Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

r-------------- ^ P ártnnk vezetésével előre a begyűjtési terv sikeres teljesítéséért! V__________i____ M D P BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA aura január szombat Ara 50 fillér fgf, J IX, ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ü Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1952. évi 26. sz. törvényerejű rendeleté az 1953. évi állami begyűjtésről k Népköztársaság Ülnöki Tauá- lesa a mezőgazdasági termékek ál­tatni begyűjtésének szabályait az 195Ü. évre- illelőteg az 1953/31. gazdasági évre az alábbiakban ál­lapítja inog I. rész éitaláims rendelkezések !.§. 1, Népgazdaságunk mező- gazdasági termény, élőállal és ál­lati termék (a továbbiakban: me­zőgazdasági termékek) szükségle­tét állami begyűjtéssel kell biz­tosítani. Az állami begyűjtés módjai: a) állami gazdaságok beadása, 1») terület utáni beadási köte­lezettség, e) szerződéses termeltetés, d) cséplőgépkereset és vám ke­resmény beadása, «) állami mezőgazdasági gépál­lomások természetbeni keresmé­nye, i sertésvágás után kőtelező z.sirbeadás, g) a szabadforgalomban lörlé- «H állami felvásárlás. ti: Az állami gazdaságék beadá­sát, valamint a terület utáni be­adási kötelezettségét a jelen tör­vényerejű rendelet szabályozza. 3. A szerződéses növény termelte4 lést, állattenyésztést és hizlalást külön rendelkezések szabályoz­zák. A szerződés alapján átadott terményeket és állatokat a terület utáni beadási kötelezettségbe a jelen törvényerejű rémiedéiben meghatározott esetekben be kell számítani. 4. A cséplőgépek keresetét, to­vábbá a malmok, darálók és hán­tolok vá i tiké re smén yé t azok üzem­bentartói kötelesek a megállapí­tott térítés ellenében az állami begyűjtés céljára átadni. 5. A gépállomások által elvég­zett talajmunkák ellenértékét a termelőszövetkezetek és Itt. tí­pusú termelőszövetkezeti csopor­tok — függetlenül attól, hogy a gépállomás hány holdon végez la- tajmunkát — mindaddig termé­szetbe.. kötelesek fizetni, míg eg az ellenérték el nem éri az ösz- szes szántóterületük után számí­tott kai. holdanként! 30 búzakiló- grammol; ha a ténylegesen elvég­zett talajmunkák ellenértéké en­nél több, az ellenértéknek - az összes szántóterület után számít­va — kát. holdanként 30 luiza- kilögrammon felüli részéi szabad választásuk szerint természetben vagy pénzben fizethetik. A gépál­lomások természetbeni keresmé­nyüket a megállapítod térítés el­lenében az állami begyűjtés céljá­ra kötelesek átadni. 6. A sertésvágások : utam köte­lező zsírbeadási az erre vonat­kozó külön rendelkezések szerint kell teljesíteni. 2. §. Az állami gazdaságok,, álla­mi erdőgazdaságok, kísérleti es tangazdaságok, továbbá a közüle- tek, intézmények és állami válla­latok gazdaságai kötelesek egész .árutermelésüket az állami be­gyűjtés céljára átadni. Az üzem- terv szerint mutatkozó áruter­melésre az illetékes begyűjtő vál­lalattal szállítási szerződést kell kötni. A szállítási szerződés meg­kötéséért és a beadás teljesítésé­ért a gazdaság vezetője személyi­leg felelős. 3. §. 1. Terület utáni beadásra kötelesek; a) a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok; b) az egyéni termelők. 2. Beadásra az köteles, aki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen elmen ténylegesen gazdálkodik. 3. A termelőnek több község vagy város határában fekvő föld­területeit lakóhelyén összesíteni kell és a beadási kötelezellsegol az együttes terüld alapján lakó­helyén beit megállapítani. 4. -s. beadási kötelezettség meg­állapításánál az egész holdon fe­lüli 400 négyszögölnél kisebb te­rületrészt figyelmen kívül kell hagyni a 400 1200 négyszögöl nagyságú területrészre a holdan­ként! beadási kötelezettség felél, az 1201, négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészre pedig egy hold utáni beadási kötelezettségei kell számítani. A borbeadási kö­telezettség megállapításánál az egész holdon felüli területrésze­ket 21 négyszögölenként kell fi­gyelembe- venni és minden 200 négyszögöl szőlőterület után az egy holdra eső borbeadási köte­lezettség 1 8 részét kell számí­tani. 3. Az állami tartalékföldokből kishuszonbérlelbe veit területet a termelő egyéb földterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen területek utáni beadási kö­telezettségei a begyűjtési minisz­ter külön utasításában szabályoz­za. a fennálló rendelkezéseknek megfelelően. 4, §. 1. A termelőszövetkezet és a III. típusú termelőszövetkezeti csoport közös művelése alatt álló földterület után a beadási köte­lezettséget a termelőszövetkezet) illetőleg termelőszövetkezeti cso­port közösen köteles teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesíté­séért a termelőszövetkezet és a termelőszövetkezeti csoport tag­jai egyetemlegesen felelősek, az elnök személyes felelőssége mel­lett. 2. Az I. és II. típusú termelő­szövetkezeti csoportoknál a ta­gok egyénileg kötelesek beadásra, a dolgozó parasztokra megállapí­tott mennyiségben és szabályok szerint. 3. Az egyéni termelők a tény­leges művelésük alatt álló összes földterület után kötelesek beadás­ra. A termelő gazdaságához kell számítani a vele közös háztartás­ban élő személyek művelése alatt álló földterületet is. A haszon­bérletbe adott földterület után a bérlő köteles a beadási kötele­zettséget teljesíteni. A feles- vagy részesbérletbe adott földterületet a bérbeadó gazdasághoz kell szá­mítani; az ilyen földterület után megállapított beadási kötelezett­ség teljesítéséért azonban a bér­beadó és a feles- vagy részese bérlő egyetemlegesen felelősek. 5. §. A beadási kötelezettség a természetben fizetendő földadót és a kutákoknál előírt mezőgaz- daságfejlesztési járulékot is ma­gában foglalja. 6. §« A beadási kötelezettséget a jeb-n törvényerejű rendeletben foglalt szabályok szerint kell tel­jesíteni: gabonát a cséplőgéptől, a többi terményeket a betakart tűskor a-/ előáll a! okid és élteti termékeket a termelő meghallga­tásával a megállapított időben kell beadni. 7. §. 1. A beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó me­zőgazdasági termékekből a ter­melő köteles elsősorban az ál­lami Icrménykölcsönt és a gépál­lomással szemben fennálló ter­mészetbeni tartozást kiegyenlílé­téül, jövőévi vetőmagszükségletét biztosítani és a megkötött terme­lési, tenyésztési, hizlakísi és szál­lítási szerződéseit teljesíteni. E kötelezettségek teljesítése után fennmaradó termékeivel szaba­don rendelkezik. 2. A termelő kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó me­zőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmát és szabad szállítását engedélyező rendelkezések gabo­nafélékre vonatkozólag 1953. jú­nius 15-ig, kapásnövényekre és borra vonatkozólag 1953. augusz­tus 15-ig maradnak érvényben és az 1953. évi begyűjtés előre­haladásától függően fognak újból élet belépni. 3. A mezőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmát a begyűj­tési miniszter a községi begyűj­tési tervek teljesítésétől telte Ül függővé. 4. A begyűjtési miniszter a bel­ügyminiszterrel egyetértve a be­gyűjtési tervüket nem teljesítő községeket a mezőgazdasági ter­mékek szabadpiaci forgalomba- hozalalából részben vagy egész­ben kizárhatja. 8. §. 1. A beadási kötelezettség a következő ágakra oszlik: 1. terményt;c..dási kötelezettség, 2. állatbeadási kötelezettség, 3. tejbeadási kötelezettség, 4. baromfi- és lojásbeadási kö­telezettség, 5. borlieadási kötelezettség. 2. A jelen törvényerejű rende­lettel szabályozott termény- és borbeadási kötelezettség az 1953/ 54. gazdasági évre, a tejbeadási kötelezettség, valamint a baromfi- és tojásbeadási kötelezettség az 1953, naptári évre vonatkozik. 3. Az állatbeadási kötelezettsé­get a jelen törvényerejű rendelet 1953. év II. félévére vonatkozó­lag szabályozza. Az 1953. év I. felében az 1952. évi 2. számú tör- vényerejű rendelettel az 1952/53. gazdasági évre megállapított ál- latbeadás hátralékos részét kell teljesíteni. II. rész terménybeadási kötelezettség 9. §. 1. A termény-beadási kötele­zettség alapja a termelő gazdasá­gához tartozó szántó, rét és le­gelő együttes területe. 2 Mentesek a termény beadási kötelezettség alól: a) azok a háztáji és egyéni gaz­daságok, amelyeknek együttes szántó-, rélp és legelőterülete egy Icát. holdnál kisebb; b) azok a rizsvetés területek, amelyek után a termelő a 14. 8-ban megállapított rizsbeadási teljesíti c) azoknál a trrmelö-szövclke- zeíekiiéi és itt típusú termelő­szövetkezeti csoportoknál, ame­lyeknek legelőterülete a szántóte­rület 12 százalékát meghaladja, a legelő terűiéinek a szántóterütejt 12 százalékán felüli része: d) a községi vagy városi legel­tetési bizottság egységes kezelé­sébe vont legelőterületek; e) a megyei tanács végrehajtó- bizottsága mezőgazdasági osztá­lyának igazolása szerint mezőgaz­daságilag nem hasznosítható te­rületek és mezővédő erdősávok. 10. §. 1 A termény beadási kö­telezettség mértékének megálla­pítása szempontjából a gazda­ságokat kataszteri csoportokba és birtokcsoportokba kell sorolni. 2. A kataszteri oaop or tokba a gazdaságokat az együttes szántó-, rét- és jegeiőterütet átlagos katasz­teri tisztajövedelme alapján leolt beosztani az alábbiak szerint: Kataszteri együttes szántó-, rét- és csoport , legelőterüli et átlagos Icát, tiszta jövedelme hi »Man­ként. i. 0­- 6 aranykorona n. 6­- 8 aranykorona m. 8~ 10 at any korona ív. 10­12 aranykorona V. 12­14 aranykorona VI. 14­16 aranykoron» VET, 10— 18 aranykorról« VHL 16 a rar y korona vagy ennél több. 3. A birtokcsoport,I,a való f-oro lásnál nemcsak a szántó-, rét- és logolőterületet, hanem a gazdaság egész területét (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, erdő, nád««) kell figyelembe venni ős a szőlőt ötszörös, a körtet (gyümölcsöst) négyszeres területtel kell számi tani. A termónytoad:1si kötelezett sóg alól mentes területeket és av állami tartalókföletekből kisbanzon- bérletbe vett területeket n m kel számításba venni. 4, A termény beadási kötelezett­ség a beadás alapjaid szolgáló szántó-, rét- és legelőterület után kát .holdanként a következő: Tormén y beadási k ötetezöfctség Hit tol; csoport (ö-szos terület) I. 0. III. IV. V. VI. Vll. Vili kataszteri csoportban a szántó-, rót- ós legelőié: üiet után kát. ljolü inként b ú z a k i i ó g-r a m m 'termel v szövetkezetei: és Eli. típusú termelt szövetkezeti csoportok 100 Dolgozó parasztok és I. vagy II. típusú termelősz,ö vetkezeti csoportok tagjai 1— 3 kát. hold 66 3— 5 kát. hold 91 5— 8 kát. hold 114 . 8—10 kát. hold 119 10—15 kát. hold 127 15—20 kát. hold 132 20—25 kát, hold 140 Kulákok 25 kát. hold vagy ennél nagyobb 144 5. Azoknál a kulákoknál, akiknek összes földterülete 25 kát. holdnál kisebb, a dolgozó parasztok ugyan­olyan birtokcsoportjára megállapí­tott terméaybead isi kötelezettséget koll alapul venni és ezt 10 száza­lékkal fel kell emelni. Egy kát. 'holdra eső terménybeadási kötele­zettségük azonban, nem Lehet na­gyobb a 25 kát. holdas kulákok egy kát .holdjára megállapított kő telezettségénél. 6. A begyűjtési miniszter a mi­120 t«0 200 230 275 310 350 79 106 132 152 181 205 231 110 146 182 210 2,51 283 320 137 183 228 263 314 354 400 175 231 287 341 400 450 512 187 247 307 366 426 486 546 194 257 319 381 443 506 568 200 272 338 404 470 536 602 212­280 348 415 483 551 619 nisztertanács hozzájárulásával egyes járások területén, ahol a földek ter­mőképessége a kataszteri tiszta jö­vedelemmel nincs arányban, a (4) bekezdésben meghatározott ter- ményboadási kötelezettséget a terv­felbontás során megfelelően módo- ithatja. 7. Azok a termelők, akiknek együttes szántó-, rét- és legelőterü­lete a nyolc kát. hol tat nőm éri el és tehenet n >m tartanak, a tej . (folyiaiSs a 2. oldalon-)

Next

/
Thumbnails
Contents