Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
r Tapasztal at csere-értek ezl e t a l*ártoktaíók Házában A Kötötlársjgyár első lépései fit jővőévi termelés emelésének biztosítására V ____________________J Á Z M D P B É KÉS HE G Y E 1 PÁ R T BIZOTTSÁGÁNAK L A P J A 1952 DECEMBER It.. VASÁRNAP Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM i iséke összes erőinek közös akciókat keil szervezni Joliot-Curie beszámolója a népek béke kongresszusának megnyitó ülésén Bdcs, (MTI . December 12-én, pénteken Becsben hetvenkét ország küldötteinek jelenlétében megnyílt « népek békekongresz- szusa. Az ünnepélyes megnyitó ülésen Joliot-Curie professzor, a Béke-Világlanács elnöke mondott hatalmas érdeklődéssel várt beszédet. Percekig zúgott a taps a szónoki emelvényen megjelenő Jolipt-Gurie felé, aki bevezetőül üdvözölte a kongresszus résztvevőit és köszönetét mondott mindazoknak, akik elősegítették a kongresszus megszervezését. A népek békekongresszusa egyetemes jellegű E. kongresszus nyitva áll minden mozgalom, minden szervezet és minden ember előtt, aki őszintén keresi a nemzetközi feszültség enyhítésének útját — folytatta. Mióta július elején, felmerült ennek a kongresszusnak a gondolata, minden országban jelentős vilá és felvilágosító munka folyt. A kongresszus előkészítése alkalmai adott a néplöm egek ■véleményének rendkívül széles körben való meghallgatására. Az előkészítő munka máris hozzájárult ahhoz, hogy leomoljanak n bizalmatlanság es meg nem érlés sorompói olyan emberek közöli, akik különböző utakon tavékenv Kedlrk teljes öszinleségr gel a közös cél, a béke eléréséérl. Az előkészítő munkával . sikerült a lakosság' legkülönbözőbb rétegeinek figyelmét felkelteni és ez a munka lehetővé tette, hogy széles körben tudatosodjék a Béke világtanács ama felhívásának igazi értelme, amellyel a népek békekongresszusát összehívták. A népek, amelyek e kongresz- szust valójában'előkészítették, az önök személyében elküldték ide népes küldöttségeiket. Becsületes ember ntni tagadhatja,■ hogy ,i népek e képviseletének. ami a felfogásokat és a nemzed hovatartozást illeti valóban cgvele- Uies jellege v.m. Az damit kél világháborúban hatvanhét millió ember vesztette életét Mi olyan világban élünk, amely még nem beverte ki teljesen - -a második világháború szörnyű megrázkódtatásait. E pillanatban mégis a földgolyó három vidékén pusztítanak háborúk. A félelmetes fegyverkezési verseny tovább fokozódik, gazdaságilag pusziit, az emberi haladási fékezi és növeli a háború veszélyét. Közben — a biztonság ürügye alatt. - olyan egyezményeket, szerződéseket és megállapodásokat kőinek, amelyek szintén csak a háborús veszélyI fokozzák* Ugyanezzel az ürüggyel egyre komolyabban fenyegetik az egyes országok nemzeti függetlenségét és a demokratikus szabadságjogokat. A hidegháború tovább folyik a rágalom és a hazugság fegyvereivel, inig egyesek igyekeznek a kereszteshadjáratok szellemét felszítani, hogy a lakosságot fanatizálják és — ki tudja, milyen isteni küldetés nevében — a legszőrnyűbb öldöklésre készítsék elő. A bizalmai lanság és a gyűlölet terjedése azzal a veszéllyel jár, hogy egyesek vakságukban, fásultságukban, vagy elkeseredettségükben készek erőszakos megoldásokhoz hozzájárulni — csakhogy már vége legyen a dolog'Joliot-Curie' ezután' elmondotta: a népszövetség és a két világháború közöli 1 pacifista mozgalmak nem voltak képesek szembefordulni a háborúval. E mozgalmak ugyanis nem tudtak halainak. Holott jól tudjuk, hogy ezek a : megoldások, semmit sem oldanák meg, de mindent elpusztítanak. Lássuk csak röviden, hogy hol is tartunk annak a századnak a közepén, amely máris két szörnyű világháborút és négy helyi háborút élt át. Az 1911-18. évi háború tizenhét millió halottat követelt, a második világháború pedig ötvenmillió férfi, nő és gyermek életét oltotta ki, anyagi javakban pedig ezermilliárd dollárra becsült kárt okozott. E szörnyű mérleg még nincs lezárva. Még ma is mindennap habiak meg emberek a háborús sebesüléseknek, vagy azoknak a kínzásoknak következtében, amelyeket mint polgári- vagy hadifoglyok szenvedtek el. A továbbiakban Joliot-Curie felvázolta azt a helyzetet, melybe a harmadik világháború ki- robbantásával sodródna az emberiség, majd hangsúlyozta: a békéért vívott harc mai nehéz pillanatában hatalmas meggyőző erőre és állhatatosságra van szükség, nehogy a különböző felfogásokat valjó emberek meddő vitákkal tegyék kockára a béke közösen védelmezett ügyét más népi mozgalmat létrehozni s áltálában csupán néhány vezető személyiségre támaszkodtak. Az 1949-ben Párizsban, a Béke Híveinek kongresszusán történt kezdeményezés jelentősége elsősorban abban van. hogy figyelembe vette ezeket a múltbeli tapasztalatokat — folytatta. — E kezdeményezés azon a meggyőződésen alapult, hogy a béke igazi ereje azoknak a férfiaknak és nőknek óriási tömegében van, akik számára szenvedés á háború, akik érzik a háború következményeit és akiknek hozzájárulása nélkül háború nem lehetséges. Ezenkívül abból indullak ki, bőgj- olyan világban, olyan reális világban kell fellépni a békéért, amelyhez minden nemzet a maga sajátosságaival járul hozzá, nem pedig olyan irreális világban, amelyet mindenki saját elképzelései szerint, a saját módján szeretne alakítani. Ennek a kezdeményezésnek az volt az eredménye, bogy a világ legtöbb országában létrejöttek a nemzeti békemozgalmak és megszületett h Béke Világtanács. A stockholmi felhívás, amely a tömegpusztító fegyverek betiltását és e tilalom ellenőrzését követelte, az öl nagyhatalom béke- egyezményének megkötésére irt nyúló felhívás, amelynek célja az volt, bogy, a tárgyalások szellemét érvényesítse az erőszakos megoldásokkal szemben, továbbá a békemozgalom más nagyszabású megmozdulásai a közvélemény széles rétegeinek akaratát tükrözték. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a béke hatalmas erői máris kedvezően éreztetik hatásukat a nemzetközi politika alakulásában. A mozgalom fejlődése természetesen hazug propagandát váltott ki azok részéről, akik az erőszakban látják a > béke fenntartásának« eszközét. Bár egyesek a bizalmatlanság légkörével akartak minket körülvenni, mi állhatatosan arra törekedtünk, hogy tényekkel bizonyítsuk őszinteségünket. Ma már el kell ismerni, hogy az a nagy népi mozgalom, amelyet a béke mozgalom létrehozott, olyan reális valóság, amelyet semmiféle propagandával, semmiféle bomlasztó kísérlettel sem lehet kikezdeni. Feltétlenül szükség van a békevédelem különböző elgondolásainak összehangolására A békemozgalom nem állítja azt, hogy egyedül küzd a békéért és a jövőben sincs szándékában monopolizálni ezt az akciót. Törekvése az, hogy minden erejével hozzájáruljon a béke fenntartásához. Tekintettel az általános világégés egyre fenyegetőbb veszélyére, a különböző országokban az emberek — egyénenként vagy csoportosan —• felismerték a háborús veszély igazi okait és egyre kezdeményezőbben lépnek fel a béke érdekében. Ugyanakkor -- bizonyos vonakodás ellenére is — egyre inkább elterjed az a felfogás, hogy szükség van a különböző elgondolások összehangolására és a közös cselekvésre. Mindenki számára világossá vált, hogy a béke erői, ha egymástól elszigetelten lépnek fel, nem képesek hathatósan útját állni a háborús veszélynek. A veszély annyira megnövekedett, hogy feltétlenül szükségét éreztük a különböző nézetek összevetésének,- hogy megállapítsuk, mely pontokon értünk egyel s hogy azután lehetővé váljék egv közös akció. Ezek azok a főbb okok, amelyek arra késztették a Béke Világtanácsot, hogy ez év júliusában kibocsássa felhívását. Ezen a téren máris komoly előrehaladás történt és ezt bizonyítja e kongresszus megtartása is. Mi itt, Bécsbcn hetvenkét különböző országból gyűltünk ösz- szc. A mi felfogásunk sok politikai, bölcseleti, vallási és szociális kérdésben gyakran különböző, söl néha ellentétes. De mindnyájunkat az a közös meggyőzőt lésfog össze, hogy a béke összes erőinek közös akciókat kell szervezőtök c.s hogy együtt meg is tudják találni és tisztázni ezeknek az akcióknak ó l iáit, módjait. Hogy lehetővé legyük a békés együttműködést, keresnünk kell a kiutat abból a rendkívüli feszültségből, amelyben ma élünk és amely et három most folyó háború, a fegyverkezési verseny és a hidegháború hangulata jellemez. Hl kell érkeznünk egy olyan megenyhült helyzethez, amely lehetőse teszi, hogy sikerrel biztató általános tárgyalásokat lehessen megkísérelni. Ennek érdekében — véleményein szerint — mindenekelőtt meg kelt szüntetni az úgyszólván teljes pusztulással fenyegető háború nagyon is reális veszélyét, mégpedig azzal, hogy el kell érni a tömegpusztításra alkalmas fegyverek ellenőrzött betiltását- Joliot-Curie a továbbiakban rámutatott, hogy Kínában és Koreában már bevetették a baktériumfegyvert Nagyon fontos — folytatta —, hogy mindenki megértse, miről is van it t szó. Mindenkinek tisztában kell lennie: ha nem fogjuk le azoknak a kezét, akik ezt tették Koreában és Kínában —, akárcsak nagyarányú kísérletezés keretében is — és ha az ilyen fegyverek újabb, további felhasználása nem válik lehetetlenné, akkor holnap mi magunk, vagy a nekünk kedves személyek esnek majd áldozatul e szörnyű pusziító fegyvereknek. A borzalmak betetőzéseként megjelenik a láthatáron a hidrogénbomba is, amelyre mindig hiA béke többi erőivel együtt akarjuk azonban megtalálni a közös akció módozatait, anélkül, hogy magát á békeakciót monopolizálni akarnék, vagy bárkit is magunkba akarnánk olvasztani. Mi itt nem volnánk mind egy véleményen, ha azt akarunk eldönteni, hogy a múltbeli fejlődés milyen törvényszerűségeket követett és hogy valószínűleg mi lesz a jövőbeni fejlődés. Van azonban egy kérdés, amelyre mindnyájan igennel válaszolhatunk. Í z a kérdés pedig az, hogy különböző rendszerek békében élhetnek^ egymás mellett. Ha nem válaszolnánk igeimet erre a kérdésre. ez annak elismerését jelen- lené, hogy elkerülhetetlennek tartjuk azt a háborút, amely egy rendszer céljait akarja erőszakkal érvényre juttatni. De legyünk tisztában azzal, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hu igen ad válaszolunk a békés együttélés kérdésére. Aki elismeri a békés együttélési, az végleg visszautasítja mindenféle kereszlcshadjá- rat széliemét, amelyet egyesek í\/ állítólag rabságban.élő népek felszabadításának ürügyén — szítanak, mások pedig valami isteni küldetés végreliajlásaképpm emlegetnek. vatkoznak, valahányszor egy nagy nemzetközi fórum ülésezni kezd. Megenged he lel len. hogy ezek az új tömegpusztító fegyverek, amelyeknek hatékonyságát egyes tudósok bűnös szándékkal egyre növelni igyekeznek, ne legyenek máris közös megegyezéssel törvényen kívül helyezhetők és ne legyenek máris góró ellenőrző intézkedések használatuk kiküszöbölése végeit. Joliot-Curie emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok máig se ratifikálta a tömegpusztító fegyverek betiltását célzó genfi jegyzőkönyvet. Ezután így folytatta: Vájjon nem kell-e egyetérte- nünk azoknak az eseményeknek az értelmezésében, amelyek idáig vezettek, hogy pontosan felmér« jük az emberiségre leselkedő veszélyeket és hogy együtt meghozzuk a szükséges első védelmi intézkedéseket A tömegpusztító fegyverek betiltásának követelése nem lesz csupán jámbor óhaj, ha a betiltást kimondó és a szigorú ellenőrzést megszervező nemzetközi szerződés aláírása megfelel a népek akaratának. A fegyverkezési verseny. terhei ránehe dinek az országok gazdasági életére és szétzilálják a gazdasági tevékenységet, ellenlétben azoknak az érveivel, akik igazolni akarják az energiáknak ezl az elfe- csérlését és ezl a bizonytalansági (Folytatás a 2. oldalon.) A béke hatalmas erői máris kedvezően éreztetik hatásukat a nemzetközi politika alakulásában Tiltsák he a tömegpusztító fegyvereket!
