Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-03 / 2. szám
1953 janimr 3., -'»inWal I Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1952. évi 28. sz. törvényerejű renefeiete az 1953. évi állami begyűjtésről (Folytatás a 2. oldalról.) 4. A termelőszövetkezetek és Hl. tipusú termelőszövetkezeti csopor tok tagjai a háztáji gazdaságukban tartott tehenek után a földnélküli tehóntartókra és a nyolc kát. hold nál. kisebb szántó-, rét- és legelő- területen gazdálkodó dolgozó parasztokra megállapított tejbeadusl kötelesed; teljesíteni. 5. A nyolc-huszonöt kataszteri hold szántó-, . rét/és legelőterületen gazdálkodó dolgozó parasztok tejbeadási kötelezettségét- tájegységenként a terület nagysága és a tehenek száma szerint kell megállapítani. 6. Nyolc kataszteri holdnál kisebb szántó-, rét- és legelőterületen gazdálkodó tehéntartó kulákok tejbeadási kötelezettségét tájegységenként — a tehenek száma szerint, míg a nyolc kataszteri hold, vagy , ennél nagyobb szánté-, rét- és legel őteriik-len gazdálkodó kulákok tejbeadási kötelezettségét tájegységenként a terület nagysága és a tehenek szánra szerint kell megállapítani. 24.§ .1. Irigy telién utáni tejbeadási kötelezettség elengedésének van helye: a) nénden olyan tehentarténá 1, »ki biktibörjú nevelésére borjúnevelési. szerződést kötött — ideértve r termelőszövetkezetek és III. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai által a háztáji gazdaságukból származó borjúra vonatkozólag a közös állatállomány szaporítása céljára kötött szerződést is — a szoptatás és nevelés ideje alatt; b) az olyan földnélküli tehéntartóknál és 8. kát. holdnál kisebb szántó-, rét- és legelőterületen gazdálkodó tehéntartó dolgozó pai-asz- toknál, akiknek tehene betegség- miatt egyáltalában nem ad tejet — és ezt hatósági állatorvosi bizonyítván nyél igazolják — a betegség ideje alatt.2. Egy tehén után te j beadási kötelezettség mérséklésének van hely^ a) minden olyan tehéntartónól, akinek háztartásában négy, vagy ennél több II éven aluli gyermek, vagy hatósági orvosi bizonyítvány szerint tej táplálásra szoruló beteg van; b) minden olyan tehéntartónál, aki tinó vagy üszőborjú nevelésére borjúnevelési szerződést köt — ideértve a termelőszövetkezetek és a ILI. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai által a háztáji gazdaságukból származó borjúra vonatkozólag a közös állatállomány szaporítása-céljára kötött szerződést is — a szoptatás és nevelés ideje alatt; c) termelőszövetkezetek és III. tipusú termelőszövetkezeti csoportok olyan .tagjainál, továbbá az olyan dolgozó parasztoknál, akik 1952. év január hó 1. napja óta tehenet nem tartottak, ha háztáji gazdaságuk,1 illetőleg gazdaságuk céljára előhasi üszőt állítanak be az éltestől számított egy évig. 3. A mérséklés az egy tehén utáni beadási kötelezettség 50 százalékát a 2. bekezdésben említett okok együttes fennforgása e-etén fein haladba tj a meg. 4. A mérséklésre okot adó tényékét a tehéntartó köteles nyolc napon belül a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottságá- uak bejelenteni. A tejbeadási kötelezettséget csuk a (lejelentés időpontjától kezdve lehet elengedni, vagy mérsékelni. 5. A tej beadási kötelezettség elengedésének és mérséklésének részletes szabályait a, begyűjtési miniszter állapítja meg. 25. §. I. A tej beadási köie'ezettséget megszakítás nélkül teljeseu kifejt, friss, egészséges és a törvényes követelményeknek mindenben megfelelő teljes tehéntejjel kell teljesíteni. Az állatni gazdaságok, valamint ftz állami vállalatok és intézmények gazdaságai által beadott tejnél legalább 3.5 o/o, a többi termelők által leadott tejnél legalább 3.4 o/o zsírtartalom kötelező. 2. A tejbeadási kötelezettséget tej helyett átmenetileg helyettesítő óik kék kel is teljesítheti: a) ; a 8 ktat. hold vagy ennél nagyobb, de 15 kát. holdnál kisebb szántó-, rét- és legelőterületen gazdálkodó dolgozó paraszt az egész 1953. éviién, ha. tehene nincs, egész tej -«adási kötelezettségét-; b) a 15 két. hold vagy ennél nagyobb, de 25 kát. holdnál kisebb szántó-, rét- és legelőterületen gazdálkodó dolgozó paraszt 1953 június 30-ig, ha felien« nincs, egész tejbeadási kötelezettségét, ha csak egy tehene van, tejlieadási kötelezettségének felét. 3. A tej beadási kötelezettség: teljesítésem a. 2. bekezdésben felsorolt esetekben beadható helyettesítő cikkek és az ezekből 10 liter tejnek megfelelő mennyiség a következő : a) juhtej (juliból frissen fejt, egészséges, legalább 6o/o-os zsírtartalmú) 5 liter; b) juhgomolya (friss, kizárólag teljes juhtejből készített, legfeljebb 56o/o víztartalmú és szárazanyagában legaláhb 47*>/o zsírtartalmú, egészséges, érett, legalább 7 napos szikkadt) 1 kiló; c) barorpfi.,, éspedig( hízottliba és kacsa 1 kiló, csirke, tyúk, gyöngyös, pulyka 1.10 kiló; d) tojás (friss, éphajú) 1.10 kiló (20 darab). 4. A 8 kát. hold vagy ennél nagyobb szántó-, rét- és legelőterületen gazdálkodó olyan termelő, aki tehenét eladja, vagy 1952 január 1. után. eladta, tejbeadási kötelezettségét belyefctesítő cikkekkel nem tel- jesítlieii, kivéve, ha az eladott tehén helyett üszőt állít be. 26. §. i. A tej beadási kötelezettséget naptári évenként 270 napon keresztül folyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. Indokolt esetben egyszerre több napra eső tejmennyiség előre beadható, az így beadott mennyiség azonban az egy hétre eső tej beadási kötelezettséget nem haladhatja meg. A tejgyüjtő az átvett fej és tejtermékek vételárát havonként köteles a termelőnek kifizetni. 2. A napi tejbeadás idejét a tejgyüjtő meghallgatásával a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg. 3. Az évi te j beadási kötelezettséget — a beadásra kötelezett meghallgatásával — havi részekre kell felbontani. A tejbsedáera kötelezett az egy-egy hónapra megállapított tejmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig maradéktalanul beadni. (Békés msgye a tej-beadás szempontjából a II. tájegységbe tartozik. Szerk.) V. rész Baromfi- és tojásbeadási kötelezettség 27. §. j a baromfi- és tojásbeadási kötelezettség alapja a termelő gazdaságúhoz tartozó szántó, rét, legelő, kert (gyümölcsös) és szőlő együttes (fel nem szorzott) területe. 2. A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség alól azok a területek mentesek, amelyek a 9. §. 2. bekezdésének b), d) és e) pontjai alapján a terménybeadási kötelezettség alól mentesek. A háztáji gazdaságok területnagyságra tekintet pélkül baromfi- és tojásbeadásra kötelezettek. Az egyéni gazdaságok 800 négyszögöl vagy ennél nagyobb szántó-, rét-, legelő-, kert- és szőlőterület után kötelezettek baromfi- és tojásbeadásra. 28. §. 1. A termelőszövetkezetek és III. tipusú termelőszövetkezeti csoportok baromfi- és tojásbeadási kötelezettsége — a 2. bekezdésben megjelölt kivétellel - - a közös művelésük alatt álló terület után kát. holdanként 1.50 kiló baromfi és 1.10 kiló (20 darab) tojás. A közös, művelés alatt álló terület után megállapított baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget elsősorban a közös baromfiállományból kell teljesíteni. 2. Azok a termelőszövetkezetek és III. tipusú termelőszövetkezeti csoportok, amelyek 1952 március 10. után újonnan alakultak, vagy amelyeknek területe azóta legalább háromszorosára emelkedett, kát. holdanként 1 kiló baromfit és 0.85 kiló (15 darab) tojást kötelesek beadni. 3. A termelőszövetkezetek én III. tipusú termelő,szövetkeze ti cs opo rtok tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó földterület után, »menynyiben az a 800 négyszögölet nem éri el, 1.25 kiló baromfit és 1.25 kiló (23 darab) tojást, az ennél nagyobb háztáji gazdaság után pedig 2.50 kiló baromfit ée 2,50 kiló (45 darab) tojást kötelesek: beadni. 4. A dolgozó parasztok barom.fiés tojást),..adási kötetezetfeége ideértve az I. vagy 11. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait is — kát. holdanként 2.50 kiló baromfi és 2,50 kiló (45 darab) tojás. 5. A kulákok baromfi- és tojás- beadási. kötelezettsége kát. holdanként 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló (45 darab) tojás. 29. §. 1. A baromfi- óe tojásbeadási kötelezettréget csak az előírt súlyhatárnak és minőségi feltételeknek megfelelő baromfi és friss, énbaj ú tyúktojás beadásával lehet teljesíteni. 2. A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges baromfimeimyi- ségnek legalább 4.0 százalékát bízott liba és kacsa, a fennmaradó nieny- nyiséget pedig csirke, tyúk, gyöngyös és pulyka beadásával kell teljesíteni. 30. §. I. A baromfi- és tojásbe- adási kötelezettséget negyedéves ütemezésben, az alábbi időközökben kell teljesíteni: tojásból legalább 35 o/o legalább 40 °'o legalább 15 a;o fennmaradó rész baromfiból I. negyedévben (jan, 1—márc. 31.) legalább 1.5 o/o II. 'negyedévben. (Apr. 1— jún. 30) legalább 10°/o III. negyedévben (júl 1—ezept. 30) • legalább 25®« IV. negyedévben (ott. 1- dec. 31.) fennmaradó rész 2. A negyedévenként teljesítendő baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget — a tei mel ő mégha Ugatásával — havi részekre kell felbontani és a havonként beadásra előírt baromfi és tojás mennyiségét a termelő beadási könyvébe be kell jegyezni. A termelő az egy-agy hónapra, megállapított baromfi- és tojásmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig maradéktalanul beadni. 3. Azokon a helyieken, ahoL a tojás súlyszerinti átvétele megvan szervezve, a tojásbeadást kizárólag súly ezerint lehet telje-ütem és tojás vételárát így kell kifizetni. VI. rész Borbeadási kötelezettség 31. §. I. A borbeadási kötelezettrég (tiapja a termelő gazdaságához tartozó (fel nem szorzott) szőlő- terűiét, 2. A 400 négyszögölnél kisebb szőlőterületek mentesek a bérbeadási kötelezettség alól. 32. §. 1. A borbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország területe a termelési viszonyok ét) az átlagtermés alapján öt tájegységre oszlik. 2. A. borbeadá-i kötelezett-ég mértéke tájegységek szerint a következő. Bérbeadási kötelezettség I. II. III. IV. V. tájegység területén kát, h-ként liter Termelőszövetkezetek és III. tipusú termelőszövetkezeti csoportok Dolgozó parasztok és I. vagy II. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Kulákok 216 264 320 376 446 240 296 352 416 464 304 384 456 oo2 600 3. A termelőszövetkezetek és a III. tipusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai a háztáji gazdaságukhoz tartozó szőlőterület után a dolgozó parasztokra megállapított borbeadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni, 33. §. A borbeadási kötelezettség elengedésének vagy. mérséklésének a következő esetekben van helye: a) a négy évnél fiatalabb telepítésű szőlőterületre es» borbeadási kötelezettséget törölni kell;, b) a /termelési szerződéssel lekötött szőlőterületre eső bérbeadási kötelezettséget törölni kell, ha a termelő a termelési szerződést teljesítette és eit megfelel ően igazolja; c) elemi kár miatt föld-adóelengedésben részesült szőlőterület után » boiböadási kötelezettségiét a föld- adóelengedés százalékos arányának megfelelően mérsékelni kell. 34. §. 1. A borbeadási kötelezettséget bor, must, borszőlő vagy csemegeszőlő beadásával kell teljesíteni. 35. §. 1. A borbeadási kötelein zettség teljesítésére szükséges bor, must, borszőlő és csemege- szőlő beadásának végső halárideje: csemegeszőlő 1953. október 31. borszőlő 1953. november 30. must 1953. november 30. bor 1951. február 28. VII. rész Begyűjtési árak 36.§ . a beadási kötelezettség teljesítésére beadott, mezőgazda- sági termékekért a termelő részére változatlanul az alábbi vételárat kell kifizetni: Terménvek: q-kéu l F l búza 60 rozs 54 árpa 50 zab 50 kukorica (májusi morzsolt) 52 lucerna elsőrendű 27 lóhereszéna elsőrendű 27 baltacimszéna elsőrendű 27 muharszéna elsőrendű zabosbükkönyszéna elsőrendű réti széna I. o. édes napraforgómag (14 °o víztartalmú) burgonya, gülbaba és rózsa burgonya, ella és sárga burgonya, krüger és wohin an bab, gyöngy és lapos bab, egyszínű és fúrj bab bab, vegyes borsó, Viktória és express 20 20 19 80 23 19 16 90 85 60 90 lencse, nagy szemű Kit) lencse, középszerűit 110 lencse, kisszemű 120 Állatok és állati termékek kg-onkéul Ft hízotlsertés 5.40 Ií. o. tehén 2.70 zsír 10.Tej: literenként Ft Budapesten 1.02 Budapest és egyes ipari fogyasztőhelyek közvellert begyűjtési körzetében 0.82 az ország egyéb területén 0.72 Baromfi é ; tojás kg-onként Ft liba, kacsa 7.40 csirke, tyúk, gyöngyös, pulyka 0.90 tojás darabszám depónként Ft 0.38 37. § . 1. A 36. g-ban feltüntetett árak az ott megjelölt minőségre, külön megjelölés hiánya Iran szokványminőségre vonal koznak. A megjelölt minőségnél liléivé a szokváuymkiőségnél jobb minőségű árukért felár illeti meg a termelőt, a gyengébb minőségű árunál pedig levonási kell alkalmazni. 2 A beadási árakkal kapcsolatos átvételi és fizetési feltételeket, valamint az eltérő minőség esetén alkalmazandó minőségi felárat és levonást, továbbá a.kötelezettségen felül beadott termények és termékek után fizetendő árakat az illetékes árhatóság szabályozza. VIII. rész R begyűjtési tervek megállapítása és a terv- teljesítés jutalmazása 38, S • 1- Az egyes mezőgazdasági termékek országos begyűjtési tervét megyékre, azon belül pedig járásokra, városokra és községekre kell felbontani. 2. A termények és a bor begyűjtési terveit az 1953/54. gazdasági évre, a tej-, •baromfi!- és lo- jásbegyüjtési terveket az 1953. naptári évre, az átlalbegyüjtési terveket pedig 1953. 11. félévre kell elkészíteni. 35. §. 1, Az országos és megyei begyűjtési terveket a begyűjtési miniszternek az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésijén teli javaslata alapján a minisztertanács hagyja jóvá2. A járási begyűjtési terveket és a megyei tanács alá tartozó városok begyűjtési terveit — a megyei begyűjtési terv alapján — a megyei tanács véjprhajfőbizottsága, a községi begyűjtési terveket® és a járási tanács alá tartozó városok begyűjtési terveit pedig — a járási begyűjtési terv alapján — a járási tanács végrehajtóbizottsága hagyja jóvá. A begyűjtési tervek felbontásánál az érdekelt tanácsok végrehajtóbizottságát meg kell hallgatni. A tervfelbonlás a terület utáni beadási kötelezettséget nem érintheti. 40. í. 1. A begyűjtési tervek teljesítéséért folyó versenyben legjobb eredményt elérő megyéket, járásokat, községeket, városokat, termclő- szö ve l ke ze leket, te rm elősző ve l kezeli csoportokat és dolgozó parasztokat, továbbá a begyűjtő vállalatokat és földművesszövetkezeteket pénzjutalommal, elismerő oklevéllel és vándorzászlóval kell kitüntetni. 2. A begyűjtési terveket az egész országban legjobban lelje (Folytató a 4. oldalon.)