Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-21 / 273. szám

t!k>2 iK»Vi‘ai bér 2 I.. péntek (yiítaiííitfkíc HéfVt jobb felvilágosító munkát a békési Növényolajipari Vállalatnál »December 21-re, Sztálin elv- társ születésnapjára befejez» /.ük negyedik negyedéves ter­vünket« — így szói a békési Noveiiyoiaj- jpai’i Vállalat dolgozóinak válla­lása, amelyet az elmúlt, havi terme­lési értekezleten tettek. Joggal fel­tételezi bárki, hogy azóta az üzem vezető.-égé, a. szakszervezet minden érővé 1 arra törekszik, hogy a dol­gozókat mozgósítsa a va látás jel- jesítósóre, jó fel világűrt tó munká­val ösztönözz:', őket eredményeik fokozatos növelésére. Ez azonban nem így van. Jónóhány do gozóv a] ke l beszélgetni,' mig akad egy,aki tudná azt, aki emlékezne arra, hogy októberben ilyen fogadalmat való­ban tettek.-— Olyan régen volt az . mond­ják, — hogy elfelejtettük már. Nem tarthat mindent észben az amber hónapokig. Torwészatu- sen igy nem is igen érdekli okot, hogy teljesítik-e, vagy sem a vál­lalást. Az meg még kevéabbé, hoigy jelenleg hogyan áll a vádolás tel­jesítőié. — ITát ha a vezető-ég merte v ál­lalni (?!) biztosan teljesítjük is. Kiszámították ők azt , hogy lehei-o ilyen-vállalást tenni, vagy' sem ez a Véleményük. Nem ismerik a bizalmit Nyilvánvaló, hogy ezért a közöm­bösségért nem lehet, a dolgozókat okolni. Hogy ennyire nem .érdekli őket a terme'és, ennyire rábízzák magukat a vezetőségre, annak első­sorban az üzemi pártszervezet, « szakszervezet az oké. Minden jel azt bizonyítja, hogy az vizemben úgyszólván semmiféle felvilágosító, novBÍőnnmka nem folyik. Néhányat) a dolgozók közül lé,átvesznek a po ifi kai oktatásban, de több sem­mi. A pártosoportvQzetők, szakszer- vezeti bizalmiak munkájúnak vaj­mi kevés nyoma van. Hosszai ta­lálgatásba literül, mig egyik-másik dolgozó meg tudja mondani, ki a szakszervezeti bizalmija. Nem is csoda, hiszen (M&exm három v.ui, abból is kettő egy műszakban dol­gozik, a harmadik pedig admi­nisztratív dolgozó. Két műszakban igy nincs i“ bizalmi. Pádig van mit orvosolni Pedig problémájuk van bőven a dolgozóknál;, ami orvoslásra szorul­na. Állandó zúgolódásra, elfedy i- tenedésre ad okot például az, hogy o. fizetések kiosztásánál a mellék sít kis papírszalagra nem írják ki. hogy hány órát dolgozott az Illető dolgozó, ebből hányat időbérben, mennyit teljesítménybérben és azt fém, milyen összeg jár ezért. Eb­től adódik azután, hogy a dolgo­zók becsapva érzik magukat a. pénz kézhezvéte’ekor, ragit nem tudják ellenőrizni keresetüket. Bizonyára, till a szakszervezet utánanézett vol­na már ennek, mogfeszélte volna a vállalat igazgatójával; történt volna intézkedés és nem lennének ilyen hon gúlátok az üzemben. Mit esi nálnak a miiszakiak? Hiba az is a békési Növényolaj.- ipari Vállalatnál, hogy a műszaki vezetőség nem végzi munkáját úgy, ahogyan keltene. Bokor And­rás elvtárs műszaki vezető, da ma­ga az igazgató e'.vtára sem íorődík kellően, hogy a dolgozók munkáját könnyít-.-«, biztosítsa számukra -a műszaki feltéteteket. A magba j.iló üzemrészben például a dolgozók szerint már hetek óta nem műkö­dik két Eex-rosta úgy, ahogyan kel­lene. Az egyiknek a lemezét nem tehet kihúzni, mert a rámája eltö­rött. a nnfeik ugyanev/ak rossz-, va­lami hasonló ok miatt. Hz am. J- lett,. hogy «• dolgozókat hátráltatja teljesítményük emeléséi m, > mi­nőségre is komoly kihatással van. Egy hónapba e elölt mar -/.óvá tel­ték ezt a hibát a dolgozók, le a műszaki vezetőség miad a mii na­pig nem intézkedett és ami a legér­dekesebb, Bokor élvtárs nem is tud semmiről semmit. Ebből könnyen tehet következtetni arra, hogy nem igen szokott- elbeszélgetni a dol­gozókkal, tudakozódni problémáik iránt, mégha kint jár is az üzem­ben. De nem is elírnom a gépe­két. Panas/.kohmk a- dolgozók, hogy igén gyakran kiabál, durván ú-rs'-’i velük Bokor elvtárs. ami elveszi kedvük"! a műnkétől. Ezt kell tenni! A jövőben mind a s/aks/srv •/. i- me-k. mind a mii sas ki vezetőségnek arra kall tülekedni, hogy «7,eket a hibákat sürgőaan kijavítsák, ‘feóro- sabbaú kél együttműködniük, mert hiszen hogyan menjen ott jól a munka, ahol fi szaki®«rveast iv>m beszéli meg ft problémákat a. vál­lalat vezetőséggel és fordítva. Az üzem pártszervezetének pedig nem lehet elnézni az ilyen hibák felett. Az adott szó teljesítéséért.eteősor- ban a kommunistáknak kél har­colni és példaadó, jó munkájukkal mozgósítani a többi, dolgozókat is a céi! eléréséig. A pái-tezervozetnek fokozottabban keli segíteni, eUen- ®rizni a szakazervazet munkáját. A7i üzem eddig is helytállt a te-r- .roéésben, hiszen elmúlt, havi tervét 109.9 százalékban teljesítette. A me-gi-évő hiányosságok megsziintafé- sevei elérhetik azt és el is érik, hogy adott szavukat, Sztájin «Ívtárs szüjété-napjára lett. Ígéretüket ma­radék nélkül teljesítik. ■■RH Hétezer darab szarvasmarha teleltetéséhez elegendő takarmányt sílóztak november 20-ig Békés megyében Békés megye november 14-én csatlakozott a ezabolcs-smtmár megyeieknek az állatállomány téli takarmányszükségleté íek biztositúsávat kapcsolatos versenyfelhívásához. A békésmBgyeiék vállalták, hogy siiózási tervüket határidő előtt tiz nappal, december 5-ig 1X5 százalékra teljesítik. Minden községijén, tsz-ben és tszos-ben silózóhbiigúdokat alakítanak és megsaervezik a lombgyüjtésf. November 12-től' 20-ig a megy nyolc községében alakultak silózó-brigádok. A nagyszénás »Dózsa«, az orosházi »Dózsa«, a gádorosi »Geros termelőszövetkezetek befejezték, sőt túlteljesítették adózási tervüket. Minden szarvas- marha részére nyolc köbméter takarmányt silóztak. A nagyszénás]’ »Dózsa« tsz asszonyokból álló bri­gádja vállalta, hogy december 5-ig még terven felül ötven darab szarvasmarba teleltetéséhez elegendő takarmányt siló/ be. November 20-ig 49.000 köbméter takarmányt silóztak Békés megyében, amely 1000 darab szarvasmarha té'i takarmányszükségletének biztosítására elegendő. A s arvasi III. rss. általános iskola úttörőinek felhívása nyomán egyre több teaulófiabal csat­lakozik a lombgyüjtési versenyhez. Százhúsz mázsa lombot-, 16 vagon makkot gyűjtöttek Békés me­gyében silózás céljaira. • ] j,---------------------------------------------­-------------------RRRR---------------------------------------------------------------­E gy nevelő munkájából E hó első felében 15 tanyai iskolai nevelő tapasz lalatcserq- értekezleted fartőt I Békésen. Czabán Ernő kiváló tanító be­számolt azokról az eredmé­nyekről, melyeket eddig el­ért a kondorosi tanyai iskolá­ban. Elmondotta, hogyan vál­lalkozott egyik »kézről-kézre adott« tanyai iskola vezetésére. Az első félévben a sok hézag- pótlás miatt még nem mutat­kozott különösebb eredmény, de az 1951—52-es tanévre nyá­ron már alaposan felkészült. Személyes példamufatás nyomán sok szülőt megnyeri az iskola építése, szépítése mozgalmának. Bend behozták az iskola kör­nyékét, kimeszelték az épületet kívül, belül és az egyik kam­rából átalakítással úttörőoU- hout, illetve melegedőt készí­tettek. Legyalulták az iskolapa­dokat, 17 méter kerítést s a tanács hozzájárulásával két üvegezett szekrényt s azokba szemléltető eszközöké,t készítet­tek. Az iskolai évet alaposan át­gondolt, a szülőkkel megbeszélt munkatervvel kezdték meg. E munka eredménye az is, hogy valamennyi tanulója úttörő lett. Az iskola egyre gazdagodott, vi­rágossá, széppé változott. A bábja tszócsopor t eredményes működése anyagi előnyökkel is járt, amiből többek között min­den tanulónak tintásüveget s különböző fizikai eszközöket vásároltak. December hónap­ban már-rádiója is volt az is­kolának, amelyet szünetben, szabadidőben és vasárnapon­ként szívesen hallgatnak » gye­rekek és a szülők is. Az iskola mellett lévő, — a játszó gyer­mekek számára veszélyesnek bizonyult —■ közkutat körülke­rítették, majd házilag szívó-nyomó kutat szereltek A továbbiakban elmondotta Czabán Ernő, bogy iskolai ösz- szejövetelek, látogatottság, tisz­taság, tanulmányi eredmény, felszerelés bővítés, tanulási fe­gyelem és szakköri munka te­rületén fel. Később összegyűjtött csö­vekből elkészítették az iskola házi vízvezetékét. Az iskolában elért eredmé­nyek nagymértékben fokozták a belterületi iskolákban, is »az építsük, szépítsük iskolánkat«- ver seny mozgalom kifli j lödé sé t. a belterületi iskolák mintaképévé fejlődött tanyai iskolájuk jegenyefát s azt gondozza is. A szülők bevonását az iskolai munkába, a kapcsolatok szoro­sabbá tételét az iskolához még-, inkább erősítette a beindított dolgozók esti tanfolyamával, melyen 15 szülő vett részt. Már olt tartanak, hogy a mi- csurini szakkör részére üveg- házat építettek, sportpályájuk van, elkészült az ugrópálya, a labdarugótér, melyet most jege­nyefasorral ültetnek körül. Minden tanuló elültet egy-egy 3 Ví*«y*ié«rí* ! Gyorsítsátok meg a burgonyabegyüjtés üteméi A NOVEMBER 7-i felajánlás újabb eredményeket hozott a burgonyahegyüjtés terén is. De ez az eredmény nem kielégítő, még sok a kívánnivaló. Több olyan község vau a megyében, mint Nagyszénás, ahol a burgonyából csak igen kis százalékban tel­jesítették tervüket. A község a burgonyabeadásban eddig 29 szá­zaléknál tart, ami nagyon csekély eredmény. Többre is képes « község dolgozó parasztsága, amit bizonyít az is, bogy a többi beadásból — tengeri, lej, tojás, serlés már jóval 100 százalé­kon felül teljesítettek. Nyilvánvaló, a tanács mellékkérdcsként ke /eJi a burgonyabegynjtest. Maga a begyűjtési állandó bizottság sem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Nem törődnek azzal, hogy « kuIákok még' egyáltalán nem hozlak be burgonyát, de, -azt sem ve­szik figyelembe, hogy már hetek óta a kulákok beadása csak 5 szá­zalékkal van felemelve, a 10 százalékos felemelést még senkinek sem rótták ki, pedig már régen lelelt i beadási határidő'. Töb­ben vannak olyanok, mint Krajcsovich István kutak, aki 334 kg. Véig tor Lajos kulák. aki 334 kg. Bobecz Mihály, aki 151 kg bur­gonyával tartozik államunknak. NAGY HIBA. bogy a tanács nem népszerűsíti az élenjáró dolgozókat, akik elegei tettek a burgonyábeadásuknak. A »Lenin« Isz például batáridő előtt teljesítette ezen a téren is a beadását Lazaság mutatkozik 'a nemleljesílő dolgozó parasztok beadásánál Nem alkalmazza a tanács a különböző büntetőszankciókat. Deaieni sújtanak le a törvény szigorával a határalékos kulákokra sem lla így kezeli a községi tanács a burgonyabegyüjlést, akkor még hosszéi ideig sereghajtók tesznek a járásban a 29 százalékkal, amit eddig elérlek. Hiba az is, hogy a lömegszervezetek keveset törődnek a. be­adással. Nagyon magára hagyják a tanácsot ebben a munkában Pedig a község beadásának teljesítése nemcsak a tanács feladata, bánéin erre a község valamennyi szervezetének mozgósítani kell. December 1-ig vállallak, hogy bejhozzák a lemaradást. Nem köny- nyíí munka 7.1 százalékot behozni alig fél hónap alatt. Ezért sür­gősen meg kell javítani az állandó bizottságok munkáját, a tör­vényeket is szigorúbban keli alkalmazni, ezen. felül a tömog- szervezeteknek is meg kell Javítani a begyűjtés terén végzendő munkájukat. Csepkó Etelka Szilárdítsuk tovább a Szabadságharcos alapszervezeteket Megyénk szabadságharcos aiapszer- vezetei jelentős eredményeket értek el az 1952-es évben. Ezt bizonyítja tag­létszámunk nagyszámú emelkedése- az, hogy szövetségünk kezd egyre in­kább olyan tömegszer vezette válni, amelyet a dolgozók ezrei szeretnek és támogatnak. Egyre többen veszik ki részüket a különböző körtoglalkozások munkájából is, tudva azt, hogy ezzel drága hazánk függetlenségét és béké­jét védelmezik. Örömmel számolhatunk be arról, hogy szövetségünk tagjaiban állandóan nő a szocialista hazaszere­tet, az igaz hazafiság. Elért eredményeink mellett azon­ban hiányosságok is vannak. Egyes szervezeteink munkájában szervezet­lenség, az agitáció és a propaganda háttérbe szorítása mutatkozik. Alap- szervezeteinkre ebben az évben nagy fdada!ok várnak megoldásra. Teljesí­tenünk kell tagszervezési tervünket, emelni kell az agitációs és propagan­damunkánk színvonalát, szilárdabbá és jobbá kell tenni a szervezet! életet Ennek érdekében alapszervezeteinknek minden héten pontosan meg kell tar- taniok a vezetőségi ülést. Teremtse­nek szorosabb kapcsolatot a helyi párt- és DISZ-szervezetekkel. Nagyon helytelen az a Felfogás, hogy minden munkát egymaga a ve­zetőség végezzen el. A szövetség te­vékenysége csak ott lesz jó és ott bér­nek el élénk szervezeti életet, eredmé­nyes szervezeti munkát, ahol a sza­badságharcos tagok is résztvesznek annak kidolgozásában, végrehajtásá­ban. Ezen túl pedig a vezetőség min­denkor beszámol elvégzett munkájáról s teret enged a tagságnak az alap szabályban lefektetett joga és köteles­sége érvényesítéséhez, bírálattal és javaslattal segíti a feladatok megoldá­sát. Taggyűléseken hozzanak határo­zatot például az uj tagok beszer­vezéséről. Indítsanak tagszervezési ver­senyt. Az orosházi területi szerveze­tünk például jól dolgozó aktívákkal tagszervezési tervét 150 százalékban teljesítette. További eredmények elérése érde­kében feltétlen fontos, hogy alapszer vezeteink szebbé és otthonosabbá te gyék székházaikat, hogy a szabad ságharcos tagok szívesen járjanak el és második otthonuknak tekintsék az alapszervezetet. Létesítsenek faliujsá got, amely visszatükrözi a szervezet ben folyó munkádat, eredményeket és a hiányosságokat- A faliújságban di cserjék meg és állítsák példaképül a tagság előtt a jól dolgozó elvtársakat és birálják meg azokat, akik kevésbbé járulnak hozzá a szervezet erősítésé hez. A szervezeti élet, a kiképzés és tagszervezési tervünk teljesítésében a tagságra vár az a feladat, hogy gaz­dag tapasztalatokkal és jó javaslatok kai segítsék elő a szövetség nagy­szerű feladatainak végrehajtását. Alap szervezeti vezetőink és tagjaink tegyék szövetségünket nagy családdá, amely pártunk útmutatása és tanítása alapján mélységes hazaszeretettel eltelve, bár­mely pillanatban kész megvédeni drá ga hazánkat, dolgozó népünket, ered­ményeinket, békénket. SZABÓ ESZTER MSZHSZ M. B. nevelési felelős Vándorzászló, oklevél a tandíjfizetésben legjobb DÍSZ-bizoitságnak A gyulai járási DlSZ-hizotlság a tagdíjfizetésben és a Szabad Ifjúság megrendelésére tett vállalást: »Vállaljuk, hogy december 21-re a tagdíjfizetésünk 100 százalékos lesz. Ennek érdekében az alapszervezeteken belül is megindítjuk a versenyt. A legjobb eredményt jglérő alapszervezetet vándorzászlóval és oklevéllel ju­talmazzuk, valamint a gazdasági felelőst könyvjutalomban része­sítjük. Harcolunk annak érdekében, hogy minden hónapban a ki­tűzőt! határidőre rendszeresen és pontosan elszámoljunk a tag­díjjal a megyebizottság felé. Vállaljuk, hogy december 21-re a Szabad Ifjúság példány­számát 300-ra emeljük. Ebben a munkában a legjobb eredményi elérő «lapszervezetet jutalomban részesítjük. Tniczáii György, a DISZ járási bizottság titkár

Next

/
Thumbnails
Contents