Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-17 / 244. szám

2 ViUaisaiak héft& 1952. október 17., péttlek A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX• kongresszusa (Folytatás az t. oldalról.) "Pálija programmjánalc átdolgozásá­ról szóló határozatban la. kon­gresszus eaükségesnek ismert© ©1 a párt. jelenlegi programmjának átdolgozását. A kongresszus által a programm átdolgozására kijelölt bizottság Sztálin elvtárs »A szo­cializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban« című, új, zseni­ális műve alapvető tételeit fogja követni. A pártépités, a gazdasági és kul­turális építés legfontosabb kérdé­seinek megtárgyalása és a kérdé­sekre vonatkozó történelmi jelen­tőségű határozatok elfogadása után » kongresszus megválasztotta apárt vezető szarvéit — a Központi Bi­zottságot és a Központi Revíziós Bizottságot. Az újonnan megválasztott Köz­ponti Bizottság a kommunista épi- téu igen gazdag tapasztalataival és sztálini tudományával fölfegyve­rezve lát munkához, hogy végre­hajtsa a kongresszus határozatait, Sztálin ©Ívtárs beszéde — ame­lyet a kongresszusi küldöttok él kedves vendégeink oly feszült fi­gyelemmel hallgattak — nagy harci és győzelmi programm Sztálin ©Ívtársnak, vezérünknek és tanítónknak felszólalása lelkesítő iránymutatás fesz a. cselekvésre va­lamennyi szovjet ember, vala­mennyi ország dolgozói számára a nemzetek közti békéért, a háborús gyújtogatok el fen vívott nemes harcukban. (Viharos, hosszantartó taps.) Rlvtársak 1 Egész történelmi szak-asz vá­lasztja el a XIX. kongresszust a XVIII. pártkongresszustól. A tör­ténelem nem ismer olyan idősza­kot, amely ennél az időszaknál jobban telítve lenne világjelentő­ségű eseményekkel. Ennek az időszaknak a kezdetét — mint ismeretes — az jelezte, hogy a párt hatalmas eredménye­ket ért cl a harmadik szfálinj ötéves terv teljesítéséért vívott harcban. Midőn a hitleri Németország és csatlósai hitszegben megtámadták' a Szovjetuniót s félbeszakították ezt az alkotó munkát, népünk — élén Lanin-Sztélin pártjával — szembeállította az ellenséggel a szocialista állam gazdasági és ka­tonai hatalmát, sorainak erkölcsi­politikai egységét, lángoló haza- fiságát és a szocialista haza sza­badságáért és függetlenségéért ví­vott harcban megmutatkozó tör­hetetlen akaratát. A győzelem sztálini haditudo- mánya félelmetes fegyver volt hadseregeink, hadseregcsoportjaink és vezérkaraik felsőbb parancsno­kainak kezében. Ennek az elsőrendű fegyvernek segítségével a szovjet fegyveré» erők — egész sor történelmi je­lentőségű csata eredmény ok ónt — teljes győzelmet arattak, szétzúz­ták és megadásra kónyszeritotték az ellenséget. Ezek a csaták u sztálini hadvezetés stratégiai mű­vészetének klasszikus példáivá vál­tak". (Hosszantartó taps.) A Nagy Honvédő Háború győ­zelmes befejezése után hazánk nép© n párt vezetésével a hősies munka csodáit művelte. Határidő előtt tel­jesítette a negyedik, a háborúutáni első sztálini ötéves tervet és sike­resen oldja meg a szocialista gaz­dasági élet és kultúra új, hatalmas fellendítésének feladatait. Ma elmondhatjuk, hogy hazánk még sohasem volt oly nagy és ha­talmas, annyira telve életerővel és alkotó energiával, amilyenné most vált. (Hosszantartó taps.) A bejárt út, a kivívott győzel­mek és eiedmények következtében mérhetetlenül megnőtt a szovjet­állam nemzetközi tekintélye, foko­zódott befo’yúsa a világesemények tej fedésére. Sztálin elvtárs már 1927-ben megmondotta, hogy a további tör­ténelmi fejlődés során «két világ­méretű központ fog kialakulni: a szocialista központ, mely magához lógja vonni a szocializmushoz von­zódó országokat és a kapitalista központ, mely a kapitalizmushoz vonzódó országokat fogja magához vonni». Az élet teljes egésaében igazolta ezt a zseniális sztálini előrelátást. Vorosilov elvtóra rámutatott, ar­ra, hogy míg a béketábor egyre erősödik, a kapitalista táborban egy­re inkább éleződnek az egyes or­szágok közti ellentétek ée növeked­nek ez országok belső ellentétei. Az amerikai imperializmus ma­gára vállalta a kapitalizmus meg­mentő j ének szerepét, egyesíteni igyekszik az egész földkerekség re­akciós erőit, ríj világháborút igyek­szik kirobbantani a Szovjetunió és a demokratikus tábor országai el­len, arra ezáimít, hogy ilymódon világba fa lómra tehet szert. A Lenin-—Sztálin pártja által ve­zetett szovjet emberek a béke hí­vőinek más országokban élő száz­millióival együtt, az egész világ becsületes embereivel együtt, fá­radhatatlanul harcoltak és harcol­nak továbbra is a békéért, népeik függetlenségéért és szabadságáért. Pártunk és az egész szovjet nép eltökélte, hogy a béke mellett átl és megvéde’.mesá. a béke ügyét. TJj erővel bizonyította ezt a mostani kongresszus­Ez nem azt jelenti, hogy akár­csak egy pillanatra is gyengíthet­jük a szovjeté,Ham védelmének kér­déseire fordított figyelmünket. Pártunk, kormányunk, az egész szovjet nép legfontosabb kötelessé­gének tartotta és tartja továbbra ie, hogy biztosítsa a szocialista liaza védelmi képességét, minden eszköz­zel fokozza a szovjet emberek fel- készültségét arra, hogy bármely ag­rees*» rt teljes fegyverzetben fogad­janak. Elvtársak! Kongresszusunk határozatai a kommunizmus országunkban való felépítését szolgáló, békés alkotó­munka új, hatalmas távlatait nyit­ják meg a szovjet népünk előtt. A kongresszus határozatainak vég­rehajtása még nagyobb hatalommá teszi a,' szovjet házát ©s nagy hoz­zájárulás lesz a demokrácia és a szocializmus egész táborának erő­sítéséhez, az egész vilákj békéjé­nek tartós megőrzéséhez­A testvéri kommunista és mun­káspártok, valamennyi ország dol­gozói, az egész haladó emberiség a mi tapasztalatunkkal gazdagodva, még magabiztosabban jár majd a szabadság éa a haladás útján. Ez partunk XIX. kongresszusá­nak' nagy nemzetközi jelentősége. Lenin—Sztálin pártja a sokmil­liós szovjet nép határtalan ezere- tetót élvezi. Pártunk s nagy vezére, jSztólin elvtórs felé fordul az egész világ dolgozóinak és haladó embereinek, mindazoknak a tekintete, akik bol­dogságét akarnak önmaguk, gyer­mekeik, a jövő nemzedékek számá­ra. Engedjék meg, hogy » magas fórumon jelentsem ki: pártunk kö­vetkezetesen teljesíteni fogja törté­nelmi küldetését. A győzelmes zász­ló — Marx, Engels, Lenin, Sztálin zászlaja — továbbra is büszkén fog lobogni a felszabadult ée meg­újult föld felett! (Viharos, bősz szantartó taps.) Jóleső és örvendetes az a tény, hogy a szovjet nép Sztálin elvtárs­nak, bölcs tanítónknak, vezérünk­nek és barátunknak irányításával' építi és teremti új életét. Sztálin elvtórs ragyogó elméje, hatalmas akarata és határtalan emberszere- tető új győzelmek biztosítéka, biz­tosítéka annak, hogy a kommunista építésnek pártunk XIX. kongresz- szusa által kitűzött feladatai sike­resen megoldódnak! (Viharos, hoez- ezantórtó tape.) r Éljen hatalmas és szalad né­pünk, az új, a kommunista társa­dalom alkotója! (Hosszantartó taps.) Éljen a Szovjetunió naary Kom­munist» Pártja, Txjnin-Sztáiin párt­ja, a szovjet nép valamennyi győ­zelmének lelkesítője és szervezője! (Hosszantartó tape.) Dicsőség Sztálin elvtársnak, a dolgozók és az egész haladó emberi­ség nagy' vezérének és tanítójának, a kommunizmus lángeszű építőjé­nek! (Viharos, hosszantartó, ünnep­lésbe átmenő taps. Mindönki 'fel­áll. Zúgnak a kiáltások: «Hurrá!», «A nagy Sztálinnak hurrá!») A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XI X. kongresszusát bezárom. (Viharos taps. Mindenki feláll. Ki­áltások hangztonak: «Sztálin ©ívtárs­nak hurrá!» «Dicsőség a nagy Sztá­linnak !») A kongresszusi küldöttek és a vendégek nagy lelkeeedóatel éneklik az «Intern«cionálé»-t. ITjból fellán­gol a nagy Sztálint köszöntő viha­ros ünneplés. A terem minden ré­széből eok nyelven hangzanak a nagy Sztálint, « szeretett vezért és tanítót köszöntő kiáltások. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának záróülése Október 11-én- a Kreml nagyter­mében tartották meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusának aáróiilósét. Este 9 órakor az emelvényen megjelentek: J. Vj, Sztálin és leg­közelebbi harcostársai, Molotov, Ma­lenkov, Vorosilov, Bulganyin, Bo­rija, Kaganovios, Hruscsov, And- rejev, Makóján, Koszigin, Svemyik, a kongresszus elnökségének tagjai. A küldöttek és a vendégek viha­ros, szűnni nem akaró tapssal fo­gadták őket. Mindenki felállt. Ün­neplés köszöntötte J. V» Sztálint. Kiáltások hangzottak: «Dicsőség Sztálin elvtársnak!» «Éljen Sztálin elvtársi» «Sztálin elvtórsnak hur­rá!». A dolgozók nagy vezóie, ba­rátja és tanítója iránti határtalan szeretet és odaadás szívből jövő ér­zéseit fejezte ki a kongresszusi kül­dötteknek — a "Szovjetunió kom­munistáinak — és a határontúli or­szágok kommunista- és munkás­pártjai jelenlévő képviselőinek egy­öntetű lelkesedése. Az elnöklő K. Ji. Vorosilov meg­nyitotta az ülést. V. Kuznyeoov küldött kapott szót, hogy beszámoljon a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi ezer­vei megválasztásának eredményeiről. A Kommunista Párt Központi Bi zott tógának tagjává százhuszonöt elvtársat választottak. Amikor a Központi Bizottság megválasztott tagjai között J. V. Sztálin nevét említették, viharos taps hangzott. Mindenki felállt, hosezas ünneplés­sel köszöntötték J. V* Sztálint. Üdvkiáltások hangzottak: «Éljen Sztálin elvtárs!», «Sztálin elvtárs­nak hurrá!». Taps fogadta J;. V. Sztálin legközelebbi harcostársai né­vének említését. A Központi Bi­zottság póttagjává száztíz elvtár- Uat, a Központi Revíziós Bizottság­ba harminchét elvtársat választot­tak. A párt központi szervei válasz­tóéi eredményeinek felolvasása után a kongresszus meghallgatta a Bur­mái Kommunist a. Párt Központi Bi­zottsága képviselőjének üdvözlő be­szédét. Ezután Loslie Morris, a Kana­dai Haladó Munkáspárt Végrehajtó Bizottságának tagja kapott szót. A felszólalót taps fogadta. A jelenlévők viharos tapssal fo­gadták a szónoki emelvényre lé­pő A. Gopalant, az Indiai Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tagját. Gopalan India valamennyi kommunista, ezabadságszerető népe forró testvéli, forradalmi üdvöz­letét tolmácsolta a kongresszusnak és éltette az indiai és a szovjet nép egységét, az egész világ dolgo­zóinak egységét, a Szovjetunió Kommunista Pártját és annak nagy vezérét, J- V. Sztálint. Az Indiai Kommunista Párt kül­dötte, miután beszédét befejezte, keleti szokás szerint meghajolt a terem, majd az elnökség felé és a jelenlévők tapsa közepette hagyta el a szónoki emelvényt. A terem hirtelen elcsendesült. Az elnök be­jiélenii: Sztálin elvtársat ihleti a szó. A nagy vezér feláll helyéről! éa nyugodt, egyenletes léptekkel a szónoki emelvényhez megy. Ha­talmas ünnepléssel fogadják. A jelenlévők felállnak helyükről és a Kremt-palota falai remegnek a mennydörgő »hurra« kiáltásoktól. Különböző nyelveken zúgnak az iidvkiáltáspk. Mindaz, ami a szov­jet ember szivét betölti, mindaz, ami a legdrágább a kommunista számára, benne van ebben az ün­neplésben, amely a párt vezére iránti végtelen szeretetét és oda­adását juttatja kifejezésre. Múl­nak a percek ée az ünneplés!, mint a hegyi lavina, egyre nö­vekszik. Csak akkor szűnik meg, amikor végülis felülkerekedik az a kívánság, hogy minél előbb meg­hallják a sztálini szavakat. (Sztálin elvtárs beszédét lapunk tegnapi számában közöltük.) Viharos, hosszantartó tapssal fogadja a kongresszus Sztálin elv­társ zárószavait: Éljenek testvei pártjaink! Élje­nek jó egészségben a testvérpártok vezetői! Éljen a népek közötti békéi Le a háborús gyújtogatok - kall A kongresszusi küldöttek és a vendégek hatalmas ünneplésben ré­szesítették J. V. Sztálint. Ezután K. J. Vorosilov mondja el záróbeszédét. Huszonkét óra huszonöt .percko? (moszkvai idő szerint) az elnök berekeszti a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XIX. kongresszu­sát. A teremben mindenki feláll, mennydörgő taps közepette hang­zanak a kiáltások: »Sztálin elv- társnak hurrá!«, »Dicsőség a nagy Sztálinnak!« A kongresszus kül­döttei és ta vendégek nagy lel­kesedéssel éneklik el a párt him­nuszát, az »Intemacionálét«. Újból viharosan ünnepük a nSgy Sztá­lint. A telem minden részéről sok nyelven üdvözlő kiáltások hang­zanak el a szeretett vezér és tanító, a nagy Sztálin felé. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Moszkva, október 15. (TASZSZ' Közöljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának a párt XIX. kongresszusír. megválasztott Központi Bizottsága névsorát. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai: I. A. A. Andrejäv, 2. V. M. Andrljaro/, 3. A. B. Arlszíov, 4. G. A. Arutjl- >rov, 5- Sz. Babajev, 6. M. D. Bagirov,7- N. K. Bajbaítov, 8. N- J. Betjajev, 9- J. A. Bencgyikfov, 10. L. P- Berija, It. B. P. Bescsev, 12. I- P. Bojiov, 13. G- A. Borkov, 14. L. I. Brezsnyev, 15. N. A. Bulganyin, 16. Sz. A. Vagapov, 17-B. L. Vannyikov, 18. A. M. Vasziljevszkij, Iá I. A. Volkov, 20. G- I. Voronov, ?l. K. J. Vorosilov, 22. A. J. Visinszkij, 23. B. Gafurov, 24. F. Sz. Gorjacsev. 25- V. V. Grisifl, 26. I- T. Grisin, 27» iM. I. Guszev, 28. G. A. Gyenylszov, 29, A. N. Jegorov, 30. A. P- Jeflmov, 31. L. N. Jefremov, 32. J. A-Zsdánov, 33 I. K. Zsegalin, 34. K. P- Zsukov, 35. A. F. Zaszíagyko, 36. A. G. Zverjev, 3? M. V. Zimjanyia, 38. N. G- Igna'ov, 39- Sz. D. Ignatyev, 40. I. G. Kabanov 41. L. M. Kaganovics, 42. J. E. KaSnberein, 43. I. V. Kapitonov, 44. Z. N. Ke. choveli, 45. A. N. Kigyiti, 46. A. I. Kiricstnko, 47. V. I. Kiszeljov, 48. N. V. KI szeljov, 49. M. D. Kovrigina, 50. F- R. Ko lov, 51. í. Sz. Konycv, 52. A- J. Kornyejcsuk, 53. D. Sz. Korotcsenko, 54. P. N. KoTcsagia, 5S. A. N. Koszigin. 56- Sz. N. Kruglov, 57. V. V. Kuznj'ecov, 58. N. G. KuznyecOc, 59. T. I. Kuli. jav, 60. A. M. Kutirev, 61. O- V. Kuuslnen, 62. I. G. Kebin, 63. A. N. Karl« r.ov, 64. I. Sz. Latunov, 65. I. K. Lebegyev, 66. V. V. Lukjanov, 67..I}cM-iMo lerfkov, 68. V. A. Malisav, 69. A. I. Mariin, 70. A. I. Mgaladza, 71. D. N. Maik nyik, 7». L. G. Malnyikov, 73. L. Z. Mehlisz, 74. A. I. Mikojan, 75. M. B. Mityin, 76- N. A. Mihajlov, 77. V- M. Molo'ov, 78. V. A. Moszkín, 79. Z- í. Muratov, Í0. N. A. Muhitdinov, 81. V. I. Nyedoszjekin, 82. B. F. Nylkolaiev, 83. A. 1. Nyljazov, 84. N-N. Organov. 85. A. M. Pankratova, 86. N. Sz. Pa. tolicsev, 87. N. M. Pegov, 88. M- G. Pervuliin, 89. P. K. Ponomarenko, 90. A N. Poszkrabisev, 91. P. N. Poszpjelov, 92. F. M. Prasszt, 93. V. A. Prokoj- jev, 94. V. p. Pronyin, 95. A. M. Puzarov, 96. I. R. Razzakov, 97. A- M. Rum jancev, 98. M. Z. Szaburov, 99. A. V. Szjomin, 100. D. G. Szmimov, 101. A- J Szaecskusz, 102. V. D. Szokolovszkij, 103. J. V. Sztálin, 104. M. A. Szus lov 105. J. B. Tajbekov, 106. I. F. Tevoszjait, 107. P. I. Tyitov, 108. F. J. Tyttov, 109. D. F. Usztyinov, 110. A. A. Fagyajev, 111. A. I. Hvoroszíuh'n, 112. M- V. Hrunyksev, 113. N. Sz. Hruscsov, 114- P. r. Cseplakov, 115. V. J. Csernlsev, 116. D. 1. Cs.znokov, 117. Zs. Sajahmatov, 118- N. M. Svernyik, 119. A. N. Seljapin, 120. D. T. Sopiiov, 121. M. F. Skirjatov, 122. P. F. Jegyit, 123. V J. Juszupov, 124. I. D. Jakovijev, 125. M. A. Jasznov. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának póttagjai: 1. G. F. Akkszandrov, 2. G. V. Aiekszenko, 3. P. A. Artveni'ev, 4. T. A. Abaiov, 5. I. H. Bagramjan, 6. V- M. Bakradze, 7. N. J. Baszisztij, 8. Sz. I. Bogdanov, 9. A. D. Bondarenko, 10. Sz. Z. Borlszov, 11. Sz. M- Bugyonnij, 12. S. M. Butuzov, 13. K- A. Versinyin, 14- M. A. Gedvilasz, 15. 3z. A. Go glidze. 16. A. V. Gorbaíov, 17. K. P. Go scnyin, 18. A. A. Grecsko, 19. V. Ci. Grigo.-jái, 20. A. A. Gromiko. 21. A. D. Danyiia'o,', 22. B. A. Dvinszkij, 23 P. V. Gyementyev, 24. N. A- Digaj, 25. A. A. Jzp'sev, 26. D- V. Jefremov, 27. V- G. Zsavoronkov, 28. P. F. Zsigarjev, 29. D. G. Zslmjerjn, 30. G- K. Zsukov. 31. A. P. Zavenyagit, 3’. G- N. Zarubin, 33. P. A. ZaJiarov, 34. Sz. J. Zaira rov, 35. L. F. Iljicsav, 36. N- Sz. Kazakov, 37. I. A. Kairov, 3S. N. T. Kali­cstnko, 39. M. J. Kanunnyikov, 40. B. Z. Kobulov, 41. A. I. Kozlov, 42. P- T. Komarov, 43. L. R. Kornyijec, 44. A. I. Kcsztcuszov, 45. F. F. Kuznyecov, 46. K- Sz. Kuznyecova, 47. K. D. Kuloy, 48. P. N. Kumikin, 49. P. F. Ladar.ov, 50. V. T. Lads', 51. P. F. Lomiko, 52. A. A. Lucsinszkij, 53. L. P. Likova, 54. j, J- Makszerev, 55. J. A. Malik, 56. M. Sz. Atalinyli, 57. R. J. Mallnovszkij, 58. F. A. Mamonov, 59. I. [. Maszlaunyikov, 60. R. J. Melnyikoy, 61. K. A. Mérce­kor, 62. V. N. Merkulov, 63. A. A. Myurisep, 64. M. I. Negyeliíti, 65. P- V'. Nyikityin, 66. I. I. Noszanko, 67. G. M. Orlov, 68. K. V. Oszírovityanov, 69* V. N. Pavlov, 70. D. V- Pavlov, 71. J. I. Paletskisz, 72. A. Sz. Paiiyuskit, 73. P. I. Parsin, 74. M- M. Pidlicsenko, 75- M. T. Poitmnyev, 76. B. N. Fo- nomarjav, 77. G. M. Popov, 78. Sz. O. Posztovalov, 79. A. P. Pcsel'akov, 80. D J. Rajzer, 81. V. M. Rjabliltov, 82- V. Sz. Rijsznoj, 83. Sz. Sz. Rumjancer, 84. Z• T. Szargyuk, 85. f. A- Szeröv, 86. K* M. Szimoc.ov, 87. I. P- Szkulkov 88. K. M. Szokolov, 89. L. N. Szolovjev, 90. Sz. A. Sztyepanov, 91. J. A. Sztyepanova, 92. V. N. Sztoljctov, 93. Sz. K. Tyimosenko, 94. Sz. M. Tylltomi- rov, 95. Sz. K. Toka, 96. Z. P. Tumanova, 97- A. G. Fjodorov, 98. J- A FuroevéT 99. A. U. Hahalov, 100. 7- Sz. Hohlov, 101. V. G. Ko/reb s ill, 102. V. F C r cnj. 103. V. I. Csujkov, 104. G. A. Csumacsenko, 103. N. N. Satalin, 106. Z A. Saskor, 107. A. M. Skolnyikov, 108. Sz. M. Styemcnko, 109. P. A. Jugyin, 110. I. Sz. jum-sev. A Központi Revíziós Bizottság tagjai Közöljük a párt XIX. kongresszusán megválasztott Központi Revíziós Bi* zottság tagjainak névsorát: 1. A. I. Alttkszejev, 2,. V. A. Andreev, 3. V. I. Babies, 4. A. F. Gorkin, 5­G. J. Grísko, 6. G. P- Gromov, 7. J. I. Gromov, 8* K. A. Gubin, 9. V* P. Dru- zin, to. G. V. Jenyut in, 11. V. I. Zakurdajev, 12. V. J. Zincsenko, 13. G- P. Koszjacsenko, 14. V. Sz. Kruzskov, 15. T. Kulaiov, 16. Z. V. M’rotiova, 17. P. G. Moszkatov, 18. V. P- Moszkovszkij, 19- B. Ovezov, 20. G. I* Os/ipov, 21. N. V. Fo.lgornij, 22. B. F- Podcerob, 23. P. Sz. Prokkonen, 24. D. Raszulov, 25. G. J. Rugy, 26. V- Si. Szcm'oio/, 27. N. A. Szkvorcov, 2S. A. I. Szobányin, 29. A. M. Szpiridonov, 30. A* I. Sztrujev, 31. M, Sz. Szujetyji, 32. A. A. Szur- kov, 33. M. P. Taraszov, 34. Sz- N. Taras’O ', 35. A. T. Tvardovszkij, 36. j. I Tretjakova, 37. M. T. Jakubov.

Next

/
Thumbnails
Contents