Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-09 / 237. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r----------“7—^ A tagkönyvcsere sikere megköveteli az átjelentkezés rendezését V _________________________„V A Z M D P BÉKÉS MEGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1952 Oktober csütörtök /ír« 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Az őszi szántás-vetési munka egy percre sem szűnő politikai munka . 'Alig másfél liét választ el bennünket október 20-tól, amikor n minisztertanács határozata értelmében l>e kell fejezni a« őszi búzáméiért. Hogy a minisztertanács határozatában megje'ölt időpontra befejezzük a vetést, előfeltétele, hogy az előveteményék gyors betakarításával végezzünk. Megyénk legnagyobb részében beérett a kukorica. Elsősorban ezt kell betakarítani, hagy a búza alá jól előkészítsük a főidet. A tapasztalat azt mutatja, hogy megyeszerte bűnös mulasztás, közömbösség tapasztalható egyes pártszervezeteinknél, tanácsainknál, a betakarítást illetően. Megyénkben a kukoricatörés 61 százalék, a s zárbetakari Iá s 41 Százalék, ebből kifolyólag ,a vetőszájr- tás 81 százalék, az ősziárpavotés mindössze 67 százalék. A mulasztás 1 elsősorban járási pártbizottságainknál, járási tanácsainknál 'bepesandő. Belotemetfcez- fek egyoldalúan a kölcsön jegyzés Bmgikájába, élmiilasztötták az ellenőrzést, az őszi mezőgazdasági munkákra való mozgósítást a falvakban, Az idő sürget. A magyar dolgozó nép jövőévi kenyere az őszi munkálatok sikerétől függ. Tollát fokozott feladat bárul p;irt- SBOrvhíteláijikrö és tanácsainkra, hogy a, legsűrgőgebl.joa pótolják a - mulasztást, az egész, dolgozó psjj. rasztságot, termelőszövetkezeti csoportjainkat gépállomásaink dolgozóit mozgósítsák a jövő. évi kenyér biztosítósára. A mindennapi gyakorlati munka azt mutál ja, hogy az őszi mező- gazdasági munkáknál a megyei tanács som- folytatott kellő ellenőrzést,; A községi tanácsoknál felütötte fejéit a közömbösség, » liberalizmus. A végrehajtás jó ellenőrzése, rendszeres ellenőrzése alkalmat ad arra is, hogy a gyenge kezű, gyenge akaratú funkcionáldu- Miat ügyes, kezdeményezői, funkció- átíusgkkal helyettesítsük. Azonban sem a megyei tanácsnál, sem a pártszervezeteinknél nem történt felelősségié vonás az őszi mezőgazdasági munkák elmulasztásáért. Soha sem szabad megfej ledkezni arról, hogy az állami terv- törvény — törvény és azt minden egyes dolgozónak teljesíteni kell. Az államnak nem akármilyen teljesítésre van szüksége, hanem csak olyanra, amely ellátja a népgazdaságot a szükséges termékekkel. Mezőgazdasági vonalon ennek élvonalbeli harci területe az, hogyi pártszervezeteink és tanácsaink hassanak oda, hogy minden szántóföldbe megfelelő időben kerüljön a vetőmag. Aki ebben a munkában megállja a helyét, az a hazafiság" ról, a dolgozó nép iránti hűségről tesz bizonyságot. Vi'ágo&an látnunk kell, hogy az őszi szántás-vetési munkák sikere csak kemény, megfeszített munka eredménye lehet. Az elmúlt év tapasztalatai is ékes bizonyítékai annak, hogy a mezőgazdasági munka egyben komoly és nagy politikai munka. Pártszervezeteink ós kalácsaink, mint a falu vezető szervei, elsősorban maguk értsék meg, hogy fiz őszi szántás-vetési munkálatokkal kapcsolatos feladatok, amelyeket pártunk és kormányunk tűzött ki, mind olyanok, amelyek ugyanakkor, amikor az egész dolgozó nép érdekeit szolgálják, minden egyes -dolgozó paraszt, minden egyes dolgozó egyéni, anyagi előnyét is jelentik. Csak így tudják megmagyarázni, hogy azok a dolgozó parasztok, akik tavaly te idejében vetettek, az idén is többet, jobbat termeltek. , ■ , Termel ős zö vetkézeteink az elmúlt ősszel' is példamutatóan végezték munkaj nkat. Pártszervezeteinknek gondoskodni kell arról, hogy a termelőszövetkezetek élenjárjanak . a munkában, példát mutassanak most is az őszi munka idején. Nyújtsanak több segítséget a tsz párbalap- szerveaeteinek. Különös figyelmet fordítsanak a tsz őszi munkájára. Az őszi szintás-vetési munka egy percre sem szűnő politikai munka. Harci kérdés; harc dolgozó népünk jövőévi kenyeréért.. Dolgozó népünk ádáz ellensége: a kólák és a klerikális reakció mindent elkövet, hogy félrevezesse a dolgozókat. «Szaktanácsokkal» látja el a dolgozó parasztokat és sok esetben tanácsaink is elfogadják a kulíákok «szaktanácsait». Éppen ezért szervezettebbé kall tenni az ellenőrző munkát. A járási pártbizottságok, a járási tanácsok végrehajtó bizottságai előtt az a feladat áll, elsősorban tegyenek fordulatot a határozatélk-nőrzésének jobb biztosítására, Vonják felelősségre a mute kájutat hanyagul végző funkcionáriusokat, lépjenek fel kímélet lenül a megmutatkozó liberalizmus elten. Pártszervezeteink állítsák feladataik homlokterébe az őszi munkát, gondoskodni kell, bogy a traktorok egy percre se álljanak kihasználatlanul, a tömegszervezetek, népnevelők bevonásával ismertessék és biztosítsák az élenjáró szovjet agrotechnika alkalmazását, a kereszt- soros vetést, hogy a vatőszántást legalább 20 cm mélyen végezzék. A falusi népnevelőknek az a felelősségteljes feladatuk, hogy félvilágosítsák a dolgozó parasztokat a szovjet agrotechnikai munkálatok sokoldalú használatáról. Hogy részletesen megmagyarázzák nekik: jelentősen megnövelik gazdaságuk bevételét, ha időben elvégzik a jelen-, légi. időszak mezőgazdasági munkálatait, a betakarítást, az őszi vetést. Nagy figyelmet kell fordítani a kollektív gazdálkodásra. Segíteni kell őket, hogy megismerjék ós alkalmazzák a szovjet agrotechnikai módszereket, hogy ily módon még nagyobb, még több eredményt érjenek el és ezáltal gazdaságilag erősek legyenek, élő, meggyőző példát mutatva az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. A falu kommunistáinak az a kötelességük, hogy ennek a kampánynak idején is elsők legyenek a munkákban, elsők a kukoricaszedésben, a vetésben, hogy a többieket példájukkal ösztönözzék. Döntő feladat, hogy megyénk minden dolgozója megértse, hogy a betakarítástól függ a dolgozó nép kenyere, ettől lúgg nagymértékben a haza erősödése és országunknak a világ- békéért harcoló erő fokozásához való hozzájárulása. Éppen ezért minden traktoristának, a termel őazövetkezeti gazdaságok minden tagjának, minden egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak hazafias kötelessége, hogy földjébe idejében belekerüljön a jövőesztendei kenyeret biztosító mag. Az őszi szántás-vetés munkálata űz SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt Részletek G. ML Malenkov elvtársnak, az SZK(b)P KB titkárának előadói beszédéből II. rész c) A takarékosság a népgazdaság további fellendítésének igen fontos eszköze A Szovjetunió népgazdasága saját tartalékaiból, belső felhalmozási forrásaiból fejlődik. Ezért pártunk mindig nagy figyelmet fordított és fordít a szigorú takarékosságért folyó küzdelemre s h takarékosságot a gazdaságon belüli felhalmozás megteremtése és a felhalmozott eszközók helyes felhasználása fontos feltételének tekinti. A takarékosságnak — mint a szocialista gazdálkodás módszerének — nagy szerepe volt az ország Iparosításában. Most, amikor országunkban a népgazdaság újabb hatalmas fellendülése megy végbe s ezzel egyidejűleg rendszeresen csökkentik a közszükségleti cikkek árát, a takarékosság még fokozottabb jelentőségű. Minél teljesebben és észszerűbben használjuk fel a termelési tartalékokat, minél takarékosabban és körültekintől)- ben vezetjük gazdaságunkat, tannál nagyobb sillereket érünk el a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztésében, annál nagyobb eredményeket érünk él a nép anyagi és kulturális szinvonalá- 1 áriak emelésében. A beszámoló foglalkozik azokkal a hibákkal, melyek a szovjet népgazdaság különböző ágaiban munkaerő-, anyag-, vagy pénz- pazarláshoz vezetnek és megállapítja a feladatokat A feladat az, hogy véget ves- isünk a gazdasági vezetők és pártszervezetek közömbösségének a gazdálkodás terén mutatkozó gondatlansággal és pazarlással szemben. A legszigorúbb takarékosság megvalósítása kérdéseinek mindig egész gazdasági és párt- munkánk középpontjában kell áll- uiok. Fáradhatatlanul gondoskodnunk kell arról, hogy a szovjet embereket a közösségi, a szocialista tulajdon óvásának szellemében neveljük. Gyökerében ki kell irtani minden felesleges anyag- ős numkafelhasználást, valamint A népgazdaság műiden területén elért sikerek a szovjet társadalom anyagi ós kulturális életszínvonalának további emelkedését eredményezték. Ez teljesen indokolt, nem is lehetett másként, mivel országunkban a szociálist» termelés célja a társadalom állandóan növekvő pénzkiadást, és rendszeresen biztosítani kell a termelési önköltségcsökkentés feladatának teljesítését és túlleljesitését. Fokozni kell a harcot a gondatlanság ellen, erősen csökkenteni kell az általános költségeket az iparban, az építkezésnél, a közlekedésnél, a mezőgazdaságban, a kereskedelmi, begyűjtő és értékesítő szervezeteknél, lialározottan meg kell valósítani az állami és gazdasági gépezet egyszerűsítését és olcsóbbá léteiét, fokozni kell a rubelellenőrzést a pénzügyi szervek részéről, továbbá az ellenőrzést a gazdasági tervek teljesítése és a takarékosság elvének betartása felett Gazdasági kádereinknek a tökéletességig el leéli sajátítaniok a szocialista gazdálkodás módszereit; kötelesek emelni technikai ós gazdasági felkészültségük színvonalát, rendszeresen javítani a termelési módszereket, felkutatni, megtalálni ós felhasználni a népgazdaság inéhében rejlő tartalékokat, A népgazdaság fejlesztése terén ránk váró feladatok sikeres megoldása szempontjából óriási jelentősége van a szocialista mim- kaverseny továbbfejlesztésének. A párt mindig nagy figyelmet fordított a verseny megszervezésére és azt tartotta, hogy a szocialista nmnlvRverseriyben az a legfontosabb, hogy előrelendítse az elmaradottakat, hogy azok elérjék a legjobbak munkáját Társadalmunk viszonyai közepette a szocialista építés minden szakaszán óriási szerepe van a munkában a példamutatásnak. A szovjet emberek saját tapasztalataikon nap mint nap arról győződnek meg, hogy a termelés jobb megszervezése, az új technika bevezetése, a mindenfajta tökéletesítés és találmány feltétlenül .azzal jár, hogy könnyebbé lesz a munka, fokozódik a dolgozók anyagi jóléte. A szocialista építés minden szakaszán tömegesen akad példája a dolgozók alkotó kezdeményezésének, amely biztosítja a szocialista termelés szüntelen nöanyagi és kulturált» szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. A szovjet nép egyre növekvő anyagi jólétének legfontosabb mutatószáma a nemzeti jövedelem szüntelen emelkedése. A Szovjetunió nemzeti jövődő! me 1940-től 1951-ig 83 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók közkincse, ellentétben. a kapitalista 'országokkal, phal a nemzeti jövedelem nagyobbik fe’ét a kizsákmányoló osztályok elsajátítják. A Szovjetunió dolgozói személyes, anyagi és kulturális szükrégüieteik kielégítésére a nom- yetí jövedelem háromnegyed részét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista termelés bővítésére ós más állami és társadalmi szükségletre fordítják. A munkások ós alkalmazottak reálbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrása a közszükségtefci cikkek órának a kormány által következetesen végrehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—1952 közti időben öt ízben szállította le az állami kiskereskedelmi árakat s ennek eredmónyeképen az élelmiszerek ót iparcikkek ára most átlagban ütvén százalékkal alacsonyabb, mint 1947 negyedik negyedévében. A munkások és alkalmazottak pőnzbérének növekedése, a parasztok pénz- és természetbeni bevételeinek növekedőre, a közszükségleti cikkek árcsökkentése és a lakosságnak az állam költségére nyújtott egyéb juttatások erednrényeképen az egy munkásra ós alkalmazottra jutó reál jó vedelem 1951-ben mintegy 57 százalékkal, az egy dolgozó parasztra jutó reáljövedelem mintegy 60 százalékkal volt magasabb^ mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete a Szovjetunió nemzeti jövedelmének legalább hatvan- százalékos emelését irányozza elő az ötéves terv során, előirányozza továbbá — a kiskereskedelmi árak leszállítását is figyelembe véve — a munkások és alkalmazottak reálbérének 35 százalékos növeléséi és a kolhozparasatok pénzbeli ós természetbeni jövedelmének leg. alább 40 százalékos növekedését (pénzben kifejezve). Malenkov elvtárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem terén elért eredményekkel, majd áttér a közoktatás és tudomány kérdésére: A közoktatásra fordított kiadások az 1940. évi 22.5 milliard rubelről 1951-ben 57.3 milliárd rubelre, vagyis több mint két és félszeresére emelkedtek. Figyelembevéve, hogy a -tudomány egyre növekvő jelentőségre tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanúsít a tudomány fejlesztése iránt. A szovjet állam tudományos kutatóintézetek nagy hálózatának építését és felszerelését indította el, a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg a tudomány felvirágzása számára, biztosította a tudományos káder- képzés nagy lendületét. 1934-tól 1952 elejéig 1560-ról 2900-ra emelkedett a tudományos kutotóintéze- (Folytatás a 2. oldalon.) v elfedését és tökéletesítését, A nép jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése része annak a harcnak, amelyet dolgozó népünk az életszínvonal emeléséért, a haza erősítéséért és felvirágoztatásáért folytat. Minden erőt vessünk latba e munkálatok sikeres elvégzése érdekében, meg kell hiúsítani a kulákoknak, áss osztály- ellenségnek bármiféle olyanirányú mesterkedését, hogy szabotálják a mezőgazdasági munkálatokat, a ku- lákokat le kell leplezni és tanácsaink szerezzenek érvényt ezirényfoan is a törvénynek. A mezőgazdaságban. most minden munkanapot a gazdag termésért folytatott harc napjává tegyünk ás ebben mutassanak példát a kommunisták. Bocskér Járnod-
