Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-13 / 266. szám
VikatsM&k Hipt 1®52 november 13., csüiórLgk A „Harag napja” e!€$£&dl«^§«a. Drámairodalmunk egyik legsikerültebb alkotását, Sándor Kálmán »Ha rag napja« cimli müvét vitte szi-i- padra a Szigligeti Színház. A darab minden mozzanatában magasan lobog a kommunisták forró hazaszeretete, bátorsága, harcos elszántsága. Izzó hazafiságot sugároz minden jelenet és mély gyülöietei a hazaáruló sisere- hadak, a mágnás«’«» a földbirtokosok, ít gerinctelen szociáldemokraták ellen. A »Harag tiapj^z 3 órás előadásában hatalmas erővel egy egész történelmi korszak elevenedik fel. Egy olyan korszak, amely nagyon közel áil dolgozó népünk szivéhez, hiszen most ciö nemzedékünk idősebb tagjai átélték, végigharcolták » dicső emlékű l >19-es forradalmat. De közel áll felnőtt és felnövő ifjúságunkhoz Is, mert mai szép életünk, még boldogabb jövőnk kiinduló pontját látják az első tanácsköztársaság megteremtésében, azt az időt látják benne, amelyben megszületett országunkat, népünket, a felvirágoztatás, a jólét felé vezető nagy pártunk. A Szigligeti Színház kitűnő elő. adása, a színészek alapos felkészülése szinte maradéktalanul betöill azt a hivatást, amiért a darab megiródotl. Azt, hogy utat mutasson, Igaz hazaíl- ságra, bátor helytállásra, a külső és belső ellenség izzó gyűlöletére neveljen. A színészi alakítások csaknem mindegyike elérte ezt a célt. Az elvtársi, az emberek Iránti mély szeretet, ragaszkodás és segiteniakarás sugárzott Szűcs Iván alakításában, mellyel a kemény és harcos Sós Ferencet megelevenítette. Élőén, tűzzel, tettre- készséggel és hatalmas munkabírással tele alaknak mutatta be Sós Ferencet, Olyannak, aki előtt egy lebegett: a forradalom győzelme, amit mindenáron ki kell vívni azon a poszton is, melyre őt a forradalom állította. Éles harcot vivott a körülötte sziszegő áruló kígyók; a jobboldali szociálde. mokrata Viznlcz Gyula és gazdái ellen. A győzelem kivívásának tüze égett minden mozdulatában* Akkor is, amikor anyja megingott egykori megalázója, Máriáss Károly leiesége könyörgésére, hogy kegyelmezzenek meg az ellenforradalmat sziió, polgármesteri székbe vágyó, volt törvényszéki bitónak, Máriáss Endrének. Sós Fe. fene tudta, hogy az ö és Márláss Endre apja egy, de mégis rákiáltott anyjá a: »A Máriássék tyúkszeme fáj magának? Hát nem tudja, hogy millió ember életéről van most sző.« Sós Juliskát, Ső3 Ferenc édesanyját Keresztesi Mária elevenítette meg. Alakítása még nem egészen kiforrott, S<>k szenvedélyességgel, msgkapöan mutatja be bátor fia iránti szeretetét, különösen a III. felvonásban, mikor szembekerül fia ellenségeivel. A Má- riássinéval való beszélgetése azonban lapos, a nézőben az az érzés támad, hogy amaz győzőit. Holott a sok szenvedés, nélkülözés és megaláztatás sok nyomot hagyott szivében és gyű. löli Máriáss! a 30 évvel azelőtt tör- tentekért. Indokolatlan tehát, hogy' megtörjön és szánalmat keltsen ön> maga iránt Márlássné előtt. Végig jó alakítás volt Sághi Istvánná, a vasöntő Szedíacsek szerepében. Megkapóan mutatta be ennek a kevéshbé képzett, kedves alaknak nag'y ügyszeretetét, harcolni akarását. A rendezőnek fel kell figyelnie Ha- nák Győző figurájára; Hariák ugyanis nem egy nevetséges alak, akinek az a feladata, hogy derűt keltsen, mikor a színpadra lép. 0 az akkori társadalomnak egy tönkretett alakja, akinek csak egy nadrágja van, aki légnyomást kapott s akin a tőkésosztály egyik előcsahosa vérgözös fejjel vir- tusságát fitogtatja Boros járosnak. Hanák szerepében tehát izzó gyűlöletet keli keltenie az eilen a társadalom ellen, mely öt tönkretette, melynek megdöntésére harcba indul a pírt ve-‘ zetésével a munkásosztály. Bor József eleven és ezen a pályán sokat ígérő volt ifj- Hanák Győző szerepében. Hanák Győző húgát, Magdát Lukács Éva keltette életre több- kevesebb sikerrel. Kissé merev mozgásán látszott, hogy nem Ismeri eléggé ennek a fiatalasszonynak küzdelmes életét és lia-'cOs elszántságát. Végig egyenletes és megkapó voit Borra.V Lajos alakítása Gulyás szerepébenMáriáss Károlyt Bende I-ászió általában olyannak mutatta be, aki a »nem politizálás« álarca mögé bújva, híven szolgálta a romlott társadalmi rendszert. Kemény Erzsi sikeresen gyülőltette meg a szegényes házba fiáért könyörögni menő Máriássnéí, Hatásos volt többek között azzal a mozdulatával, ahogy belépett és ahogy a felkínált széket nézte és leült rája, mint ahogy a népet gyűlölő, finomkodó dámák tették. Győrffi György teljes súllyal, aprő részletekig mutatta be, milyen sok kegyetlenség lakozik, a tőkésosztály nevelte törvényszéki bíróban, akit szórakoztat az elfogattak kínzása, ordító á ;a s kéjelegve lö a karmai közé került szerencsétlen iába! elé, hogy táncra kényszerítse. Szinte egyetlen szava és mozdulata sem volt, amely izzó haragot, gyűlöletet ne ébresztett volna az elieniorradalmárok elöcsa- hosa, Máriáss Endre iránt. Kitűnő alakítás volt Erdőd! Kálmáné, a jobboldali szociáldemokrata Viznlcz Gyula szerepében. El lehel mondani, hogy minden olyan csuszft- mászó, számitó és áruló jellemvonást kidomborított, az általa ábrázolt figurából, ami egy mindenre kapható, hazáját zsiros konc reményében bárkinek áruba bocsátani tudó, de mégis gyáva jobboldali szociáldemokratát jellemez. Bartos Gézát, az cllenlorradafmárok és jobboldali szociáldemokraták Összekötőjét, Perénvi László elevenítette meg sikerrel olyan gyávának és olyan bábnak, aki semmit sem végez meggyőződésből, csupán parancsra, hogy részese legyen a visszaszerezni remélt hatalom egy morzsájának. Hasonló sikerrel mutatta be Juhász János az üzérkedő, az ellenforradalmat még zsírosabb üzletekért szolgáló Varjagos Antal malomtulajdonost, aki annyira gyáva volt, hogy az elfogott Sós Ferencet csak akkor merte véresre verni, miután azt megkötözték. A többi szereplő Is nagy igyekezettel járult hozzá a darab sikeréhez. Élő, eleven alakokként kapcsolódtak be a cselekményekbe, ismerve és szeretve azt a rövid feladatot, annak jelentőségét, amit meg kellett oldaniuk. Mindez és általában az előadás sikere a jó rendezés érdeme is, ami persze nem teljesen hibamentes. Vannak olyan apróságnak tűnő dolgok is, amit Crdcine3 kijavítani. Például nagyobbnak, lehetőleg kékszárnyúnak kellene lennie annak az ajtónak, amelyen 3 bányászok berohannak és ahol újabb győzelmek leié indulnak Sós Ferenc szavai szerint addig, míg ösz- szetalálkoznak Szovjeloroszország Vörös Hadseregével. A kulisszák mögöt.i ha<cizajon is akad javítanivaló. Túlságosan mesterkélten hangzik általában olyankor, mikor valamelyik szereplő éppen hivatkozik az ágyú, vagy a puslakövésre. A külső feszültséggel is érzékeltetni kellene: kemény, hősies harc folyik a prcieíárforradalom győzelméért. Nagy hiba, hogy a színház közönségszervezője, a városi tanács és nein utolsó sorban a városi pártbizottság: nem ismerteti kellően ennek a daliaknak a nagyszerűségét s nem mozgósít árra, togy in kiél többen merítsenek a darab által adott iiazafiságból, az ellenség gjiiiő’etéböl és ezek mellett megismerjék a 1»-es forradalom harcosainak hősiességét. Magyar íilm zeneirodalmunk büszkeségéről, Erkelről Felhívás» Békés megye dolgozóihoz! Felhívjuk Békés megye dolgozóit, hogy a vas- és fémbcgyüjtési hét idején, mely november 10—23-ig tart, gyűjtsenek össze minden vas- és fémhulladékot, a használhatatlan mezőgazdasági gépeket és eszközöket adják át a földmű vessző vetkezeieknek és MÉH Vállalat gyüjiőtelepeinek. A vas- és fémbegyüjtési tervünk teljesítésének elősegítése, melyhez nagy- jelentőségű népgazdasági érdek fűződik, minden dolgozónak hazafias kötelessége, éppen úgy, mint minden más gazdasági terv teljesítése. Minden kg vas és fém értékes nyersanyag népgazdaságunk iparának, melyből uj árut állít elő, hogy minél bősér gesebb áruellátásban részesítsük a falu lr-s a \áios dolgozóit. Készüljenek fel a vasárnapi fémbegy üjtésre. Gyüjtsd a hulladékot! Ötéves tervünket, a béke védelmét segited \ele. Megyei Tanács, Mészöv. november 10—20-ig Itsidió November 14., péntek Kossuth Rádió 5.30 A Rádió asszony rovata. 6.00 Falurádió. Mezőgazdasági híradó. 11.30 Találkozás. Elbeszélés. 11.45 Filmzene- 12.30 A Pénzügyőrzenekar játszik. 13.00 Vidám .népi muzsika. 13,30 Zenekari muzsika. 14.16 A Rádió kisegyüttese játszik. 14.45 Hanglemez. 15.00 Uttörő-hiradó. 13.30 Dalok a békéről. 15.50 Operett- és filmdalok. 16.20 A Gyermekrádíó műsora. 16.30 Uttörő-sporthiradó-. 16.45 Orosz nyelvlecke haladóknak 17.15 Népdalok. 17,35 A Magyar Néphadsereg ének- és zenekara. 17.55 Előadás. 18.10 Borodin művészete. Előadás. 20.10 Tánczene. 20.45 A tölgylfabot. Elbeszélés. 21.00 Rádió szimfónikus zenekara játszik. 22.25 Operarészletek.123.25 A Rádió népi zenekara játszik. Petőfi Rádió 7.00 Kerjngök. 7.35 Zenekari muzsika. 8.15 Vidéki népi zenekarok hangversenye. 0.20 A Gyermekrádíó műsora. 10.10 Hanglemezek. 10.30 Óvodások műsora. 10.50 A Gyermekrádió műsora, 11.00 Barcs Gabriella énekel, Blaha Márta zongorázik. 13.00 A Rádió népi zenekara játszik. 15.50 Fiatal házasok. Elbeszélés. 16.20 Filmzene. 17.00 Szív küldi... 17.40 Előadás. 17.55 Rachmaninov: d-moli trio. 18,45 Kórushangverseny. 19.05 Egy falu — egy nóta. 19.35 Jó munkáért szép muzsikát.' 20.00 A Rádió népi zenekara játszik. 22.00 Tánc- zeneMOZI TERV FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. November 12—14-ig: »Az én hazám.« SZABADSÁG FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. November 13—16-ig: »Erkel«. BRIGÁD FILMSZÍNHÁZ, Békéscsaba. November 13—16-ig: »Egy életen át.« BÉKE FILMSZÍNHÁZ, Orosháza. November 13—18-ig: »Lányok beleszóL nak...« PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, Gyula. November 13—19-ig: »SemmelwMsa A békéscsabai városi Béke Kupa H>rsokí*a 1952 november 15-én; Pamutszövő—Vial (| Lokomotiv-pálya szombaton 2 órakor, v.: Varga Gyula. Tatarozó-V. Meteor Kórház-utcai pálya szombaton 2 órakor, v.: Varga János. Szikra—Kötöttárugyár , Agyagipar- pálya szombaton 2 órakor, v.: Baji Lajos. Kinizsi —Lokomotív I Jokomo tiv-páiy a vasárnap fél 1 órakor, v.: Varga K, János. A Tatarozó—V. Meteor5 rangadó lesz. Egy kiváló játékvezető hangszórón oktatja majd a közönséget esetleges reklamációknál. A békéscsabai, várod »Béke Kupac táblázata 1952 november 9-én: 1. V. Meteor SK 8 8 - - 31: 6 16 2. Tatarozó 7 6 1 - 2«: 4 13 3. Vasas 8 6 - 2 30:12 12 4. Kinizsi 8512 17:16 11 5. Lokomotív 0114 17:17 9 6. Kötöltárugy ál- 9 4 - 5 22:23 8 7. Postás 9 3 2 4 5:17 8 8. Ruhagyár 9 3 15 14:21 7 9. Pamutszövő 8 2 2 4 5:15 6 10. Szikra 9 117 6:35 3 11. Traktor visszalépett. Edzőt «Mif olya in 1932 novembre 16-án délelőtt 9 órakor a városi tanácsházán, a VTSB helyiségében, I. emelet, 37-es számú szobában tartja meg az újonnan jelentkezők edzőképző tanfolyamát. Kérjük a sport társakat, hogy mindazok, akik jelentkeztek, okvetlen jelenjenek meg ezen az értekezleten, melynek tárgya a tanfolyam további munkatervének megbeszélése. jelenet az »Erke!« című fűmből. A Horthy-rendszcr kultúrpolitikája folytán, nemzeti kultúránk 6ok olyan kincse maráUt ismeretlen, vagy alig ismert előttünk, amelyek, ha igazi értékükben válnak tulajdonunkká, uj erőforrást, szellemi, lelki gazdagodást jelentenek a szocialista alkotó munkában. Ilyen forrás számunkra Erkel művészete is. Erkel Ferenc, nagy zeneszerzőnk életének, müveinek megismerése ujabb lépés előre kultunforradalmunk utján, hozzájárulás műveltségünk szélesedéséhez, hazafiságunk erősödéséhez. Ezt a hivatást teljesiti filmművészetünk uj terméke: az »Erkel« című film is. Erkel neve nem teljesen ismeretlen népünk előtt. A »Himnusz« zenekölíője- ként ismerték legtöbben, sokan azt is tudták róla,, hogy ö szerezte a »Hunyadi László« és a »Bánk bán« cimü operákat. De mit tudott a dolgozók széles tömege Erkel müveinek a magyar szabadságharcban és annak leverése után, az elnyomatás éveiben betöltött forradalmi szerepéről? Mit tudott Erkel életéről, önkény elleni gyűlöletéről, a szabadságért harcoló néppel való kapcsolatáról? Most az »Erkel;: cimü film mot.gajr más, ni agá vakaga dó képei az igazi Erkelt állítják elérik, életének ábrázolását' egybefüzve a müveit életrehivó társadalom bemutatásával. Az a szenvedélyes hazaszeretet füti át a filmet, ami Erkel müveiben ég. A zeneköltő operái: a »Báthory Mária«, a »Hunyadi László«, a »Bánk bán« és a »Dózsa György« mind a nép ügyéért, az elnyomás ellen szólítanak harcba. Ezeknek a piaimüveknek az Operaház énekesei — zene- és balettkara által megjelenített részletei a cselekmény szerves részeként illeszkednek az Erkel életmozzanatait elénktáró jelenetekbe. Az »Erkel« cimü film azt igazolja, hogy csak a nép érzéseiből, törekvéseijből merített művészet tarthat számot a nép szeretetére, megbecsülésére s válhat szivében maradandóvá. Az »Erkel« hire eljutott már az ország- minden zugába, és külföldre is. Az ezévi nemzetközi ü'.mversenyen nagy kitüntetés érte. Zenésfilm-dijat nyert. Alkotói, szereplői jól ismertek: Keleti Márton, a film Kossuth-dijas rendezője, Pécsi Sándor Kossuth-dijas színművészünk, Erkel szerepének alakítója, a többi szerepekben Gábor Miklóst, Szörényi . Éva Kossuth-dijast, Üray Tivadart, Darvas Ivánt látjuk Az oper^részletek .szereplői: Gyurko- vics Mária és Osváth Júlia Kossuth-dijas érdemes művészek, Székely 'Míhdly 'Kös- suth-dijas kiváló rniivípz\a A jfrnos és Rosier Endre érdemes-művészek. (Békéscsaba,. Szabadság Filmszínház november 13->-16-;g.) Leveles kőrőt, Ulket, napraforgót vesz minden mennyiségben a Ke- _____________nyérgyár. _____________ S zigligeti Színház heti műsora November 13-án, csütörtökön este fél S: »A harag napja.« »C« Moliere-bérlet, Az Állami Szigligeti Színház vendégjátéka. November 13-án, csütörtökön e:-te fél 8; »Zenekari hangverseny.« (Elek). Apróhirdetések A MÁV nagyfütőhúz szakmunkásokat felvesz; hat géplakatost, két villanyszerelőt, egy kazánkovácsot, egy esztergályost, egy villanyhegesztőt. Jelentkezés reggel 7 órától 12-ig a fütőház-fönök- ségnél. 25 darab uj melegágy-ráma eladó. Gyula, Hódi-u. 8. Ács szakmunkásokat veszünk fel; egy darab bitumen főzőüstöt, zárt üstházzal veszünk: Sertéstenyésztő és Hizlalda Vállalat, Békéscsaba, X. 1921. A Baromfifeldolgozó Vállalat felhív ja Békéscsaba lakosságát, hogy Tehát, aki libát vág, az a máját drágán értékesítheti. Kérjük a máj gondos kezelését, mert az elsőrendű máj ára 60 forint, a másodrendűé S0 forint, a harmadrendűé 40 forint kilogrammonként. A májat naponta veszik át a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, Békéscsaba, Orosházi ut 16 szám alatt. He !£DD TAKARÉKBETÉTBE... Előnyös kényelmes biztonságos VIHARSAROK NÉPE ai MDP Békésmegyei Pártbizottságának lapja. : Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Nagy Antal. Szerkesztősig ős kiadóhivatal: Békéscsaba, Sztálin-ut 7. I. emelet; Telefon: szerk.: 22-85, kiadóhiv.; 21-76. Békési" Nyomda, Békéscsaba. - Felelős nyomdavezető: Botyánszky Pál. ELSŐ BÉKEKÖLCSÖN III. sorsolása, Debrecenben, az Arany Bika-szálló nagytermében. November 13-án d. u. fél 3 órakor ünnepélyes megnyitó és sorsolás, szabad belépés. November 14-én d. u. fél S órától sorsolás, szabad belépés. November 15-én d. u. 3 órától sorsolás, szabad belépés. November 16-án d. e. 9 órától sorsolás, szabad belépés.