Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

[/iUaisaiek Hépe. I#53 január 3., szombat I Ké^iüztársaság Elnök! Tanácsának TS52. évi 26. sz. törvényerejű rendelnie az 1953. évi állami begyűjtésről (Fo® tatás hí 1. oldalra!.) fcöpdas helyett a (4) bekezdésben iMiSgáHupitólt terménybeadúri kö- te-iezeUségen« felöl külön takar­•ímnj'inennyi-Hgefc . kötelesek • be- »«ini. Ez a tejbeadást helTOttesitő Ítélni mány menny iség a 12. § (1) bőkezűbe szerinti tafcannánybe- ikia-i kötelezetteeg 20 százaléka. ti. §. A termény beadási kötele­zett-ég mérséklésének a következő esetekben van bel ve: a) az 1 —«3 és a 3 5 kát. hol­das birtekosoportba tartozó dol­gozó parasztoknál az általuk el­tartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél fél holdra e«ő terménybeadási köbe leze-ttségetel kell engedni; b) termelési szerződéssel lekötött szántóterület, valamint a zöldség- terme'éüre használt öntözéses! szán­tóterület után megállapított ter- ménybeadási kötelezettséget — a minőségi vetőmagvak és vetőbur gonya, valamint a szerződéses új- burgonya kivételével, amelyek a 13. § (7) bekezdése élteimében a terménybeadási kötelezettség tel- jo»ité-.él*e beszámítanak — törölni kell, ha a termelő a termelési, ille­tőleg szállítási szerződést teljesí­tette és ezt megfelelően igazolja; c) elemi kár miatt földadóel­engedésben részesült terület után a terménvbeadási kötelezettséget a fötdadóslengedés százalékos arányá­nak megfelelően mérsékelni kell. 12. §. 1. A termény beadási köte­lezettséget a következő csoportokra osztva kell teljesíteni: 1. Kenyérgabona csoport II. Takarmánybeadási <*. UI. N«praforgóbeadári csoport IV. Burgonyabeadási csoport 7 ®/o A csoportok arányát a begyűj­tési miniszter egye6 járások terüle­tén a helyi termelési viszonyoknak •nagfelelöen módosíthatja. *•— 2. A terménybeadási kötelezett­séget búzakilógiemmban kell meg­állapítani. A beadás alá vont ter­ményeket az alábbi ^kulcsok sze­rint kell búzakilcgrammra átszá­mítani : I. Kenyérgabonabeadási csoport 100 kg búza = 100 búzakg 100 kg rozs = 90 bóizakg II. Takarmány beadási csoport 100 kg árpa = 85 búzakg 100 kg zab = 85 búzakg 100 kg kukorica (májusi morzs.) = 85 búzakg 100 kg- lucernás zénr* = 50 búzák, 100 kg lóhereszéna = 100 kg tjaltarimsz. = 100 kg mnharszéna = 100 kg zabosbükköny - széna — 1Ó0 kg I. o. réti sz. = 100 kg II. o.i éti sz. = 47 •/« 31 o/o 15 o/o 50 búzakg 40 búzakg 40 búzakg 40 búzakg 33 búzakg 25 búzakg Hl. N ap ra forgómagbeadási csoport 100 kg napraforgó­mag _ 130 búzakg I V. Burgonyabeadási csoport 100 kg burgonya = 33 búzakg 100 kg bab = 150 búzakg 100 kg borsó = 150 búzakg 100 kg lencse = 200 búzakg 13. §. 1. A kenyérgabonabeadási esopovtl a i e’őirt beadási kölelezebt- •égot a iermelő — tónylages ter­méseredményének megfelelő arány­ban — búzával és rozzsal köteles teljesíteni. Ha a terméseredménye a kenyérgabonabeadási csoportban előirt beadási kötelezettség telje­sítésére nem elegendő, a csoport hátralévő részének teljesítésére el­sősorban árpát és zabot, ezek hiá­nyában pedig kukoricát és napra­forgómagot adhat be, amennyiben ezekből a terményekből előirt be­adási kötelezettségét már teljesí­tette. 2. A takarmány beadási csoport­ban előirt beadási kötelezettség 30 százalékát árpával és zabbal, 55 százalékát pedig kukoricával kell teljesíteni. Aki árpát és zabot nem termel, ezek helyett is kukoricát, aki pedig kukoricát nem tenner, ehelyett is árpát és za­bot köteles beadni. A fennmaradó részt a termelő szabad választása szerint teljesítheti árpával, zab­bal, kukoricával és szálastakar­mánnyal. Szálasluk ármánnyá] leg feljebb a takarmány beadási cső portban előirt kötelezettség 15 Szá­zalékát tehet teljesíteni. lej lel t ál lattartással rendelkező termelőszö vetkezetek és Hl. típusú termelő­szövetkezeti csoportok a takar mánybeadást a begyűjtési miniszter engedélye alapján — a megáll api tot-t határidőn belül - - hizotteertés beadásával is teljesitlietik. 3. A napraforgómagbeadási cso­portban előirt beadási kötelezett söget napra forgóm aggal, enuek hiá­nyában hízott-sertéssel, vagy tiszta sertészsírral kell teljesíteni. A be­adási kötelezettség teljesítése szem­pontjából 100 búzakilógramm kö­telezettségnek 10 kg hizottsertée, vagy 6 kg tiszta sertészsír felel meg. A termelő beadási kötele- zetfciégének teljesítése után fenn­maradó napra íorgúmagot o’ajcsere- telepeken a megállapított vám élte neben, étolajra és darára átcfierél- heti és az igy kapott étolajjal es darával szabadon rendelkezhetik. Napraforgómag szabadpiaci forga­lmába nem hozható. 4. A bur-gonyabt-adási csoport­ban előírt beadási kötelezettség teljesítésére a termelő burgonyát, továbbá a szánló, rét és legelő­terűlet minden kát. holdja ulán legalább két kg hüvelyest (első­sorban babot) köteles beadni. Ha a termelő burgonyatermése és a kötelezően előírt hüvelyep meny­nyi ség a burgonyabeadási cso­port teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt a termelő szabad választása szerint, további hüvelyes vagy bármely más be­adás alá vont termény beadásával teljesítheti. 5. Sörárpából a termelő köteles egész termését beadni. Ha a be­adott sörárpa a termény-beadási kötelezettség megfelelő csoport­jaiban előírt beadási kötelezett­ségnél több, a kötelezettségen fe­lül beadott sörárpa helyett a termelőnek — tíz százalékkal fel­emelt mennyiségben — térítés el­lenében szokványaiinőségö árpái kell kiutalni. 6. Az ipari célra termelt burgo­nya beadását a begyűjtési minisz­ter az érdekelt miniszterekkel egyetértve külön szabályozza. 7. A termelési szerződés alap­ján termelt és beadott minőségi búza-, árpa-, zab- és kukoricave­tőmag, valamint vetőburgonya és- újburgonya a terménybeadási kö- tclezeltség megfelelő csoportjá­nak teljesítésébe beszámít. Amennyiben a beadott mennyiség több mint a termény beadási kö­telezettség megfelelő csoportjai­ban előírt beadási kötelezettség, a kötelezettségen felül beadott ilyen vetőmagvak és velőburgo- nya helyett a termelőnek térítés ellenében szokványminőségíí ter­ményt, illetőleg burgonyát kell kiadni. 14. §. 1. A rizsvetésterület után a termelő a terménybeadási kötele­zettséget teljes egészében rizs be­adásával köteles teljesíteni. 2. A rizsvetésterületek uián a terménybeadási kötelezettség tel­jesítésére — kataszteri csoportok­ra és birtokcsoporlokra való te­kintet nélkül — az üzemtervben (termelési tervben) előirányzott termésátlag nyolcvan százalékát kell beadni. 3. A beadási kötelezettség telje­sítése után fennmarad«* rizst a termelő vám ellenében megbán iollaIhalja és a hántolt rizzsel szabadon rendríkezhelik. 4. Újonnan létesített vagy kizá rólag helyi vízzel öntözött rizsi ■- lepekre a begyűjtési miniszter a 2. bekezdésben megállapított rizs- beadási kötelezettséget mérsékel­heti. 15. §. t. A szántóterülettel nem rendelkező termelő a termény be­adási kötelezettségei teljes egé­szében hízoüserlés, vágómarha vagy réliszéna beadásával telje­sítheti. A beadási kötelezettség teljesítése szempontjából ilyen esetben száz búzakilógramm kö­telezettségnek tíz kg hízoüsertés vagy húsz kg vágómarhaélősúly felel meg. 2. Ha a termelő gazdaságához a szántóterületet meghaladó rét és legelő tartozik, a termény- beadási kötelezettség egyes cso­portjainak százalékos arányát a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága, ‘a begyűj­tési miniszter által megadott ula­III. filfatbeadási 17. §• 1. Az 1953. II. félévi ál- latbeadáei kötelezettség alapja ugyanaz a szántó-, rét- es legelóte- rület, amely a termelő 1953/54. évi termény-beadási kötelezet bégének alapjául szolgál. 2. A terménybeadási kötelezettség alól mentes területek — a 9. § 2. bekezdésének c) pontjában megje­lölt területeket kivéve — az áliat- beadási kötelezettség alól is mente­sek. 18. §. I Az 1953. II. félévi állat- beadási kötelezettség a beadás a!«p- jául szolgáló szántó-, rét- és le­gelőterület után — bíitokcsopor- tokra tekintet nélkül — a következő: kát. h-kéul Termelőszövetkezetek és III. típusa termelőszövetkezeti csoportok 7.70 kg dolgozó parasztok és I., vagy II. típusú termelőszövetke­zeti csoportok tagjai 12.00 kg kulákok _ 13.00 kg 2. Az állatbeadási kötelezettségei élősúlykilogrammban kell megálla­pítani. Az élősúlykilogrammban megállapított állatbeadási kötele­zettség — a megyei állatállomány arányában — sertés- és marhabe­adási kötelezettségre oszlik. A ser­tés- és marhabeadási kötelezettség megyénkénti arányát a földművé- • lésügyi miniszteriéi egyetértve a begyűjtési miniszter állapítja meg 19. § .1. A sertósbeadási kötele­zettséget a tsz-ek, Hl. típusú termelőszövetkezeti csoportok és dolgozó parasztok legalább 126 kg, a kulákok pedig legalább 130 kg élősúlyú hízottsertéssel, a niarba- beadási kötelezettséget a termelők egységesen legalább 280 kiló élő­súlyú vágómarhával kötelesek tel­jesíteni. A kötelezettségen felül be­adott élősúlyt szabadiéi vásárlási áron keli kifizetni. 2. Azok a termelők, akiknek együttes szántó-, rét- és Legelöterü- tete a 14 kát. holdat nem éri él, a sertésbeadási kötelezettség teljesí­téséi« egy hízottsertést, önkéntes társulás alapján közösen is bead­hatnak. Egy-egy hízottsertés beadi- aára, dolgozó parasztoknál legfel­jebb öt, kulákoknál legfeljebb bá­rom beadásra kötelezett termelő társulhat. A marhabeadási kötele­zettség teljesítésére — földterületük nagyságétól függetlenül — dolgozó parasztoknál legfeljebb tizenkettő, kulákoknál legfeljebb négy beadásra kötelezett termelő társulhat. Ha a társulásra megállapított határidő után a társulást felbontják, a ter­melők sertés- és marhabeadási kö­telezettségüket külön-külön egész síi ások szerint a lervfelbonlás so­rán módosít halj a. 3. A különleges irányú terme­lésre berendezel! termclöszövel- kézelek és III. típusú teraidő- szövolkezeli csoportok termény- beadási kötelezettségét — a je­len törvényerejű rendelet álap- elveinek sérelme nélkül a be­gyűjtési miniszter a földművelés- ügyi miniszter javaslatára a terv- felbontás során a törvényerejű rendeletben foglaltaktól eliérőeii is megállapíthatja. 16. § .A termény-beadási kötelezett- vég teljesíté-éie szükséges termé­nyeket az alábbi határidőben kell beadni: a) a gabonaféléket (búza. rozs, árpa, zab) a cséplőgéptől azonnal a beg-yii jtöhelyi© kell szállítani; b) a kukoricát és napraforgóma­got a betakarítástól, a i iz-t a csép­iestül számított 5 napon belül; c) a burgonyát a szedéstől szá­mított egy napon belül; d) a szántóföldi és réti szénát, valamint a hüvelyeseket (bab, bor­só, leucee) legkésőbb 1953 szeptem­ber 30-ig kell beadni. rész kötelezettség serlés-el. vagy marhával tartoznak teljesíteni. A sertés- es marha- beadásra kulákok csak egymással társulhatnak. 3. Azok a termelők, akiknek együttes Szántó-, rét- és legelőterü- l»te a 3 k«!t. holdat nem éri el, to­vábbá — a területük nagyságától függetlenül — azok, akiknek sér­tőé beadási kötelezett-, égé 20 kiló­nál nem több, egész, sertósbeadási kötelezettségüket tiszta sertészsír beadásával is teljesitlietik. A sertés- beadási kötelezetjYjgUjCk a bijott- sertés. beadá-a után fennmaradó ré­szét, amennyiben az 20 kilónál nem több, minden termelő tiszta sértés- zsír beadásával köteles teljesíteni. A sertésbeadási kötelezettség teljesí­téssé szempontjából 1 kiló éiőser­IV. tésiwk 60 deka /.sir faléi meg. A sertésv ág-áa ulán köbe'ező z-ivbeidas a -ériét-beadási kötelezettség tel— jesitételie nem számítható be. 4. A termelő a series-.és marb i- beadári kötelezellségi-t 6gy-:í*ge*en sértési «adással is teljesítheti.. 5. Az illetékes 1 «gyűjtő válla­latoknak az 1953. év II. félévé­ben üszőnevelési, tinónevelési, bika- nevelési, húsbika- és ürülűzIaüt.-L szerződés alapján átadott állatokat, továbbá a. vállalatok által megvásá­rolt, törzskönyvezett sert/«- é» szarvasmarha tenyészállatokat, az állatbeadási kötelezettség teljesíté­sébe te kell számítani. A beszá­mítás módját a begyűjtési minisz­ter szabályozza. Ezeknek az álla­toknak a beadására társulni nem lehet. 20. § .1. Az állatbeadási kötelezett ség teljesítő ét© szükséges hizoif-er téri és vágómarhát a termelő beadási,- kötelezettségét nyilvántartó községi (városi, kerületi) tanács végrehajt ó­1 ázott-ága által a termelő m-agliali- gatásávai megállapított és a termelő 1 leadási könyvébe bejegyzett hóuap- ten kell teadni. A hónapon telid a pontos átvételi napot a végre­hajtóbizottság — a megyei ál lat - és zrii begyűjtő vállalat értesítése alapján — a beadásra köteles ter­melővel az előző hónap 25. napjáig írásban közli. 2. Az állatbeadási kötelezett.-'g teljesítéséi® szükséges arirt a vágás után azonnal, de legkésőbb 19ö3 december 31-ig kell beadni. 21. § . 1. A termelő kötetes a beadási, kötelezettség teljesítésére szükséges sertést megfelelő időben hízóba-ál- litani-és úgy hizlalni, hogy az a megállapított beadási határidőié az előírt élősúlyt elérje. 2. A beadási kötelezettség telje­sítésére hízóbaállítolt sertést vég­rehajtás során történj, Jcfpglaláye e- téten — árverés mellőzésével — : megyei állat- és ■ zsírbegyüjtő vál­lalatnak k»U átadni. Az értékesítést csak akkor lehet foganatosítani, ami­kor - a sertés a beadási súlyhatárt elérte. rész Tejbeadási kötelezettség 22.§.i . Az 1953 naptári évben tej- beadásra köteles: a) tehene után minden olyan tehéntartó, akinek földterülete nincs, vagy akinek együttes szán­tó-, rét- és Legelőteríilete a nyolc kát. holdat nem éri el (telién utáni tejbeadási kötelezettség). b) területe után minden olyan termelő, akinek együttes szántó-, rét- és legelőterülete a nyolc kát. holdat eléri, vagy meghaladja, okár van tehene, «kár nincs (terület utá­ni tejbeadási kötelezettség). 2. Azok a termelők, akiknek együttes szántó-, rét- és legelőterü­lete a 8 kát. holdat nem éri, el és tehenet -nem taitanafc, a tejbe­adás helyett ez 1953/54. gazda­sági évben a 10. § (7) bekezdése szerint megállapított magasabb ta karmánybeadást kötelesek teljesí­teni. 3. A terménybeadasi kütele/ert- ség alól mentes területek — a 9. paragrafus (2) I Kikezdő-ének -) pontjában megjelölt területeket ki­véve — a terület utáni tejbeadási kötelezettség alól is mentesek. Ez a mentessóg a tehén -utáni ieibe- adási kötelezettségre nem vonatko­zik. 23.§ .1. A tejbeadahi kötelez,-it-'.-g mértékének megállapítása szempont­jából az ország területe a terme­lési viszonyok és a szarva-marha- fajták alapján négy tájegységié oszlik. / 2. Termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csopor­tok 1953. évi tejbeadási kötele­zettsége a kö2ös művelés alatt álló szántó-, rét- és legelőterület után I. II. TIT. IV. tájegység területén kát. holdanként titer 31 2« 28 25 22 a) ha a termelőszövetkezet, vagy UI. típusú telnie!őszövetkeae-ti cso­port 1952 január 1. előtt alakult b) ha a termelőszövetkezet, vagy EH. típusú termel ősz ö vetkezeti cso­port 1952-ben alakult, c) ha a termelőszövetkezet, vagy Hl. típusú termelőszövetkezeti cso­port 1953 január 1 után alakult 3. A földnélküli tehéntartók és a ■ dolgozó parasztok nyolc kát. holdnál kisebb szántó I telezőttsége: rét -és legelőterületen gazdálkodói a) első tehén után b) a második és minden további tehén után (éjjenenként 22 19 19 16 tejbeadási kö­I. 1T. III. IV. tájegység terű loten lit s r 660 580 520 460 380 340 300 260 (Fo'.yíatáv a 3- diaion.)

Next

/
Thumbnails
Contents