Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-23 / 19. szám
Ilii JdlUHtt 23., jM'nii'i ó VíU&mmU Héfi# A takarniáuykészletck helyes felhasználásával az állatok jó átteleltetéséért Okányban sem lehet belenyugodni abba* hogy nem teljesítették a silózási tervet Az állatállomány éttolelteteee 'az wzalyos időjárás következtében az egyénileg dolgozó parasztoknál is nagy gondot okoz, 'da nem megoldhatatlan feladat. Kormányunk nagyban megkönnyítette a 'dolgozó parasztok gondját, amikor1 lehetővé tette, hogy egy-egy ‘község dolgozó parasztjai közösen is kóezit- betnek alétakarmányt, amivel 'biztosítani tudják az állatállomány átteleltotósét. Okány községnek 'a bérsilózási törve 800 'köbméter, de ennek a termek teljesítésével lemaradt. Mindössze 08‘5 százalék hau teljesítették De még ennél is rosszabb a föld- művesezövetkezet silózási terve. 'A tervbevett 1200 köbméter "helyett mindössze 450 köbmétert 'silóztak. De lemaradás van tíz »Uj élet« termelőszövetkezetnél is, amely mindössze 50 százalékban 'teljesítette silózási tervét. — A lemaradás oka az, hogy nincs takarmány, meg későn kezdtünk a silézáshoz — mondja Iiáez »Ívtárs, a földműves-szövetkezet si- lófelolőse. A lemaradás 'főokát pedig elsősorban nem itt kell keresni, Sem a földnlűvesezövetkezet, 'sem pedig a tanács 'nem tett meg mindent a silózási terv teljesítéséért.! Nem vették fel a liareot a régi nézetekkel szemben A dolgozó parasztok "között még most is -őkan pocsékolásnak tartják a tátózáísí. Az ilyen elgondolások aztán hozzásegítették az ellenséget, hogy olyan véleményt alakítson ki a "község dolgozó parasztjai között, hogy u sílózás teljesen felesleges, meg elvesz az a takarmány, amit besilóznak. •»Most is kevés 'a takarmány és még ezt a 'keveset. is elveszik« — hangoztatták a községben a kulá- |kok és a "kulákbarátok. De a községben senki sem igyekezett népnevelő, felvilágosító munkával !meg ■ győzni a dolgozókat, hogy az a takarmány, amit besilóznak, nem vész el, hanem “megmarad és a tél folyamán ezzel 'biztosítani tudják az állatok 'takarmányozását. A ínezőgazdasiági állandó 'bizottságnak nyolc tagja van. De a nyolc ember nem tudja elvégezni mindazt a munkát, 'ami a (mezőgazdasági állandó bizottság tagjaira, (aktíváira vár a mezőgazdasági munkák elvégzésében, a silózási terv teljesítésében. Helytelen az 'a vélemény a tanácsnál, hogy aktiválj nélkül is meg tudják oldani a feladatokat, Nincsen a községben az állandó bizottságának egyetlen aktívája sem, még csak dűlőfelelősök sáncsenák a község határában. A silózási terv teljesítésével jobb eredményeket értek volna el, ha nem idézésekkel, hanem felvilágosító, népnevelő munkával magyarázzák meg a silózás fontosságát A. népnevelőmunkába be kellett volna vonni az olyan, dolgozókat is, mint Veres Károly, Benedek Viktor, Kincses Mihály egyénileg dolgozó parasztok, alák már az 1952-se évben meggyőződtek arról, hogy érdemes takarmányt silózni és most is az elsők között biztosították téli takarmányszükségletüket. Ezek a dolgozó parasztok saját példájukkal magyaráznák meg a község többi 'dolgozó parasztjának a silózás 'jelentőségét. Tartottak a községben Ugyan novemberijén és decemberben 4 esetben ki&gy ülést, de ezeken ' leginkább csak a vetésről, szántásról beszéltek, ritkán esett Szó a silózás .je lentőségéről, fontosságáról. Nem szabad belenyugodni abba, bogy a község nem teljesítette silózási tervét A községben körülbelül 850, 380 fejős tehén van az egyénileg dolgozó parasztoknál. Az 'állandó bizottság tagjai, a 'népnevelők magyarázzák meg a község dolgozó parasztjainak, ha nem teljesítik silózási terveiket, nem hiztositják ez állatok jó átteleltetósét, csökken e tejhozam. Ezzel nemcsak az államot, hanem saját "magukat is megkárosítják. Kevesebbet vihetnek a piacra, kevesebb lesz ’a község dolgodé parasztjainak a jövedelme. Lipcsei Mária. rM Tanuljunk egymástól Dl'iZ-íiaialok tapasztalatcseréje Kimondta: JOŐ ETELKA, mezőhegyesi tehenész A mezőhegyes! állami gazdaság' 22-es növendéküsző telepének női brigádjában dolgozom. Istállónk állománya 2i8 darab. A növen- déküsző-állományban az üszők 10 —12 hónapos kortól tenyésztésbe való vételig, majd pedig 3 hónapos vemhes kortól ellésre történő előkészítésig, 7 - hónapos vemhes korig vannak. Feladatunk az, hegy a növendéküszőket 18 hónapos korukra 400—420 kilogrammos súlyra és olyan fejlettségié »neveljük, hogy azok tenyésztésbe vételre terüljenek. Továbbá az a feladatunk, hogy a már vemhes üszőket az ellésre történő' előkészítésig megfelelő gondozásban részesítsük, hogy ellésre és tejtermelésre is kellőképpen felkészülhessenek. Gondozásomban 24 növendék üsző van. 1952. évi tervfeladatom 48 üsző tenyésztésbe történő átadása volt, 18 hónapos korban 400 —420 kilogramm súlyban és megfelelő fejlettségben. Ezt a terTervem túlteljesítését a kővetkező Szakszerű takarmányozást végiek. Először két sorban pácot adok az üszőknek. A pác elfogyasztása után moslékos irmában abrakol tatok. Végül pedig *gy kevés szénát etoteifi s a széna elfogyasztása után itatom az üszőket. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a pác jól előkészített legyen. Télidőben például 2—3 nappal előbb elkészített pácot etetünk. Biztosítjuk azt, hogy a te- harmányelőkészítő osoport a pácot úgy készítse el, hogy a répa- szelet, «• polyva és a siló rétegei vékonyan, jól összekeverve következzenek. Ezenkívül az egy »lapra mló pácot a takarmányelő- készítő helyiségben magasan felrakott és jól letaposott kazlakban készítjük. Ezáltal biztosítva van, hogy a pác jól befülled, íze- aebbé válik. Nem feledkezünk meg » toloarmánymész és a takar mán ysó adagolásáról sem. A mostani takarmányozásunknál — vemet november 1-ig 111 »zúzalékra, 56 darab, 18 hónapos korú, megfelelő fejlettségű, átlag 437 kilogramm súlyú üsző átadásával teljesítettem. A fenti feladatom mellett az istállónkban alkalmazott vérvonal- fejlődést is figyelem az üszőiméi. Hozzám ugyanis lehetőleg mindig az Alarm bikától származó üszőket osztják be. Ezeknek na egyseteknek tulajdonságait nap mint nap figyelem és meglátásaimat, tapasztalataimat időnként közlöm a brigád vezető elvtárssal, így az állattenyésztés vezetői megállapíthatják, hogy például az Alarm üszők kánikulában edzst- tan., szívósan vizitednek, míg a Bass és a D ük-bikák üszői lomhák, vagyis kevésbbé értékesek, De ugyanilyen megállapításokat végeznek az üsző fejlődésének, te- karmányórtékesítésének, jó és rossz tulajdonságainak a megfigyelésénél is. munkamódszerekkel értem el: amikor 35 kiló pácot, 2 kiló szénát és 1 kiló abrakot etetünk —, a eó és mészutánpótlás 15 gr méezből és 20 gr sóból áli naponta üszőnként. Az üszőket a téli takarmányozás beállta előtt állandóan rendszeresen legeltettük. A zöld takarmány etetését december elején fejeztük, be, ezzel sok szénát takarítottunk meg. Az üszők jó fejlődéséhez a zöld nélkülözhetetlenül fontos. A jó takarmányozáson, a napi rendszeres mozgatáson kívül az alapos és gondos ápolás, a körmölés, nyírás is igen szükséges. Egyik főfeladatunk, hogy a vemhes üszőket az ollósra történő előkészítés során szolidan gondozzuk és fokozatosan rászoktassuk a tehénsorba való jutás előtt a megfelelő magasabb értékű takarmányozásra. Az üszőknél rendszeresen végzünk tőgymasszázást, naponta két alkalommal négy-öt párom keresztül, Ez kihat a leendő tejtermelésre, mert a nmsezázáseal ingereljük a tőgymirígyeköt és ezáltal azok fejlődése erőteljesebb lasz és nagyobb mirígyállományú tőgyből több tejet várhatunk. A tőgymasszázs alkalmazása óta szelídségre és különböző jó tulajdonságra sokat javultak az üszők. A gazdaságban, a szalma értékesebb felhasználása céljából alkalmazzuk a gyors silózást. Meleg, eósvizes oldattal keverjük a fetezeoskázott szalmát, ezáltal megnövekszik tápértóke, könnyebben emészthető, értékesebb takarmánnyá válik. Üszőink abrak- ftdagját élesztős!tűssel erjesztjük, majd pedig moslékosan etetjük. Ez úgy történik, hogy az etetésre szánt száraz abrakot az etetés előtt 8 órával 30—35 fokos vízben keverjük moslékosra és hozzákeverünk 2 százalék élesztőt. Az élesztőt egy külön vödörben •feloldva adjuk hozzá. Az egészet összekeverjük ée erjeszteni hagyjuk. Az élesztősí tett abrak etetése folytán az abraktakarmányok ízletesség», emészthetősége lényegesen megjavul. Az éleeztősítéssel egyben vitaminokban is gazdagodik az abrak és az állati szervezet emésztési munkáját is lényegesen megjavítja. Növendék üszőink szakszerű gondozásával, takarmányozásával és megfigyelésével az a célunk, hogy a gazdaságunk tenyésztési utánpótlását képező növendék fejlődését, ellenállóképeseégét és te- nyészértékét fokozzuk, ezáltal gazdaságunknak és népgazdaságunknak miméi több értékes te- nyészüszőt neveljünk. Munkánkhoz nagy segítséget ad az, hogy rendszeres szakmai oktatásban veszünk részt. Ezenkívül DISZ- szervezetünktől is hathatós támogatást kapunk. A fennálló hiányosságokat rendszerint megbeszéljük DISZ-veaetőiinkkel, akik igyekeznek problémáinkat megoldani. Barkas »Ívtárs beszéde az orA gazdasági fejlődés kétféle mérlege A »Pravdában« megjelent diagramm megmutatja az ipari terme- lés volumenjét hat európai népi demokratikus államban és hat nyugateurópai kapitalista országban. A diagrammból látható, hogy a népi demofeatikus országok- ban, — amelyek a Szovjetunió testvéri segítségével a szocializmust építik, — az ipari termelés színvonala az 1952. év végére a háborúelőtti színvonal háromszorosát érte el, A nyugateurópai kapitalista országokban, — amelyek az amerikai »segítség« bilincseiben sinv lödnek. — az ipán termelés az elmúlt tizenöt év alatt mindössze 31 százalékkal nőtt. Míg a népi demokratikus országokban az ipari termelés 1952-ben 20 százalékkal emelkedett, a hat nyngateurópaí kapita lista oiszágban a termohís növekedésé mindössze 0.6 százaléké* tett ki.- • 'n ' ii . 'SlCíetíkeéek. fujtf-e£uu>&e Kukoricaiakaró a gyulai úton Állatállományunk takarmányozásának biztosítása érdekében dolgozó parasztságunk nem kíméli erőfeszítéseit: éberen ügyel minden szem takarmányra, minden villa szénára, silótakarmányra, hogy kárba ne vesszen. Vétkes könnyelműség az, amit azok tapasztaltak, akik 19-én, hétfőn reggel a Gyula-Sarkad közötti országúton közlekedtek. A két Körös közötti útszakaszon több kilométeren át vastagon elszórt szemes-tengerit láthattak az úttesten, ami több zsáknyinak felelt meg. Az út mentén lakók nem tudták, ki szórta el az értékes takarmányt. Volt, aki malacai! kihajtotta az útra »legelni«. Helyes lenne, ha az illetékesek utánanéznének: ki herdálja így a nép vagyonát? ,4ni halmozót és feg'y verrejte^etőket ítélt el a bíró sál» A szarvasi járásbíróság az elmúlt napokban hozott ítéletet Sneider József ügyében. Sneider József 120 holdas szülőktől származik és így 50 hold földet örökölt. De földjét elhagyta és a nép államától havi 920 forint fizetést húzott, mint útmester. Bűneit azzal tetőzte, hogy bár szükségletének megfelelő kenyérgabonával rendelkezett, mégis búzái vásárolt az elmúlt év márciusában. Az elmúlt nyáron is rendelkezett megfelelő kenyérgabonával, ennek ellenére kenyeret vásárolt. Lakásán az ablaknedőny-tok- jában 68 kg cukrot rejtegetett. A járásbíróság mint halmozó felvásárlót 1500 forint pénzbüntetésre, 2000 forint vagyonelkobzásra és a közügyektől való 3 évi eltiltásra ítélte. A battonyai járásbíróság ítéletet hozott Juhász László volt nyilaspárti kulák. és apja, Juhász Gábor 21 holdas kulák ellen, akik padlásukon egy pisztolyt rejtegettek hozzávaló töltényekkel Juhász Lászlót 4 évi börtönre, 1000 forint pénzbüntetésre, a közügyektől 5 évre való eltiltásra! Juhász Gábort 'pedig 3 évi börtönre, 2000 forint .pénzbüntetésre és a közügyektől 5 évre való eltiltásra ítélte. szagos DISZ-értebsz'elen komoly segítséget adott munkánkhoz. Azt akarjuk elérni — ami már részben megvalósult —, hogy női ifjúsági brigádunk példamutatóan megállja helyét. Be akarjuk bizonyítani. hogy egyenrangúak vagyunk a férfiakkal. Ezéit azzal a felhívással fordulok a DISZ-fin- talok fe’é,' velősek bo a rálunk alkalmazott és jól bevált é önjáró szovjet mód zárakét, mert ez is egyik előfe tétele a mi siflőad és boldog jövőnk biztosításának
