Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-16 / 269. szám
Yilág proletárjai egyesüljetek! tMamteífNáv A jugoszláv emberrablók bűnperének tárgyalása Gyorslista az első Békekölcsön szombati sorsolásáról 'A J AZ MDP BÉKÉSMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1952 NOVEMBER IS., VASÁRNAP Ára SO fillér VUL ÉVFOLYAM, 26». SZÁM Nagyobb gondot fordítsunk állatállományunk átteleltetésére Ötéves népgazdasági tervünk teljesítése komoly feladatokat állít megyénk állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai elé az ál lattenyészted tervünk teljesítésében. Bizto- t ’bárunk kell állatállományunk mind mennyiségi, mind jninőségi továbbfejlődését, biztosítani ezáltal egyrészt a mind fokozódó élelmi- saorszíikségletet, másrészt pétiig iparunk növekvő szükségletét is ellátni állati eredetű nyersanyagokkal : nyersbőrrel, gyapjúval, stb. .11 téren igen sok tennivalónk van. Adottságainknál fogva komoly szerepe, van megyénknek országunk ellátása szempontjából. Hogy ennek a feladatnak eleget tudunk termi, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a háború óba helyreállítottuk állatállományunkat, ötéves tervünk, első két évében itiájr a háború előtti színvonalra emeltük. Mezőhegyes ten a régi »kincstári« birtokon soha nem volt annyi szarvasmarha; mint amennyi most va®i, a kőszigeti gazdaság telki legelőjén ménesünk van, de termelőszövetkezeteink tagjai csaknem valamennyi tsz-ben gyönyörködhetnek szépszámú, közös állatállományban. Egyéni dolgozó parasztságunknak is soha nem fj- aetődott ki. úgy az állattartás, mint most, nem is tartott annyi áHaj tot, amennyi jelenleg van, Szinte minős a megyében olyan parasztosai ád, mely az elmúlt évben no vágott volna hízót saját, szükségletére. sőt sok helyen kettőt, hármat is. Üzemeink dolgozóinak, »* rém mezőgazdasági terme, ésset foglalkozóknak sem 100—120 fo intért ke 1 a zsírt most már megvenni, ti húst feketepiacon beszerezni, elegendő mennyiségben van üzleteinkben. Megyénk a kétéves állattenyésztési tervet ez év harmadik negyedévében, szarvasmarha- és sorté« vonalon, 100 százalékig teljesítette, kisebb lemaradásnak a j:uh és főleg a baromfivonalon van. Es a meny- nyiségi teljesítés mellett különösen az utóbbi időben sokat javult a minőség is, egyre több helyen alakítják ki állami gazdaságainkban, torme.őszövetkezeteinkben a tiszta törzsállományt és a sertéstenyésztésben a mangalica mellett nagyobb teret kapnak a gyorsabban szaporodó és kevesebb idő alatt nagyobb súlygyarapodást elérő hússertések is. Az állati termékek;, mint a hús-,, tej-, tojás-, gyapjútermelésünk is sokat, emelkedett. Betudható ez annak, hogy a s«,ov- jet zoobechnilcai eljárások, mint az egyedi takarmányozás, háromszori fejés a tehenészetben, a borjak mesterséges nevelése, a juhok kétszeri e'.letóse, a sertések expressz- hizlalása és sok más ríj módszer meghonosodott megyénk mezőgazdaságában is. * A feladat most, ami előttünk áll az, hogy állatállományunkat eaóvi aszályos, kedvezőtlen időjárás ellenére sikeresen átteteltessük, erőnlétét megtai-tsuk. Az elmúlt évben hasonló gondjaink nem voltak, bővebb volt termésünk, csak az a hiba, hogy állami gazdaságainknak és termelőszövetkezeteinknek is járásáé nem gondolt a holnapra, nem takarékoskodtak a takarmánnyal, jutott sok helyi még az alomba is. Ahol ez nem igy volt, ahol előrelátóbbak voltak, nem engedték meg a pazarlást, betartották a takarinánynormákat, ott könnyebb lesz most az állatok takarmány ozása. Hasonlóan, ahol a növénytermesztési határozatot betartottál:, az új agrotechnikai eljárások alkalmazásával minél több takarmánynövényt termeltek, gondkoskodtak annak az időbeni betakarításáról és jó tárolásáról, ott ia könnyebb« lesz az állatok átteleltetése. Emellett azonban igán fontos az, hogy állatainknak minél több ku- korieaazár, napraforgófej, lomb, különféle szalmák, répafejek és nyers répa-szelet, stb. basilózásával minél több téli takarmányt biztosítsunk, mesaezésaol és melasszal pácoljuk a feltárható szalmát és etessük azt fel. állatainkkal. Több termelőszövetkezetünkben, mint a ljamuti »Béke« tsz, aa endrődi »Rákóczi« tszcs, a hunyai »Uj élet« tszcs, a csárdaszállási »Győzelem« tszcs megértették a silózás jelentőségét, tervüket nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették. Az ör-» rnéuyzugi állami gazdaságban is 5 ezer mázsa nyers répaszeletet silóztak le különféle, hozzávaló szálastakarmányokkal. Példamutató munkát végzett otóren a szabadki-t gyesi, újkigy.ósi, kétegyházi föld- uiúvesszövetkeziet és a tanács is. melyek silózási tervüket 100 száza-' lókra teljesítették. . Az azonban, hogy megyéi átlagban a silózást 20.2 százalékra teljesítettük ezideig, 13. helyen vagyaink ezzel is a megyék között, azt mutatja, hogy nem tettünk meg otóren mindent, sok helyen ebben a' munkában állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és tanácsaink vezetőinél bűnös közönyösség tapasztalható, nem foglalkoznak a silózási terv. teljesítésével megfelelően. A vésztői állami gazdaság például ezideig még semmit nem silózott. Hasonlóan a szarvasi járás földműveeszövetke- zetei és a gyulavári gépállomás hozzá sem fogott ehhez. A gyulai »Béke« tszes-ben pedig 400 mázsa nj-ors répaszolet romlott meg a vezetőség hanyagságából, — ami bővebb kivizsgálásra szorul. Ugyanakkor. Vésztőn, ahol az állami gazdaság semmit nem silózott, a gépállomás T8 százalékra tudta teljesíteni a silózási tervét, vagy a békési járás 60 százalékon felül teljesítette ezideig, a sarkadi járás pedig igen lemaradt, pedig nekik sem rosszabb az adottságuk. Haszná.ják ki állami gazdaságaink, tszcs-ink, tanácsaink jobban az időt és a tehetőséget a silózás- ra, törődjenek többet ezzel a fontos munkával, tegyék rendbe a silógödröket, ellenőriztessék a szakembereken keresztül azt, hogy a silózási munka minőségileg ia jó legyen, minél apróbbra tépjék szét a növényt a silótöltőgéppel, elegendő földdel takarják be, hogy a levegő kiszoruljon, ne következzen be, ami volt az elmúlt évben, hogy a rossz betakarás miatt igen sok siló megromlott. Másik fontos munka állataink át- taleltetésénél, hogy nagyobb gondot fordítsunk azok elhelyezésére. Termel őszövetkezeteink egyiészéban, mint a kamuti «Béke» tsz-ben, a tótkomlósi «Viharsarok» tsz-ben, a füzesgyarmati «Vöröe Csillag«-bun, de számos kisebben is, mint a mezőkovácsházi «Uj Elet» tennelőeso- portban, már az ©lmult időben is (Folytatás a 2. oldalon.) A negyedik negyedév sikeres teljesítéséért harcolunk Elmondta: Végh János, a Pamutszövő „Vörös Fonal“ brigádjának művezetője A III. NEGYEDÉVBEN bizony az utolsók között volt a brigádunk. A 100 százalékot csak igen ritkán értük el. Eleinte különösebb figyelmet nem fordítottunk a lemaradásra, hiszen a III. negyedévben a legtöbb brigád teljesítménye 100 százalékon aluli volt. sA nagy meleg és a fonal nem kielégítő minősége miiattvan ez« — így nyugtattuk magunkat Amikor a negyedik negyedévben reánk váró feladatokat ismertettem brigádom tagjaival, alaposan megvitattuk, hogyan tudjuk munkánkat megjavítani, hogyan érhetünk el az utolsó negyedévben sokkal jobb eredményeket, ■mint a IIL negyedévben, Elmondottam a brigád tagjainak, milyen nagy 1 kára van az egész országnak abból, ha mi ilyen gyenge termelési eredményt érünk el. Ez az esztendő ötéves tervünk döntő esztendeje. És éppen ezért kell megkétszerezni erőnket, megérteni, hogy üzemünk mi mindent kapott már eddig is az ötéves tervtől.és mi mindent kap a jövőben. A sző- vődékben most szerelik a neojfe fényt, amely felbecsülhetetlen segítséget nyújt majd a szövőknek munkájuk végzésében. Hogyan várjunk mi a jövőben több ajándékot a tervtől, ha kötelességünket nem teljesítjük időben? FOKOZATOSAN hozzáláttunk a hibák kijavításához, a helytelen munkamódszerek megszüntetéséhez, mert ilyen bőve,n volt mind a mágam, mind pedig a szövők munkájában. Legelőször is a brigádértekezleteket tettük rendszeressé. A harmadik neb gyedévben csak akkor jöttünk össze, megbeszélésre, ha már nagyon sürgős javítanivaló volt a munkánkon és bizony meg is volt a látszatja. Elhatároztuk, hogy a negyedik negyedévben minden tíz napban tartunk megbeszélést, ahol majd minden szövő elmondja a munkájában észlelt hibákat, eredményeket Azóta ez így is van és az eredmény nem maradt el. Van olyan eset például, hogy egyik-másik szövőnél igen magas a szálszakadások száma, sokat kell emiatt fejteni és nyilván így a termelés is gyengül. Természetesen nekem azonnal meg kell nézni, mi okozza ezt és van úgy, hogy a gép a hibás, de megtörténik az is, hogy a szövőnő nem ügyel úgy, ahogyan kellene. Ott, ahol a gépek zakatolnak, én nem tudom úgy megmagyarázni, ha a szövőnő hibája miatt szakad a szál, a műszak befejeztével pedig höl én, hol á szövőnő siet haza lés emiek következménye, hogy nem magyarázom meg, mit javítson a munkájában. A brigádértekezleteken, amikor együtt vagyunk valamennyien, azután alaposan megbeszéljük az ilyen hibákat. SOK OLYAN munkamozdulatot szüntettek meg a szövők mostanában, ami eddig gátolta őket az eredmények elérésében. így például a gépek körüljárásában eddig semmi tervszerűség nem volt Elindult a szövő, és nem nézte meg, hogy előbb melyik gépnél kezdje az átvizsgálást. Ma már tervszerűen végzik ezt, úgy, ahogyan azt annak idején Vol- konszkája elvtársim tanította itt nálunk. A gépek indítását sem végezték tervszerűen, amin szintén javítottak. Ma már gondosan ügyel minden szövő, hogy azt a gépet, amely csupán azért állt meg, mert a vetélőről lefogyott a szál — azonnal elindítsa, fii magam is sokat javítottam munkamódszereimen, több szovjet szakkönyvet elolvastam, ami azt eredményezte, hogy könnyebbé vált a szövők munkája is. Most, mikor bejövök műszak előtt, első dolgom, hogy a gépeket alaposan átnézzem, megvizsgáljam a vető-, könyöktengely csapágyait, rugókat, a velélőket, szúdnyíl ásókat, szálfeszítőket, stb. Hiszen, ha a szálfeszítők például nincsenek jól beállítva, a szövőnek állandóan kötözgetni kell az áru szélén levő szálakat, mert szakadnak. Megvizsgálom a lánc- hengereket, a súlyokat és minden alkatrészét a gépnek, ha hiba van, azonnal kijavítom és ezzel a gépállásokat csökkentem. ,A megengedett gépállás üzeműnkben 3 százalék, de sikerült elérnünk azt, hogy 2 százalék vagy még ennél is kevesebb a tényleges gépállás. MA MÁR a brigád teljesítménye 105 százalék és ezt igyekszünk fokozatosan tovább emelni. Vállaltuk, hogy éves tervünket december 21-re befejezzük és emuk a vállalásnak becsülettel eleget is teszünk. Ahol jő munkát végeztek a csoportban, ott nem lesz hiba majd zárszámadáskor Nemsokára elkészítik tsaos-ink az egészévi mérleget. Sok szó esik most arról, mennyi is jut majd egy munkaegységre. Bizony, nem egy helyen az ellenség úton-útfélen mondogatja, nem sok tesz az idén a tszes-tagok kamrájában. Van ilyen hangulat a békési tsztekben is. Pedig ahol jól dolgoztak, ott nem tesz hiba. Nem marad üres a tsz-tagok kamrája, erszény®, ha egész éven át mindenki becsületesen dolgozott a jó terméseredj- ményórt. Minden szónál ékesebben bizonyítja ezt a békés-vizesfási «Uj Elet» tszcs példája. Az első, ami jó munkájukat bizonyítja az, hogy a beadást minden terményből memo&ak teljesítették, de némelyikből még túl is teljesítették. Híznak az ólban a beadásra szánt hízók is, még ebben az évban teljesítik a sertésbeadást. Gondosan nevelik a baromfiakat iß, abból is teljesít™ lesz rövidesen a még hátralévő 55 kiló. Teljesítették jól a beadást és jut a munkaegységekre is termény, Búzából pl. 1 kiló 25 deka. Amelyik családban ketten is dolgoztak, 4—500 munkaegységet szereztek, ott egész éven át nem kell vásárolni a kenyeret. Rizsből is, cukorból is szépen jut egy-&gy munkaegységre és úgy számolják, ha minden jói msg.y még kukoricát is tudnak osztani. Pénzre is számolnak. — Jól jön majd az a kis pénz — mondják az asszonyok, de aztán hozzáteszik azt is, — hiszen eddig sem volt sok okuk panaszra, ősz elején 14.000 forintot osztottak előzetes elszámoláskor, Eidemeß volt jól dolgozni. A jó eredmény mögött jó munka van. Még a tavasszal vetés előtt az egyik taggyűlésen maguk a tagok követelték, osszák fel a területet egyénekre. így aztán mindenki el kell, hogy végezze a maga területen a munkát. Kukoricából másfél hold, cukorrépából 400 szögöl, gyapotból 500, ricinusból, napraforgóból 2—300, rizsből 600 szögöl j ütött egy-egy tagra. Ezenkívül még másfél hold kender. Nem sok ez egy embernek. Dolgoztak még a nők is, mert nemcsak a tagok, a családtagok is megkapták a maguk területét. Ezért jutott csak ennyi egyre. Nem volt ott vita, hogy jöjjenek az asszonyok fc dolgozni. Elsőnek a párttitkár elvtárs felesége, Zselyák Sándorné' jelentkezett. De Petneháziné; az elnök feleség© sem maradt otthon. Ee a többi asszonyok jöttek utána. Képiró Mátyás legates felesége is a növénytermesztésben dolgozott, így aztán nem volt munkíferőbiány a csoportban. Ki-ki a maga területén becsületesen végezte a munkát Es nem is akárhogy. Versenyben voltak. Sokat tudnának mesélni arról, hogy mondogatták egymásnak esténként: holnap még a másik oldaladra fordulsz, mikor én már kint leszek a földön. No, majd meglátjuk — feleltek rá mások. És reggel bizony jókor keltety mégsem igen tudták megelőzni egymást. Nem volt gazos a termés, a rossz idők ellenére is elég jól fizetett. Jutott a beadásra, jutott a vetőmagra, a jószágoknak és jutott a munkaegységekre is. A csoport példája bizonyítja mindenki előtt Békésen, ahol jó munkát végeztek, ott nem lesz hiba a zárszámadásnál, nyugodtan néznek a ® tél elé a tagok.
