Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-21 / 273. szám

2 ___________________________________________ _______ \JiUa^s.a\ak hí_ E mlékümiepségek üdy Endre születésének 75-ik évfordulóján Í952 ntiv.’iubtr 21.. péntek Ady Műdre születésének éküiuiepélvt rendez Bu- 75. évfordulója alkalma* de perien a Népliadsirieg ítél a Megvár Írók Sző- Színházában. Az em ék- vctsége és a Magyar lro* ünnepségen Révai József da óm történeti Társaság népművelési miniszter november 21-én este em- maiid e ivöki megnyitót. Xöveint.;i 22-én, szom- szobrát. ('sorba Gé/.a Szob­iadon a kö tő születésének rászmmtez a ke túrái. 75. évfordn óján délelőtt Szombaton dé.ntán 3 11 órakor leplezik le Bn- órakor Ady Endre sírját dal esten a városligeti uxű- koszorúzzák meg a Ke- \ó-zsi'tányoin Ady Endre repesi-te met ölen. Súlyos börtönbüntetések aranyrejtegetésért és áruhalmozásért A liudap-Hl i nmiikás})iió>ág tár­gy alta Kajdi Búla lC.íjdi Kmil volt műbvdxivp y árosok bűnügyéi*. Kajdi Béla é»s Kajdi Emil a kitt világháború közötti időben hatal­mas vagyont harácsoltak o-'&v.v. ennek egy részéi aranyba fek­tették, makik részén pétiig 11)0 holdam loldbi.rt-okot vásároltak. A inasod i k \ i! á glié borút követő in f Iá - c*i.Ó6 időben tovább folytatták a l }>aj>(t-rso! ásí., ti jabb nagy imen nyiség.ő aranytárgyat vásároltak és ezeket »tem jeTentették be a nemzeti bank­nak. Ivajdirkná! a házkutatás során tőid/ mint hét kiló súlyú aranytár­gyat. ezenkívül 1707 darab Napo­leon érmet és 210 dollárt találtak, A vádlottak nagymennyiségű élel­miszert, több mázsa liebtet, tobb- száa da:al> szappant, valamint kö­zel ez»r méter íexti [anyagot is rej­tegettek . A munkásbiróság Kajdi .Bélát 15 évi, Ki^Ni Emilt 1‘2 évi börtönre ité te. Kajdi Jímiinét, aki az a any- rejtegetésl)en é^ az áruhalmozás 1 ran szintén részt vett, h mníikásbiró- ság 4 évi. b öltön bmiteíé-sei súj­totta. A francia dolyozók népsviiféseken követelik a francia-szovjet kereskedelmi kapcsolatok bővítését Párizs. (TASZSZ) A Francia-S/.ovjet Tál sa ág kezdeményezésóre FranciojSzúg különböző városaiban uépgyűléseket tartanak a dolgo­zók, amelyeken követelik a Franci tország és a Szov jetunió közötti kereskedelmi kapcsolatok kífejleszté ét. November 16-án LimogöSban« N ichy ben és .Rennesben (IlW-Kt- Viiaine megyében) zaj Latiak le ilyen gyűlések. Legfőbb érték az ember A/. ms> terén ■i in. Isti áll e írás munkavédelmi köxx-l Alábbiakban kivonatosan ismextet- Vas Zoltán és Kováedjjük beszédeiket. Ivfií isok Is felszólaltak.! I ás Zoltán elvtárs felszólalása A párt é' a kormány igen nagy ■ jelentőteij.it tulajdonit a munkavé- (telem kérdésének — mondotta. A megfelelő munkafeltételek megte­remtése, « dolgozók egéMeégvédel- im.% a biztonfiágós munka, a telese­tek elhárításának egyik alapvető eleme a szocializmus építésének. Pártunk útmutatásának, a minisz- tertanác» és a SZOT együttes ha­tározatainak a'apján vállaltainknál fel kell számolni a múlt hibáit 6 - erélyes intézkedésekkel kel1 .fokozni á munkavédelmet. Állami és gaz­dasági funkcionáriusaink egy része azonban még mindig nem látja vi­lágosan, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések és beruhá­zások mennyiie döntő politikai kér­dései ,a szocializmus építésének, az emberről való gondoskodásnak. Ezek az intézkedések egyben elő- mozdítják a termelékenység eme­lését is. A nmük a véd d mra fordí­tott összegek sokszorosan visszaté­rőinek népgazdaságunk, egész dol­gozó népünk javára. A továbbiakban elmondotta Vas Editén ‘lvtárK. Iiojry az ötéves terv 359 millió forintot irányoz ©lő munkavédelmi be­rendezések 1©. 1950-ben és 1952 első felőlien azonban nem teljes mértékben használták fel az elő­irányzód összeget. A kohó- és gépipar vállalatai pél­dául munkavédelmi beruházási ke- letüket ez év augusztus végéig niim'iö- /■» 15.5 sy.ár/nlél.I.i )u hasz­nálták fal. Rámutatott, hogy a könnyűipar területén jobb ered­ményekről lehet beszámolni. A vál­lalatok zöme teljesíti munkavédel­mi beruházási tervét. A beruházás azonban nem az egyetlen és nem is a legdöntőbb eszköze a munkavédelemnek — folytatta Vas Zoltán. Megfelelő szervezet alakításával, az ovórend- . Szabályokra való oktatással, a dol­gozók balesetvédelmi ismereteinek és öntudatának emelésével eredmé­nyesen fel tehet venni a harcot balesetek ellen. Ezután azoknak a bürokratáknak a felelősségéről beszélt az Országos Tervhivatal elnöke, akik nem lát­ják meg a balesetek statisztikai számai mögött az embert, akik; nem veszik észre, hogy sok esetben éppen az ő mulasztásuk miatt, a munkavédelmi intézkedések elha nyagolása miatt kerülnek veszélybe emberi életek. Ugyanakkor hangsú­lyozza, hogy ma már egészen' más­ként foglalnak állást a miniszteri-* umoknál és váHálátoknál a munka- védelem kérdésében, mint egy év­vel ezelőtt. Az 1953. évi tervek készítése so­rán már komoly erőfeszítéseket tét. tok a munkavédelmi beruházási ke­retek jobb biztosításáért.. Ennek eredményeként az 1953. évi munka­védelmi beruházási terv a miniszté­riumok kezdeményezése és javas­lata alapján az idei összegnek több mint kétszeresét biztosítja. Kováiés István elvtárs felszólalása A ma tárgyalt kérdés nem akár­milyen kérdés, hanem döntő jelen­tőségű politikai kérdés. E kérdés a pártnak az államnolk, a szakszer­vezetnek, a dolgozó tömegekhez való \ iszonyának kérdése. Emögött a kérdés mögött az van, hogyan viszonyulnak az igazgatók, hogyan viszonyulnak a főosztályvezetők, a miniszterek, hogyan viszonylik a szaksáén «szét és hogyan viszonyul­nák a helyi pártezerveastók a dol­gozó tömegek érdekeihez. Pártunk a munkásosztály élcsa­pata, a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit védi. Megtűrni azo­kat. a hiányosságokat, amelyekről ma itt beszámoltak, súlyos politikai Vihát jelentene. Minden kommunistának központi .s állandó föladata; törődni a dolgozók- érdekeivel. Pállunk szervezeti szabályzatában »Vön* elvként van aláhúzva, hogy a. kommunista kötelessége törődni a dolgozók érdekeivel és ha ebből a szempontból nézzük a kérdést, elég komoly következtetéseket kell levonnunk. Meg kell mondanunk, hogy sok munkásvezető rosszul viszonyul a munkásosztályhoz, valahogy úgy jnéz ki a dolog, hogy megint meg­valósul — rossz értelemben — az a régi magyar közmondás, hogy asi- ványból tesz a legjobb pandúr. Amíg a munkás a műhelyben dol­gozik, érzi a munkavédelem min­den hiányát, Me amikor előlép mű­vezetővé, vagy a minisztériumba kerül felelős posztra, bizonyos idő után. megfeledkezik arról az oszd tályról, ahonnan jött, amely meg­bízta a nagy funkcióval és fete adattal és elfeledkezik alapvető kö­telességéről, a dolgozókkal való tö­rődésről. Sokan elvesztik osztály- érzéküket. Ezek olyan hitek, amelyek visz­szatiikrö/ák, hogy egyes káderek elszakadnak a tömegektől s nem1 veszik észre milyen súlyos hibát követnek el azáltal, hogy nem tö­rődnek a munkavédelmi intézke­désekkel . Pártunk Központi Vezetősége, « minisztertanács és a SZOT kitűnő határozatot hozott a munkavédelem A hiba, hogy széles tömegek nem ismerik ezt a határozatot és még nagyobb hiba, hogy az, .illetéke­sek, akik isméi ik, nem hajtják végre. Kérdezem! » toijoiszter elv- társaktól, igazgatóktól, szakszar. vezeti. pár tf nnkcionáriusoktól, az állapotot, hogy elhanyagoljak a műn kárvédelmet, nem bizto­sítják pártunk Központi Vezető- ség© és Rákosi elvtár« idevágó, helyes és alapvető, jól kidolgo­zott útmutatásait. Azt várjuk ettől az értekezlettől, hogy változtasson a helyzeten és hogy ezen a téren a Legrövidebb időn telül változás álljon be. Meg kell javítani a felvilágosító munkát, is. Az esetek többségében a vizsgálat rendszerint azt állapítja meg, hogy a teleseiben a dől gozó a hibás. Nékem itt fülembe csengnek a kapitalizmus idején el­hangzott megállapité-SQk, amikor »mindig a proli volt a hibás«. Ez kapitalista maradvány. Mert, ha a dolgozó nem tartotta te az utasí­tóét, akkor is a vezető a felelős, miért nefn ellenőrizte, hogy be­tartják-© a szabályokat. Vannak tényleg esetek, hogy különösen ré­gi szakmunkások elhízzák magukat és ez,zel idéznek elő súlyos bal­eseteket. De biztosítani kell, hogy mindenki betartsa a munkavédelmi előírásokat és akkor jelentékenyen csökkenni fognajk a balesetek. Ne hagyják a szakszervezeti- és pártfunkción ári usok, bogy a szak­vezetőség ne hajtsa végre a kor­mány és a párt áltól aláirt ha­tározatokat. Es ha balesetek elő­fordulnak, követeljék a vizsgála­tot és tekintet nélkül a szemé­lyekre, vonják f**telősBÓg!"> a mu­lasztókat. Es ne tiz-ütvenfő.in!os büntetéseket hozzanak, hanem olyan büntetést kapjon a felelős, hogy azt jóda- x-abig el no felejtse, súlyosabb esetten pedig az, ii tetőt feltétlenül bíróság elé teli állítani. - Meg kell érteni, hogy amint a Szovjetunióban Sztálin elv iám és nálunk Rákosi elvtárs tanítja: a legfőbb érték az ember. Hja Emiimig békeliarcos elvtársnak! Az Elviárs példaképül áll miéiül lünk, magyar Ixékehárcosob elöli, erőt ad nekünk, hogy még nagyobb erővel harcoljunk mi is a béke megvédéséért Kedves békehurcos Elvtársi Megírom, hogy én hogyan hur­colok »a békéért. Dolgozó anya vagyok, a munka frontján harco­lok, a jobb munkával és a több termeléssel. Az állammal való kö­telezettségem már mindenből teljesítettem, ezévi adómat már szeptemberben kifizettem. A fejlődéssel mi sem állunk meg. Most októberben mi is beléptünk a termelőszövetkezetbe. A to­vábbiakban is munkával harcolunk a békéért. Ezt boldogén tesszük, mert látjuk, hogy nap mini nap épül szép hazánk és magunknak építjük. A régi urak országában szavunk sem volt ma már szaluidon és büszkén vallhaljuk magunkénak ország ón­kat. Ma már joggal beleszólhatunk mi is a termelőszövetkezet munkájába. Ks ezérl mélységes hálával gondolunk a dicsőséges Szovjetunióra, amely meghozta nekünk a szabadságot Kedves békeharcos Elvtársi Férjem és tenulógyermekcim vannak. Sokat gondolok a szenvedő, értünk is harcoló koreai népre. Innen, ebből a kis faluból kiállóin a bécsi kongresszus felé; Emeljétek fel magasra a nagy béke őrének, szeretett Sztálin- nak hékezászlajál! Hirdessétek: Békét és szabadságot a békére vágyó népeknek! Pusztuljanak a fegyvercsörtető, háborút előké­szítő imperialista fenevadak! Béke, szabadság — ez, ma minden becsületes dolgozó nép vágya és életének érlelnie*. A Inílcés né­pek országaiban, hazánkban is békében pörögnek a traktorok és termékenyíti meg a halár a szép rónákon. Békében épülnek a falvak, városok, erőmüvek, numkáslakások, kultúrbázak, gyer­mekotthonok, óvodák, iskolák. Békében csendül fel a dal, — vi­dámság, gyermek kacaj és szeretet honol a családi otthonok­ban, a munkapadok mellett, az íróasztalnál és a földeken. Ugyan­akkor izzó gyűlöletet érzünk szívünkben, ha rágondotunk a né­peket leágazó, háborúra készülődő fasiszta gyilkosokra. Hisszük, bogy a munka frontján, a békéért folytatott szakadatlan harcunk eredményei, a békjelábor ereje elsöpri a fenevadakat. Fiilőp Andrásáé békeharcos, Mczőkovácsháza. Az ifjúság kérésére a MÉH november 30-ig meghosszabbítja a fémgyűjtést Békés megye dolgozói megértet­ték a népgazdasági tanács határo­zatónak fontosságát, melyben a V&sgyiijtő napok megtax-tását ren­deltelek A DLSZteMNDSZ, MSET, MSZ11 SE szervezetek, az is­meg, keresik fel a fémgyüj-i tó** ideje alatt, hogy az. összegyűj­tött anyagokat, fémeket, vasakat elszól 1 ithassák. Az eddigi vasgyüjtő napok azon­ban nem hozták meg a kellő ered­ményt, mivel az elmúlt héten és vasárnap is esett az e»ső. így nem volt lehetőség az anyagok össae- jgyüjtéíór© és a gyüjtőválkxlatokhoz ■való beszállítására. Megyénk a ked­vezőtlen időjárás ellené re is tel­jesíteni akarja a vas- és fémgyűj­tés! előirányzatot. Ennek érdeké- fxen a DISZ megyei bizottsága I: . tározatot hozott, hogy a vaegyüjlő napokat mogyénkljan uoi'ember 30- ig meghosszabbítja. Az iskolák fia­taljai, a. DISZ és aH*»ihiM»öin*!s- saerveaetek aktivái lelkesen készül­nek 23-ra, az elkövetkező vasár­napra, amikor ismét elindulnak a brigádok, hogy a megy© minden lakásába eljutva tovább folytassák a fémgyűjtést. A folyamatos gyűj­tésben kiemelkedő eredményt ért ex Békéscsabán Hegedűs Miliálv, aki eddig 233 kg fémet, 212 kg va­sat, gumit, rongyot szállított be a MÉH Vállalathoz. Az összegyűjtött anyagokért 991 forintot kapott. A prágai állambíróság megkezdte a7. áruló SJánsky és társai elleni per tárgyalását Bratis&ava. A bratislavai rádió csütörtök déli adásában közölte, hogy november 20-án Prágában megkezdődött az áruló Slánsky és bandája elleni per tárgyalása. Az államügyészség Slánskyt, Slixget, Clementist és társaikat állameEenes összeesküvéssel, kemtevékonysóggel és hazaárulással vádolja. Slánskyík a népi demokratikus rendszer íxie«- döxxtésére és a kapitalizmus vissza­állítására szövetkeztek. Ny ugat-Néniét ország önállósága jenki módra Ct r>érr?efe&i ... 0LVAS0 a Viharsarok Hé^H! /xze//>cime,4 1-»aguk BaShaliToÁ tregl I,ilei,atuin;ija Gazda rajza nyomán

Next

/
Thumbnails
Contents