Viharsarok népe, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

T I#52 december 14., vasárnap Joliot-Corie beszámolója a népek békekoii^resszusának »nesfiiyiíó ülésén------------------------------------------------------- ULUaizatok Hépe _ ( Folytatás a* 1 olilalr«!.) érzetei. \ 'égéi kell \ ■ 1 n» léhát enpck a kollektív őrületnek, amely, ha idejében meg* nem fé­kezik. nagyon is nehézzé teheti a visszatérési a józan ész ural­mához. \r állassak magunkat A. fegyverek felhalmozása, akár egy lehetetlen egyensúlyi hely­zet kialakítására, akár pedig egy nehezen megállapítható fölény létrehozására irányul, olyan szé- ílülelet okoz, amelynek végül mindenki áldozatává - válhatik Konkrét javaslatok útján rá kell világítanunk arra, hogy a fegyverkezési hajsza megszünte­tése és a nemzetközi feszültség feloldása minden rendszer szá­mára előnyös* lesz, mert ez meg fogja hozni az összes ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok fel­virágzását. Curie professzor ezután iciep- .Jczte a hírhedt. Harwch-féle alom? ellenőrzési tervei, melynek meg­valósítása egyeduralomra juttat­ná az Egyesült Államokat az atomenergiagyárlás torén. Szüntessék meg a hadműveleteket Koreában, Vietnamban és Mnlájföldön Juliot-Ourie ezután a n.'inzotközi feszfilts«»» feloldásival -és a kultúr- kapcsolatok problémájával foglalko­zott. Megállapította, hogy a nem­zetközi feszültség tényleges enyhí­tő. e mindaddig megoldhatatlan, míg folytatódik a háború Koreában, Vi- etuanjbau és Maláj földön. Idát- fég.-s, hogy mi itt néni tudnánk inögögyessésr© jutni folytatta—, ha azzal kezde. óik, hogy inog akar­nánk állapítani, ki a felelős a luk— borúk kitöréséért. Feltétlenül meg­egyezésre juthatunk azónbaji arra vonatkozóan, hogy követeljük: azon­nal szüntessék meg a hadmuvefete- k-gt, már most, mielőtt tovább men­nének a kompromisszumok keresé­sében. A háborús egyezmények az agresszió eszközei Joliet-Guri© ezután áttért a né­pok nemzeti függetlenségének és biztonságának kérdésére. Hangsú­lyozta, hogy a második világhábo­rú befejezése óta cgyi-o nyíltabb támadások folynak számos ország uemaati függetlensége ellen. Ez országok nemzeti függetlenségét vagy erőszakkal rabolják el, vagy .— hol ténylegese, hol jogilag — gazdasági nyomás útján semmisí­tik mag*, vag*y maguknak ez orszá­goknak kormányai mondanak le külföldi segélyek, illetőleg idegen országoktól kapott politikai és ka­tonai védelem fejében, a nemzeti függetlenségről. ^záiitbs országban a nems^Ufe.. eS ámA?g')*ől va.ó * kimondást dl szíiitrj# tüptetik: fal, mintha 'ez*’á nanizofj biztonság ■feltétel« Tonne. Az atlanti agyezmé.iiy s a párizsi és. bonni szarződé^ak, amelyek a nam- zöhi függetlenség feladása árán ál­lítólag biztosítják a. kölcsönös biz­tonságot, megfelelnek az Egyesült Államok arra irányuló törekvései­nek, hogy mindenütt katonai tá­maszpontokat épít-:-a ki, biztosítsa a maga számára a stratégiai nyers­anyagokat és egyidejűleg a gaz­dasági hasznot i*. Napról-napra mind világosabban létezik, hogy 'ezeknek az egyezmé­nyeknek és szerződéseknek rendsze­re a valóságban az agresszió esz­köze s teljééin ingataggá teszi a tagállamok biztonságát. Ebben n. rendszerben akarata elle­nére minden nemzet bevonható há- borúba. Ez a rendszer — amelynek ■az a célja, hogy a bonni és a pá­rizsi szerződések segítségével be­vonja an .újjáéledő német jnüita» r obró­pai' védelmi közösség 'tömbjótó —- hátsói® vr>'4#!vf' jóteni alyjiélaa szeriipontjaVd. Jöliot-Curie hangsúlyozta, hogy a német probléma békés megoldá­ssá a négy nagyhatalom és Német­ország közötti, megegyezés útján az igazi kollektiv biztonság szavato­lásához vezető út első szakaszát je­lentené. Az ENSZ zsákutcába kerüli Ezután Joliot-Cüri© foglalkozott az Egyesült Nemzetek Szervezette Bek szerepével. Az ENSZ mostani tohetettenste góáék egyik oka az, hogy nem. vi­lág já log ű. Sok ország még mindig nincs képvi.olvé benne. Nem lehet a bén: : eg. ütílétuzós biztosítására tö­rekedni, ha ugyanakkor nem enge­dik be az Egyesült Nemzetek Szer- vozotéh© a nagy Kína képvi- dóit. \v ENSZ egészséges működését akadályozza az a tény, hogy gépi©3 többséget használnak fel benn© és arra- törekszenek, hogy az ENSZ közvetítésévéi kierőszakolják egy olyan többség akaratát, amely nép­rajzi adatok íigyctembovétele nél­kül alakult. . Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tű — mondta Joliot-Curre —most zsákutcába került. A világot ketté­osztó nagy problémákkal kapcsola­tom tárgyalások az Egyesült Nem­zőtök iSzei vezötéi n nem vezeUmk a minden nép által kívánt ■ tőkés megoldáshoz. Az öt nagyhatalom, amelynek egyhangúságán a$ ENSZ alapokmánya alapszik, nem talál- kozhotik ebben a szervezetben, mert nem bocsátották b? .< Kínai Nép- köztársaságot. írják ulá a békeegyezményt I Vájjon ilyen feltételek maitatt. nem érkezett-© cl az idő. hogy » világ közvéleményéhez forduljunk ős annak nevében mondjuk :/, öt nagyhatalomnak: üljenek össze, tárgyaljanak, tegyék mai azt a lé­pés-!. amely a/, erőszakon, alapulói Írniarozatokut eluta-ít.ja. megnyitja az utat az igazi tárgyalások fele. Engedjék meg —• mondott x Joli- ol-Ouri * hogy ezzel kapcso­latban kifejtsem saját- véleménye­met ennek az öt nagyhatalomhoz intézendő követelésnek jelentős -teá­ról és politikai fontosságáról, ame­lyet- én a következőképpen -rsm>- gezuék meg: »írják »alá a kt’-ks- ogyezményt-, amely visszaadja vóg- oredmŐMiybai az Egyesült Nemze­tik Saervszaténík igazi értelmét.: Véleményem szerint folyt itta Joliot-Curie - a legfontosabb az, hogy az öt nagyhatalom kormánya aláírja az egyetemes béke alapvető és szilárd feltételeit meghatározó egyezményt, amely feltételek teljes mértékben a -nagyhatalmaktól füg­genek. Az öt nagyhatalom -között, ilyen módon megkötött békeszerződés agy új légkörben újból megteremtené annak a jó viszonynak a feltétele­it, amely az ENSZ alapításának idején kialakult. Ez az egyezmény ugyanakkor tartósan biztosítaná az ENSZ alapokmány szellemének é-s betűjének betartását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete világyd!egű­vé válna, és alt almás, tenne .gnti, hegy igazságosan megoldja a világ nemzetei között felmerülő •öíis’fefc nézeteltéréseket. Végül ez az egyez­mény— amelynek főcéléi, hogy biz­tosítsa a, tartós békéi az öt Hagyha­tnom kö.öt-t — fontos eredményhez vezet : ismét megadja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a küldeté­se teljesítéséhez szükséges eszközö­ket. Mi a népek meghatalmazottjai vagyunk — mondotta befejezésül Joiiot-Ourie — és jogunk van ar­ra, hogy a népek béketö rekvését a kormányok tudomására hozzuk. Tettekkel, béketettekkel kell vála­szolnunk a hozzánk fűzött remé­nyekre. Tudjuk, hogy a pusztulás veszélye lebeg az egész emberiség felett, de ez nem gyengíti, hanem erősiti békeharounkat. Mi nem »ke­resztes hadjáratot« . hirdetünk, ha-, nőm küzdeni fogunk a hazugság "a gyűlölködés és az előítéletek el­len. Felszólalások a népek békekongresszusónak (let*etnbee !2-i illésén KicsiéV» az indiai-küldöttség tag­ja India békeszerető népe nevé­ben a többi között a következőket mondotta:­•— E nagyjelentőségű bécsi kon­gresszus egyik legfontosabb fel­adata, hogy még kedvezőbb lég­kört teremtsen a világ minden túr­ján a bébemozgalom számára. Az indiai küldöttség országunk egész népe valamennyi világnézeti cso­portját képviseli ©zen a kongresz- szuson, Pandit Nehru kormánypárt­jától egészen a Kommunista Pár ig. Bizonyos, hogy nézetűink sok kér­désben nem egyeznek, de a béke kövotolésélien és a békéért vívott harcban nincs közöttünk különbség. India népét jogos nyugtalanság­gal tölti el a koioai háború, amely­nek befejezését a békemozgalom- nak eddig nem sikerült elérni». India népe keserves tapasztalatai i’apiíi-i jól tudja, mit jelent a járvány és a betegség és ezért egy emberként Ítéli el azokat, akik nem átallják baktériumok felhasz­nálásával pusztítani Korea béke- szerető és szorgalmas népét. India békeharoosai az egész em­beriség békeharcosaival együtt küz­denek a sötétség, a szenvedés, a betegség, a halál, azaz a háborús veszély ellen. Kívánjuk, hogy az ■az erő, amely itt a Duna partján összehozott bennünket, végső dia­dalra vigye a béke szent ügyét. India népe mindenkor kiveszi ré­szét abból a küzdelemből, amely e cél megvalósításáért, folyik — mondotta Kieslev. Tcrranuovn olasz küldött az olasz parlament bókevédelmi csoportja, nevében szólalt fel. A. többi kö­zött hangsúlyozta, hogy a béke­védelmi csoport pártkülönbsógre va­ló tekintet nélkül egyesíti az olasz parlament mindazon képviselőit, akik aktív részt vállalnak a béke fenntartásáért folyó harcban. Terrannova kiemelte, hogy őmaga is De Gasperi Keresztény Demo­krata Pártjának képviselője. Kije­lentette: —• azok a politikusok, akik az emberiség érdekeit semmi- bevéve háborút készítenek elő, ki­rekesztették magukat népük, közös­ségéből. Meg kell. akadályoznunk az új háborús gaztetteket. Aki ma hallgat, különösen az, aki felelős állásj; tölt be és ennek ellenére nem emel szót a háború előkészí­tés» ellen, nem más, mint a hábo­rús gyújtogatok cinkostársa. Az olasz nép pártállásra, való tekintet nélkül a béke biztosítását, követeli. Hz a kongresszus mindennél jobban bizonyítja, hogy becsi) lotos és jó­akaraté emberek világnézeti kü­lönbségre való tekintet nélkül meg-, találhatják egymást és összeülhet­nek- hogy a béke megmentéséről It óljai János Ma löt) óvj született a legnagyobb magyar matematikus, Bo­lyai János, a számtan és a mértantudomáíiy egyik legnagyobb forradalmára. Apja, Bolyai Farkas maga is matematikus volt, any ja Biankó Zsuzsanna elszegényedett kisnemesi családból Szár- j mázott. Bolyai János kivételes matematikai és zonoi tehetsége mér gyermekkorában kibontakozott, A matematikára apja tanította, ké- : sőBb híres külföldi matematikus barátjához, Guusshpz akarta küldeni, aki méltó tett volna az ifjú lángész felsőbb matemati- ! kai. oktatásáéi. Sajnos a külföldi janulmányútból semmi sam tett: .Bolyai János a bácsi hadmérnöki akadémiára került ta­nulni, ahol azonban továbbra is matematikai kutatásokkal foglalko- ; zott. Kutatásai eredményűt 1823-ban közölte először apjával. Ké­sőbb, 1831-ten »Appendix« című latimiyelvű művében hozta nyíl- , vánosságra nagy horderejű matematikai felfedezését. Mi volt Bolyai János felfedezése? Bolyai vizsgálta a leg­elemibb mértani tétetek, az úgynevezett axiómák összefüggteyit. A kéjese ró vés tételek között ellentmondásokat vett észre és elméle­te alapján ellantmoudá« nélküli új mértani tudományt épített ÍVJ. E felfedezés jelentősége: új világképet al ikitolt ki és lohetsé- t gessé tette azt a feltevést, nogy a fizikai tér egészen más, mint amilyennek az ámbár addig hitte és megismerte. Óriási táviato­kat nyitott meg a matematika os a fizika ©hitéleti, kutatásai előtt, j Eszközt adott a jnoi ínatikai világnézet tudományos kifej teszté- j sere, K-vlvesebb világkép megalkotására. A kóintcli társadalom nem éltette nmg óriási jelentőségű felfedezését és haladó, forradalmi eszméi miatt állandóan zaklatták. Bólyni János fóglalkozétt a szabadságharc politikai kérdései­vel is, nr-lyhr*n Meg--»-' miatt személyi’!;»!)-részfcv&nni nem tu- > dől t. Pontos juagjegyeznünk, hogy Bólyúival cgyidöbon L. N. Lo- / l.iaiisea-szkij, kazáui egyetemi tanár, nagy orosz matematikus is felfedezte a/, új alapon nyugvó mértani tudományt. Lobacsovszkij , j könyvéi, malylten fclfedfifcósét közzé tette, Bolyai 1848-ban is- I merte meg. ’ Először ízt hitte, hogy eltnlajdőnítotiák felfede­zését, később azonban rájön, míg ő a világtól olzártan harcol « i hazáért, addig tőle függetlenül egy sorstárs felfiodeate cat a nagy- jelentőségű forradalmi, tudományos tételt. Bolyai a meg* nem értett j lángész, betegesen élte te élete utolsó évűt. Magára hagyatot- ían dolgozott és még ebből az időből is -több /. ?niális dolgozatot hagyott az utókorra. I860 január 27-én h dt meg tüdőgyulki- dásbau. Kutatásainak jjiiinto-égét a múlt rendszer oltorzította, de a modern tudomány igazolta, elismeri és luv-zi álja. Népünk tűzte- j Lettel adózik a nagy tudósunk születésnapja lőO. évfordulója alkalmából. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi üléssza­kot tart(hazai és külföldi- matematikusok részvételéről születésnap­ja emlékére. Egyetemet, matematikai intézeteket, matematikai társulatot neveztek el róla. tanácskozzanak és © nemes cél 'órdi íkót'éu hatáscit! határozatok itt hozzanak.* Olaszországban awo.múj* senki «ein hiszi .el, hogy na lvuna (lehetséges a keleti és nyugati álla- ír.ok békés uragegye/.éss és békés .együttélése. Mozgósítsuk még fo­kozottabban az embereket a béke- harcra, nehogy a népek árulói hol­nap háborúra mozgósíthassák az emberiséget —*■ mondotta nagyha­tású felszólalásában Terrannova olasz képviselő. Sartre francia iró, az cxiszten- cialista irodalmi irányzat ismert képviselője mindenekelőtt ki jelen­tette, azért jött el a népek bécsi kongresszusára, mert lelkiismereti kötelességének tartja, hogy reszt. vegyen az emberiség jobbik felé­nek nagy küzdelmében, a legfőbb emberi, jó, a béke megmentésében. Ezen a kongresszuson —r hang­súlyozta a, többi között — nem diplomaták és miniszterek, de a jelenlevők sem mint tudó­sok, művészek, munkások, pa­rasztok, lelkészek, vesznek részt, hanem mint egyszerű emberek, akik élni és dolgozni akarnak, akik nem hajlandók tűrni, hogy nagy­szerű és nemes igyekezetükben gá­tolják őket. A háborús veszélyt sz okozza, hogy a szembenálló felek tüzetesebb vizsgálat nélkül is ellen­séget látnak egymásban, rágalmaz­zák és gyanúsítják egymást, ahe­lyett, hogy- arra építenének, ami minden embert egybefűz. Bz a kongresszus — mondotta — amelyen a legkülönbözőbb érdek­csoportok és világnézetek képvi­selői jelennek meg, komoly locke: és intelem az ENSZ tele- ahol a politikusok úgy állnak t-e^ymáss i1 szomben, mint a vadállatok és no?» hajlandók íigyolcBibftoseiníí a %ía - ogyazüriíbb .érveket és igazságokat. Az embereket sok minden elv • lasztja ugyan egymástól, de azt mindenki tudja, hogy’ háború, nem lehet megfelelő eszköz nem­zeti, gazdasági és szociális prob­lémák megoldására. Nem vagyunk pacifisták, inert tudjuk, hogy i pacifista ember, aki a békét min­den áron és minden feltétel női­kül elfogadja, nem mentheti m o békét. A vilVg népei igazi gyü­mölcsöző, szabad békét követein -I*. Mi a bókét választjuk és e/.éri lielevotjftk magunkat a politikába is, hogy megmentsük ‘ az emberi­séget a legborzalmasabb veszély lök a háborútól. NeYii igaz,* hogy "a tő­kés és szocialista rendszerben élé. népek csak egymás elpusztításá­val, vagy leigázásával tarthatják fönn életüket. A nyugati és a ke ­leti államok között nőin szakad! mag a szellemi és erkölcsi kap­csolat. A nyugrfti államokban tanúi vagyunk annak, hogy’ a proletariá­tus reménykedve ős szcrolettai te­kint a szocialista Szovjetunió ■*••> a lelkesen építő népi demokrati­kus országok felé. A kongresszus legfőbb célja, hogy a kölcsönös bizalmatlanság felszámo­lása révén elősegítse a nyugati ;Ó3 keleti országok gazdasági együttműködését és a különböző társadalmi rendszerben élő népek őszinte emberi szolidaritását mondotta Jean Paul Sartre — aki - uek beszédét a kongresszus ré-s*/- vevői zugé) tnpssal fogadták, A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata A Minisztertanács a dolgozók ré­gi kívánságára, május hó második napját fizetett munkaszüneti nap­pá nyilvánította. Mivel a munka­szüneti napok számának növelése a termelésben nagy ktesést idézne ©lő és a népgazdaság számára je­lentős kárral járna, a Miniszter tanács egyidejűleg elrendelte- de­cember lió 26-ik napjának re» dós munkanappá való változtat ltod.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents