Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-23 / 19. szám

I r».>:t (iiunir 23.. péntei> yiUatsawU VUpt Emlékünnepély az Operaházban V, I. Lenin halálának 29. évfordulóján (Folytatás a« 1. oldalról.) leszünk, ahol a bébe nagy ügyé­ért küzdeni és áldozni bell.« Hazánk a lenini-sztálini útmu­tatásokat követve, gyorsan fejlesz­tette iparát és történelmileg rö- vid idő alatt elmaradott me­zőgazdasági országból fejlett ipari Országgá lett, olyan országgá, amelyet Sztálin elvtárs az emberi haladás rohambrigádjai között említett. Első ötéves tervünk hatSlmas, most épülő létesítményeim: Sztá- linvárosra, a November 7 Erőműre, * Budapesti Metróra, a Tiszalöki Vízműre méltán büszke egész dől gozó népünk. Hazánk sikerrel folytatja a me zőgazda=ág s o ia ista átszervezését is. A mezőgazdaság szocialista szék torához tartozik ma már az, ország szántóterületének mintegy 38 szá­zaléka. A termelőszövetkezetek tag­létszáma megközelíti a félmilliót. E jelentős eredmények mellett azonban komoly hiányosságot is vannak, amelyeket a munka meg­javításával sürgősen ki kell kü­szöbölnünk. Pártunk és népünk további fel­adatait népi demokratikus álla­munk megszilárdításában, a szocia­lizmus alapjainak lerakásában — a lenini-sztálini útmutatások szelle­mében határozta meg Rákosi Má­tyás ©Ívtárs, parlamenti beszédé­ben. Útmutatásait követve, tovább­fejlesztjük államunk gazdasági ere­jét, megszilárdítjuk az ipari terme­lés terén a tervfegyelmet és min­den eszközzel emeljük az alapanya­gok, a stenbányásaat te a kohászat termelését. Keményen haroolunk a legszigo­rúbb takarékosságért, a pazarlás legkülönbözőbb válfajai ellen az ál­lamigazgatás minden területén Szüntelenül gondoskodunk a kul­túra továbbfejlődésének biztosítá­sáról. Hazánk és a többi népi demokra­tikus ország útját bevilágító fáklya a kommunizmus felé haladó szovjet nép példája. A szovjet nép életét a szocializmus Sztálin elvtárs ál­tal felfedezett gazdasági alaptörvé nye határozza meg s az SZÉP XIX. kongresszusán elhangzott beszámolók ©s hozzászólások meg­mutatták a Szovjetunió népgazda­ságánál:, a szovjet nép jólétének és kultúrájának hatalmas . arányú fejlődését. Hege Iüs elviére elmondotta, hogy e fejlődéssel a legélesebb ellentét­ben áál a tőkés országok dolgozói­nak nyomora. Az Egyesült Álla­mokban Truman beismerése sze­rint legalább 32 millió ember félig- meddig éhezik, az amerikai csalá­dok 65 száza’ékának jövedelme nem éri el a létminimumot. A Szovjetunió ugyanekkor min­den eddiginél hatalmasabb célokat tűz ki. Sztálin elvtárs kidolgozta a kommunizmusba való átmenet feltételeit és a kommunizmus .meg­valósítása a Szovjetunióban kon­krét, napirenden lévő feladattá vált. Az épülő kommunizmus nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész emberiség jövőjét jelenti. Még jobb munkára mozgósítja, a népi demo­kratikus országok dolgozóit és fo­kozott harcra lelkesíti a tőkés or­szágok és a gyarmati országok dolgozóit a háború ellen, az impe rializmus ellen, a nyomor és a rabság ellen, a békéért, a szabad­ságért és a* új életért. Lenin 29 évvel ezelőtt meghalt. De eszméi, művei tovább élnek a nagy Szovjetunióban, a népi demo­kratikus országokban, a felszaba­dult Kínában, a Német Demokrati­kus Köztársaságban és a még tő­kés járomban sínylődő országok dolgozóinak felszabadító mozgat maiban, a világot átfogó béke- liarcban. A mai napon, Lenin halála em­lékünnepén a leninizmus eszméi­nek legyőzhetetlenségét ünnepli a a világ minden országának dolgozó népe. Lenin ©Ívtárs zászlaját magasra emeli Sztálin elvtárs, akinek neve elszakithatatlanul egybeforrott a vr lág minden népének az emberiség jobb jövőjéért folytatott harcával, akinek neve kifejezője minden nép szabadságvágyának. A magyar dolgozó nép szereteti vezetője és bölcs tanítója, Rákosi elvtárs vezetésével szilárdan és egy­ségesen követi Lenin és Sztálin dicső zászlaját — fejezte be be­szédét Hegedűs elvtárs. A megjelentek hosszan, felállva ünnepelték a világ proletariátu­sának nagy vezérét, Sztálin elv társat és legjobb magyar tanítvá­nyát, Rákosi Mátyás elvtársat. Az ünnepséget mag-asszinvonalú kultúrműsor fejezte be. Olt Károly pénzügyminiszter és Nagy József né, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének beszéde a tanácselnökök értekezletén V Budapesti Városi Tanács és a mp. yei tanácsok végrehaj tóbizott­sági elnökei szerdán tartották or­szágos értekezletüket, amely ep Olt Károly pénzügyminiszter és Nagy Józsefné, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese mondott beszédet. Olt Károly pénzügyminiszter beszéde elején rámutatott, hogy a tanácsok gazdálkodásának kö- zépponljában a köllségvelés áll. V költségvetés helyes végrehaj­tása nemcsak helyi vonatkozások­ban jelentős, hanem nagyjelentő­ségű országos szempontból is. Rámutatott ezután, hogy az el­múlt év folyamán fokozódott a tanácsok érdeklődése a gazdál­kodás iránt, majd elmondotta, hogy az új költségvetési rendszer abban különbözik a régitől, hogy egységes költségvetési rendszer, amelyben a bevételek és kiadá-. sok egymással szoros összefüg­gésben, egymást feltételezve je­lentkeznek. Alapfeltétele: ahhoz, hogy a tanácsok költségvetésében elő­irányzott kiadásaikat fedezhessék, mindenekelőtt bevételeikről kell gondoskodniok. A továbbiakban rámutatott: 1952 első három negyedévében a tanácsok részére a helyi válla­latokból százké.tmillió forint tér- venfelüli nyereség jutott. A takarékosság kérdéséről be­szélt ezután Olt Károly. Az igazi takarékosság abban jelentkezik, hogy egy-egy cél megvalósítására- előirányzott hitelből többet való­sítunk meg. A takarékosságnak ez a formája feltételezi a széles dolgozó tömegek önkéntes mun­ka vállalását, bevonását a felada­tok megoldásába. Az ilyen tény­leges megtakarításokat az 1953-as évtől kezdődően a megtakarítást elérő tanácsok szabadon felhasz­nálhatják, szociális, kultúrális és egyéb feladatok megvalósítására. Kifejtette ezután: a tanácsok be­vételeiket fokozhatják olyan mó­don is, hogy az adófizetési kö­telezettséget az eddigieknél job­ban tudatosítják. Ezeknek a kérdéseknek széles­körű feltárása és megvitatása szükségessé teszi, hogy a taná­csok nyilvános tanácsülések ke­retében minél előbb megvitassák az 1953-as költségvetést, hogy a tanácsok legfőbb segítőtársai, a dolgo’zó tömegek maguk is részt* vegyenek a költségvetés végre­hajtásában, megismerjék, hogy mit biztosít egy-egy tanács szá­mára a tanácsok részére országo­san előirányzott 4.7 milliárd fo­rint Dolgozó népünk ezt el te várja a tanácsoktól éjs a tanácsok végrehaj főbizottságainak az a fel­adata, hogy a februári tanácsülé­seken a községekre felbontott költségvetések ismertetése és megvitatása minél szélesebb dol­gozó tömegeket mozgósítson a tanácsok 1953-as pénzügyi és gaz­dasági feladatainak végrehajtá­sára. i Nagy Józsefi!«» az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese a tanácsok tervezési feladataival foglalkozott. Az 1953-ae terv készítésénél — mondotta — az eddigi tervezési rendszertől eltérően a szovjet ter­vezési gyakorlat felhasználásával megvalósitottuk a párhuzamos ter­vezési rendszert: az Országos Terv­hivatal, a minisztériumok és a megyék a tervezést egy időszakban végzik és a tervezés állásáról tá­jékoztatják egymást. Ezzel a tei’- vezés időszaka megrövidült és a tervmunka színvonala jelentősen emelkedett. A szovjet tapasztala tok felhasználása a területi ter­vezés gyors továbbfejlesztését is biztosította. 1953. évi tervünk keretében a mezőgazdaság termelésének foko­zott. mértékben kell fedeznie ipa­runk megnővekedett nyersanyag­szükségletét, a lakosság élelmiszer- ellátását, ki kell elégítenie a kül­kereskedelmi terv mezőgazdasági exportigényeit és biztosítani kell további tartalékok képzését. E cé­lok elérése érdekében fokozott gonddal, állapítottuk meg az egyes megyék termelési adottságait és sajátosságaiknak jobban megfe­lelő feladatokat szabtunk eléjük. Pártunk és kormányzatunk a ta­nácsok feladatává tette a mezőgaz-, daság szocialista, szektorának meg erősítését, elsősorban a már - meg­lévő szocialista üzemek szervezeti megszilárdítása, a fejlettebb ag­rotechnikai módszerek bevezetése útján. A lakosság ellátása és a nők muakábaállitásának megkönnyítése szempontjából döntő jelentősége van af helyiipar termelésének. A helyiipar az elmúlt évek során is hatalmas fejlődést ért el. és 1953- ban további harminchét százalék­kal növeli termelését. Nagyrészt a tanácsok kötelessége az is, hogy a területükön megvaló­suló nagy beruházásokhoz a mező­gazdasági munkából felszabadítható" dolgozók széleskörű mozgósításával biztosítsák a szükséges munkaerőt és kielégítsék a dolgozók küzite- kedési, lakás és egyéb igényeit. A mezőgazdaságbán — amíg az időjárás engedi — folytatni kell a talaj munkákat, elő kell készíteni a tavaszi vetéseket. Már most ki kell dolgozni azoknak az intézkedéseik­nek sorozatát, amelyek például a vetőmagvak biztosításához szüksé­gesek, meg kell tárgyalni a vető- magcaere lehetőségét az egyes gaz­daságok között, A tavaszi szántás­vetési .munkákhoz munkaszerződé­seket kell előkészíteni, pontos ütem­terv szerint kell dolgozni és biz­tosítani kell, hogy a termelőszövet­kezetek minél nagyobb mértékben vegyenek igénybe gépi munkát a terméshozamuk növelése érdekében. Meg a téli időszakban fel kell ku­tatni azokat a területeket, ahol Jé­F.lteinefték Gábor Andort A. magyar kommunista mozgalom, a magyar irodalom és újságírás nagy hallottját, Gábor Andort csü­törtökön délben a főváros dolgo­zóinak és ftatalesígának hatalmas tö­meg- kísértő utolsó útjórA a Kere- pesi-úti temető halottasházábél. A kiváló író és publicista, a párt régi harcosa temetésén a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­ga, Központi Vezetőség© és a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa tagjai közül megjelent Gerő Ernő, Révai József, Házi Árpád, Horváth Márton, Rónai Sándor, Vas Zoltán, Darvas József, Szí­jártó Lajos, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális étet. több mils kiválósága. A rádió énekkara a munkás gyászindulót énekelte él, majd a Jókai-lepelFol 'eborított koporsó mellett Andics Erzsébet Kossuth- díjas akadémikus mondott búcsú­beszédet a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőség© nevében. Melyen megrendült szívvel alt­juk körül kiváló kommunista har­costársunknak, a harcos forradal- mámak, pártunk egyik legrégibb tagjának, a magyar és nemzetközi haladó irodalom egyik büszkeségé­nek, Gábor Andor elvtársinak kopor­sóját — mondotta. — Elment kö­zülünk barátunk és harcostársunk. Lezárult közel hét évtizedes küz­delmekben gazdag, nagy élete. A továbbiakban ismertette azt az i utat, melyet Gábor Andor tett mug ahhoz, hogy harcos kommunistává váljék, majd így fejezte be beszé­dét: Most, amikor küzdelmekben gaz­dag', szép élete lezárult, nuliiól; állják körűi lsekben a ravatalát Kiváló hűséges harcosát gyászolj* benne pártunk, a Magyar Dolgozói Pártja, nagy fiát gyászolja az égési magyar nép. Élete példamutatói Neve kitörölhetetlen népünk emlé- kezstóből, mert nem múlhat el nyomtalanul azok neve, akiknek munkássága a legnehezebb időkben növelte pártunk erejét, akiknek-erő­feszítései készítették elő egész nv- pünk mai szabad, boldog ólétól Gábor Andor elvtárs ezek köze tói • tozott. Ha’ála pótolhatatlan veszt:« ség és mindegyikünket arra köte­lez, hogy még fokozottabb harccal vegyük ki részünket a békéért és a szocializmusért folyó nagy küzde­lemből, hazánk, és az egész emberi­ség boldogu d iáért. Ezután Darvas Józ of közoktatás •ügyi miniszter, a Magyar írók Szö­vetsége elnöko búcsúztatta Gáboi Andort a magyar írók és újságírói nevében. A búcsúbeszédek elhangzása utón. az Intemacionáló hangjai melá’atí eresztették a sírba a koporsót. A síit rövidesen elborították a kö­szönik és virágok, a magyar dol­gozók Tiálájának és kégyetetónelt I jelei. Togllaili elvlárs beszéde a* olasz képviselőházban Róma. (MTI) Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtit­kára keddien délután felszólalt a választójogi törvényjavaslattal kap­csolatban felvetett bizalmi kérdés vitájában. Togliatti mindenekelőtt kijelen­tette, J)ogy nem nyúlváníthat .bizal­mat a kormánnyal szemben sem általában, asm a választójogi tör­vényjavaslat kapcsán. Az Olasz Kommunista Párt fő­titkára hangsúlyozta, hogy a bi­zalmi kérdésnek a vá asztój-ogi tör­vényjavaslat egészével kapcso atban való folvsstéao a kormány BÍlkot- mányellenos mesterkedése, amely­ben segédkezet nyújtott számára a képvisel őliáz elnöksége is, megsért­ve a parlament jogait. A választójogi törvény —• jelen­tette ki Togliatti — utolsó ütőkár­tyája annak a kormánynak, amely­nek főcélja, hogy minden eszközzel megakadályozza, hogy a táladó erők álljanak az ország élére. Ennek ér­dekében a kormány meg akarja osztani az országot. Meg akarja bontani azt az egységet, amely a fasizmus elleni küzdelem során jött létre. Valamennyi jelenleg lebetec- ges olasz kormány közül a keresz­tény demokrata kormány a legrosz- szabb, mivel a Irgkövetkczéte ebben reakciós, a legszoro abban ossza van kötve a konzervatív csoportokká: és a legveszélyesebb ellensége Olasz­ország- függetlenségének és az oln-t. nép békéjének. Önök rettegnek a forradalmi megoldásoktól — mondotta Tog­liatti —, de épp azzal- taszik elke­rülhetetlenné azt, hogy lábbal ti­porják azt az alkotmányos törvé­nyességet, amelynek légkörében mi a szükséges változásokat megvaló­sítani java-óljuk. Togliatti a továbbiakban hang­súlyozta: az olasz kommunistáknak az a feladatuk, hogy minden ere­jüket egyesítve vissza varjók azt á támadást, amelyet a keresztényde­mokraták intéznek a nép el'en. És ezt a támadást úgy kell visz- szaverniök — mondotta végül —, hogy közben egyre szélesebb réte­geket tömörítősnek maguk köró, hogy egyre jobban kiterjesszék nz ellenállást, a kormány elleni hu te frontján. A jóvátétel! kötelezettség teljesítése Az 1945 január 20-i fegyverszü­neti egyezmény, illetve az. 1947 február 10-én aláirt békeszerződés értelmében a Szovjetunió részére teljesítendő jóvátételt, amelynek összegét időközben a Szovjetunió kormánya jelentős mértékben csök­kentette és teljesítésének idejét hat évről nyolc évre hosszabbító Ita meg. — a Magyar Népköztársaság kor­mánya 1953 január 20-ával telje­sítette. nyteges befektetés nélkül új ön­töző telepieket lehet berendezni. A helyi iparban bővíteni kall a közszükségleti cikkek, háztartási és gazdasági eszközök termelését. To­vább kell fejleszteni a ruházatja­vító szolgáltatást. Elsősorban a meglévő textil és bőrruházati szö­vetkezeteket kell javításra átállí­tani. Ki kell szélesíteni a mérték után dolgozó, a javító és foltozó szövetkezetek hálózatát. A lakás- karbantartó, víz-, gáz- és fűtés sze­relő helyi ipari üzemeket úgy kell területileg elosztani és megszervez­ni, hogy bármilyen javítási és sza-’ relési munkát elvégezhessenek. Fo­kozni kell a heltyi iparban a mo­sási te ruhatisztítási tevéksnysé- get. _ A továbbiakban Nagy Józsefné a kereskedelmi tervek végrehajtásá­val. kapcsolatos feladatokról beszelt. A tanácselnökök te tervosztály- vezetők további feladata a terv- fegyelem, ezen belül különöjaa az adatszolgáltatási fegyelem megjaví­tása. A tanácsi vezetők a bafutö adatokat sok esetben nem elenőx- zik. Különösen kiütközik az adat­szolgáltatás bizonytalansága a me­zőgazdaságban. Ennek a fo’e őtten- ségnek sürgősen véget kell vetni Példát kell mutatni a hamis adat- szolga'tatások fe e osság © o á áuirt és szükség ©sátán súlyos megtorló intézkedésekhez kell folyamodni. Ezután níigy nyomatékké" hang­súlyozta Nagy Józefná, hogy a jó­váhagyott terv törvény, a dolgozó nép akaratából lett azzá. A jóvá­hagyat után már nincs helye viták nak. A hibákat fel kell tárni és- menetközben ki is kell javítón1 de a terv egészét mint tervér vt feltéttenni teljesíteni kell.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents