Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-20 / 16. szám
{/(.Uaw-awk kept 1953 január 2*.. kedd fi Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952. évi eredményeiről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi- kulturális színvonalának emelkedését 1952-ben a következő adatok jellemzik. Ipar A gyáripar 1952. évi teljes termelési tervét 100.7 százalékra, ezen belül a nehézipar 99.8 százalékra, » könnyűipar 101.4 százalékra, az élelmiszeripar 103.1 százalékra teljesítette. A gyáripar 1952-ben 23.6 százalékkal termelt többet, mint 1951- ben. A nehézipar termelése 33.3 százalékkal, a könnyűiparé 10.-5 százalékkal, az élelmiszeriparé 16.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A nehéziparon belül az emelkedés a bányászatnál 25 százalék, a kohászatnál 20.1 százalék, a gépgyártásnál 35.9 százalék, az épitő- «nyagipamál 19.6 százalék, a köny- nyíuparon belül a textiliparnál 8.6 százalék, a ruházati iparnál ' 17.9 * ázalék volt. Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok az 1952. évi ipari termelési tervüket a követ- kez.ő'répi on tefjeriletlék: W52 évi tervtel jesités százaléka bánya és energiaügyi minteztétt-jm 101,2 kohó- és gépipari minisz- ténatn 10(1.6 középgépiptri minisztérium 91.6 könnyűipari minisztérium 101.4 é!élrn (szeripari minisztérium 103 épitö-nyngip.iri minisztérium 101.8 közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai 99.4 htdyi ipari minisztérium 105.4 A helyi iparhoz tartozó államii vállalatok termelési tervüket 104.3 százalékra teljesítették, 93.8 szá-' salókkal termeltek többet mint az előző évben. Az ipaii termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 109.1 százalékra teljesítették — termelésük az 1951 évinek 211.2 százaléka. fontosabb iparcikkek termelésié 1952 évben 1951 évhez képest a következűképpen alakult: 1952. évi termelés az 1951. évi termelés százalékában s/ill 122.8 villamosé nergia 119.3 acél 113.1 vasöntvény 126.7 hengerelt rúdacél 125.6 hengerelt idomacél 113 esztergagépek 108.4 mozdony 91 vasúti teherkocsi 122.6 tehergépkocsi 1603 disselmotor 129.4 gépriai és motorolaj 130.7 tehergépkocsiabroncs köpeny 134.8 tégla 126.9 mész 113.3 cement 111.5 tűzállóanyag 120.1 motorkerékpár , 106.1 kerékpár 117.8 rádió vevőkészülék 128.8 varrógép 110.8 pmnutszövet 104.8 selyemszövet 104.8 len- és keinleiszövet 107.4 bőrcipő 115.2 liszt 106.3 nyershúsok, zsír és «strszalonna 128.2 édesipari ’készítmények 119.1 szappan 106.1 cigaretta 121.8 Tervem felül 1952-ben jeleptős mennyiségű durvalemezt, szalag- acélt, gőzturbinát, gyorségésű gépkocsimotort, gyalugépet, növényvédőszert, téglát, égetett messet, öntött üveget, kartonké,szárút, flanellt, selyemszövetet, szar lonnafélét, bolbászárut és szárazr tésztát gyártottak. A tervvel szemben lemaradás volt az acél, egyes hengerelt acélgyártmányok, a gőzmozdony, a traktor, a csúcseszterga, a teher- és személygépkocsiköpeny s néhány más termék termelésében. Közel három és félmillió tonnával több szenet termeltek, mint a mull: évbeli, ezzel az éves tei-vet 1.3 százalékkal túlteljesítették. A népgazdaság egyre növekvő szükségletei — e nagy eredményak ellenére — egyes időszakokban csak nehezen voltak fedezhetők — részben, mert a termelés még egyenlőtlen volt és mert a szén minősége sem volt megeflelő. A gyáripar 1952. évben az új technika bevezetése terén jelentős eredményeket ért el. Több új gyártmány üzemszerű termelését kezdték meg. A gépgyártás számára új típusú revolvereszter- gapadpkat, a mezőgazdaság szár mára újtipusos, nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat és négyzetes kukorioavető-gépekel, a személyforgalom megjavítására trolleybuszokat és újtipusú autóbuszokat gyártottak. Ezenkívül több új gyártmány — például exkavátor és az egyetemes marógépek —- prototípusa készült el. Szélesebb körben alkalmazták az iparban az új technológiai eljárásokat: a gépgyártásban az indukciós edzést, a bőriparban az üveglapon történő szárítást és egyébb új eljárásokat. A millsze- kundos robbantással jövesztett szén aránya az 1952. év egészére, nézve magasabb volt, mint az előző évben, azonban ez az arány' a második félév folyamán csökkent. A munkaigényes és nehéz munkafolyamatok gépesítése 1952. év folyamán — főképpen a szénbányászaiban folytatódott. A szénbányászatban emelkedett a fejtőgépek, a rakodógépek, a szénkombájnok és a kaparószalagok száma —, de a fejlődés mértéke még nem kielégítő és a gépeket nem használják ki eléggé. A gyáripar összehasonlítható termelésének önköltsége 1952-ben — előzetes számítások szerint — az előző évhez képest 4.2 százalékkal csökkent, de a csökkenés nem érte el a tervben előírt mértéket. Mexőg axdaság; 1952-ben a mezőgaadaság szocialista szektora orőteljseen fejlődött. Míg 1951 végén az ország szántóterületének 25 9/o-ft fertőzött e szektorhoz, 1952 végére a Bzooialwta szektor részeaadése meghaladta a 37 °/o—ot. 1952-ben több mint 90 ezer osalád lépett a ßzövetkeaoti gazdálkodóé útjára és ezzel a termelőszövetkezeti csaljádok száma az év végén meghaladta a 280 ezret. A termelőszövetkezetekbe belépett köaépparasz- tok száma az év folyamán több mint másfélszeresére emelkedett. A termelőszövetkezetek tagjai átlag 50 százalékkal több munkaegységet szereztek, mint 1951-hen. A szocialista szektorban a jelentős eredmények mellett — amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják a nagyüzemi gazdaság fölényét a’ kisüzemi, gazdasággal szemben, — még számos hiányosság van. Sok termelőszövetkezet, sőt állami gazdaság, egy sor fontos növénynél az országos átlagnál alacsonyabb holdanként! termésátlagot ért el, az állatok ©IhuUási aránya számos állami gazdaságban még mindig magas volt, az állati termátok hozama sokhelyütt alacsony. A gazdálkodásiján nem mindenütt érvényesült kalló takarékosság: a termékek önköltsége magas. Egyes gazdaságokban gondatlanul kezelték a takarmányokat, sokhelyütt nagy volt a betakaritáíá veszteség. Az 1952. évi őszi mezőgazdasági, munkák, végzésében a. szocialista szektor megelőzte az egyéni gazdálkodókat. Egészében azonban n tervhez képest az őszi mélyszántás és vetés terén elmaradás van, melynek megszűntetése az 1953. évi magnö- vetodett tavaszi munkáik gondosabb, szervezett megvalósításét te,szí szükségessé. A földművelés belterjessége 1952- ben nagyobb volt, mint u korábbi években. Tovább nőtt az ipari növények, különösen a rostnövénysk ée az új kultúrák vetésterülete, ugyanakkor azonban csökkent a legfontosabb olajos növény, a napraforgó vetésterülete. Az öntözéssel müveit terület 32 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, da az 1952. évi aszály követfozményoi azt mutatják, hogy az öntözőberendezések építését még nagyobb mértékben toll növelni. Az 1952. év termÓÉBíödményait kedvezőtlenül befolyásolta a tavaszi fagykár, • rendkívüli nyári aszály fis az erősen csapadékos ősz. A rossz időjárás káros hatásút & mezőgazdasági dolgozók munkájává! részben sikerült kiküszöbölni, de a fontos terményekből a betakarított termés kevesebb volt, mintáz előző esBtendőkben. 1952-ben a mezőgazdaság gépesítése tovább fokozódott: a kombájnok száma az 1951. évinek háromszorosaira nőtt, a géppel aratott terület kétaBeresre emelkedett. A gép-, állomások 1952-ben. a termejlőszö- vehteatek részére másfélszer annyi talaj munkát végeztek, mint az előző évben. Bár1 a gépek kihasználása 1952-ban jobb volt, miui 1951-ben, a gépesítés edfe lehetőségeket nem aknázzák ki kielégítő mértékben. Sok gépállomásnál nem kielégítő u munka minősége, ami a termelőszövetkezetek terméseredményeit kedvezőtlenül befolyásolta. Az állatállomány jelentősön emelkedett: a parté«*! lomon y 19 százalékkal, a SfKrvnemarhaúllomány 9 A százalékkal. Ezt elsősorban az állami szervek szélaskörü álkitte. nyésztési és hMalási akciói és új takarmányozási eljárások bevezetése tette lehetővé. Különösen jelentős az állatállomány növekedés-’, a szocialista szektorban : az áilami gazdaságok és a t«m»lőszöv©tkez&tek állatállománya az ország egész állatállományónok mintegy 25 százalékát érte el, az előző évi 13 százalékkal szemben. Hozzájárult e növekedéshez az 1951. évi jó takarmánytermés, viszont az 1952-es kedvezőtlen tekoamánytermés az állatállomány növekedését hátrányosan érinti. Az állami erdőgazdaságok fakitermelési tervüket 100.3 százalékra teljesítették, közel 5 ezer holddal több erdőt telepítettek, mint az elmúlt évben. Közlekedés A vasutak 1952. évi teherszállítási tervüket 102.2 százalékra teljesítették, 1951-hez képest a teherszállítás 26 százalékkal, a személyszállítás 1.8 százalékkal emelkedett. A fontosabb árucikkek közül szénből 30 százalékkal, vasércből 44.7 százalékkal, hengerelt acélból 67.3 százalékkal, őrleményekből 31 százalékkal szállítottak többet, mint 1951-ben. Az egy teherkocsira 86Ő átlagos terhelés 1951-hez képest 5.2 százalékkal emelkedett, a száz elegytonnakilométeiTO eső szénfogyasztás 7.5 százalékkal csökkent- A teherkocsik forduló ideje a csúcs- forgalom időszakában a kitűzött normát nem érte el. A vízi közlekedés- téherozájlítácsi tervét 109.3 százalékra teljesítette, A tehergépkocsik teherszállítói» — részben a kocsiállomány 29.4 százalékos emelkedése következtében — tégy év alatt 42.9 százalékkal emelkedett. A villamosvasntak személyforgalma 1952-ban 5.7 százalékkal, a városi autóbuszoké 25.7 százalékkal, a távolsági autóbuszoké 29.6 százalékkal haladta meg az előző évit. A posta forgalma 1951-hez képest 18.3 százalékkal nőtt, ír uforgalom Az árait és 1 térek rendezéséről, valamint a jegy rend szer megszüntetéséről szóló 1951. december 1-i párt- és kormányhatározat eredményeként 1952. év folyamán jelentősen megjavult a lakosság élelmiszer és iparcikk ellátása. Az év folyamán a kiskereskedelem húsból 17.9 százalékkal, kenyérből 21.6 százalékkal, cukorból 2.3 százalékkal, édesipari cikkekből 27.3 százalékkal, férficipőből 8.6 százalékkal, női cipőből 13.1 százalékkal, gyermekcipőből 28 százalékkal, bútorból 37.8 százalékkal, motor- kerékpárból 59.6 százalékkal, rádióból 35.4 százalékkal többet adott el, mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kiskereskedelmi bolthálózat 3819 üzlettel, a szövetkezeti hálózat 990 üzlettel bővült. 1952 decemberében a szocialista kiskereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból 99 százalékra emelkedett. | A kiskereskedelmi hálózat munkájában a lakosság áruellátása terén még voltak hiányosságok: az áruk területi elosztású nem mindig volt megfelelő, több helyen rosszul szervezték meg a vásárlók kiszolgálását, nem vélték kellőképpen figyelembe a dolgozók igényeit. A kedvezőtlen mezőgazdasági termés ellenére a begyűjtés 1952. évi tervének dolgozó parasztságunk alapjában eleget tett. A begyűjtött mennyiség biztosítja a lakosság zavartalan ellátását a legfontosabb élelmiszerekből .4 munkások és alkalmazottak számának emelkedése és a munkatermelékenysé(r alakulása A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaságban 1952. év végén 2,295.000 volt, 203 Dzerre! több, mint 1951 végén. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma, egy év alatt mintegy 117 ezer fővel emelkedett. Az 1952. évi raunkabóraiap az egész népgazdaságban — nem szó-, mítvu az 1951 december 1-i béremelést — 23.5 százalékkal volt! több, mint 1951-ben. Az egy főne eső termelée a gyáriparban 1952-ben 10.6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az emelkedés a bányászatban 11.1 százalék, ezen balül a szénbányászatban 10 százalék, a kohászatiján 10.9 százalék, a gépgyártásban 19 százalék, a textiliparban 4.4 százaink, a ruházati iparban 2.1 százalék. A munkafegyelem a gyáriparban 1952. év folyamán általában javult, bár- még nem kielégítő mértékben. Az igazolatlan mulasztások aránya egy óv alatt 50 százalékkal csök kent, do az igazolt mulasztások aránya emelkedett. Ősökként a vállalatoktól önkényesein kilépettek száma, a munkaerőhuUani- zás azonban még mindig jelentős. Iternh ázások 1952-ban a Imuházásiola-a folyósított összeg 23.2 százalékkal haladta meg az 1951. évit. Az építőipar termelése 1952-ben az előzetes számítások szerint 19.5 százalékkal volt magasabb, mint 1951-ben, ezen belül az építésügyi minisztérium építőipari vállalatainak termelés© mintegy 8.5 százalékkal1, -a közlekedésügyi minisztérium vállalatainak termelése 29 százalékkal, a helyi építőipari vállalatoké 17.5 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedéséhez hozzájárult az építőipai- fokozódó gépesítése: a földmunkák 37 százalékát, a be- tonkevarós 80 százalékát gépi erővel végezték. Ötéves tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működését. Számos gyárat, üzemrészleget bővítettek, illetve korszer űsí tettek. Üzembe helyezték a tiszanianti vegyiműveket, a májyi téglagyárat, a eztálinvárosi tűzálló téglagyárat, a hajdúsági gyógyszergyárat, a szolnoki tejüzemet és több más jelentős üzemet. Számos gyárat korszerűsítettük és bővitettek, üzembehelyezíék a komlói és oroszlányi szénosztályozó első gépegységeit, a balinkai min tabánya új aknáját, a diósgyőri kohászati üzemeknél az ország loa nagyobb vaskohóját és egy nagy teljesítményű trió buga-hengersort Átadták rendeltetésének a Rákosi' Mátyás Művek durva hengermű vének negyedik állvány-sorát, az ú csőgyár pilger-hengersorának má sodik állványát, az ózdi kohászati üzemekben egy új hűtőtornyot, > Ganz Vagon-gyárban egy új v.-i gonszereldéfc, az esztergomi sze> számgépgyár új szerolőcsamokót, a. Vörös Ősi. log traktorgyár új Dum per-ezereldéjét. Az EMAG új kom bájn-szerelőosamokát, a Kábel és Műanyaggyár új műanyag és szí getelő üzemét. Ezenkívül: a November 7. Erőmű további gép egységekkel, a kiskunfélegyházi bányászati berendezések gyára új szerelő- és műhelycsarnokkal, az építőanyaga pari üzemok számos új kemencével és mftszáritóval, a Ka posvári Fonoda negyvenezer, a Kő bányai Fonógyár tbehhatezer, » lőrinci fonóipar tizenötezer új fen i. orsóval bővült. A mezőgazdaság 1700 traktort ötszáz kombájnt s mintegy húszon ötezer egyéb erő- és munkagépei kapott. Villamositottunk 96 falut, 58 ó lami gazdaságot, 62 termelőszövef kezetet és 22 gépállomást. Az év folyamán megtörtént valamennyi önálló tanáccsal rendelkező köz 'ség bekapcsolása a távbeszélőbál zatba. Elkészült számos új híd, felül járó, út és vasútvonal. Megindult a forgalom a budapesti iPstőfi-hi don, a lakitelep-kunszeutmáitoni új vasútvonalon, bővitették a Buda pest-ferencvárosi, a miskolci é« egyéb pályaudvarokat. 1952-ben számos új iskola, kutatóintézet, kultúrház, rendelőintézet és bölcsőde épült, a dolgozóknak átadott új lakások összterülete meghaladja a hatszázezer négyzet métert, nem számítva a (magánópit kezeseket. Átadták rendeltetéséinek a várpalotai rendelőintézetet, a László-kórház új elkülönítő pavii- Ionját, a debreceni TBC sebészetei és több más egészségügyi intéz ményt. Elkészült a veszprémi nehézvegyipart kutató intézet, az á. ványolaj- és f öldgázkisé. lati int- zete. az építéstudományi intézet. A miskolci 'Rákosi Mátyás műegyetem új épületekkel bővült. (Folytat*» a 3- oldalon.)
