Viharsarok népe, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-05 / 30. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! ^ Az adott szó kötelez ^ — szívleljék meg ezt a Forgácsoló Szerszámgyár kommunistái is Pontos adófizetés — hazafias kötelesség ^ 1953 FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Ára 50 fillér IX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM A német és a francia nép történelmi barátsága Évszázadokon át, mint két egymás torkának készülő fenevad állt szemben a német és a francia imperializmus. Valóságos legendát költöttek a germán-gall kutya-macska barátságról, szinte mint megmásíthatatlan történelmi tényt szegezték le a két szomszédos ország békétlenségét és összeférhetetlenségét. Ami Franciaország és Nemei ország uralkodóköreit illeti, ez valóban így is volt. A Bourbonok és Habsburgok, majd a történelmi fejlődés során a nagy tőkés francia és német monopóliumok terjeszkedési törekvései összeütköztek és nem egyszer pusztító háborúkban jutottak kifejezésre. Am a történelmi lények másra is tanítanak. A XVIII. század nagy francia forradalmai nem maradlak hatástalanok a Junkerekkel, — a nagybirtokosokkal — leszámolni vágyó német néptömegekre sem, a két nép szellemi nagyjai gyümölcsözőbbnek és az emberiség érdekében valónak találták a testvéri együttműködést a civódás és a fegyveres konfliktusok helyeit. Möllere és Racine népe kész volt mindig együttműködni Heine és Gölhe népével. A német nép legnagyobb fiainak, Marxnak és Engelsnek forradalmi tanításai termékeny talajra talállak a francia kommunar- dok utódaiban. E dicsőséges történelmi múlt méltó folytatása az a közös felhívás, amelyben Németország Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt és Németország Szocialista Egységpárlja tiltakozásra. hívták fel a két ország népeit az újabb háborúval fenyegető paktumok ellen. A francia és nyugatnémet uralkodó körök ma az amerikai imperializmus »védnöksége« alatt látszólag szövetségesek, de ki tagadhatná, hogy Bonnban az új Wehrmacht felállításának előestéjén már arról szövögetnek tervet, hogy mikor induljanak el újra a porosz csizmák a világ meghódítására. Nem egy harcias kijelentés hangzott már el az újra tábornoki csillagokat viselő fasiszta nyugatnémet militaristák részéről, hogy »megállja- tok csak franciák, legyen újra hadseregünk.« A veszély azonban, amely a bonni és párizsi háborús szerződések valóraváltásával fenyeget, nemcsak a francia és nemcsak a német nép elé vetíti a pusztulás és a rombolás rémséges képét A paktumok eredeti kitervezői világégésre szomjuhoznak, ezért a francia és a német Kommunista Párt közös felhívása nemcsak saját népeik, hanem az egész világ békeszerető millióinak érdekét is szem előtt tartja. Napjaink eseményei bizonyítják, hogy erre a felhívásra soha nem volt olyan szükség, mint most. Nyugat-Né- metórszágban kormány segédlettel és a szociáldemokrata párt vezetőségének támogatásával szervezkednek a nácik, a rendőrség nyakra-főre provokálja Nyugat-Némelország egyetlen valóban demokratikus pártját, a Kommunista Pártot. Franciaországban az alig néhányhetes kormány folytatja elődje hadjáratát a haladó erők ellen és a napokban terjesztette a nemzetgyűlés elé jóváhagyás végett a hirhedt háborús szerződéseket. Ütött tehát az óra az együttes cselekvésre: »Európa hadsereg« helyett a nagyhatalmak békeegyezménye, a bonni különszerződés helyett egységes, demokratikus, békeszerelő Németország. A két elsősorban érdekelt nép — a német és a francia — megértették a Kommunista Pártok együttes felhívásának történelmi jelentőségét. A franciák már a félti ívás megjelenésének reggelén a metrón, az autóbuszokon, az iu Icán mindenütt vitatták a felhívást és különös ölömmel üdvözölték a Német Demokratikus Köztársaság elnökének, Pieck elvtársinak megismételt szavait: »A német nép sohasem tűri el, hogy német részről ismét háborút indítsanak a francia nép ellen.« Az elsők között tizenkétezer francia pedagógus és tudományos dolgozó válaszolt a közös felhívásra német kollégáihoz intézett levelében. A viszontválaszban a német pedagógusok és tudósok hangsúlyozzák: nem vállalják két olyan fejlett kultúra megsemmisítésének bűnét, mint a francia éts a német kultúra. Németország Kommunista Pártja, a Francia Kommunista Párt és Németország Szocialista Egységpártja közös felhívása történelmi dokumentuma azoknak az újfajta kapcsolatoknak, amelyek a háború ellen harcoló népeket összefűzik. Ez a szolidaritás a munkásosztály forradalmi nemzetköziségéből meríti erejét. Olyan erő ez, amely képes arra, hogy keresztülhúzza az új háború előkészítőinek liagymázas terveit . A minisztertanács határozata a gépállomások munkájának megjavításáról A dolgozó nép állama, a Mar gyár Dolgozók Pártjának kezdeményezésére, azzal a céllal hozta létre a gépállomások hálózatit, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének az élenjáró termelési módszerek bevezetésének gépi és agrotechnikai központjai, a terinelőszövezetek fejlesz» lésének és megszilárdításának, valamint a falu gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedésének szilárd támaszai - legyenek, Ennek érdekében népköztársaságunk eddig közel tízezer különböző traktort, több mint ezerszáz vontatót, száznyolcvan kombájnt, ezerötszáz aratógépet, tizenegy- ezer cséplőgépet és többezer egyéb korszerű mezőgazdasági gépet állított munkába a gépállomásokon, amelyeknek irányítására és termelési feladataik biztosítására az öntudatos szakmunkások ezreit küldte. A gépállomások négyéves fennállásuk idején munkájuk több területén jelentős eredményeket értek el. 1052-ben mér a termelőszövetkezetek talajmimkáiitak túlnyomó részét, a cséplés munkáját pedig az ország gabonalerü- le lének a nagyobb részén végezték el és jelentős szerepet töltöttek be a termelőszövetkezetek fejlesztésében. Az eredmények ellenére a gépállomások munkájában súlyos hi1. A terméshozam állaadó növelése érdekében, teljés gépi erejükkel és agrotechnikai felkészültségükkel biztosítaniok kall a termelőszövetkezeti termelés nagyarányú gépesítését, valamint az élenjáró mezőgazdasági tudomány és gyakorlat eredményeinek a termelésiem való széleskörű alkalmazását. 2. Mint a lermelőszö vetkezetek megszilárdítása éa fejlettére legfontosabb állami szerveinek közvet Ion segítséget kell nyújtandók a termelőszövetkezeteknek a vezetésében, a tervezésben éa munkaszervezés bein. 3. Elő kell segíteniök a termelőszövetkezetek tagságának nevelését, az állami és tervfegyélem megszilárdítását, hogy a tetmelőíaövetkezeti tagok az új, szocialista társadalom öntudatos és aktív építőivé váljanak. II. A gépállomásoknak, munkájuk hibáit kiküszöbölve, a termelőszövetkezeti termelés hatalmas emelőjévé kell váLniok, hogy jobb munkájukkal évről-évre nagyobb terméshozamot érjenek el a termelőszövetkezeti gazdaságokban. 1. Ennek érdekében fokozni keit a gépek 'kiha,sznó|lását, biztosítani ke,H a gé[>ek rendszeres javítását és gondos karbantartását, a munka helyesebb megszervezésével, a díjazás és premizálás fejlesztésével pedig növelni kell az egyéni felebúk tapasztalhatók, amelyek nehezítik a termelőszövetkezetek megszilárdítását és hátráltatják a mezőgazdaság szocialista fejlődését. A termelőszövetkezetek és a gépállomások között még nem alakult ki a szoros együttműkő_ dés és az elengedhetetlen kölcsönös segítség, amelynek kiterjesztésével és megszilárdításával tudják mind a termelőszövetkezetek, mind a gépállomások a termelés fellendítése és a mezőgazdaság szocialisla átszervezése terén hivatásukat betölteni. Gépállomásaink még nem érték el azt, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének agrotechnikai központjait, a termelőszövetkezetek megszilárdításának és fejlesztésének, valamint a magasabb terméshozam elérésének döntő állami szervei legyenek. Ennek az a fő oka, hogy a gépállomások vezetése, a nehézségekkel szemben gyenge és megalkuvó, hogy még nem alakították ki a traktorbrigádok szilárd rendszerét, hogy laza a munkafegyelem és nem biztosították a gépek lelkiismeretes karbantartását és tervszerű javíLását Ezért a gépállomások munkájúban tapasztalható hibák kiküszöbölése és a gépállomások helyes továbbfejlesztésének előmozdítása érdekében a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa az1 alábbiakat határozza: lősséget a tervek teljesítéséért és a muriba minőségéért. a) A gépáfl»mások, a rájuk bízott gépi erő teljes kihasznál ősi- vad köte'e-ek a termelőszövetkezetek gazdaságaiban mindazokat aa alapvető agrotechnikai módszereket nltkaimazui, amelyek alapletétjeiéi a nagy termÓ3 elérésének. Minden gépi munkát a legalkalmasabb idő- íren, minden esetben az au irt határidőre kötelesek elvégezni ás munkájuk minőségét szakadatlanul javítani. Elsőrendű kötelességük betartani a szántás előírt mélységét, munkába állítani a rendelkezésű kre álló előhánfcóa ekéket, gondosain végezni a vetés munkáját és elsajátítani a növényápolás gépi munkáinak alapismeretéit. b) A gépállomások kötelessége őrködni afelett, hogy a termelőszövetkezetek végrehajtsák mindazokat az agrotechnikai előírásokat, amelyeket saját eezküaeikbel elvégezhetnek és együttműködve a termelőszövetkezetek vezetőivel és dolgozóival irányítói legyenek * termel őszöve (, kezeli és traktorbrigádok közös erőfeszítéseinek a terméshozam növelése érdekében. c) Gondoskodni kelL a gépállomások dolgozóinak oktatásáról, hogy elsajátítsák az alapvető agrotechnikai ismereteket. Mind a traktorvezetőknek, mind a műnk »gépkezelőknek a munkagépek pontos kezelése mellett el keli sajátítaniók az agrotechnikai módszerek ismeretét ée helyes allcalmazását. d) Jl gépállomások által végzett munka minőségének állandó javítása és ellenőrzése nemcsak a gépállomások dolgozóinak és vezetőinok kötelessége, liánéin a megyei és járási főagronómusoknak is legfontosabb feladata. Ezért a főbb mezőgazdasági munkák megkezdő o előtt kőteletek a gépállomási ági tinóm usok sjimára a megfelelő agrotechnikai utasításokat kiadni, b végrehajtás módját a gépállomások dolgozóival ismertetni és munkájukat folyamatosan ellenőrizni. 2. A gépállomási munka megjaví- táisának döntő feltétele a gépállomások munkaszervezetének megszilárdítása. Ezért minden gépállomáson egész évre Malakított, pontosan meghatározott területen dolgozó ég az egész évi munkához szükséges gépekkel felszámít brigádokat kelL szervezni. A brigádok területét és gépi felszerelését úgy Imit kialakítani, hogy a brigádok összetételén, gépi felszerelésén és működése területén az óv során ne kelljen Változtatni. a) ?íz 1953. évre alakított brigádok összeállítását, valamint a brigádok felszerelését, területét írásban juell rögzíteni és art minden gépállomásra vonatkozóan a megyei tanácsok 1953 március 1-ig tartoznak lel ül vizsgálni. b) A brigádok megszervezése során az igazgató a termelőszövetkezeti. tag traktorvezetőket a szövetkezetük területén dolgozó brigádba köteles beosztani. Minden gépállomáson törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkeaet elagendő számú női traktorvezetőt ad jon, hogy külön női brigádokat lehessen szervezni. Női brigádok szervezése érdekében kivételesen kisebb brigádok is alakíthatók. c) A brigádok szervezetének megszilárdítása és a brigádvezetők állandósítása érdekében a brigádvezetők kinevezését a gépállomás igazgató jának előterjesztésem a járási tanács végrehajtóbizottságának kell megerősíteni. 3. A munka termelékenységének növelése és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében * gépállomásokon a teljesítménybérezés rendszerét kell kifejleszteni és a legkeményebb rendszabályokkal kell felszámolni a bércsalás min dem formáját. A) 1953 március 1-től kezd ve a traktormunka eddigi bonyolult normarendszere helyett egyszerűbb normarendszert kell bevezetni olymódon, hogy minden termelőszövetkezetet domborzati és talajviszonyai alapján négy területi kategória valamelyikébe kell besorolni és területén egységes műszaknormákat kell alkalmazni. Egyidejűleg a száz százalékra teljesített egyórai munka teljesítmény alapbé rét 3.50 forintról 3.90 forintra kel! felemelni. B) Növelni kell a gépállomáson a traktorvezetők és munkagépkeae- lők premizálását, mind a teljesítménybérben, mind a munkaegység alapján dolgozó traktorvezetőknél, kombájn vezetőknél, éa munkagép- kezelőknél, elsősorban a terméseredmények növelése, a gépeik karbantartása és az üzemanyag megtaka ritása alapján, a) A fejlettebb' gépállomásokon (Folytatás a 2* oldalon*) Gépállomásaink előtt álló alapvető feladatok: I.
