- nlértyóöek -nköívetítéze. Mor.dliat- nánküMezi *i«.Jevetezés lelke. Netm elég tehát a megtörtént események­ről írni, elenged 1 íetétlenül szüksé­ges a hathatós segítségnyújtáshoz a dogozók gondolatainak mély ismer­tetése. Ezt jól megvilágítja egy egyszerű példa. Egyik levelező ér­tekezleten Brndján elvtárs levele­zőnktől — aid a békéscsabai «Kos- •uth* tsz agionómusa — érdeklőd­tünk a do go/.ók vé eményen ői, gon- dolatairól. Elmondotta, hogy egyes tagok kifogásolják, hogy miért nem géppel vetik majd négyzetesen a ku. orioát. Ez az egy gondolat elég vo.t arm, hogy később kiderüljön: D megyei gépcsoport vezetői csupán «szabad folyást engednek» annak, ha a gépállomások át akarják alakítani a gépeket nógyaetss vetésre, de a megyei vezetők maguk sem szor­galmazzák ezt, így természetesen, a gépállomások eem. Kétségtelen, hogy ilyen hangulat következtében bajok lennének tavasszal a négyze­tes kukorica ve (és körül, ebből nyil­vánvaló az is, hogy magákat a dol­gozókat segítik, ha a levelezők hűen tükrözik az ő véleményüket, mart a sajtó pl. megindíthatja a harcot négyzetes vetőgépek biztosí­tásáért. Ugyanerről van szó akkor ie, ha a dolgozók bármilyen véle­ményét közMk a sajtóval a leve­lezők. Az a levelező, aki a dolgozók gondolatainak ismertetésére, meg­írására törekszik, a legnagyobb se­gítséget nyújthatja dolgozó társai­nak, mert akkor biztosan legfon­tosabb, legégetőbb kérdéseikről ír. Akkor nem kevésbbé fontos dol­gokra, hanem a kulcskérdésekre hívja fel a figyelmet. A jó falusi levelező, ha heLyeaan. a falusi dol­gozók véleményének megírására tö­rekszik, akkor ma feltétlen találko­zik azzal, hogy mit mondanak Cterő elvtárs következő szavaim: «...Nem lehet és nem szabad mindent csak az időjárás rovására írni.,, a rossz időjárás ellenére sokkal jobb ter­mést takaríthattunk volna be, ha a mezőgazdaságban jobban, szervezet­tebben dolgoznánk...» Ebben az esetben megírhatja a dolgozók vé­leményét az új agroteclmikai, átlat- tenyésztóai, munkaszervezési mód­szerekről. A sajtó pedig ezek is­meretében teljes erejével dolgoz­hat a jó módszerek ismertetéséért, az elavultak leküzdéséért. Ezáltal a levelezők a sajtó segítségével dol­gozó társaikat hozzásegíthetik ahhoz a felismeréshez, hogy ők a maguk munkamódszerében keressék és ta­lálják meg a hibákat. Ez az ünbí- ralat nágysizerű iskolája. Ryan be­ismerés nélkül nem lehet jól felké­szülni a tavaszi muri Ikra, javítani a munkafegyelmet, növelni a ter­melést és a beadón biztosítása mel­lett bőséges jövedelmet kimérni majd a munkaegységek után, Ninos olyan teao®, gépállomás, állami gazdaság, ahol már mindem új módszert ismerne minden dol­gozó és ne lenne egyikről-másikról helytelen véleménye. Még több az ilyen egyéni dolgozó paraszt. S ha a falusi levelező valóban a do’gozók véleményét akarja megírni, feltét­lenül eljut ehhez a problémához, aminek megoldás* nélkül nincs több­tonnás, de él^azínvoonlemelkedés sem. Ahogy a jó levelező legfőbb fel­adata — a dolgozók véleményeinek megírási közben eljut az új mód­szerek feltárásáig —, találkozik ez ellenség véleményével is. S külö­nösen ott, ahol az új módszereik alkalmazásáért folyik a harc, de ahol jelen van, közel van az ellen­ség hangja, ott maga az ellenség sem lehet távol. Ott ©Lőbb-utóbb eljutunk az ellenség személyének, kártevésének felderítéséhez. Kiváló jó módszer© ez az ellenség elírni harcnak. Levelezőink akkor válnak a köz­vélemény parancsnokaivá, ha a leg­főbb törekvésük a közvélemény tol­mácsolása, megírása. Ezen az úton dolgozóinknak, levelezőinknek lóg­óké feladatuk leküzdeni az ilyen gondolatokat: «mi le3z, ha a dolgo­zók véleményének meg bájakor eset­leg egyik-másik az újságba kerül? Biztosan megharagszanak érte.a Természetesen «aki meg haragszik — az bekül» — tartja a közmondás. De még másról van itt szó, pl. új termelési módszer nélkül nincs több­termés. A régi módszerein ceak akkor változtat valaki, ha meg­mondják: «nem jó róla a vélemé­nyed.» Máskülönben pedig, ha pl. valamelyik levelező az esetleges ha­rag elkerülése végett nem írná meg a sajtónak az új módszerekről dol­gozó tár sai roasz véleményét — nem haragudna meg az ismerőse, de meghar agszik ő maga, amikor meg­tudja, hogy milyen károk származ­tak a hibából. Tehát nemcsak ha­rag, de egyben kár is éri az «óva- toss-t. Úgy jár az ilyen levelező, mint az egyik nagykamarás! tezcs- tag, aki azért nem írta meg a nyá­ron a hibákat, mert «hát pont ő legyen, aki megírja?» «Hiszen meg­haragszanak rám» — gondolta. Az­tán így a többit sem írta meg. Bá is fizetett, mert kevesebb jutott a munkaegységre és végül ő haragu­dott meg — jogosan — mindezért. Tudjuk, 0 mi 'levelezőink bátrak, harcosak, helytállóak és szilárdak, fáradhatatlanul célratörők. Még jobban — mint eddig — megír­jak dolgozó társaik gondolatait, örö­mét és problémáit. Ezáltal egyi© jobb harcosa, vá válnak a tömegek önbirá'lafca kifejlesztésének, az új termelési módszerek feltárásának, az ellenség hatékony leleplezésének. Ezáltal * közvélemény tolmácso­kévá lesznek. Harcukat a terme­lésnek, az életszínvonal emelkedé­sének új sikerei koronázzák. TÓTH GfiZA A Viharsarok Népe pályásaidból Mint ahogy jeleztük, a Viharsarok Népo pályázatát március else­jéig megiiOfezabitottuk, ugyanekkor megkezdjük a pályázatok leköz- léséti. A» alább közölt Írással, általálmn a megjelenő pályásatokkal kaposolatlxin hozzászólásokat is elfogad a szerkesztőség, hegy minél több lehetőséget nyújtson a jó termelési tapasztalatok ismertetéséhez, Nem lehet te nem szabad min- j dent ceak a* iddjdrjp rovására Imi. ' A rossz IdUjárás ellenire, sokkal Jobb termést takaríthattunk volna be, ha a mezögazdasá-ban Jobban, iltervezettebben dolgoznánk. (Gers elvíárs KV ülésen mondott beszedettül) Nem le Evek óta foglalkozom mák terme­ié-*:'!. A máit, mint ismeretes, ta lajlKin nem válogatós. Megterem bánul yen fefeljön (a szűrésén kí­vül) csak * neki \Ató talajt jó élőre készítsük él. Lehetőleg jól trágyázott éB mélyen szántott ta­lajt adjunk. A fiisBen trágyázott talajt kedveli. De ha Lehet, ezt ke­rüljük, miután könnyen pajoron lehet, ami igen nagy kárt okozhat mákternié'ünkliéii, i létve vctéBűrlh- ben. Ä talajt á tehetőség 8*Uittt. jó porhanyóéra munkáljuk <4. A ■vetését lehetőleg mindig alku más időtlen végezzük. Ázelféigésedéstől már a vetési Műnél fliegúiiéiVlh'el- jük, ha mttmk pontosa» tudjuk,. * megható látott wfejét. A mák csak fckkör flém férges, ha a virágzári ideje ném esik bele abba az idő be, amikor a ÚYákbárkó ra jzási va gyis potetakási idője varr, Ami já­róira 10-től július 20-ig tart. Így sas többé férges a vetési ideje november 16-től de oember elsejéig, január 15-től feb­ruár 20-ig és április 25-től június elsejéig tart. Vetőmagszükséglet kát. holdanként 3 kg, keverési arány egyiész mák, ötrész száraz homok, vagy föld. A földnél vigyázzunk, miért könnyen eldugul. Növény­én sortávolság 38x38 em. Nagyon laza talajon előtte lehengerezni, de a vetéi után szintén ajánlatos. A kikeléskor azonnal sarabolni, utána ha két-háíorú cm-re megnőtt, úgy azo.inul egyelni kell. Esetleges eiéffotü éllen jieti ótenniös-eiiiúl/ióe keverékkel az alui*ó leveleit heper mete/.ni. Vagyis 100 liter viz, egy liter petróleum, egy kg mész, két liter tebawvos tevet adni és ezzel a keverékkel biztos jó eredményt' érünk el. Csák mindig jól beérett gubát szedjünk, ajánlatos ntóér- lelést végezni, ami arra jó, hogy nem tesz avas a mák még 1Ö a mák év múlva sem. A mosást kerül­jük. A csépelése gépi erőn kí­vül kézi répadarálón igen gyom és jó, vagy zsákokban való tapo­sással is történhet. Honama kát. holdanként 380 kg. 550 kg is köuy- nyen tehet, A biztos, féregmentes mákot csak nadragulyával való vetéssel érhet jak el. A szagos nadragulya virág zási ideje egybeesik a mák virág zóei idejével és a kiáradó bűzös nzag elűzi a má!<barkót. A nadra gulyát együtt kell vetni a mákkal. Egye'émét négy ö: «né«, tlvlság- ia etegendő hagyná, A nodragalyi levele mint gyógynövény jól érté­kesíthető. Az elgyomoS'íx)á; tói mint más Vadnövénytől a talajba vetni ne féljünk, mert igen könnyen kiirtható. Fazekas Endre, Sark ad keresztár, fölftmé'rőtectíüíiiíás, gazdáez.. $ Horváti* Imre elvtől** brigádja tnltelje*ítet<«* vállalását A vésztői gépállomáson a gépjavítási munkák igen vontatottan haladtak. Hol aikatrészh'áuy volt, hol a géniek kintléte, vagy egyéb okok miatt állt a javítás. Horváth Imié, mint jó kommunista, nem nézhette ezt a lassú munkát tét'énül. Felajánlotta, hegy brigádjá­val, amely két főből állott, határidő előtt kijavítja az ekéket. Hor­váth elvíárs nemcsak vállalta, hanem vállalását teljesítette is. Á .gépállomás 26 darab ekéjét határidő előtt 25 nappal ki avitotta. Hor­váth elvtárs brigádja nemcsak az ekék javítását vég zbe el, hauen? már a tárcsa javítását is befejoKték. Így tervüket jóval határidő előtt túlteljiasítették. Horváth elvtárs példájára a gépállomáson több dolgozó tett fel­ajánlást április 4-re. A vetogép javító brigád terv érek már köz­vetlen befejezése élűit áll. De még több brigád is van, amely ígé­retet tett, hogy tervét határidő előtt teljesíti. Vannak azért míg s gépállomáson hibák, tennivalók. Egyes brigádok és dolgozók míg mindig hanyagul végzik munkájukat. Ezeknek a ’do'g.izólaiak pékiát kellene venni Horváth elvtárs jé munkájáról, hogy a javításokat mi­előbb 100 százalékig befejezzük. Pozsonyi János. VésjíflS Büszkék lehelünk dolgozó gimnáziumi tanulóinkra Az ország középiskoláiban és technikumaiban sokezer dolgozó lanul szorgalmasan az esti órák­ban. A napi munka jó elvégzése után ugyanazt az anyagot tanul­ják, mint a délelőtti tanulók. A dolgozók általános gimnáziiuuai- ban ezekben a napokban ért vé­get az első osztály munkája. A békéscsabai fiúgimnáriumban mű­ködő Dolgozók Általános Gimná­ziumának kél osztályában 43 hall­gató fejezte be az I. osztályt. A hallgatók között a legkülönfélébb munkakört végzőkkel találkozunk, akikre munkahelyükön is büsz­kék a dolgozók. Akad a tanulók között házaspár is. A hosszú hó­napok lelkiismeretes munkájának megtermett a jó gyümölcse. A két első osztályban a tanulmányi átlag 4 lett Az I/a-ban 3.9-es, az I/b-ben 4.09-«s átlagot értei« el. Ezek az eredmények lényegesen jobbak, mint a délelőtti tanulók eredményei. A hallgatók közül mindössze egy tanuló kapott elég­telen osztályzatot. A sok szép teljesítmény közül kiemelkedő Maliin’er Zsuzsanna és Andó Ilo­na ruhagyári dolgozók, Tóth Gyu­láné tisztviselő, Krizsán Erzsé­bet sertéshíz'a'dai gondozó, Kö­vesd i Mihály MÁV s. tiszt, Mó- nus Zsuzsámra rendői hadnagy I/b osztályos tanulói«, Idrányi József a gépjavító dolgozója. Kovács Erzsébet, a Viharsarok Néj>e dol­gozója, Iga Islvánré gyapot lenne, lesi dolgozó I/a osztályos tanulók eredménye. Mi, békéscsabaiak va­lóban büszkék lehetünk a mun­kájukban és a tanulásban is élen­járó dolgozókra, akik azért hoz, nak igen komoly áldozatot, hogy ismeretekben gazdagodva, na­gyobb tudással legyenek még jobb épílői egyre szépü'ő 1 aránk­nak. Az új tanév, a dolgozók gimnáziumának II. osztálya feb­ruár 12-én kezdődik meg. A fiú- gimnáziumban működő Dolgozók Álta'ános Gimnáziumának II. o*fci‘ tályálra beíralkozhalnak mind-' azok, akik a felszalraduiás utáni években az I. osztály után kimar radial«, illetve azok, akik a felsza­badulás előtti időkben a gimná­ziumi V. osztály után maradlak ki. Beiratkozás naponként re«*»«! 8-tól este 9 óráig az igazgatónál Iparitanuló képzésünk hiányossága: egyes vezeték nem gondoskodnak a íiata!o(rí Pártunk és kormányunk a gépállomá­sok tömeges alkalmazásával teremti meg B termelés összefogásának ^céltudatos [Kritikáját a2 ipar és mezőgazdaság kö^ zött. A gépállomások vezetőinek tehát állandóan gondoskodniok kell uj ká­derekről, a jövő szakmunkásairól. Leg­elsősorban az ipari tanulókról, azok ne­veléséről, továbbképzéséről. Egyes gép­állomások vezetői ezzel mit sem törőd­nek, szinte fék gyanánt állnak a szak­munkásképzés útjában. Szemléltető bi­zonyítéka ennek a békésmegyei mező- gazdasági osztály gépállomási csoportja, amely rendeletben utasítja a sarkadii gépállomás vezetőségét: a gépállomáson tanulőfelelőst kell kijelölni és figyelem­mel kellxkisémi az ipari tanulók fejlődé­sét. Segíteni kell őket szakmai tanáco- esal, de egyéb vonalon is. Gondoskodni keil arról, hogy megfelelő bánásmód­ban és megbecsülésben részesüljenek. Foglalkozik továbbá — helyesen — a tanulók számfejtendő órabérével és mun­kaidejével is. Ezt tartalmazza a rendelet. A rendelet végrehajtá sából azonban, szin­te semmisem valósult meg. Ellenőrzést pedig a rendeletet kiadó szerv egyálta­lán nem végzett, Dandé András, a gépállomás igazga­tója több alkalommal ígéretet tett az ipari tanulók képzése és a rendeletben előirt követelmények megvalósítása érde­kében. Ez szómban mindem alkalommal csak ígéret «raraft, — scrawmi nem haj ó« végre* A gépállomás ó tanulójá­nak szakmai, poll iteaá nevelése hiányos. Hiányos az ipari tanulók étkeztetése is. Nifties FftnoTófeleTős, a tanulók ma­gukra vannak hagyva: dohányoznak, a Vendéglátó VáHa’atnál ^szeszesitalt fo­gyasztanák. A pontos lefekvést sem Lán]#k lm. P& hiánya miatt a tanulók az. iskolából elmaradozna!^ kerülik a munkát, vi szaféléseinek. Ezek­re többször figyelmeztettük a gépállomás vezetőségét, de a bírálat alól úgy akar« tak kibújni, hogy jobboldali szociáldemo­kratáknak neveztek bennünket. Dandé Andráshoz hasonlóan foglal koznak az ipari tanulókkal a békésusa* Imi, mezőberényi és a kondorosi gépák lomáson is. A1 a’ábán a tanulók arról panaszkodnak, hogy nem kapnak meg felelő munkaié "ü’etet, h ányos a munkai eszközökkel való el áiásuk, igy szakma? fejlődésük nincs biztosítva. A gépállo mások vezetői nem hallgatják meg ké­réseiket és sokszor durva, ellenszenves hangon utasítják vissza panaszaikat. Ezen a magara'táukon sürgősen változtatni' kell a gépál'omá ok vezetőinek; mert ezzeJ veszélyez térik az ipari tanulók fejlődését, hátrálta’ják a szakmunkásképzést. ^ Nem igy gondolkodnak az ipari ftze meink vezetői a szakmunkástól áh!d<ép? izésiői, — ami helyes. Állandó kapcsolal tot tartanak fenn az ipari tanul óiskolá val és rendszeresen résztvesznek a ha= vonta megtartott módszertani tanácsét*- tekezleteken az oktatók és az üzein ve­zetői. De ezenkívül az iskolai élőárláso« kon is résztvesznek az előadók, h«»g5; megísme 'fék: larml ik hogyan késaütnel: fel, hogy:an fejlődnek, így gy<aasain ki radják javítani az e-setifegíes hsbálcat. Eél- dár mulatnak ebben a munkáién z DÁ\7-nál Török Imre, a M AV-fülőbázV’ rá' S i’Tág i Lap- es* a kuiva-uHfütőház r.áü Kiss Ennő «k-atók. Nagyba« lao/úcá járál jó immkájdldroz, hogy a váKa’.at vezetők is állandóan segkdk óe ga:ják őket. MTH dékete: mzpy*T*r**Ági fgai. gjstó-tl^a, tfr. Ko:afs r-«reac 4uTM/f. ÍhiuMv.

Next

/
Thumbnails
Contents