Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

3 IU.Vt J, Iimái- 2*., I-«-ilil ViU&ksOMk héj** Negyedévi tervük győzelmével ünnepük április 4~ét a Húsüzem dolgozói A gyulai Húsipari Vállalat dolgozói felszabadulásunk 8. évfordulója tiszteletire a követ­kező összesített vállalásokat tették első negyedévi tervük túlteljesítésére: 1 Üzemünk negyedéves átlagos teljesítményszázalékát 114 százalékra emeljük, a zökkenő­mentes anyagellátás mellett, Így negyedévi tervünket határidő előtt 5 nappal teljesítjük túl és 100 százalékos minőségi munkát végzünk. 2. A gyártási és raktározási selejtveszteségel az elmult negyedévi 2 százalékról 1 száza­lékra csökkentjük.' 3. Vállaljuk a nuinkamódszeráladás . helyes megszervezésével, hogy a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók számát az eddigi 6 százalékrójl 4 százalékra csökkentjük. Ebben a negyedévben üzemünk dolgozói közül 3 új sztahánovistát nevelünk ki. 4. Az anyag és energiatakarékosság mindenkori szem előtt tartásával 11.100 forint megtaka­rítást érünk el. Vállaljuk továbbá, hogy a vágóhídi, valamint a feldolgozó üzemi hulladékok foko­zottabb gyűjtése révén a sertéshizlaláshoz havi 800 forint értékű takarmánypótló eleséget adunk. Takács István Moldovan János Hajinál Emiim* párttitkár. ' igazgató. üb-elnök.-----------------------------------­--------------ummm-----------------------------------------------— M iért nem alkalmazzák a merigyesetykázi gépállomás» az újításokat ? Géni eh társ á Központi Vezető- nóg növöm beiv 29-i ülésén tartott beszámolójában mondotta: «Párfc- szervezeteiuk, szak saorvwwtoii ik, ))ISZ-szBrvézotcink egyik legfon­tosabb feladata, bogy megszabadít­sák a munka versenyt a bürokra­tikus kinövésétől *... hogy felka­rolják, támogassák, segítsék valóra- váltani az újítók, az óim járók s fejlettebb, korszerűbb termelési el­járásokat kezdeményezők .javasla­taitól Gerő elvtárs útmutatása óta már több hót telt el, de még van­nak olyan helyek, ahol nem segí­tik, nem támogatják az újítók, ész- szerűsítők munkáját. A msdgyes- ogyhássi gépállomáson pl. 1952 novemberéig egyetlen újításrél sem tudott a vezetőség Pedig a dolgozók között akkor is voltak olyanok, akik gondolkoztak azon, hogyan lehetne a munkát megkönnyíteni, olcsóbban elvégezni. Gerő ©Ívtárs beszéde után a gép­állomáson gyors <©lbiráló hónapoj», lendeztek. Ezen bebizonyosodott, liogy ft dolgozók akarnak új eljá­rásokat bevezetni a tervtel jesítós órdekéhen. Ebben a hónapban több újítást adtak be a. dolgozók. Az újító bizottság 15 újítást fogadott el és megszavazták az ért© járó ju­talmakat is. Boberjesztették a vfe- aetőséghez, de még a mai napig sem fizette ki özeket. A főgépész elvtárs a dolgozók előtt arra hi­vatkozik, hogy a megyei főkönyvelő nem engedelyeii az újítások kifizetését!?) A pártszervezet, szakszervezet eb­be bel© is nyugodott. Pedig az el­fogadott, elbírált újításokért járó jutalom kifizetése nőm tartozik a megyei főkönyvelőre. A gépállo­más vezetőségének kell kifizetni az érre meglévő keretből a dolgozók­nak járó jutalmakat. Ebben is meg­mutatkozik, hogy a vezetőcég meny­nyire nem tartja fontosnak a dol­gozók kezdeményezéseit, újításait. Hibát követett el a megyei gép­csoport is, amikor fekslősségnevo- nás nélkül hagyta az ilyen büro­kratikus eljárásokat. A medgyeeegyházi gépállomás ve­zetőség© nemcsak nem segíti á dol­gozódat újításaikban, hanem a meg­lévőket sem. vezették be. Most a téli gépjavításoknál volna alkalmas idő arra, hogy a. kipróbált ős be­vált újításokat alkalmazzák a gé­peken. A gépállomás fennállásától mindössze két újítást vezettek be Pedig most is igen hasznos újí­tást nyújtott be Serfőző István az iiaemanyagcső dugulás gátlására. Ez az újítás kb. 5265 forint megtakarí­tásit jelent. A kenőolaj megtakarí­tására. és szennyeződésének megaka­dályozására Szávai István adott be újítást, ez 12.300 forint megtaka­rítást jelentene. Az eddig beter­jesztett újítások bevezetői» mint­egy 80.000 forint megtakarítást je­lenten« a gépállomásnak, ha alkal­maznák azokat. * Sürgősen változtatni kell a m©d- gyesaeyhári gépállomás vezetőségé­nek, pártszervezetének munkáján. A gépállomás kommunistáinak kell következetes harcot folytatni azért, hogy egyesek ne felelőtlenül büro­kratikus módon kezeljék » dolgo­zók javaslatait, újításait. A megyei gépcsoport is- nézaon utána, ki a. felelős azért-, hogy nein fizetik ki a dolgozóknak az újításéit járó' ju­talmakat, elfojtják a dolgozók kez­deményezéseit. Lipcsei Mária. (Folvtatás a 2. oldalról.) Á jelentős eredmények mellett az 1952. évi beruházási tervet nem minden területen és nem minden vonatkozásban teljesítették, a mun­kaerőt, az anyagi- és pénzeszközö­ket, nem Összpontosították kellő­képpen a fontos beruházások meg- valósitására, az építkezéseknél — különösen a inagasépitőiparban — nem hajtották végre a pártnak és kormánynak az építési költségek csökkentésére vonatkozó határoza­tát, az építkezések költségei a imu.lt évhez képest emelkedtek, különö­líulturáiis és sxtu 1952 ben a kulturális élet min­den területén számottevő volt a fejlődés. Az év folyamán a ki­nyomtatott könyvek és egyéb mű­vek szánra 18 százalékkal volt több mint 1951-ben. 1952. év augusztu­sában az országban 8500 nyilvá­nos tömegkönyvtár működött 4.3 mi Hő kötettel, az év folyamán több mint 400 új népkönyvtár létesült. A népkönyvtárak könyvállománya az Vil őző évinek másfélszeresére emelkedett. 1952-ben a színházaknak 4.7 mil­lió, az operaelőadásoknak 1.1 millió látogatójuk volt, 27 százalékkal, il­letve 55 százalékkal több, mint 1951-ben. A falvakban az Állami Fahiszinház 510.000 néző előtt több mint 2200 előadást tartott. A moz­góképszínházak látogatóinak száma egy év alatt csaknem 10 százalék­kal emelkedett. 1952. év végén a rádióéi őfi Te­tők száma 887.000 volt, 26 ezá- zalikkal több, mint 1951 végén, öt új műsorsugárzó állomás kezdte meg működését. A dolgozók egészségügyi hely »©te tovább javult. A halálozások •zárna és arányszáma esett, a őse­aaemőh alan d ós*ág arányszáma egy son magasak a rezsiköltségek. Az óv folyamán az építőipari válla­latok több, a népgazdaság* szem­pontjából fontos építményt nem ad­tak át határidőre rendeltetésüknek. A tsrvfelaía'.ok időben való kiadása telén és az építkezéseknek műszaki tervekkel és költségvetésekké! való ellátása terén továbbra is hiányos­ságok vannak, melyek hozzájárul­tak az építkezésekre és a beruházá­sokra vonatkozó tervek hiányos teljesítéséhez; a költségek emelke­déséhez. •iális eredmények év alatt csaknem 17 százalékkal csökkent. Az ország lakosainak szá­ma már 1952 július hónapban moghäalt i a 9.5 millió főt. 1952-ben az egészségügyi hálózat 1100 új kórházi ággyal1, több új rendelőintézettel, egészségügyi inté­zettel, új kórházi osztályokkal és több mint 40 városi, körzeti or­vosi rendelővel bővült. A rendelőintézeti, szakorvosi munkaórák száma az előző évhez képest 24 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 30 százalékkal nőtt. 1952-ben közel S00 orvos vég­zett. Hazánkban ma 10 ezsr to­kosra 12 orvos jut. A dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére a bölcsődei hálózat 1952-ben közel ötezer férőhellyel bővült. Az álliandó bölcsődéken kí­vül1 a nyári hónapokban 3500 férő­hellyel. idénybölcsődék működtek. E jelentős fejlődés ellenére a területi bölcsődék félőhelyeinek száma nem árt» el a tervezettet. 1952-ben az előző évhez viszo­nyítva a gyógysEertermeiés 50 szá­zalékkal növekedett. A hazai gyógy­szergyárak: megkezdték több új gyógyszer olőáRításáf A szakszervezeti társadalombiz­tosítás az év végén az össlakosság­nak közel 60 százalékára terjedt M. Az év folyamán több mint 180 ezer dolgozó részesült kedvezmé­nyes és 80 ezer fiatal ingyenes üdültetésben, . Nemzeti jövedelem Az 1952. évi nemzeti jövedelem a népgazdaság, elsősorban az ipari termelés fejlődésének ered­ményeképpen 4.7 százalékkal meghaladta az 1951. évit, bár a mezőgazdaság gyenge termésered­ménye következtében a tervezett­nél kisebb volt. Az egyes nép- gazdasági ágak közül az ipar hoz­zájárulása a nemzeti jövedelem­hez 19.4 százalékkal, az építőiparé 16.6 százalékkal, a közlekedésé 22.7 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaság hozzájárulása ala­csonyabb volt az 1951. évinél. A nemzeti jövedelem kétharmad ré­szét az ipar és az építőipar adta. A szocialista szektor növekvő súlyát mutatja, hogy 1952-ben az állami vállalatok és a szövetkeze­tek részaránya a nemzeti jövede­lem termelésében 86.6 százalék volt az előző évi 76.5 százalékkal szemben, ugyanakkor a tőkés szektor részesedése az 1951. évi öt százalékról 1952-l>en 1.7 száza­lékra csökkent. 1952-ben a nemzeti jövedelem mintegy háromnegyed része ala­kosság személyes szükségleteinek kielégítésére, szociális és kulturá­lis juttalások fedezésére, valamint egyéb társadalmi szükségletek ki­elégítésére, egynegyed része a ter­melés bővítésére szolgált Parté* párlétiíté* Javul a pártszervezetek munkája a gyulai járás egyes állami gazdaságaiban Az állami gazdaságok pártszer­vezetei ©lőtt nagy és komoly fel­adatok állnak: mozgósítani a párt­tagságot a eoronlévő feladatok vég­rehajtására, kommunista helytállás­ra, példamutatásra növelni az elv­társakat és felsorakoztatni, mögéjük a pártonkívüli dolgozók tömegét, hogy az állami gazdaságok a nagy­íj zemi szocialista gazdálkodás is­koláivá váljanak. Ezt é komoly feladatot ekkor tudják az állami gazdaságok párt­szervezetei jól. elvégezni, ha ellen­őrzik a gazdaságvezetés sokrétű, sokoldalú munkáját és az észlelt hi­bákat, hiányosságokat segítőnek ki­javítani. Az ellenőrzés egyik for­mája, hogy a pártszervezet veze­tői időnként beszámoltatják a gaz­daság igazgatóját, szám ónkéi i... mit végzett a gazdaság vezetősége, A gyulai járási állami gazdasá­gainak egyes pártszervezetei kezdik ezt felismerni. Például a felsőnyo- mási állami gazdaság pártszervezete mind jobban kezdi betölteni ve­zető, irányító szerepét. Minden nagyobb munka elvég­zését előre megbeszélik, meg­vitatják a pártvezetőcég ülésép, ahol a gazdaság igazgató,!a is részt vesz. Az őszi vetés idején nehézségek mutatkoztak a munka határidőre való elvégzése terén. Az a véle­mény kezdett kialakulni, hogy csak akkor tudják az őszi vetést határ­időre elvégezni, — amelynek 60 százalékát kerasztsorosan kellett vetni — ha a régi módon az egy­irányú vetést alkalmazzák. A gaz­daság vezetői kezdték lehetetlennek elképzelni az előírás szerinti mun­kát. De a pártszervezet vezetői el­vetették ezt a megalkuvó álláspon­tot;. A pártvezetőségi ülésre ekkori is meghívták az igazgatót. A párt- vezetőség javasolta az igazgatónak az éjjeli műszak bevezetését és vállalta ári, hogy a kommunistá­kat mozgósítják a munka jó és lnölyos elvégzésére. A vezetőségi ülésen hozott ha- • tagozatot megbeszélték a párt- bizalminkkal, azok pedig a hoz- zájuk leosztott elvtárcakkal és a taggyűlésen is megvitatták az éjjeli műszak bevezetését, A kommunisták magukévá tették a pártszervezet vezetőinek határozatát és megértették a pártonkívüli dol­gozókkal is. Eredmény: határidőre be tudták fejezni a vetést az elő­írt eljárás szerint. A felsőnyomási állami gazdaság pártszervezete azonban nemetak « gazdaság ügyeire fordít ilyen gon­dot; szervező, nevelő munkáját ki terjeszti a környéken lakó még egyénileg dolgozó parasztokra és a szomszédságban lévő «Arany Ka­lász» tszcs-ra is. A parts: érvérét n érmévé1 ói eljár­nak az egyénile r dolgozó i a.ász- tokhoz is, meg’»“zá’ik ve ük it- a soronlóvő fe adatok vég óhaj­tását, ismertetik a begyűjtési rendelet je'entőségét és mara- dékta’an. végrehajtásának elő- nyét. A tszcs-ben nincs még pártszerve­zet, de az állami gazdaság pártszer­vezete megszervezte a fszcs-bon it a pártoktatást és propagandistái adott a politikai iskola vezető'éhez A pártszervezet vezetőcége gondol fordít arra is, hogy a propagan­dista jól felkészüljön az előadásra, a szemináriumok Levese tester© és semminemű akadályt nem ismer él arra vonatkozóan, hogy az előadó elmaradjon egy-egy politikai is­kola levezetéséről. A járás állami gazdaságaiban azonban nem mindenütt dolgoznál; így a pártszervezetek. A lőkösházi állami gazdaságban a púit anrvczel alig-alig tudja elvégezni a reá- váró munkát. A pártoktatás nem folyik rendszeresen Lőköehnzán. Pártvezetőségi ülé ©kot rendszerte­lenül tartják meg, pártesoportérte- kezleteket nem tartanak. December hónapban szervező munka hiányá­ban még a taggyűlés is elmaradt a gazdacág páiíszervezeténél. II yen hanyag és felelőtlen munka után nem lehet csodálkozni, hogy a gaz­dagig igazgatója, Proczlik elvtár-; oda jutott, hogy kiskirály módin dolgozik, lebecsüli a páitezervc;. tet. A dolgozók felelősségtudatai sem tudja a fáitezervezet állandóan fokozni, erősíteni s ennek követ­kezménye, hogy ,ut.at vágnak a ve­tésen és keresztül-kasul járnak raj­ta. A járási pártbizottság szerint eddig már mintegy 8—10 hold őszi gabonát tettek 'tönkre azzal, hogy kocsival járnak a vetésen. A lőkösházi állami gazdaság párt- szervezetének munkájáért ékő fo­kon a járási pártbizottságot ter­heli a felelősség. A felsőnyomásí gazda ág pártszervezete tapaszta.'a- tainak hasznosítása Eőkösházán is meghozná a kívánt eredményt. En­nek érdekében hosszabb időt kell hogy kint töltsön a járási pártbi­zottság valamelyik tagja, bogy B hibákat minél előbb meg tudj ált szüntetni a pártszervezet megérő- sítósévol. Szula Imre* Úíl)í]&2& fitMeU foposztalahsvvcjf Elmondta: Sánta György, a gádoros! „Gerő“ tsz tagja Szeretnék röviden beszámolni arról, hogyan értem el 340 mun­kaegységet az 1952-es gazdasági évben. Termelőszövetkeze: ü.. k 15 bat. hold gyümölcsösében öten dolgozunk. Az elmult évben elért terméseredményünk bebizonyította azt, hogy ha nap-nap után mindig lelkiismeretesen dolgozunk, akkor az eredmény nem ma­rad el. Például almából 5—6 holdra 150 mázsa volt az előirány­zat és mi ezzel szemben 220 mázsa termést takarítottunk be. Ezt az eredményt úgy értük el, hogy idejében végeztük a metszést és gondosan a faápolást. Továbbá 12>-szer végeztünk permetezést a különféle kártevő rovarok ellen. A kései fagy vés szély ellen úgy védekeztünk, hogy három éjjel mindannyian füs-: tölliik a fákat, hogy a jónak ígérkező termésünket megmentsük a fagytól. Sikerült. Az aszály ellen úgy védekeztünk, hogy a talajt állandóan gyommentesen tartottuk, tehát gyakran kapáltuk. Ezen­kívül a fákat gyakran locsoltuk kézierővel, hogy a fának és & gyümölcsnek szükséges nedvességet tudjunk biztosítani. Az így végzett munkánk eredménye az lett, liogy 50 mázsa al­mát exportáltunk Csehszlovákiába, 100 mázsát széjjelosztottunk a tagoknak, 70 mázsát pedig a piacon értékesítettünk. Mi a jól vége­zett munkáért 2—2 mázsa almát kaptunk premhá'ásként. Igé em ebben az évben még jobban kiveszem részem a munkából, hogy még több és jobb gyümölcsöt adhassunk dolgozóinknak.

Next

/
Thumbnails
Contents