Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
ViUaisaifik Hifit 1953 február 8., vasár imp A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről (Folytatás ai t. oldalról.) havi 210 forinttal emelkedik a családi pótlék. 2. A két gyermek után járó családi pótlék összege változatlanul havi 75 forint. 3. a) Az egy gyermek utáni családi pótlék megszűnik, kivéve az egyedülálló anyáknál, akinek egy gyermek ulán is kell havi 30 forint családi pótlékot folyósítani. b) A feleség után családi pótlék nem jár, a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló törvényerejű rendelet szerint járó házastársi pótlék azonban a nyugdíjast az előírt feltételek mellett továbbra is megilleti. 4. A családi pótlékra a dolgozónak addig van igénye, amíg a gyermek 16 éves korát eléri. Ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, vagy ipari tanuló, az igényjogosultság a gyermek 18. életévének betöltéséig tart. 5. Nem folyósítható családi pótlék az olyan gyermek ulán, aki állami ösztöndíjat élvez, továbbá az olyan ipari tanuló után sem, aki tanulóintézetben nyert elhelyezést. 6. A minisztertanács kiterjeszti a családi pótlékra való jogosultságot 1953. évi március hó 1. napjától kezdve az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú terme'őszövetkezeti csoportok tagjaira, amennyiben három, 1 2 3 4 Vagy ennél több- tíz éven aluli gyermekük van és ha az előző évben százhúsz munkaegységet teljesítettek. Ha az anyának saját tagsága ulán jár a családi pótlék, nyolcvan munkaegység igazolása elegendő. 1953. évi március hó l-lől jo- gosidlak a családi pótlékra a községi (városi) legeltetési bizottságok állandó alkalmazásában álló pásztorai is, ha három, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekük van. Ugyanazon gyermek után ugyanarra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kapital. A termelőszövetkezeti (tszcs) tagok, valamint, a községi (városi) legeltetési bizottságok állandó alkalmazásában álló pásztorai részére járó családi pótlék összege: tíz éven aluli három gyermek után havi 114 forint; tíz éven aluli négy gyermek után havi 208 forint; tíz éveli aluli öt gyermek után havi 280 forint; tíz éven aluli hal gyermek után havi 360 forint; minden további tíz éven aluli gyermek ulán havi hatvan forinttal emelkedik a családi pótlék. A családi pótlékot a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) folyósítja. III. Az anyák és gyermekek egészségügyi ellátásának fokozása 1. Az intézeti szülések jelenlegi negyvenkét százalékos arányát az ágyszám növelésével és a szülőotthonok jobb kihasználásával az 1953. év végéig 54 százalékra, 1954. év végéig pedig legalább hatvan százalékra kell emelni. Az egészségügyi miniszter 1957. év végéig biztosítsa annak lehetőségét, hogy minden szülés intézetben történhessék. 2. A csecsemő- és gyermek- betegségek eredményesebb gyógyítása érdekében: a) Az 1954.' év végéig húsz százalékkal kell növelni a rendelkezésre álló gyermekkórházi ágyak számát. b) A gyermekek kötelező védőoltását a mai himlő- és diftéria- ollások mellett, az 1953. évtől kezdődően ki kell terjeszteni a szamárköhögés ellen, a diftéria- oltással együtt történő kombinált oltásra, emellett az 1953. évben egyes területeken, az 1954. évtől pedig országosan be kell vezetni a hastífusz elleni kombinált oltást is. 3. A csecsemők és kisgyermekek tejellátásának megjavítása érdekében fokozni kell az anyalej- jel való ellátást, továbbá 1951. évi április hó végéig új tejporgyárai kell létesíteni. 4. A bölcsődék és csecsemő- otthonok fejlesztése érdekében: a) A bölcsődei férőhelyek számát az 1954. évig a mainak közel kétszeresére kell növelni, az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a mezőgazdaságban dolgozó anyák gyermekeinek elhelyezésére szolgáló idénybölcsődék férőhelyeik Az építőiparban dolgozó nők részére, az egy évnél hosszabb ideig tartó nagy építkezéseken vándorbölcsődéket kell létesíteni. b) Jelentősen fejleszteni kell a bölcsődékben nyújtott gondozás minőségét. Ennek érdekében minden tíz gyermek ellátásához. gondozónőt kelt biztosítani és növelni kell a kisegítő személyzet létszámát is. A gyermek huzamosabb elhelyezésének lehelővé- tétele érdekében a bölcsődéket 13, illetőleg a szükséghez képest, 16 órán keresztül kell üzemben tartani, a gondozónők munkaidejét pedig a lehetőséghez képest napi nyolc órára kell csökkenteni. ‘ 5. KtF óvodák és az iskolai napköziül thonok fej lesz tése. a) Az óvodák és óvodai nap- köziolthonok férőhelyeinek számát az 1952. évi 80.000-ről az 1953. évre 119.000-re kell emelni, amelyből 94.800 területi és 24.200 üzemi férőhely. b) Az iskolai napköziotthoni hálózatot vidékre is ki kell terjeszteni és a férőhelyek számát a mai 15.000-ről az 1953. évben országosan húszezerrel, tehát ösz- szesen harmincötezerre kell emelni. 6. Az új bölcsődei és óvodai férőhelyeket, főleg a jelentős új ipari településeken kell létesíteni. Az új háztömbök tervei a tömb lakói gyermekeinek részére szükséges bölcsőde és óvoda tervét is tartalmazzák. Falun elsősorban idénybölcsődét és napköziotthonokat kell szervezni a szükségletnek megfelelően, egy-öthónapos, átlag liá- romhónapos időtartamra. Az idénybölcsődéket és idényóvodákat elsősorban az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti községek és városok területén kell létesíteni. Mintegy háromszáz gyermeküdülői férőhelyet az üdülés befejezése után téli gyermekszanatóriumként kell hasznosítani. 7. Az egészségvédelmi szolgálat munkájának megjavítása érdekében az ország egész területének védőnőkkel való ellátását úgy kell fokozni, hogy az 1954. év végére minden ötezerötszáz lakosra egy védőnő jusson. a) Az egészségügyi védőnők bérét átlagosan nyolc százalékkal, tehát a mai havi hélszázölven forint átlagfizetésről nyolcszáztíz forintos, a külterületi védőnőkét pedig nyolcszázhatvan formlos átlagra kell felemelni 1953. évi március hó 1-től. b) A szülésznőket be kell vonni a lerhesgondozásba. Ezzel kapcsolatban az 1953. március 1. napjától kezdődően fizetésüket átlagosan ölvén százalékkal kell felemelni s ezen belül a béreket a körzet lélckszámától függően kell megállapítani. 8. Az egészségügyi minisztérium az orvosegészségügyi szakszervezet és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége bevonásával szervezzen széleskörű tanfolyamokat, előadásokat, kiállításokat, adjon ki tájékoztatókat, amelyeken keresztül az anyák a terhességgel és a gyermekek gondozásával kapcsolatos alapvető ismereteket megszerezhet ik. IV. Az egyedülálló anyák fokozottabb védelme t. A lakóhely szerint illetékes tanú’» végrehajtóim o'fcága társadalmi szervek közreműködői é\©l nyújtson megfelelő segítséget ahhoz, hogy a házasságon kívül született, vagy születendő gyermek apja a gyermek anyjával kössön házasságot, vagy ha ez nem lehetséges, a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal ismerje el magáénak. 2. A minisztertanács egyidejűleg rendelettel intézkedik a gyermek- tiartás és a szülő nő ellátásának fokozottabb biztosítása, valamint a gyermekek és anyák bírói jogvédelme iránt. A jövőben érvényesített tartási igények esetében tartásdíjként legalább olyan összeget kell megállapítani, mely eléri a tartásra kötelezett átlagos keresetének 20 százalékát. Ennél alacsonyabb tartasd íjat a bíróság csak abban az esetlen állapíthat meg. ha a tartásra kötelezettnek legalább kőt más olyan gyermeke van, akinek tartásáról gondoskodnia kell. 3. Az olyan házasságon kívül született gyermeket, Akinek tartása másként nem biztosítható, az anya kérelmére az állam gondozásban ré- saeeiti. 4. Az örökbefogadás előmozdítása érdekében a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény biztosította, hogy az ’ örökbefogadott gyermek a vérszerinti gyermekkel minden tekintetben azonos elbánás alá esik. > ö. Terhes női otthonok létesítése. Az 1954. óv végéig teljesen meg kell szüntetni a szülészeti intézetekben az Egyedül álló anyák ellátásának jelenlegi »házi terhes« lendszei ét. a) Budapesten az 1953. évben 70, Szfátinvárosban és .Miskolcon («dig az 1954. év végéig száz-száz férőhelyes terhes női otthonokat kell fölállítani, amelyekben az egyedül álló anyák —- elsősorban dolgozó nők — a terhességük utolsó hónapjában és a szülés után nyolc héti g tartózkod hatnak. b) A terhes nők otthonaiban a dolgozó anyák tíz forint térítést fizetnek. Ha az anya keresete (ter- hességi Segélye) a heti 150 forintot nem haladji-msg,. a dijat az otthont fenntartó tanács végrehajtó- bizottsága legfeljebb 50 százalék erejéig mérsékelheti. A dij teljesen elengedhető az olyan egyedül álló anyáknak, akik családi körülményeik miatt kénytelenek az otthont igéaybevenni és keresetük, jövedelmük nincs. V. A gyermektelenek adója Az anyák és gyermekek védelmének fokozása, anyagi és egészségügyi helyzetük megjavítása, a többgyermekes családok láinoga- tása érdekében az állam jelentős anyagi kötelezettséget vállal. Méltányos, hogy e kötelezettségekben nagyobb arányban vegyenek részt a gyermektelenek, nőtlenek és bajadonok, akiket nem terhelnek a gyermekek nevelésével kapcsolatos költségek. Ezért az 1953. évi március hó 1. napjától kezdve keresetük, jövedelmük négy százalékának megfelelő adót kell fizetni a 20-től 50 éves férfiaknak és a 20-tól 45 éves nőknek, ha nincsen élő (akár vérszerinti, akár örökbefogadott) gyermekük. Az a szülő, akinek gyermeke 20. életévének belöllése után balt meg, mentes az adófizetés alól. Mentesek továbbá a néphadsereg és az államvédelmi hatóság >so'd- illelményt élvező tagjai és azok feleségei, a legalább hetvenöt százalékos hadi- és háborús polgári rokkanlak, továbbá a liúsz- huszonnégy éves férfiak és nők addig, amíg iskolai (egyetemi, slb) tanulmányaikat folytatják. Az adóra vonatkozó részletes szabályokat a minisztertanács egyidejűleg rendelettel állapítja meg. VI. Küzdelem a magzatelhajtás ellen • Bár népköztársaságunk sokoldalú támogatásban, részesíti a többgyermekes családokat éa évről-évre számottevően. fejleszti az anyák és gyermekek gondozását és védelmét, egyes lelkiismeretlen orvosok, szülésznők és kuruz-lók közreműködésével — főleg falun —• még mindig gyakori a magzatelhajtás. Ezért az állami és társadalmi élet minden területén fokozni kell a küzdelmet a magzatelhajtás ellen, amely súlyosan veszélyezteti az anyák és az egész nép egészségét, romlxdóan hat az erkölcsre és a családi életre. Az jgazságügyminiszter (erjesszen elő javaslatot a magzatelhajtásban részvevő orvosokat, szülésznőket és kuruzslókat sajtó büntető íende’ke- zések megszigorítására. A minisztertanács felhívja a Szakszerre;etek Országos Tanácsát, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, a Magyar Vöröskeresztet és a többi társadalmi szervezetet, hogy fokozzák a magzatelhajtás elleni társadalmi harcot. Felvilágosító munkájukban hangsúlyozzák, hogy u törvény?" a magzatát elhajtó, vagy elhajtató anyát is bünteti, tÓVáÉbá, hogy a magzatéiba) tás elleni küzdelem aa egész nép ügye, moly ol ősegíti a* egyén és a család egészségét és boldogabb ó’etőt. E határozat az 1953. évi március hó 1. napján lép é'ettie. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja az összes hatóságokat, társadalmi szervezetei ét, a vállalatok és hivatalok vezetőik hogy' építve a népköztársaságunk által a családok, anyák és gyermekek részére biztosított széleskörű gondoskodásra, e határozat maia- dékta'an végrehajtásával regi teák elő az. anya- és gyermek védetni színvonalának emelését, a házasság és családi intézményének további megszilárdítását. Erős, egészrégee, új nemzedék felnevelésével, égés« népünk boldog jövőjét segítsük biztosítani. RÁKOSI MÁTYÁS s. k. a Miniszteri an ács elnöke, Nagyszénás készül a tavaszi munkákra Nagyszénáson a hideg február eleji napokban is szorgos munka folyik a földeken. A gépállomás traktorosai két műszakban dolgoznak, hiszen a mélyszántási előirányzatnak még 30 százaiéivá hátra van. A legutóbbi öt napon is — a kemény fagyok ellenére — 41 kát. holdon végeztek talaj- munkát. A tél folyamán 90 erő- és munkagépet javítottak ki. Február 15-ig be akarják fejezni a mélyszántást és a gépjavítást. Dolgoznak a termelőszövetkezetekben is. A «Lenin» tsz-ben már kitisztították a tavaszi árpa vetőmagot, a vetésre szánt kukorica csöveit is lehegyelték. Pénteken 15 igával a földek szélére szarvasokba hordták a trágyát. A vetőmaggal nincs hiba, hiszen a lavalv kereszt-sorosán vetett tavaszi árpájuk 15 mázsát adott kát! holdanként. Kukoricából a mostoha időjárás ellenére is 786 mázsa termett. Teljesítették beadásukat, munkaegysé* gekre is jutott, a jószágoknak is maradt, a vetőmag is biztosítva van. Tavaly ősszel 274 hold búzájukból a sok eső ellenére is 200 holdat vetettek kérésztsorosan. Szép, dús a keresztsoros búza, messziről elüt a többitől. 51 kát. hold lavaszi árpájukat kereszlso- rosan, és 160 hold kukoricájukat négyzetesen vetik. 15 holdon kísérletképpen hibrid kukoricát termesztenek. Hasonló munka folyik a «Dózsa» tsz-ben és a három első típusú tszcs-ben is. A tanács szervezte meg a tavaszi munkák előkészületeit. A kilenelagú mezőgazdasági állandó bizottságnak 130 aktívája van. Minden vasárnap délelőtt üléseznek. Megkezdték a tavaszi munkák versenyének szervezését. Egy hét alatt 60 egyénileg dolgozó paraszt vállalta a vetések határidő előtti befejezését A kötelezettségvállalásokat is írásb« foglalták. A háromtagú versenybizottság a dűlőbiztosok segítségével ellenőrzi azok végrehajtását. A «Dózsa» és a «Lenin» tsz is párosversenyben végzi majd a lavaszi munkákat. Az aktívák tudatosították a doL gozó parasztok között, hogy mindenki saját maga gondoskodjon vetőmagról. Nem is mondta még senki, hogy nincs mit vetnie. A búzavetésnél sem volt baj, hiszen a községből 96 mázsa gabonát adtak el Orosházára.
