Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

.. i/iUau-cnúk VUpi Fárt és pártépítés A gyomai járási pártbizottság ismeri területét — javul a munkája A járási párttitkárok első or­szágos értekezletén - 1952-ben — Kovács István elvlárs rámu­tatott az íróasztalpolitika és a határozatok tömeggyártásának ká­ros hatásaira. Kovács elvtárs el­mondotta azt is, hogy a járási pártbizottság csak akkor tudja helyesen és jól elvégezni munká­ját, ha ismeri saját területét, a járásban megoldásra váró összes felkészülve beszélil a pártszervezetek vezetőivel és a helyi viszonyoknak megfelelően javaslatokat is hoznak a felada­tok végrehajtására. Pár hónappal ezelőtt a járási pártbizottság minden területre egy-egy felelőst állított be a JB tagjai közül. Ezek az elv társak felelősek voltak azon a területein a vetésért, begyüj lésért és min­den más végrehajtásra váró fel­adatért. Ez a módszer azonban (lem hozta meg a kívánt ered­ményt Ennek felismerésekor a járási pártbizottság elhatározta, hogy egész területükön szakosít­ják a rájuk várp munkát így született meg pár héttel ezelőtt feladatokat. Tehát akkor, ha el­szakadnak az'íróasztaltól. A gyomai járási pártbizottsá­gon is kemény harcot vívtak Ko­vács elvtárs útmutatásainak meg­valósításáért S ma már jó ered­mények eléréséről tudnak beszá­molni. Például az egyes párt- határozatokat megbeszélik a .11!- üléseken s az ott hozott határo­zatokat írásban is átadják a JB tagjainak. A JB tagjai így i ine« n feladatokat az a szervezési forma, hogy a lszcs-k és gépállomások munká­jáért az egész járás területén egy elvtárs felelős. Az ő feladata instruálni, segíteni a tsz-ek és gépállomások vezetőit, hogy a rá­juk váró munkákat idejében és jól elvégezzék. Ehhez hasonlóan az állami gazdaságok munkájá­nak segítéséért, ellenőrzéséért is egy elvtárs tartozik felelősséggel és így tovább. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a felelős elvtársnak egyedül kell dolgoz­nia, csupán az ő feladata az, hogy megfelelően mozgósítsa az erőket. Neki kell gondoskodni a munkák helyes megszervezéséről, VilaHSuk meg: Hogyan lehetne megszüntetni a lemorzsolódást és a mozi-iizemtervet teljesíteni? Saarotném, ha megvitatnánk mi. uioziüaem vezetők azt, hogy miért van lemorzsolódói», vagyis miért nem tudjuk teljesíteni tervünket, A köbegyáni »Kultúr« mozi üzem­vezetője vagyok 1952 január 23-a óta. Ezidő alatt sole hiányosság volt, de értünk el eredményeket is. Nagyon sokszor megtörtént, hogy nem azokat a filmeket kap­tuk, amelyik be volt ütemezve. Ez a hiányosság nem a budapesti kirendeltség, hanem ogyes üzem­vezető szak társak hibájából adó­dott. A filmet nőm adták fel mindjárt a játszási nap után, ha­nem két-háiom nap elteltével. Most már ez a hiányosság nem ád fenn. December 18-án több tömegszerve- aettel kötöttünk szocialista szerző­dést. A földművoflszöveikezöt a szervezési, tervét már 200 száza­lékra teljesítette. Diosérobet érde­mel Hajdú Károly ügyvezető elv- társ jó munkájáért. Szökő Zsu­zsanna elvtársim a tanács szer­vezője Rom maradt háttérlion, ter­vét 305 százalékra teljesítetten Megvan minden remény arra. hogy január 31-ig utoléri Hajdú elvtár- sat. Szeretném, ha mi mozi üzem­vezetők megírnák: mik a hibák és hogyan lőhetne azokat kijavítani. Kórom arra a moziüzemvezetőket, hogy vitassuk inog pártunk me­gyei lapján keresztül: milyen új módszereid«)! lehet biztosítani a nagyobb látogatottságot. Hajdú Hona mozi üzemvezető, Kötegyáu. * * S oikesz.tő'égiink Haj íu Ilona olvtársnő kezdeményezését igen he­lyesnek találja és kéri a megye valamennyi moziüzemvezetőjét, hogy kapcsolódjon be a vitába. írják meg, hogy milyen módszerekkel ér­ték el a jó eredményeket, vagy a meglévő hiányosságokat hogyan lehetne kijavítani. Ez a vita valamennyi moziízem vezető munká­jához segítséget, támogatást ad. Egy ItultMirműsor hatása a Fém forgácsolóban Üzemünk 1952 december 10-ig teljesítette feszített tervét. Ennél az eredménynél persze nem ál­lunk meg, hanem bebizonyítjuk, hogy igazi, kommunista öntudat­tal még jobb eredménnyel teljesítjük ötéves tervünk negye­dik évében üzemi tervünket. — Mi, a Forgácsoló üzem dolgozói munkánk elvégzése után szeret­jük a kul túré le tét is — mondo­gatták egyes dolgozók. Én, mint kultúrfelelős a városi népműve­lési osztály előadójához fordul­tain, hogy kultúrműsorral lepjem meg őket Szerdán el is jött üzeműnkbe egy zenekar és egy­órás műsorral szórakoztatta dol­gozóinkat. Elsősorban azoknak küldött dalokat, akik élenjárnak a termelésben, köztük Endrődi Jánosnak, Gedó Máriának, Csillag Istvánnénak és a többieknek. A műsor végén Tóth Kiss szaktárs azzal állított elém, hogy a mű­vezetők nem kaptak egy dalt sem, pedig megérdemelték volna. Iga­za van, dehát ilyen rövid idő alatt még sok jó dolgozó nem kapott. Megígértem, hogy egy kö­vetkező alkalommal hosszabb idő­re kérem el a zenekart. Alinál is inkább, mert nagy utóhatása volt. Endrődi János például meg­ígérte, hogy 135 százalékról 150 százalékra emeli teljesítményét. Ezzel is bebizonyosodott, hogy a kul túrmunka mennyire segíti dolgozóinkat a termelés növelé­sében, Kontlacs Pál kultúrfelelős, b-csabai Fémforgácsoló üzem. a határozatok végrehajtásáról, az esetleges hibák kijavításáról. Mióta a járási pártbizottság ilyen szervezetten dolgozik, sok­kal gyorsabban halad a járás­ban a munka és egyes problé­máknál sokkal gyorsabban tud­nak intézkedni. Például egyes ter­melőszövetkezetekben nem haladt a vetés. A tagok az államtól vár­ták a vetőmagot, holott külön- külön nagyobb mennyiségű gabo­nával rendelkeztek. Az endrődi »Dózsa« tsz ben sem fogtak hoz­zá jó ideig a vetéshez. Pintér elvtárs, a járási pártbizottság tit­kára személyesen kereste fel a tsz-t K uns tár elvtárssal, a mező­gazdasági osztály vezetőjével. El­beszélgettek a tsz kommunistái­val; tagjaival és a beszélgetés meg is hozta a maga eredményét Összeadták a még hiányzó vető­magot. Bácsi István elvtárs, a tsz elnöke járt elől jó példával. 0 ajánlotta fel az első 20(1 kg búzát. Hasonlóan mutatott példát a vetőmag biztosításával a többi kommunista is. Több ilyen és ehhez hasonló példái lehelne felsorolni a. járás területéről, amely azt igazolja, hogy a gyomai járási pártbizott­ság ismeri területét és így helye­sen tud intézkedni, ahol erre szükség van. Hogy mennyire fon­tos, hogy a járási pártbizottság ismerje saját területének problé­máit, azt az alábbi példa is Bi­zonyítja. A k őszige ti állami gaz­daság vezetője, Papp Islváuné még a nyár folyamán semmibe vette a dolgozók jogos panaszát, azt, hogy többen nem kapták meg jogos járandóságaikat. Sok hiba és hiányosság volt a bére­zés körül. A járási pártbizottság .akkoriban kezdett messzebb ke­rülni az íróasztaltól és közelebb jutni a való élethez. így meg tudták szűntetni Papp Istvánné kiskirályoskodását is. fis azóta egyre erősödik a pártszervezet a kőszigeti állami gazdaságban is. Ezt bizonyítja az is, hogy eddig már öt olyan kulákot távolítottak el a gazdaságból, akik Pappné »jóvoltából« felelős helyekre fu- rakodtak. A fentiek azonban nem jeleidül azt, hogy minden rendben van a járásban. Például a ballai álla­mi gazdaságban az elmúlt évben sokat javult a pártszervezet mun­kája, de ezt Pintér elv társ és a JB többi tagjai is csak általában ismerik. Nem ismerik teljes egé­szében. hogyan alkalmazza a bal­lai gazdaság pártszervezete a párt- szerű bírálatot, amellyel meg tud­ták javítani a munkafegyelmet. Erre pedig nagy szükség volna, hogy a járás más pártszervezetei részére, a ballai tapasztalatok alapján, még nagyobb segítségei tudjanak nyújtani, az alapszerve­zetek megerősítéséhez, a kom­munista helytállás és példamuta­tás további megjavításához, a bí­rálat és önbírálat helyes alkalma­zásának kialakításához. Baltán is ebben található meg a megoldás nyitja, csak a járási pártbizottság nem fordít kellő gondot arra, hogy a ballai pártszervezet párt­építési munkájának helyeá mód­szerét az egész járásban elter­jessze általánosítsa. 1958 január 11., vasárnap A% áj tagkönyveket átadó taggyűlések tapasstalataibál HELYES: .. licgy a. bnttonyai gépállomás pártszervezetének tálkára jól felké­szült a tagköny veséiét végrehajtó taggyűlési». A titkári beszámoló jól és helyesen mozgósított a so- ronlévő feladatokra, egyben bírálta az elvtársak munkáját. Majd rámu­tatott a titkár elvtársi az új tag- könyv arra kötefez, hogy az eddi­ginél jobb munkát végezzünk. A taggyűlésen Kovács Imre brigád- vezető elvtárs felszólalásában el­mondotta : az ő brigádja is na­gyobb feladatra lett volna képes, de elhanyagolták a dolgozók poli­tikai nevelését. ígérte, hogy a jö­vőben. jobban kihasználják a gépek teljesítményét és minden erejükkel azon lesznek, hogy a tervet ne csak teljesítsék, hanem azt túl is tel­jesít-ék; ...hogy a nagy,szénás! «Dózsa» tea-ben azok a/, elv-társak kapták meg először az új párttagsági köny­vet, akik példamutató és helytálló munkát végeztek a politikai és a termelő munkában egyaránt. Tatár Gábor elv társ idős kora ellenére is jó munkál, .végzett és uktívan be­kapcsolódott a pártmunkába. Ezért érte az a megtiszteltetés, hogy az elsők között kapta, meg’ új párti.;»«- sági könyvét; . . . hogy a körösladányi ; Zalka Máté» tsz-ben a pártszervezet leg­először Nánási Zrigmond elvtárs­nak adta át az. új párttagsági köny­vet, mert az, elvtárs mindig' és min­den időben példamutató munkát végzett. Nánási elvtárs felszólalásá­ban elmondotta : nőm Ígéretekre és fogadalmakra van szükség, hanem az, ígéretet a helytállásban és a példamutató munkában koJI valóra váltani; ... hogy j szeghalmi «Ady» ter- meWsopói t pártszervezetének tit­kára heszámolójóban foglalkozott a pártszervezet fejlődésével., megerő­södésével, a párttagok példamutatá­sával;, helytállásával. Beszélt az olvtáTS arról is, hogy n pártonkívüJi dolgozókra milyen nagy hatással volt a kommunisták példamutató munkája: ... hogy a Békéscsabai Pamut- szövő kommunistái bírálták a Vá­rosi Pártbizottság munkáját. El­mondották: helytelennek tartják azt is, hogy az üzami párttitkár el v- társ keveset tartózkodik az uzena- ban, mert a Városi Pártbizottság több olyan feladattal bízza meg, amely kívül esik az üzemi pártszer­vezet feladatköréből. HELYTELEN: ., . hogy az orosházi és a szarvasi járási pártbizottságok még mindig nem fordítanak kellő gondot az ün­nepi taggyűlésok előkészítésére. Még az elmúlt napokban is kap­kodva készítették elő az ünnepi tag­gyűléseket. Például Badar elvtára mindössze egy órával előbb ment ki a nagyszénás! «Dóz a» tsz ünnepi taggyűlését előkészíteni és ő m.vga végezte el azt a szervező mun­kát, amit helyes irányításba] a pátt- ezerveast önállóan is el tudott '••)! na végezni. Ugyanez történt a »za vasi járásban, Kondoroson, ahol -'zil’gyi elvlárs ugyancsak a már fentebb említett módon készítette elő a Dolgozók; tsz-ben a taggyűlési; . . . hogy a nagykomaráfi «Be­in-;; tszcs párttitkárának cm :i köz­ségi, som a járási pártbizottság j«sm segített abban, hogyan készít«» el az ünnepi taggyűlésre a beszámoló­ját. A beszámoló elkészítéséhez a Megyei Pártbizottság kiküldöttének kellett segítséget nyújtania, hol-Hl a beszámolónak már „óval hama­rabb készen kellett volna ennie; ...hogy a gyomai járási párt­bizottság titkára, Pintér lvtárs egy egész órás hozzás'tóió-.ávfd nyúj­totta a taggyűlés időtartamát. Emellett a gyomai JB is olkövette azt a hibát, hogy mindössze csak értesítették a gyomai <I)ózsa» tezca pártszervezetét arról, mikor tartsák meg az ünnepi taggyűlést Kulima elvtárs javaslata a békéssámsoni csatorna ügyében Olvastam a munkás-paraszt le­velezésről szóló brosúrát Talál­tam benne olyan fejezetet is, amelyben arról van szó, hogy akár párttag, akár nem párttag, mindenki írhat levelet a köznapi eseményekről és bíráljon is, mert szocializmusunk felépítéséhez mindezekre szükség van. Békéssámson községi tanácsa a begyűjtés terén, az őszi mun­kák elvégzésében szép eredményt ért el. De ha megnézzük szom­széd községeink határát, ott igen nagy lemaradás mutatkozik. A községi tanács kevés gondot for­dít arra, hogy a dolgozók érde­keit kielégítse. Bizonyára töb­ben ismerik Békéssámson köz­ség fekvését Battonya felől hú­zódó szárazémek igen rossz le­vezetése van. 1940- és 41!-ben több mint 200 ház állott vízben és az egész községet fenyegette at, árvíz. Nagy kár ez. Mindezt el­feledtük és nem is emeltünk szót, hogy a csatornát reudbeliozzák. fin mint kubikos dolgozom a hódmezővásárhelyi vízgazdálko­dásnál és víztárolókat, csatorna- mélyépítéseket végzünk. Megkér­deztük a mérnökséget is, hogy, miért nem lehet a csatornát rend* behozatni. Ők azt felelték, hogy erről a tanács még nem is teli említést nekik. A csatorna meg­építése darabban van s ha ezt as építést befejeznénk, az igen hasz­nos dolog volna, mert a vizet gát közé lehetne szorítani, így a la­kóházakat nem fenyegetné ve­szély, a vizet pedig öntözésre lehetne felhasználni. Kulirna Ferenc. Békéssámson, Ady Eudre-u. 8, ♦ ■ ♦ A községi tanács, valamint a járási tanács is vegye figye­lembe Kulima Ferenc elvlárs levelében megírt hasznos jó ja­vaslatot és vegyék tervbe a csatorna megépítését A csatorná­ban feltárolt vízmennyiséget Kulima elvtárs javaslata szerint, igen helyesen fel lehetne használni öntözésre is, amely na­gyobb terméseredményt tudna biztosítani a község dolgozóinak. Olvasd a Viharsarok Népét!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents