Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

í /Cilii pár^zcrvcxeteinb feladatai a termelés pártellenorzéiKében írta: Borbély Mihály, •> MDP ftékésiuegyei Bizottsága ipart és közlekedési osztályának vezetője------—----------------------------------------------------------------------------- ok képe 1 952 november lk, va-sinwp .ötevez tervünk döntő évé- íbfak határidőre való teljesítései ée flnUfeljesitébe, a múlt év december ft-i párt- és kodináayhaíóroatfc eted- totényamek további ürege»! irdítása, »»l-amint ptutezervezeteink előtt át­ló »agy feladatok különös élességgel :jNétik tel *z üzemi és vállalati párté JMBrveretek politikai és szervező, eté venőrző tevékenysége színvonaMniak fmelését. Párts*aer\Bí»teink telelőnek apárt lilőtt a termelés menetéért, az ál­lami tervek mnradáktf ai teljeeí- Ibáséért. Munkájukat tehát elsősor­ban aszerint /eltet értékelni, hogy ve 'Siető üzem, vállalat hogyan telje­éti termelési tervét. Üzemi párté BBervozetemk munkája csak ott le­het eredményes és tartós, ahol az alaperervezetek a párt politikai arankáját helyesen tudják összekap­csolni a termáéei tervek sikeres teljesítéséért, az öntudatos munka­fegyelem megteremtéséért folyó kanócai. 1 A termelés páiteltenőrrée© efcő- •arten és döntőm társadalmi été lenőrzés kell, hogy tegyen, ami megkövetelj valamennyi párttag részvételét és az üzem valamennyi dolgozójának a mozgósítását arra, bogy bírálataikkal, ja vasi rtsikkal aktívan hozzájáruljanak a terme­lés folyamatos biztosításához. Ezzel Ügyben fokozzuk s koiminnrisfok forradalmi él»rségét és fetelősség- éraetét is az üzemben folyó munká­ért. Ahhoz, hogy ezt elérjük, leg­döntőbb feladatunk a rendszeres és alapos, személyhez szóló politikai munka és bírálat, önbírátat széles­körű kiterjesztése az üzemen belül. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusán Malen­kov elvbirs ezzel kapcsolatban » faöwtkozőket mondotta: »Minél szélesebbea bontakozik ki az Snbiráiat és az alulról jjiv# bírálat, annyi tsljvaébben örvényesül majd népünk alkotó ereje és energiája, annál erősebben fejlődik tg erősö­dik majd a tömegekben zt az ér­zés, hogy ők az ország gazdái.« Ezíjn a téren megyénk üzemeiben is már mutatkoznak kazdeti ered­mények. Így pli. a Békéscsabai Kö­töttárugyárban Sípos Ilona etvtárs- pö, aki bírálva a vúliaLatveretőség mankóját, javasolta, hogy a neoz- utleta szövetet keményítsék ki, mert keményítve jobb a feldolgozás és nagyobb teljesítményt tudnak el­érni. A vállalat vezetősége alkaté- mazta az olvtáranő javaslatát és en­nek eredményeként az azoji a mun­kán dolgozók teljesítménye átlag 15—20 százalékkal emelkedett Ügyben a minőség is megjavult, ami viszont nagyban elősegítette • Kötöttárugyár jó tervtőljesitősét is. Annak, hogy a dolgozók, de első­sorban a párttagok ténylegesen élezzék te, hogy felelősek üzemük munkájáért ég Jussák saját munká­juk közvetlen, vagy közvetett ösz- szefüggóáét. ötéves tervünk megva­lósításával, hogy » tervek teljesí­tése teliét az országos érdek mellett Baját egyéni érdekük te, annak eő- feltételö az, hogy a pártesoportr vezetők rendszeresen foglalkozzanak • hozzájuk tartozó párttagokkal ée azon keresztül a műhely, üzemrész párunk ívű i dolgozóival ifi. A tö- Baegsaervezetek, DISZ-, MNDSZ- rzervezeten keresztül rendszsreeen foglalkozzanak a tervfeladatok ie- jnertetésével. Egyes pártérervszetednk kevés gondot fordítanak azonban még min­dig a páiteeoiportok fokozott akti­vizálására, arra, hogy minden egyes kommunistát bevonjanak az üzem, .üzemrész termelési és egyéb pro­blémáinak megvitatásába. Kévéé gondot fordítanak a bomegezerveee- tek, kü önö en a ssals; erezetek be­vonására, hogy ezen keresztül az üzem minden egyes dolgozója előtt Ismertté váljanak az üzem termelési és egyéb problémái. így pk, a Me­zőhegyes! Cukorgyárban a pártceo- portvezetők egyá talán nem tartják meg a rendszeres pártceoportérte- k©E eteket azzal »s indokoláseal. hogy & felmerült prebtemákaé «menetközben» beszélik meg, hiszen úgyis együtt vannak. Az ilyen «me­netközben»-! fogiakkozáe nyilvánva­lóan nem fogja fokozni a kommu­nisták felelőecégéraetéfc és bírálaté késaségüket sem. j A párttagság ée K pSrtoukívülli dolgozók között az egéeréiges bírá­lat és önbírálat kifej leeztéséliez fel­tétlenül szükséges, hogy a pártszer­vezeteik és pártfunkcionáriueok, de aa üzem összes vezetői járjanak elöl jó {»Idával. Ebben te, mint minden másban hatalmas erőforrás számunkra a Szovjetunió Kommu­nista. Pártjának XIX. kongresszusa, ahol Malenkov elvtárs a követke­zőket mondotta: »-.Valamennyi veretű fe különösen minden pártfunkchntárh« köteles megteremteni a kellő feltételeket, hogy minden becsületes szovjet «ro­her bátran és lélelem nélkül bírál­hassa ■ szervezetek és intéimények munkájában észlelt fogyatékosságo­kat» i Elég sűrűn találkozunk még olyan jelenségekkel, hogy egyes funkdo- náriuaamk verető helyre történt be­állítása után elfeledkeznek arról, ■hogy okát a párt ée dolgozó népünk bizalma állítatta arra a helyre és a tőkés rendszer uraihoz hasonlóan mindent viéHthrőh igyekezaiek meg­áldani. Elszakadnak a párttól, a tö­megektől ás hivatali bürokra­ták módjára próbálják a rájuk- btaott feladatokat végrehajtani. Csak ilyen körülmények között fordulhatott elő olyan eset, mint b Békéscsabai Téglagyárban, «hol R vállalatvezető, Nagy Lajos elvtáxe félredobva » párterervezet és a dol­gozók bírálatét, opportunista mód­ra, az üzembe befurakodott osztály- idegen elemek befolyása alá ke­rült -éa züllött, iszákos és erkölcs­telen magatartásával teljesen elvető ®fté" tt dolgozók bizalmát. Ennoi letftiv atom a következménye ez, hogy ftaem területén az ellenség szé.tóben-hosszában végezte roi boló munkáját. A sorozatos normn- éa bércsaláfiok, » lopások, amelyek felett a vállalat varetője &Bemet hunyt, többszázezer forinttal ká- roBitották meg népgazdaságunkat. A tömegektől való elszakadást, de egyben a pártszervezet ébertelem- ségét bizonyítja az a tény ifi, hogy például a Békéscsabai FortráoBoló üzemben Bíró Mátyás kevermesi kulúk, MEO-vezetű különböző mé­retű gyártási és bevizsgálási min­ták készítésével mintegy 880 da­rab »fejtet okozott A vállalatve­zető elvtárs pedig csak kívülről szerzett tudomást a dologról. Mindkét esetben, nyilvánvaló, hogyha a párt te gazdasági funkcionáriusaink együtt él­nek a tömegekkel, támaszkod­nak azok bírálataira, javasla­taira éa nem feledkeznek meg arról, hogy őket a párt és » dolgozó népünk bizalma he­lyezte oda, mindezek a súlyos hibák nem következtek volna be. De ugyanakkor felelősek a történ­tekért es üzem kommunistái ée beoeüiletee dolgozói te, hogy nem leplezték te időben, megtűrték so­rúik közt az otzlályelteneéget, amely minden eszközzel igyekezik aláásni ötéves tervünk és szociális te épitő- munkák «ikerét. Pártunk II. kongresszusé komoly fegyverrel ruházta fel üzemi párt- szervezeteinket, a v A falat vezetés, általában a termelés p&rtaübenőr- zésének határozatba hozatalával. Nyilvánvaló, ez a határozat még magasabbra emelte a pártszerve­zetek vezető, irányító saerepét, to­vább szilárdítja a pártnak a töme­gekkel való kapcsolatát és hozzájá­rul a vállalatok egész munkájának megjavításához. A pártszervezeteknek I hatá­rozat alapján joguk van meg­hallgatni a vállalat vezetősége jelentéseit, hogy a párt előtt felelősségre vonják a termelésben előálló hiányos­ságokért és Joguk van ahhoz, hogy Intézkedéseket Javasol­janak a felmerült hibák ki­javítása érdekében. Ezrei kapcsolatban két veszély«; irányzat kezd kialakulni megyénk egyes üzemeiben: Egyik veszély ott mutatkozik, amikor a pártszervezet igyekszik kivenni a vezetést a vúllállnti igaz­gató kezéből és különböző véllfl- Jatí kérdésekben konkréten intézke­dik. 8őt olyan te előfordul, mint pí\. az Orosházi Bamevälban, hogy a párttitkár készíti el a vállalati igaz­gató beszámolóját a termelési érte­kezletre. A nuísiJc veszély ott mutatkozik, amikor a párfeaarvezetem k egyálta­lán nem gyakorolják ellenőrzési jogukat, amely sokszor komoly hi­báknak válik a 'forrásává. így pl. a Békéscsabai Forgácsé ó üzem párt- vezetősége még egyáltalán nem ezá- moltetta 1» a vállalat vezetőségét pártvezetésig! ülésen a végzett mun­kájáról. A pártszervezeteknek nincs jo­guk ahhoz, bogy a vállalatnál in- tágfeedéreket foganatosítalak, n vál­lalat vezet őség magkcriilésóvel e ez­rei helyettesítsék az adminisztrá­ciót éa annak ererveít. Sztálin elv­társ azt tanítja: I; • jaidatígi «tervek vezetésének bolsevik módszere ei, hogy rend- ueretea segítjük ereket a szerve­ket, rendszeresen ertütjiik Okét és nem e szervek megkerülésével, ha­nem ezek »Ital vezetjük a gazdasa­got.« A terme és páríellonőr/ótóben még döntő szerepet játszik a kommunis­ták he'yBe elosztása üzemen, válla­laton belül. Abhoz, hogy a kommu­nisták harcos forradalmi munka- lendületükkel, a céltéteégeíiJgl eremben helytállásukkal maa-tikkol tudják ragadni a pártonkívü i dol­gozók tömegeit ifi, ahhoz alapvetően ob Bzükaégos, hogy minden, üzem­részben, műhelyben ott legyeitek a kommumisiák. A párfceoportok ki­épít*«), illetve átezor verése során textilüzemeink többségében ezt a feladatot megoldották. Súlyos le­maradó» van azonban még megyénk és iparunk egyik legfontosabb te­rületén, az építőiparban. Az oros­házi 65/2. Magasépítő Vállalatnál több olyan építkezés van, ahová pl. • több mint 100 párttag ból egy kom­munista sem jutott. Ezen a téren van egy olyan veszély is, hegy a kommunis­tákat igyekeznek a központok­ba irodákba tömöríteni és ezál­tal pontosan oda, ahol a ter­vek sorsa eldől, ahol a leg­nagyobb szükség volna a kommunisták helytállására, a fceüS politikai felvilágosító munkára, oda egy sem jut. Sürgősem rendet kell teremteni üze­mi pártszervezeteinknek ezen a té­ren is, hogy ne az események után kullogjunk, hanem irányitsukazokutj Végül, de nem utolsó sorban fon­tos helyet foglal el a termei és párté ellenőrzésében a dolgozó tömegeket aktivizáló, széleskörű munka verseny kibontakozása. *A szocialista mun­kaverseny a szocialista társadolom építését, ek kommunista módszeren — mondotta Sztálin elvtárs. ötéves tervünk döntő évének felemelt fel­adatait csakis a szocialista munka- wreennyol tudjuk megvalósítani. Ezért pártszervezeteink megfelelő irányításával a szakszervezetek jó politikai felvilágosító munkával dol­gozzanak azon, hogy minél több dolgozó kapcsolódjon be a szocia­lista munkaversenybe. Ahhoz, hogy ötéves tervünk dön­tő évének fe adatait megvalósíthas­suk, december 21-re, a világ dol­gozóinak nagy vezére, Sztá in elv- társ 73. czii etéanapjára tett válla­lásunkat sikeresen teljesíthessük, megyénk pártszervezeteinek foko­zottabban eme ni kell a pártvezetés színvonalát, elsősorban a termelés pártellenőrzésében. DISZ-ÉLET A kommunista DISZ-tagok áj életet vittek a békésszentandrási DISZ-szervezetbe J£gy neniájt éetébaa a fiatalok képviselik a jövő reménysé­gét. A mi fiataljainkra, az ifjú harcosokra most, a ezocáa izmus épí­tésében nagy és hatalmas feladat hárul, mindjobban felismerik ezt a feladatot a békésszentandrási fiata­lok íh. Az egységes falusi pórtve- ze-tőség gondoskodá-a, útmutatása következtében szervezeti életükben, a fiatalok egyéni magatartásában egyre jobbon meglátszik munkája. A párt nemcsak fiatal párttago­kat adott őt a D ISZ-s /ervezetnek, hanem Szűcsi József párt- titkár elvtárs gondot fordít arra is, hogy a DISZ vezetőségi ülésre is elmenjen egy pártvezetőségi tag ég közvetlen segítséget adjon a DISZ- vezetőknek. FI. Kozák Boréba elv- társnő, az egységes falusi vezető­ség tagja és Kiss Mária elvtársim, a községi alapé zervezet vezetőségi tagja rendszeresen segíti « DISZ munkáját. líégöbben nem iútták a fkta- * lók küllőén az ifi-napok je­lentőségét sem. Az ifi-napokon a fiatalok eayréere fegyelmezetlen, beszélgető, suttogó csoportokká ala­kult, így a szervezet munkájának értékelését nem tudták kellőkép­pen megvalósítani. A párt kommu­nista DISZ-tagokat adott át a szer­vezetnek, akik lendületet vittek a DISZ é letébe. A kommunista DISZ- tagok megbírálták a fiataloknak ezt a helytelen magatartását ée elmon­dották, hogy egy-egy ifi-napon meg kell beszélni, milyen eredményeket értek el a feladatok végrehajtása te­rén és mik voltak a hibák a ve­zetésben, a munka magszer verésé­ben és végrehajtásában. Arról is be­széltek, csak akkor tud a szerverét' a jövőben jobb munkát végezni, ha helyesen meghatározza a eoron- lévő feladatot; ehhez pedig az kell, hogy minden fiatal részt vegyen a srerveziet munkájában. JJangya Júlia elvtársnő, DISZ- tng elmondotta bíróLatábon, nem látja lielyeemk azt, hogy a vezetőség majdnem csak egyedül birkózik a fe.adatokkal. Úgy keli a DlSZ-vezetőségnek is do gozni, ínint * pártszervezet vezetőinek. El­sősorban megosztani a munkáit, egy­más között éa a fejlettebb DISZ- t-igokat is bízzák meg feladatok­kal. Ezt a tanácsot megfogadta a vezetőség és ezóta mindjobban sza­porodik ez aktív tagok száma és a fiatalok rendszeresen kiveszik ré­szüket a népnevelő éa egyéb társa­dalmi munkából. A kommunista DISZ-tagok ve­zetőivé, tanácsadóikká váltak » pártonkívüü DISZ-tagoknak, a bí­rálat nyomán a nem párttag DISZ- tagok is mindjobban felismerik, I hegy a bírálat erősíti a, szerve- retet. Ők is először bizonytalanul, de most már egy re bátrabban kez­dik bírálni egymás munkáját, ma­gatartását, da magát a vezetést is. Például az október 29-i ifi-nap aj­kaiméval két vezetőségi tag, Fa­zekas Hona és Szenezi Rozália kés­ve érkeztek az ifi-napra s emiatt később tudták megkezdeni, mint ahogy az már előzőleg tervbe volt réve. Ezért Csonki Mihály felszó­lalt és elmondotta; a vezetőségtől a tagság példamutatást vár még az ifi-napon való megjelenésben ifi, JJiszkai István ugyancsak pár- tonkívüli DISZ-tag, a neve­lés módszerét már úgy is alkal­mazza, hogy szervezeten kívüli fia­talokat vesz maga mellé, elviszi őket magával népnevelő- és egyéb társadalmi munkákra. Ezrei a mód­szerrel nevelt© DISZ-taggá Vár­nagy Lajost és rajta kívül más fia­talokat is. Tehát ebből is megállapíthat» ahol a pártvBzetőrég foglalkozik » fiatalokkal, neveli, tanítja őket ée a kommunista DISZ-tagok új éle­tet visznek a szerveret éiletóbe; megjavul a munka, harcosabbá, ba- tározottabbá válnak a fiatalok. En­nek eredménye az is Békósszenté aadráfion, hogy a szőnysggyárfóíi, — noha mindössze» kőt liete ala­kult meg a DISZ-szervezet, — már versenytáb! a hirdeti, hogy a fiata­lok közül id milyen eredményt ér b! a termelésben. Ma már faliújsá­gon keresztül is foglalkoznak a dol­gozók az üzem belső életével, H az egységes falusi pártve- zet&ég, a községi tdapszerve- zat és a kommunista DISZ-tagok a jövőben még több segítséget nyuj- fonák a DISZ-szervezetnek, az ed­dig elért eredményeket tovább tud­ják fokozni a fiatalok, még job­ban megjavul a DISZ-erervezei élete, még harcosabbá válnak a bé- késeaemtaadráá fiatalok, SZULA IMRE. A vezércikk folytatása házi brigádok építették az istálló­kat, a férőhelyeket. Kormányzatunk ezeket az építkezéseket kö osönökkel segítette és segíti a jövőben is az újonnan alakult termelőszövet­kezeti csoportokat. De ne az erre való számítás legyen az első ter­me.őszövetkezetoinknél, hanem lehe­tőleg a sajáit erejükből házilag old­ják meg ereket, ami lényegesen ol­csóbb is és minden terme!, őszöveté keaetben van olyan hozzáértő fog, aki a munkákat tudja irányítani, a segítséget megadják hozzá tanfe csaink építési csoportjai. A mtsaő- barényi «Dózsa» tszcs-ben 500 férő­helyes juhhodályt építettek így meg, aminek az épitéeélren az újonnan belépő idősebb dolgozó parasztok s asszonyok is részt vettek. Egy kell: az akarat termelőszövetkezete­ink tagságának részéről, mellyel le lehet győzni az esetleges akadályo­kat, nehézségeket ifi. Nem úgy, mint a könréadányi «Zalka Máté» tsz-ben, mely a 100 férőhelyéé is­tálló felépítését a kisipari termelő­szövetkezetnek adta ki, holott a sa­ját erejükből is meg tudták volna oldani. De még rosszabb munkát végzett ebben a sarkadi «Lenin» tsz, mely az építkezésre 38.000 fo­rint munkaegysége, őleget vett fel, 70,000 forintot pedig faanyagra, nem készült el azonban az ép ulti sem, de jórésae «eltűnt» a faauvatr- nak is. Állatállományunk téli áttokáuv tése megoldható feladat. Elsősorban az kell hozzá, hogy pártbizottsága­ink, pártszervezeteink, megyénk kommunistái kezeljék ezt a kérdést másképpen, erezzenek felelősséget jobban e téren is munkájukért« Hisz ez is fontos része, egyik alap­ja előrehaladásunknak, mezőgazda­ságunk, a nagyüzemi gazdálkodás megerősödésének, megszilárdulásá­nak. Ellenőrizzék e tekintetben job­ban az állami gazdaságok, tszcs-k, tanácsaink vezetőinek munkáját, ad­janak a hiányosságok kijavítására javaslatokat, de ugyanakkor ne en­gedjék meg a lazaságot, a felelőt­lenséget, vonják felelősségre, lep­lezzék le ebben is a tudatosan kár­tevőket. Kapcsolódjanak be ebbe a munkába sokkal jobban az eddi­ginél elsőse í rén DlSZ-srervozete- ink, széésítsék tovább a juhép tisz­tái mozgalmat és tegyen többet az eddigiekről a MEDOSZ és az MNDSZ is. Csak a ko lektív mun­ka, a nagyobb fe elŐ6eé>órret ered­ményezheti, hogy á latállományun­kat sikeresen átteéltethessük, hogy á latíenyésztóai ter vünket sikeresen teljesíthessük. Farkas Sándor*

Next

/
Thumbnails
Contents