Viharsarok népe, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-07 / 5. szám

2 Leniéi elvtárs Szövetkezetekről•• szóló tanításának 30. évfordulójára--------------------------------------------------------— _______ {/LUcnsaUf-U hips 1 953 j-to mr 7.. szerda Népi demokráciák életéből »..»Már p^dig. megint csak, éppen ez a fik Más dolog ábián dttöii mindenféle nn:'i Vi-e^tcsiiié- sckrCi, hogy azok révéit építsék fel a swKlatemitst és más dolog, megta­nulni ezt a szik falúm,ist a gyjkoi latba i úgy építeni, hogy ebben az építésben minden kisparaszt rcszt- vein-ssen. Éppen ehhez u lépcsőfok. h«z jaíottunk inest cl. Kétségte­len, hogy miután elértük, túlontúl kevéssé vessük igénybe.« A Szovj&t-unió Vörös Hadsere­gének felszalraditása nyomán mi is eljutottunk; althoz,’ hogy meg­kezdhettük Lenin elvtársnak a »Sző vétkezőtekről« szóló t anitósának a xnegvalósitását. Dolgozó parasztságunk pártunk vezetésével élt őszei a tehetőséggel, hogy Lenin ©Ívtárs tanításait a maga. részére Elhasználja. A felezalradulás utón közvetlenül megyénk területén is többiek; né­zetek alakultak ki a szövetkezeti mozgalmat illetően, sokan úgy gon­doltál;, hogy a munkásosztálytól elszigetelten különféle szövetkeze­teket (paraszt szövetkezőket) lehet alakítani, amelyek azt a etilt szol­gálták, hogy a burzsoá marad­ványok gazdasági pozíciójukat meg tudják erősíteni. Majd mások a a volt parasztezövötkeaeteUiez hasonló dán 6zovefckeaßtek mellett foglaltak állást, azon­ban pártánk és Rákosi elv- társ bölcs -vezetése folytán sille­rül f ezeket a téves nézeteket fel­számolni és szövetke astei nket az erőt; tömege zervözeti jellegű föld­műves szövetkezetekbe tömörítőm. FöldmöwsBzövotkeaeteink eddigi sok oldalú munkájúikkal babizonyi- tották azt. hogy eredményes mun­kát tudnak kifejteni a munkás paraszt szövetség megerősítése és' a szocializmus felépítése érd-ekében. Pártunk és kormányunk minden támogatást megad szövetkezoioink- nek alilxiz, hogy mind mozgalmi, mind gazdasági munkáját eredmé­nyesen. tudja folytatni. Lenin Div­tára «Szövetkezőtökről» szóló ta­nításában világosan megmondja, hogy »-. (ámagatásmtlaiak luwbsit a -iá valódi értelmében vett támngatSs najc Kell lennie, vagyis támogatá­son nem elég bárminő szövethexeti iorgajom támogatását érteni, e tá­mogatáson olyan 'szövetkezeti íor- galorn támogatását kel! értenünk, amelyben a lakosság tényleges tö­megei valóban résztvesmek. Jutói­mat adni annak a parasztnak, aki részivé«/ a szövetkezeti forgalom­ban, feitétleniil helyes módszer, ezt a részvételt azonban elicnórizni kell, ellenőrizni ketí ast, hwjy e; a rész­vét«! öntudatos-e és becsületes e, ez a dolog lényege.« Meg kell mondani nyíltan, hogy megyénk területén nem minden szövetkezei tartja szem előtt Le­nin elvtársii:tk fentebb idézett ta­nításait, Földművesszövetkereteink példát vehetnek a tótkomlóst saövotkeacb munkájáról, ahol Dián elvtárs, a szövetkezet ügyvezetője a szövetke­zeti aktívák egész hálózatával is­merteti a tagsággal a szövetkezet célkitűzéseit, eredményeit és tény­legesen belevonja a tagság töme­geit a szövetkezeti munkába. így elérik azt, hogy a szövetkezet sem a gazdasági, sem a politikai kérdések terén nem marad egyedül, mert a tagság széles rétegei a legmesz­szabbmeuőkig támogatják. Hiányosság mutatkozik &zö\elke­zdte ink munkájába a a tagszervezés torén, mivel megyénk területén a dolgozó parasztság -- baldélire a termelőszövetkezetek tagságit is — addig csak 50 százalékban tagja a szövetkezetnek. Lenin elvtárs arra tanít' ben­nünket cikkében, ]»gy »ha a szö­vetkezetek mindenkit átfognálak.- már mind a két lábunkkal a szo­cializmus talaján állnánk. Ahhoz azonban, hogy mindenkit szövetke­zetekbe tömörítsünk, a parasztság­nak (éppen a parasztságnak, mint óriási tömegnek) a kultúra olyan magas fokára kell toletnelkeduie, hogy ez a mindenkit átfogó szö­vetkezetekbe való tömörítés egész kultúr forradalmai követel -. Lenin elvtá rsnak ebből a tanításából követ kozik, hogy szövetkeaoteinkmk, a dolgozó parasztság széles tömegei­nek a szövetkezeti, útra való át- mevelóse tekintetében nemcsak a személyes agitációval feell foglal- kozniok, hanem a kultúra minden eszközével nevelniük kall a paraszt­ságot arra, hogy a szövetkezés lehetőségét minél hamarabb magá­évá tegye és ezzel közelebb kerül­jön a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodáshoz. Ahhoz, hogy szövet­kezeteink a rájuk bízott feladatokat eredményiem meg tudják oldani, etengedhetetlenül szükséges, hogy Lenin elvtárs tanításait állandóan tanulmányozva gyakorlati munká­jukban azt mindenkor felhasználják és ezzet hozzájáruljanak a szocializ­mus mielőbbi felépítéséhez. NUN MIHÁLY, a MÉSZÖV megye*] titkára. Az amerikaiak újatili mesterkedései a jiamtiindzseni fegyverszüneti tárgyalások meghiúsítására Koszon. Az «üj Kmaii, hfeiigyr uöksóg kűlöntudósítója jelenti: Az amerikaiak újabb provokációt követtek el a fegyverszüneti, tár­gyalások térségének és a köszöni övezet semlegességéről kötött meg­állapodásnak nyílt megsértése terén. Carlock, az, újonnan Idußveartt amerikai rangidős összekötőtiszt ja­nuár 2-án levolst intézett a ko­reai-kínai fegyverszüneti küldött­séghez. Levelében hivalkodóan azt állította, hogy «ha a szóbanforgó térségben nőm követnek el ellen­séges cselekedetet, akkor az ilyen átrepülésiek nem sértik az öseza- kötőtisztek között fennálló magál­lapodás szellőmét.» Köszöni megfigyelők rámutatnak: h két fél között létrejött megál­lapodás világosan kimondja, hogy egyik fél katonai repülőgépeinek sem sraíbad a tárgyalások térsége és a aemlegee övezet fölé berepül­niük . Oarlock «időjárási és technikai viszonyokkal» igyekezett elhárítani a felelősséget. Azonban az amerikai repülőgépek minden esetben fényes nappa* és tiszta időben repültek be a tS.gyaldsok térsége fölé. Az 1952 október 8-a óta — ek­kor szakították meg az amerikaiak a fegyverszüneti tárgyalásokat — eltelt idő alatt az amerikai légi­erő repülőgép:» tíz alkalommal ha­toltak be a tárgyalások térsége fölé, nem iß szólva a keszoni semleges övezet légterének megrértéeéről. Amerikai repülőgépek bombázták a koreai-kínai küldöttség egy vilá­gosan felismerhető jelzésekkel ellá­tott, Ksszonból Phenjan felé haladó gépkocsiját. Ezenkívül az ameri­kaiak tüzérsége három alkalommal lőtte a tárgyalások térségét. Több ízbon rágalmazó tertolinú 'röplapo­kat terjesztettek a tárgyalások tér­ségében. Az amerikaiak titkos ügy­nököket csempésztek a tárgyalá­sok térségé!» azzal a. megbízatás­sal, hogy az ott lakó polgári szemé Iveket megfélemlítsék: és közülük többeket elraboljanak. Az amerikaiaknak erről a s gyenteljes tevékenységéről jegyző­könyvek tanúskodnak, cáfolatnak tehát nem lehet helye. Minisztertanácsi határozat Lenin-emlékmű felállítására A minisztertanács, eleget téve szocializmust, építő népünk azon óhajának, hogy a nagy Lenin hal­hatatlan emlékét hazánkban is mél­tó emlékmű hirdesse, elhatározta, hogy Vlagyimir Ujios Leninnek ha­zánk fővárosában, Budapesten szob­rot emel. A szobor felavatása idő pontjául 1954 január 21-ét, V, I. Lenin halálának 30, évfordulóját tűzte ki. A minisztertanács az emlékmű pályázat kiírására és a pályaművek elbírálására Kormánybizottságot kül­dött ki. A kormánybizottság el­nöke Rákosi Mátyás, a bizottság tagjai: Dobi, István, Gorő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Ili elás István, Horváth Márton, Dar vas .Tóza&f, Erdei Sándor, Pong- rácz Kálmán, Bemáth Aurél, Do- manovszki Endre és “Mikus Sán­dor. A zártkörű pályázaton a követ­kező szobrászművészek: vesznek részt: Beck András, Kamotsay 1st ván, Kisfalud! Stróbl Zsigmond, Koosis András, Makrisz Ágiméra nom, Olesay-Kfe Zoltán, Pátzay Pál és Tar letván. a „i’Humaniíé“ René Mayerről Párizs. (MTI) A »1’ Humanité« foglalkozik Benő Mayer személyé vei. Rámutat, hogy Benő Mayer egyike azoknak a politikusoknak, akik a legtöbb kárt okozták Fran oiaországnak. Valószínű, hogy ép pen e^rt esett rá Vincent Äuriel választása. René Mayor 1925-ben kezdte po­litikai pályafutását. A Rothschild család 1928-ban kinevezte a Roth­schild bankház igazgatóságába. Jó szolgálatai jutalmaként a Iíoth- i child bankház főügynöke lett. Ebbon a minőségben folytatott tár- -y áfásokat: Volpival, a fasiszta tónzero bérről - Mu-sol.ini alxssziniai agressziójához szükséges kölcsön­ről. René Mayer Francia,orezág hit­leri megszállása alatt Vichyben tar­tózkodott. 1946 ban a franciaor­szági választások megbuktatták. 1947-ben a Schuman kormány pénz­ügyminisztere lett. 1948-ban leérté­kelte a frankot — az amerikaiak így ugyanannyi dollárért kétszer- annyi frankot kaphattak ée olcsób­ban kaparinthatták meg Francia- ország nemzeti kincseit. Az 1949 október 28-án alakult Bidault kor­mányban igazságügy miniszter lett. 1949 júliusában, a francia parla­mentben hevesen sikraszáHt az at­lanti egyezmény mellett. 1951 júliusában fasiszta módsze­reket hirdetett és 150.000 köztiszt­viselő elbocsátását indítványozta. 1951 szeptemberében egy Washing­tonban tartott sajtókonferencián, a következőkben határozta meg a szerinte kívánatos feladatokat: »Tovább feell folytatnunk Fran­ciaország felfegyverzését és az At­lanti Szövetség számára katonai egységeket kell felállítanunk, anél­kül, hogy megfeledkeznénk katonai kötelezettségetekről a »Francia Unióban«. Ezt az emberi, választotta ki kormányalakításra a »szocialista« Vincent Anriol. Lengyel vérosok, amelyeket « d dig nem jelöltek a térképeÁ A Visztula partján, azon a helyen, ahol most Nowa Huta épül, hatom évvel ezelőtt; még mezők terültek el. Az új város rohamosan fejlődik. Az első 15 ezer lakószobába már beköltöztök a unn i hutai építők és családtagjaik. Nowa Hute újtipusú város: utcái . gye neiek, mint a nyíl, széles sugárutak szolik át. Az utcák mentén gaz dagon díszített, világos, korszerű lakóházak épülnek. Már működik a városban a vizvozetók, a csatornázás, a gázszolgáltatás. Vannak inéi a városban mozik, klubok, iskolák, üzletek, kórházak és gyermek - intézmények. Most épül a villamosutvnnal. »Nowa Huta.nincs a régi térképeken megjelölve« — mondjuk büszkén a város építői és mindjárt hozzáteszik: »De most már v«n ilyen város! És liam-uosatt a térképeken i» meg fogják jolölni, bi­zonyságául annak, hogy lengyel földön győzedelmeskedett <us új élei . Nowa Huta az első nagy szocialista város, de nem az egyet­len, amely most épül a népi demokratikus Lengyelországban. Tizenhét kilométerre Eáttowioe-től építik Nowa Tyihát, a bányá­szok és kohászok új városát. Az építkezés nagy lendülettel folyik, ed­dig 2500 lakószoba épült fel az új városban. Széleskörű épitőmunka folyik Sziléziában is. A régi eldugott falvak helyén szocialista városok épülnek, mint péld;iul Nowv l’y* kowicy, Slawkov és »mások. Az új városok építéséhez felbecsiilhó- tetlen értékű segítséget nvnjtenak' a szovjet Sztahanovisták és mm nőkök, akik lengyel barátaik rendelkezésére boceájtják tepaszlnla taikat.­Megváltozik Lengyelország térképe: a kis falvakból immlmß- lakótelepek lesznek, a munkástelepek városokká fejlődnek, új nagy ipari központok jönnek létre. Ez is kifejezi azt, a tényt, hogy Lengyel Népköztársaság gazdaságai! landóan fejlődik, hogy a népi ha talora. szüntelenül gondoskodik a dolgozók életkörülményeinek meo javító sáréi. A „Thomas Münzer“ termelőszövetkezet és védnökei A Német Demokratikus Köztársaság legelső meaSgazdasiiat termélőszövotkezetét Groes Börneckében alakították. A fiatal termelőszövetkezetnek 38 tagja van és lö7 hektáron gazdálkodik. A termolőszövetkezet megalakítása után a kulákok el­kezdtek uszítani a tormolőszövotkezot ellen, A Gross-Börnecke ; szövetkezeti parasztok a termelőszövetkezet orteitéeéért vívott hu;- ónkban nőm maradtak szövetséges nélkül. A stassfurti Nagem i gép- és műszei-özem védnökséget vállalt a »Thomas Münzer« termelő- szövetkezet felelt. A Nagema dolgozói felajánlották, hogy elvégzik a mezőgazdasági gépek javítását, a tavaszi munkálatok előtt pétiig szakmunkások felülvizsgálják a termelőszövetkezet gépeit. A munká­sok segítségével a dolgozó parasztot sikerrel harcolnak a kulákok ellen. A Nagema üzem népnevelő brigádjai elbeszélgetnek a pa­rasztokkal a kormányrendeletekről, a szocializmus építésének prob­lémáiról. és a fontos politikai eseményekről. Az üzemi brigádok a munkában ír segítenek, ha szükséges. — A répa talán még ma ip a földben Lnne, ha a munkán,k néni seeitettok volmi — mondja Bietrioh, a termel őszei vetkezet i nők©. — Száz-százhatvan munkás dolgozott föld jóinkon a főpaiz.» désnél. A Gross-Bömocke-i tea-molőszövetkezet tagjai és védnökei a t-'-l napokat arra használják fel, hogy közösön kidolgozzák a termelő szövetkezet jövő évi tervét, A Nagema üzem -pártvezetősége m:-? vitatja, hogyan lehetne még fokozni az együttműködést és a dol­gozó parasztok között végzett politikai felvilágosító munkát. AlHOK a kapitaiisfa országokban élő dolgozók és a gyarmati népek egyre romló helyzetéről Moszkva, A-»Pravda« »A kapitalizmus — jogfesztott-óg, éhiusetr. háború« közös cim alatt több cikket és sok adatot közöl a tőkés or­szágokban élő dolgozók és a gyarmati népeit súlyos helyzetéről. James Állón, az egyik cikk Szorzója a többi között ezeket írja: Az utóbbi két évben a legnagyobb amarikci táieaeágok nye e-é hivatalos adatok szerint, elérték a 42 milliárd dollárt meghaladó évi színvonalat. Ez kis liijján kétszeresen haladja meg az 1943. évi nyereségeket. A monopóliumok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy mi-f nagyobb mértékben kibővitsók a hadiipart, a kisebb nyereséget, hozó közszükségleti cikkeket .gyártó iparágak lesorvásztása utján. E cik­kei termeiére 1952-ben 37 százalékkal alacsonyabb volt mint 1950 ben. A monopóliumok áldozatai a farmerek is. 1947 és 1952 között a farmerek reáljövedelme 30 százalékkal csökkent. Az egyenes adók a második világháborút megelőző időszakhoz képest több mint tiz-u- kétszoresen nővekodtek, — állapítja meg James Allen, * 1939-ben az Egyesült Államokban az egy főre eső hadikiadások átlagosan 8.3 dollárt tettek ki. A koreai, háború kirobbantóba utóin 396 dollárra emelkedtek, az 1952—53-as kö’tségvetési évben perlic már meghaladják az 500 dollárt. A Brackings intézet »Az Egyesült Államok lakosságának egc.-/.- sógi állapota« oimmel számiét közölt, amelyben megállapítja: »Az ame­rikaiaknak a száma, akik krónikus megbetegedések, nyomorékká v il­lás, továbbá komoly látási, vagy hallási zavarok következtében ,-l •Vesztették munkaképességüket, ©lórii a 28 milliót.« fi detnokraiikus német safió vezető tieiven közli, hogy a epri vagengyárat Wilhelm Pleck-röl nevezték el Berlin. (MTI) A demokratikus német sajtó vezető helyen ad hírt arról, hogy a győri vagongyárat az üzem dolgozóinak Rákosi elv- társhoz intézett kérés© alapján, Wilhelm Pinckrői, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnökéről ne­vezték ©1. A demokratikus né,met lapok ez­zel kapcso'atban újra rámutnlrik a Magyar Népköztársaság éi a N e­met Demokratikus Körtársa ág kö­zötti őszinte barátság elmélyülő f- c.

Next

/
Thumbnails
Contents