Viharsarok népe, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

4 1952 november 13., csütörtök ViU&wmlc Hépe PARTÉLET _______# , Eir®s®d®tt a bucsai púirtesGirVi2zet Népi demokráciák életéből Lakásépítkezés Csehszlovákiában Október 27-én taggyűlésre ül-, tek össze Bucsa községi párt­szervezeteinek kommunistái. Ezen a taggyűlésen a soronlévő munkák végzése és a párthoz való tartozás szerepelt napi­rendi pontként a taggyűlésen. A titkár elvtárs beszámolójá- i an foglalkozott pártunk Szer­vezeti Szabályzatával, azzal, hogy ki lehet a párt tagja. A töb­bi között mondotta, hogy a párt­tagnak magáévá kell tenni a párt célkitűzését, pártmunkát kell, hogy végezzen valamely uiapszervezetlien, alá kell, hogy vesse magát a pártfegyelem­nek és rendszeresen fizetnie kell a tagdíjat. Hangsúlyozta, hogy Búcsún sincs minden rendben a tagdíjfizetés terén. Az elvtársak felismerték a titkári beszámolóból, hogy. a párttól való elszakadáshoz az első lépést a párttagsági díj rendszertele,n fizetése jelenti. Aki nem fizeti rendszeresen a tagdíjat, az pártmunkát sem vé­gez, mindenképpen igyekszik azt elodázni, később pedig tel­jesen háttérbe vonul. Előbb csendes szemlélőjévé válik az eseményeknek, vagy az ellen­ség hangjának felülve a párt- és kormányba tároza tokkal szem­behelyezkedve segíti az ellen­ség munkáját. Az ilyen pártta­gok azt hiszik, a tagsági könyv mentességei biztosit nekik ar­ra, hogy a törvényt megszeg­hessék. A bucsai elvtársak igyekez­nek a nevelés módszerét alkal- .n ázni ezen a téren is. Igyekez­nek meggyőzni a nemfizető­ket, hogy tagsági díjukat áz év végéig rendezzék, hogy új tag­sági könyvet kapjanak, Pl. Fo* bél János és Sándor István elvtársak, meg még rajtuk kí­vül többen el voltak maradva 8— 4 hónapi tagdíjjal és el-el- maradoztak a taggyűlésekről, pártnapokról De most már, hogy elbeszélgettek velük a párttagsággal járó feladatokról, a tagdíjfizetés jelentőségéről és arról, hogy az új párttagsági könyvet csak azok kaphatják meg, akik érvényes párttagsági könyvvel rendelkeznek, azt is elmondva, bőgj’ háromlió- napi tagdíj elmaradása magá­val hozhatja a párttagság el­vesztését, ezek az elvtársak ki­fizették elmaradt tagdíjukat és azóta taggyűléseken, pártnapo­kon és egyéb pártösszejövelele- leken is rendszeresen részt vesznek. Vannak notórius nemiizelők, akik félrevezetik a pártot. Ezek­nek nincs helye közöttünk — mondotta határozatba a tag­gyűlés. Csurka Lajosnét, özv. Gyurik Jánosnét, Kiss Imrét, Kecse Gábort, meg a többieket, akik több mint 2 éve nem fi­zettek tagdíjat, habár a párl- csopor tveze tők rendszeresen felkeresték őket, — kizárták a pártból. Ilyen alkalomkor arra hivatkoztak, hogy elvesztették tagsági könyvecskéjüket. Most. az összeírás alkalmával azon­ban előkerültek az u. n. «elve­szett» tagkönyvek, de a tagdí jat nem voltak hajlandók kifi­zetni. Senkinek nincs joga becsap­ni, félrevezetni a pártot, Ez összeegyeztethetetlen a párt­tagsággal. A Szovjetunió Kom­munista Pártjának XIX. kon­gresszusán elfogadott új Szer­vezeti Szabályzat is ezt mond­ja ki. Tehát alak letagadták a párthoz való tartozásukat az­zal, bőgj' azt hazudták, hogy elvesztettek tagsági könyvecs­kéjüket, becsapták, félrevezet­ték a pártot, az ilyeneknek va­lóban nincs helyük a dolgozó nép harcos élcsapatában. A bu­csai elvtársak ezért zártáit ki soraikból a pártol becsapni akarókat. Vájjon mi keresni valója van az olyan dolgozónak a pártban, aki nem fizeti a tag­sági díjat, nem harcol a párt­ós kormányhatározatok meg- megvalúsításáért, ahogy azt Kiss Imre volt párttag maga­tartása is igazolja. Kiss Imre még a szomszédjában tartott kisgyűlésekre sem ment el, pe­dig neki, mint párttagnak, kö­telessége lelt völna^ a pártonkí- vülieket harcba hívni a soron- lévő feladatok végrehajtására. A bucsai konnnunislák fél­reáll ítoüák a fejlődést gátló, az előrehaladást akadályozó párttagokat, akik gyengítették a község pártéletét. Ezáltal erő­sebb, egységesebb lett a párt- szervezet. sokkal könnyebben tudják legyőzni az akadályo­kat, mert kizárták soraikból azokat, akik a párttagság aka­rategységét, fegyelmét igyekezz tek megbontani. Szül;» Imre. A tagdíjfizetés a párthoz való hűségünket, ragaszkodó sank at m ata tja Minden egyes párttagnak át kell érezni, milyen nagy megtiszteltetés a Rá­kosi elvtáfs áltat vezetett párthoz tartozni. Vájjon, azok az elvtársak, akik elha­nyagolják a tagdíjfizetést, átérzik-e ezt. Megértik-e, hogy a tagdíjfizetés nemcsak a párt gazdasági megsegítéséért fontos, hanem elsősorban azért, mert ezen ke­resztül mutatjuk meg a párthoz való ragaszkodásunkat és hűségűnket. Az olyan elvtársak, mint Makula Erzsébet és Makuta Mártontié, akiket a mull hónapban tagdijnemfizetés miatt kizártunk a pártból, nem érezték át a már elmondottak jelentőségét s az egész tagság helyeselte, hogy anokat, akik a legelemibb kő- telezettségüknek sem tesznek eleget, kizárjuk sorainkból. Én, aki nyolcgyermekes családanya vagyok, mindig igyekszem tagdíjamat pontosan havonta kifizetni és helyesnek látom, hogy akik « csekéiy kötelezett­ségüknek sem tesznek eleget, kizárjuk pártunk soraiból. MAKRA PéTERNé , — Füzesgyarmat, »Vörös Csillag: tsz.-----------------4 4 4--------------------------------------------------­Ka maiosan visszatérül Megyünk dolgozza is boldog örömmel, nagy' lelkesedéssel si— Ottók az, elmúlt évek során köl­csönadni megtakarított forintjai­kat államunknak. Minden jegy­zett összeghez sok-sok forró ér­zés, megható megnyilatkozás fű­ződik. »Hazánk erősítésére, a bé­ke megvédésére adom. Gyerme­keim még boldogabb életéért, hogy tanulhasson 8 jólétben él­hessen.« — mondották a dolgo­zó anyák, apák, az ifjak és idősek. Többen a vetőmaghoz hasonlították az államnak köl­csönadott összeget. S ebben iga­zuk is van. A vetni való búzát h meg kell őrölni s elfogyasz­tani. De akkor jövőre nem vol­na termés. A megtakarított ösz- naegeket is el Lehetne költeni, de akkor nem épülne olyan gyor­san az ország, nem erősödne néphadseregünk s nagyobb bá­torságot éremének az imperial listák, a Tito-banda arra, hogy megtámadják szabad hazánkat. Ilyen és ehlihez hasonló volt u kölosönjegyzők első gondolata: n haza erősítése, az ópitőmunka fokozása, a bélre megvédése. Ezt «»lgálja az idejében elvégzett vetés iß. De ha vetünk, akkor a l atunk ie. Az államnak köl­csönadott pénz is gyümölcsözik. Mégpedig értékes, sokszorosan vi szafcórüíő gyümölcsöt. Lőhet­ne-® leírni azt, hogy 3a első és az azt kővető kölcsönadott torirfiokból ini minden épült, mennyit változott a dolgozók élete, mennyivel lett könnyebb munkája a növekedett az egyén, az egész család keresete? Lehe­tetlen ezt leírni. Az olső köt- csönjegyzós idején 1949-ben szá­mos dolgozónak nem volt lakó­háza. Nem volt például Sorb Mihálynak, Szarka Istvánnak sem. S ma több mint 50 dolgozó családdal együtt új házakban lakik Békéstarhoson. Szétszórt tanyavilág volt Bélmegyer, Kar- doskút, Soproniy s ma új házak­kal beleépített községek. Békés­csabán nem volt Ruhagyár, For­gácsoló üzem. Sarkadon hi ro­hamra sem volt az új, 20 millió forinttal épülő kendergyámak. S hol volt még akkor a ma meg­levő sok-sok gépállomás, trak­tor, kombájn; A kaszaperiek, a méhkerékiek és mezőgyániak csak álmodoztak a villanyról, a domb­egyháziak, kumágotaiak a vonat- közlekedésről és sokezren rádió­ról, bekötőútról, kultúrházról, moziról. Ma mindest megvan. S holnap mindenből még több épül óe készül. Erik az elvetett mag,! a munka gyümölcse. Terebélye­sedik, megsokszorozódik az ál­lamnak kölcsönadott pénz. Vájjon régen is kamatozott-e igy, vissaatérült-e igy az ál­lamnak adott kölosön? — Állam-- kölcsön volt régen is — emlékez­nek vissza sokan, köztük Néma Béla, a csabai gépállomás dol­gozója is, Nem volt, jó annak még a neve sem, hiszen liadi- kölcsönnek hívták. Az adóval ve­tették ki a szegény emberekre, hogy azok gyermekeit fel fegy­verezzék és vérüket untassák, a tőkések gyáraiért, a földbirtoko­sok sokezer holdjáért. A pénzt persze sohasem látták viszont.i ígéretnél nem kaptak egyebet.. Killinger József nagyapját a pap rábeszélte, hogy adja el egyik hold szellőjét és az árút adja kölcsön az államnak, az első világháború idején, Inflá­ciós, értéktelen pénzt kapott vissza. Két doboz gyufa árát. Most meg az új családi házak, az új üzemek, munkaeszközök, traktorok, kombájnok mellett ez­rek és ezrek nyernek hatalmas összegeket. Madár Antal, a me­zőhegyes! állami gazdaság dol­gozója, Sárkány Pálné, a rózsási állami gazdaság dolgozója és Gál András, a gyulai kertészet igaz­gatója is nyert 10—10.000 fo­rintot. Es ma ismét forogni kezd a szerencsekerék, ezúttal Deb­recenben. Es forog négy napon át, hogy újabb ezrek és ezrek nyerjenek kisebb-nagy óbb össze­geket. Hiszen nem kevesebb, mint 153.451 kötvényt sorsolnak ki a név-értékben való visszafize­téssel együtt, mintegy 50 millió 493 ezer forint értékben. Újabb és újabb családok kapják aján­dékba államunktól, egész családi ház, szobabútor, rádió, kerékpár és egyéb értékes cikkek árát, . A csehszlovák kétéves terv első évében (1047-ben) 124)48, a m®. scídilc évében (1948-ban) 10.599 új lakást, 1949. évben 19.570, az 1950. évben 2.2.016 és tavaly kb. 20.000 lakást adtak át a csehszlovák dolgozóknak. As idén további 43.000 lakásegység építését tervezik. A lakásépítkezésnek ez a gyors fejlöd'áse a népi demokratikus kö társa­ság gondoskodását mutatja a lakosság életszínvonalának emelkedése iránt, mar most kb. 120 Itokásegysäget ad naponta a csehszlovák dolgozóknak. Modern munkás lakóotthonok Gottwaldovban. A masí épített' tálcások illusztrálását szolgálja az új Ostrava épít­kezésének példája, ahol a szovjet- városok építkezésének tapasztó lat szerint 50.090 lakásegységből 5 százalék közös lakóotthont, 15 teása- lék egyszobás, 50 százalék kétszobás, 25 százalék h/jrdim szobás és 5 száza ék ni gyszobás lakást építenék. Az újonnan épített lakásaÍj 70 szá­zalékában van fürdőszoba, víz e.eték, csatornázás és gáz. A. lakásépítkezésnek túlnyom részt a bányák, kohómiívek és más ipari központok köxé’ében való kérésziül vitelének következtében új, modem, leépülések keletkeznék. Sok településen a szociális és kulturá­lis S«rendezéseken kívül kultárházakat, sports/adionokot, egészség­ügyi központokat és egyéb intézményeket építettek. Vasutas dolgozók újonnan épült lakóházai Kassán. Ciehszlo,vákiáhm ma az újjáépítés nagy feladatai mellett a la­kásépítésre a nemzeti jövedelem 2.5 százalékát használják fel. miig a háború előtt, ez csupán 1.5 százalék vá't. A lakásépítés is kézzelfog­ható példája volt tehát annak, hogy a csehszlovák népgazdaság le­hetővé teszi nemcsak a nagyvonalú országépítői feladatok megválóéi- fását, hárem egyben a csehszlovák dolgozók életszínvonalára!,' emel­kedését is. „ Békekölcsönnyeremények kifizetése az OTP központjában Az á lamkölcsönök legnagyobb összegű nyeleméi yc-it nz Orszá­gos Takarékpénztár budapesti központjában vehetik át a nyerte .-k. Képünk 25,000 forintos nyeremény kifizetését ábrázol j»

Next

/
Thumbnails
Contents