Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

4f33 j.m.i.ti 11., Ta>taniap

\ZiUctisQwk Hifit

A mi falunk is új életet ét

FelazalAdu ásunk ót« Jkfezőkováoeliáza is nagy. fejlődésen ment keresztül. Nem marad el a városok fejlődése mögött és a falu dolgo/ói bősnek is erre. Most tói van Mező- kováosházáti is, de a téli álmoknak nyomát sem látni. A gépállomáson javítják a gépekéit, a vásártéren építik az új tűzoltó laktan;, % ftz áSbniá®- tol a fin*ú fialó verető utat kikövezik. Uj kultÚTott- bon, könyvtár létesült, aliol «»tétiként olvashat- iruvk a dolgozók. A fialu if- j óságé új mozit és gimnáziumot kapott. Ebben a faluban most a nép a falu gazdája,

, Mi volt régan Mezőkováosbáza? Egy 19-10-&, okmány jutott a kezembe véletlenül. Ezj# okmány Nág»l Henrik önkényéről szók A gazdatiszt «' kővetkezőket jelentette Henrik uraságnak: «Felelősségem tudatában jelentem aat az uraságnak, hegy * gépeknél a dolgozók elkeseredés© a végsőkig fokozódott (mert nem kapták meg a kommenciót) és ez a dolog lázadásra, munlíamagtagadásra vezethet.» Ennek ez ispánnak n jajveszékelése jutott eszembe, amikor megnéztem a mai Mezőko- váesházát és a sok új építkezéseket. A Tcgi Mje- zőkovácaháza. ütött-kopott sárfészek volt. Ma pedig

megyénk egyik legfejlettebb községe.

Megkérdeztem Szlovák Gyuri bácsit, mi a forrása jennek a -rohamos változásnak. Azt felelte: a nép van a hatalmon. 1940-ben Ná^el Henrik, Purdli Emil volt a hátaimon, ők gondoskodtak arról, hogy a dolgozók drágán, fizessék meg a közigazgatást, amely bz 5 uralniuk oltott semmit aem fejlődött. Iparkodtak kiüríteni a Lakosság zsebeit, hogy annál több kegyen az ő zsebükben. Ma a fialu élén dolgozó paraszt ádfl, akit a nép választott s mint tanácselnök, meg is állja a helyét. Ez a nagy változás nemcsak külsőleg, gazdaságilag, hanem az emJogi tanácsadó bizottság alakult a Viharsarok Népe szerkesztőségében

Műit hazáink íuindan munkaterületének dolgozói, a Megyei Pártbizottság lapjának szerkesztősége is sok hasznos tapasztakutot, munkamódszert vett már át a Szovjetunió kifogyhatatlan kincses tárházából. A szovjet napilapok példája nyomán a dolgozók érdek ólon sasi- fc-eztőségünkbeii január 9-én jogi tanácsadó bizottságot létesítettünk. A «Jogi tanácsadó» működésének felmérhetetlen sok előnye van, on.ely- b>il csak keltőt említünk meg. 1. Az elmúlt évek folyamán számos dolgozó fordult hozzánk különböző jogügyi kérdéssel, panasszal, amelyeket nem egészem pontosan, vagy csak késedelmeim tudtunk megválaszolni. 2. A «Jogi tanácsadó» havonta számos cikkben, olyan törvényeket, nandeleteket magyaráz meg a lap hasábjain, amelyek két vésbbá ismerete ik a dolgozók széles rétegei előtt s emiatt gyakran Bzuloilytalanságot követnek él, ami feltétlenül bírósági eljárást von mag« után. Ilyenek például o szocialista tulajdon védelme, a büntető felelősség tudatának, n családvédelemnek, a dolgozók egészségvédők- mének, a m unka fegyelmi kihágásoknak és még sok mád törvénynek a fogalmu. Ezeknek a törvényeknek a lm nem tartása súlyos következményekkel járhat.

Például a munkából való 3—4 napi' igazolatlan elmaradást sokan egyéni ügynek tekintik, holptt fontos nemzetgazdasági érdekeket ,,.tópá?v?»)k pang. És ezt nem tudva, felháborodnak az ellenük ho- . sott ihletekért- Üokan levágnak 70*-90 kilós aertenekot, holott ugyancsak nemzetgazdasági és közellátási érdekből a .törvény csak 125 kilón felülit engedélyez. Mások viszont nincsenek tisztában a válás, a gyermektartás jogi tudnivalóival ©a hónapokon át rágódnak rajta, vagy pedig merészen kihágást követnek el. És így sorolhatnánk még ezémos példát. De égető kérdés dolgozóink részűre bíróságunk és az .ügyvédek szerepének megismertetése, működésük elengedhetetlen, szükségességének megmagyarázása, a dolgozó tömegek és a bíróságok közötti kapcsolat elmélyítés». Már nagyon is elérkezett az. ideje annak, hogy felszámoljuk azt a még elég gyakori hibás nézetet, mely szerint a mostani bíróságot a Horfch y-időszak bíróságával azonosítják. A szocializmus építésében a bíróság egyrészt ököl a nép ellenségei •lton, másrészt fontos nevelő eszköz a még- öntudatlanul törvényellenes cselekményeket elkövetőik számára.

A Szovjetunióban a bíróságok a vitás és peres kérdések 80 százalékát békés úton intézik el. Ez azért Lehetséges, mert a szovjet dolgozókkal megismertették a törvényeket, s főként azért, mert a bírál,' és az ügyvédok a dolgozók érdekében tevékenykednek. A szerkesztőségben alakult jogi tanácsadó is — melynek tagjai a megyénk területén működő magyei és járási bíróságok elnökeiből, jogászaiból tevődnek össze — rendelőtöket és törvényeidet ismertető cikkeivel, a felmerült kérdésekre adott válaszaival azt fogja bebizonyítani: minden tevékenységét a dolgozók érdekében fejti ki.

A megyei pártbizottság lapjának szerkesztőséget a «Jogi tanácsadó» létrehozásában az a törekvés vezette, hogy jogi kérdésekben is mind több segítséget nyújtson dolgozóinknak. A párt lapja tömegkapcsolatát számos példa bizonyítja. Bizonyítják a dolgozók által írt és leközölt levelek, amelyek eredményekről, hiányosságokról, kérelmekről és panaszokról szólnak. A most létrehozott »Jogi tanácsadó« ismét újabb tömegeknek nyit utat ahhoz, hogy az általuk nem ismert, nem értett, vagy sérelmezett jogi kérdésekben szerkesztőségünkhöz forduljanak megfelelő, helyesen megmagyarázott válaszért. Bízunk benne, hogy dolgozóink csak úgy, mint eddig sok más kérdésbon, a jövőben bizalommal fordulnak szerkesztőségünkhöz, jogi problémáikkal is. Kérjük dolgozóinkat, hogy az ilyen irányú kérdéseiket, problémáikat tartalmazó borítékra a Viharsarok Népe címe (Békéscsaba, Sztálin-út 7.) mellett a «Jogi tanácsadó» megjelölést is írják rá, hogy könnyebben és azonnal válaszolhassunk a lap barátijain, vagy levélben.

A Viharsarok Népe ELINTÉZTE

A Viharsarok Népében közölt bí- áló cikkek nem maradnak hatás léikül. Jó péld» erre a mezőhegyes., lépkönyvtár bel jiségproblémáj ónak uegoldása is.

Bár ez a könyvtár egyike volt a »egyénibben elsőként létesített népkönyvtáraknak, mégis évekig helyiég nélkül! tengődött. Lapunkban >lhely»zett bíráló cikkünk nyomán i népkönyvtár a múlt napokban

költözött be a község egyik legszebb helyiségébe.

Jó volna, ha a mezőhegyes! községi tanács példáját a osanádapá- cai vezetőszervek is követnék, mert az itt működő népkönyvtár forgalmát már régóta kórosan befolyásolja, hogy a könyvtár ablaktalan hideg helyiségben, van s annak el- költöztotését hónapró'-hójiapre halogatja a tanú'’«

beink magatartásában, az egymáshoz való viszonyában is látható. Magasabb kultúrigényetót követelnek, például ma már szűknek bizonyul a mozihe- lyieég, ahol * régi időben ritkán volt teltház. Es ott van még a könyvtár ék az új sportpálya is. Röviden ilyen fejlődésen ment terasztól az én falum. És csak azt üzenem innen az iskola padjaiból a falu dolgozóinak, hogy előre csak tovább ezen az úton, melyen elindultak. Fizessék pontosan az, adójukat, erősítsék, építsék, tegyék széppé falunkat,

Jancsik Ilona, Itsrvíteó,

Béleéscsala,

Mélyéprtőipiiri /'«.Imikrá szociális!a í tulajdon sserctete... t

: :

: A szocialista tulajdon szőre- t

j totó megmutatkozik a dolgozók ♦ mindennapi életében. Erre jel- ♦ lemző pl. a kővetkező apró | esemény.

A Megyei Könyvtárban jelentkezik Kocsor Gábor, elv♦ társ, a Cipész,ipart KTSZ dol- X gotója. Kezében Mikszáth:

» »llesztoron ostromai o. köny♦ ve. Csak ennyit mond: «Elv- I - társak, ezt a könyvet az utcán ♦

találtam, Láttam, könyvtári » könyv, — hát behoztam.»

Tanuljad ebből az esetből sí fa, j aki elhagy** a könyvet...

...............................................

R

EPÜLÉS

Repülőcsoportunk taglétszáma az elmúlt évben 20 fő volt. Gyakorlat* repüléseket pz, algyői, repülőtéren végeztünk. Az elméleti íikto tást helybe»* kapták meg az élvtársak hetenként egyszer előadás keretében. A repülés előtti és utáni megbeszéléseket is mindig megtartottuk. A nyár folyamán vissza e3és mutatkozott. Ennek egyik oka az, hogy a csoport vezetője ká tornai szolgálatot teljesített ér a te- Iyettes elvtárs nem látta el fel adatát. A DISZ vezetőségétől és a szegedi olapsaervezettől sem kaptok meg e szükséges támogatást. Csoportunk több hónapon át magára volt hagyatva. A politikai nevelőmunka is hiányos volt. Augusztus és szeptember hónapban komoly erővel láttunk hozzá a hibák felszámolásához. A DISZ bizottság is teljes mértékben bekapcsolódott az MRSZ munkájába az ősz folyamán. A szegedi alaperer vezet is minden segítséget megadott és közös munkával sikerült a téli elméleti oktatásokat jól megszervezni. Üzemünkben eddig bárom repülést tanulmányozó kört szerveztünk meg, a negyedik is rövidesen beindul. Eddig összesen 110 DISZ-fiatal vesz részt a téli oktatásokban. A gyakorlati repülés mellett modellezőink is vannak* Jelenleg négy ilyen kör működik a gazdaság területén, de az ötödik is hamarosan beindul egy távolabbi üzemegységben. Az elmúlt év tavaszán kiállítást rendeztünk, ahol 60 modellező vett részt. Felkeltette az érdeklődést a robbanómotoros niixleli link. Igyekszünk népszerűsíteni dolgozóink széles körében a modellezést, éfí annak fontosságát. Az . állami gazdaságok pártbizottsága és vezetősége minden eszközzel támogatja a repülés fejlesztésének ügyét. De nem mondható ez el a mezőhegyesi Cukorgyár vezetőiről, akiknek ezen a téren még igen sok a tennivalójuk.

Szeretnem, ha minél több állami gazdasági ifjú dolgozo állna közénk és lépne a Magyar Repülők Szövetségébe.

Molnár Géza rep. csop. váz.

Mezőhegyes» áll. gazd.

Ti iiuljiintv ;i szovjet dolgozóktól;

Hogyan harcolunk a ^é|)i felszerelés jobb kihasználásáért

írta : V. Romanov, a moszkvai „Vörös proletárt-gyár művezetője

A kommunizmus építése szempontjából óriási jelentősége van a munkatermelékenység áKándő emelésének. A Szovjetunióban « munkatermelékenység emelésének egyik legfontosabb fórrá»» a gépi feliszerelés teljes kihasználása.

Nézzük meg például, hogyan karcol gyárunk és ezenbelül az 1. számú gépműhely kollektívája a gépek jobb kihasználásáért.

Gyárunkban igen sok gépsor van. A sebességváltó szokrónyágy, a sebességváltó szekrény, a Lakat és a fogaskerék megmunkálása folyamatosan történik az egymásmögé helyezett sEa&rszámgépekm, s így a gépsor az első művelettől az utolsóig megmunkálja a munkadarabot. A munkaigényes műveletekhez különleges szerszámgépeket készítettünk, amelyek jelentős mértékben emelik a munka termelékenységét. A tíztengelyes sebességváLté- saakróny észté igáktól az univerzális pádon 8—10 órát vett igénybe, most a- folyamatosad dolgozó gépsor és a különleges -szerszámgépek segítségével az 56 tengelyes szerszámgép- csoporton ugyanezt az alkatrészt 18 perc alatt, vagyis harmincszor gyorsabban munkáljuk meg.

A gépek állandó tökélete:ítéae lehetővé tette, hogy megsokszorozzuk a munkatermelékenységet. Széleskörűen alkalmazzuk például a S in gyors megmunkálását ■ Műhelyünk

munkásainak mintegy 95 százaléka gyorsmódsaerTel forgácsolja a fémet.

Hogyan jutottunk el idáig?

A munkások a mérnökökkel és s tervezőkkel együtt gondoaau kiszámították a szerszámgépek teljesítő- képességét- és hogy mennyivel nagyobb megterhelése»! dolgozhatnának. Kiderült, hogy a gépek néhány korszerű sites segítségével teljes

mértekben kibírják a gyorsított munkát.' Az esztergapadokon tehát több változtatást végeztünk. Átalakítottuk a sebességváltót is, ahol a -bronz esés®ó-csapágyakat golyós- lengőcsopágyakra cseréltük lei. Ennek eredményeként az esztergapadok az eddigi 60*) fordulat helyett percenként 1000—1200 fordulatot tettek. . - *

A gyorsmegmuukátás bevezetőt© műhelyünkben és az egész «Vörös piül-rtár,,-gyárban jelentősen előte- gíteite a _gépi felszerelés jobb kihasználását és lehetővé tette a termelés 2-5—30 százalékos emeüésfd. anélkül, hogy a munkáslétszámöt növelni keltett volna

Neveljünk jálképzett szakkádereket!

ötéves tervüak nagy feliadatainak végrehajtása^ a szocializmus építése hazánkban azt kövei oki', hogy: a dogozók kulturális színvonala alton dóm ©noeikedjéki, hogy a magyar nép milüói megismerkedjenek a tudomány, a technika új eredményei vei. Partugk és kormányunk a teixBéerettuaőmányek szp- iaskörű alterjesztóf-ével .juttatja ezeket az isuiffreteket a dolgozókhoz. Az utóbbi években több száz természettudományos mii jelbnt meg sokezáaozer példányban. Ezek a művek ismertetik ős köz-kinccsé .teszik az éfenjáró szovjet tudomány eredményeit, beszámolunk arról a fejlődésieli, melyet —1 a szovjet példát követve — a felszal»aduit magyar tudomány bejár.

Az érdeklődő olvasónak, de a szakembereknek is szinte már nehézséget okoz a sok megjelent mű között elágazodni. Ezért a Megyei Könyvtár sorozatoexn ínegjezanő bibliográfiáival (ajánló könyvjegyzékeivé)) siet az olvasók segítségére. Különösen jól tudják felhasználni e jegyzékeket azok, akik o természettudományok terjesztésével, művelésével foglalkoznak. Különös jelentősége van n természettudományos könyvek olvasásának Gero elvtárs beszéde után. Gerö elv tere megállapította: «Magasabb terméseredményt érhetünk el, ha minden gazdaságunk alkalmazza azokat a módszereket és tapasztalatokat, uane- lyelad o. Szovjetunió élenjáró mezz Igazán-ága adott át.» Feladatúink ezekből következnek. A mezőgazdaság különböző ágasitaibau dolgozókhoz kell eljuttatnunk azokat» könyveket, anu'ivekkel tervszerűen fejlesztlaetik szakisniereteilcet. Megfelelő szakkönyvek kézheadásával nyújtunk segítséget ahhoz, hogv » vezető .funjifcioiiáriusok kopott jelinél több képzett nio/ogizda-.úi szakomber kg yen.

Olvasásra ajánl jirJr:

■ Aniszimov: A szocialicti nn/v- . gazdaság győzislme., Bp, 195*1 148 lap.

Erdei János: Tatajműveliígi' i ek. Bp. 1944, 168 lap.

Turbin: Mezőgazdasági gépek <« eszközök. Bp. 19ö0. 332 lap.

‘ Knaybig Lajos: Gyakorlati tm- gj'ázástan. Bp. 1951. 304 lap.

Maligin: A csitligfüit, mint zöldtrágya. Bp. 1950. 60 lap.

Jur jev: Álta ános növényTiemesí- tés és vetomagtermolc-*. Bp. 1951. 430 lap.

Maximov: A növényiek élete. Bp, 1951. 96 lap, — Növényvédelem. Bp. 1950, 66 lap. — A növény- védelem gyakorlati kézikönyve. Bp. 1951. 580 lap képekkel.

Csorba Zoltán: Harc a gyümölcsfák betegségei és kártevői ellen. Bp. 1951. 92 lap.

Horn János: Gyümölcsfák nyesése. Bp. 1934. 64 lap.

Szakácsi Gyula: Gyümölcsöd gondozása. Bp, 195.1. 62 lap.

Könyvesbolt a Kara-Kum sivatagban

A távoli Havában, óbban a Kara- Kum sivatag homokjától övére t ősi városban, o naptokban különös élénkség uralkodik. A sikeresen befejezett mezőgazdasági év után most mindenfelől ideutaznak a kol- hozpanasztok, hogy ajándékokat vásárlóijának családjaik számára. Különösen népesek a könyvesboltok.

Az egyik nagy könyvesboltban a »TASZSZ« munkatársa beszélgetett Gnlszum Bincsurinnal, Híva egyik tanítónőjével.

— Híva, ahol a forradalom előtt a dolgozó lakosság úgyszólván teljesen Írástudatlan volt, kultúrköz- ponttá fejlődött, — mondta Gul szum Binosurin. Most minden no gyedik hivai lakos tanul.

Hivóban. inWv a nsodálátos keleti disátesek hazája, nagy gonddal képezik a művészi festés, fa és márványfaragáeok ifjú mos tereit.

A »TASZSZ« munkatársa azzal a kéréssel fordult Gulszum Bin csurinhoz, beszéljen saját életútjától. A tanítónő igy válaszolt:

— A szovjethatalom első éveiben kezdtem meg tanítói pálya futásomat Hivában.

Országunkban nagyra értékeli) a népi tanítók munkáját. Pedagó giai munkásságom húszéves juhi leuma alkalmából »Az Üzbég Köz társaság érdemes tanítónője« meg; tisztelő einnnol tüntettek kL Később a kormány a legnagyobb meg tisztottetéeben ié,zesitőtt: megkap tam a T«nrrr-7V-ndet.