Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r----------“7—^ A tagkönyvcsere sikere megköveteli az átjelentkezés rendezését V _________________________„V A Z M D P BÉKÉS MEGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1952 Oktober csütörtök /ír« 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Az őszi szántás-vetési munka egy percre sem szűnő politikai munka . 'Alig másfél liét választ el bennünket október 20-tól, amikor n minisztertanács határozata értel­mében l>e kell fejezni a« őszi búzá­méiért. Hogy a minisztertanács ha­tározatában megje'ölt időpontra be­fejezzük a vetést, előfeltétele, hogy az előveteményék gyors betakarí­tásával végezzünk. Megyénk legna­gyobb részében beérett a kukorica. Elsősorban ezt kell betakarítani, hagy a búza alá jól előkészítsük a főidet. A tapasztalat azt mutat­ja, hogy megyeszerte bűnös mu­lasztás, közömbösség tapasztalható egyes pártszervezeteinknél, taná­csainknál, a betakarítást illetően. Megyénkben a kukoricatörés 61 százalék, a s zárbetakari Iá s 41 Szá­zalék, ebből kifolyólag ,a vetőszájr- tás 81 százalék, az ősziárpavotés mindössze 67 százalék. A mulasztás 1 elsősorban járási pártbizottságainknál, járási taná­csainknál 'bepesandő. Belotemetfcez- fek egyoldalúan a kölcsön jegyzés Bmgikájába, élmiilasztötták az el­lenőrzést, az őszi mezőgazdasági munkákra való mozgósítást a fal­vakban, Az idő sürget. A magyar dolgozó nép jövőévi kenyere az őszi munkálatok sikerétől függ. Tollát fokozott feladat bárul p;irt- SBOrvhíteláijikrö és tanácsainkra, hogy a, legsűrgőgebl.joa pótolják a - mulasztást, az egész, dolgozó psjj. rasztságot, termelőszövetkezeti cso­portjainkat gépállomásaink dolgo­zóit mozgósítsák a jövő. évi kenyér biztosítósára. A mindennapi gyakorlati munka azt mutál ja, hogy az őszi mező- gazdasági munkáknál a megyei ta­nács som- folytatott kellő ellenőr­zést,; A községi tanácsoknál fel­ütötte fejéit a közömbösség, » libe­ralizmus. A végrehajtás jó ellen­őrzése, rendszeres ellenőrzése alkal­mat ad arra is, hogy a gyenge ke­zű, gyenge akaratú funkcionáldu- Miat ügyes, kezdeményezői, funk­ció- átíusgkkal helyettesítsük. Azonban sem a megyei tanácsnál, sem a pártszervezeteinknél nem történt felelősségié vonás az őszi mezőgazdasági munkák elmulasztá­sáért. Soha sem szabad megfej ledkezni arról, hogy az állami terv- törvény — törvény és azt minden egyes dolgozónak teljesíteni kell. Az államnak nem akármilyen telje­sítésre van szüksége, hanem csak olyanra, amely ellátja a népgazda­ságot a szükséges termékekkel. Me­zőgazdasági vonalon ennek élvo­nalbeli harci területe az, hogyi pártszervezeteink és tanácsaink hassanak oda, hogy minden szántó­földbe megfelelő időben kerüljön a vetőmag. Aki ebben a munkában megállja a helyét, az a hazafiság" ról, a dolgozó nép iránti hűségről tesz bizonyságot. Vi'ágo&an látnunk kell, hogy az őszi szántás-vetési munkák sikere csak kemény, meg­feszített munka eredménye lehet. Az elmúlt év tapasztalatai is ékes bizonyítékai annak, hogy a mező­gazdasági munka egyben komoly és nagy politikai munka. Pártszervezeteink ós kalácsaink, mint a falu vezető szervei, első­sorban maguk értsék meg, hogy fiz őszi szántás-vetési munkálatok­kal kapcsolatos feladatok, amelyeket pártunk és kormányunk tűzött ki, mind olyanok, amelyek ugyanak­kor, amikor az egész dolgozó nép érdekeit szolgálják, minden egyes -dolgozó paraszt, minden egyes dol­gozó egyéni, anyagi előnyét is je­lentik. Csak így tudják megmagya­rázni, hogy azok a dolgozó parasz­tok, akik tavaly te idejében vetet­tek, az idén is többet, jobbat ter­meltek. , ■ , Termel ős zö vetkézeteink az elmúlt ősszel' is példamutatóan végezték munkaj nkat. Pártszervezeteinknek gondoskodni kell arról, hogy a ter­melőszövetkezetek élenjárjanak . a munkában, példát mutassanak most is az őszi munka idején. Nyújtsa­nak több segítséget a tsz párbalap- szerveaeteinek. Különös figyelmet fordítsanak a tsz őszi munkájára. Az őszi szintás-vetési munka egy percre sem szűnő politikai munka. Harci kérdés; harc dolgozó né­pünk jövőévi kenyeréért.. Dolgozó népünk ádáz ellensége: a kólák és a klerikális reakció mindent elkö­vet, hogy félrevezesse a dolgozó­kat. «Szaktanácsokkal» látja el a dolgozó parasztokat és sok esetben tanácsaink is elfogadják a kulíákok «szaktanácsait». Éppen ezért szer­vezettebbé kall tenni az ellenőrző munkát. A járási pártbizottságok, a járási tanácsok végrehajtó bizott­ságai előtt az a feladat áll, első­sorban tegyenek fordulatot a hatá­rozatélk-nőrzésének jobb biztosí­tására, Vonják felelősségre a mute kájutat hanyagul végző funkcioná­riusokat, lépjenek fel kímélet lenül a megmutatkozó liberalizmus elten. Pártszervezeteink állítsák feladataik homlokterébe az őszi munkát, gon­doskodni kell, bogy a traktorok egy percre se álljanak kihasználatla­nul, a tömegszervezetek, népneve­lők bevonásával ismertessék és biz­tosítsák az élenjáró szovjet agro­technika alkalmazását, a kereszt- soros vetést, hogy a vatőszántást legalább 20 cm mélyen végezzék. A falusi népnevelőknek az a fe­lelősségteljes feladatuk, hogy félvi­lágosítsák a dolgozó parasztokat a szovjet agrotechnikai munkálatok sokoldalú használatáról. Hogy rész­letesen megmagyarázzák nekik: je­lentősen megnövelik gazdaságuk be­vételét, ha időben elvégzik a jelen-, légi. időszak mezőgazdasági mun­kálatait, a betakarítást, az őszi ve­tést. Nagy figyelmet kell fordítani a kollektív gazdálkodásra. Segíteni kell őket, hogy megismerjék ós alkalmazzák a szovjet agrotechni­kai módszereket, hogy ily módon még nagyobb, még több eredményt érjenek el és ezáltal gazdaságilag erősek legyenek, élő, meggyőző pél­dát mutatva az egyénileg gazdál­kodó parasztoknak. A falu kommunistáinak az a kö­telességük, hogy ennek a kampány­nak idején is elsők legyenek a munkákban, elsők a kukoricasze­désben, a vetésben, hogy a többie­ket példájukkal ösztönözzék. Döntő feladat, hogy megyénk minden dol­gozója megértse, hogy a betakarí­tástól függ a dolgozó nép kenyere, ettől lúgg nagymértékben a haza erősödése és országunknak a világ- békéért harcoló erő fokozásához való hozzájárulása. Éppen ezért minden traktoristának, a termel őazövetke­zeti gazdaságok minden tagjának, minden egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztnak hazafias kötelessé­ge, hogy földjébe idejében bele­kerüljön a jövőesztendei kenyeret biztosító mag. Az őszi szántás-vetés munkálata űz SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt Részletek G. ML Malenkov elvtársnak, az SZK(b)P KB titkárának előadói beszédéből II. rész c) A takarékosság a népgazdaság további fellendítésének igen fontos eszköze A Szovjetunió népgazdasága sa­ját tartalékaiból, belső felhalmo­zási forrásaiból fejlődik. Ezért pártunk mindig nagy figyelmet fordított és fordít a szigorú taka­rékosságért folyó küzdelemre s h takarékosságot a gazdaságon be­lüli felhalmozás megteremtése és a felhalmozott eszközók he­lyes felhasználása fontos fel­tételének tekinti. A takarékosság­nak — mint a szocialista gazdál­kodás módszerének — nagy sze­repe volt az ország Iparosításá­ban. Most, amikor országunkban a népgazdaság újabb hatalmas fellendülése megy végbe s ezzel egyidejűleg rendszeresen csök­kentik a közszükségleti cikkek árát, a takarékosság még fokozot­tabb jelentőségű. Minél teljeseb­ben és észszerűbben használjuk fel a termelési tartalékokat, minél takarékosabban és körültekintől)- ben vezetjük gazdaságunkat, tan­nál nagyobb sillereket érünk el a népgazdaság valamennyi ágá­nak fejlesztésében, annál nagyobb eredményeket érünk él a nép anyagi és kulturális szinvonalá- 1 áriak emelésében. A beszámoló foglalkozik azok­kal a hibákkal, melyek a szovjet népgazdaság különböző ágaiban munkaerő-, anyag-, vagy pénz- pazarláshoz vezetnek és megálla­pítja a feladatokat A feladat az, hogy véget ves- isünk a gazdasági vezetők és párt­szervezetek közömbösségének a gazdálkodás terén mutatkozó gon­datlansággal és pazarlással szem­ben. A legszigorúbb takarékos­ság megvalósítása kérdéseinek mindig egész gazdasági és párt- munkánk középpontjában kell áll- uiok. Fáradhatatlanul gondoskod­nunk kell arról, hogy a szovjet embereket a közösségi, a szocia­lista tulajdon óvásának szellemé­ben neveljük. Gyökerében ki kell irtani minden felesleges anyag- ős numkafelhasználást, valamint A népgazdaság műiden területén elért sikerek a szovjet társadalom anyagi ós kulturális életszínvonalá­nak további emelkedését eredmé­nyezték. Ez teljesen indokolt, nem is lehetett másként, mivel orszá­gunkban a szociálist» termelés cél­ja a társadalom állandóan növekvő pénzkiadást, és rendszeresen biz­tosítani kell a termelési önkölt­ségcsökkentés feladatának teljesí­tését és túlleljesitését. Fokozni kell a harcot a gondatlanság ellen, erősen csökkenteni kell az általános költségeket az iparban, az építkezésnél, a közlekedésnél, a mezőgazdaságban, a kereske­delmi, begyűjtő és értékesítő szer­vezeteknél, lialározottan meg kell valósítani az állami és gazdasági gépezet egyszerűsítését és olcsób­bá léteiét, fokozni kell a rubel­ellenőrzést a pénzügyi szervek részéről, továbbá az ellenőrzést a gazdasági tervek teljesítése és a takarékosság elvének betartása felett Gazdasági kádereinknek a tökéletességig el leéli sajátítaniok a szocialista gazdálkodás módsze­reit; kötelesek emelni technikai ós gazdasági felkészültségük szín­vonalát, rendszeresen javítani a termelési módszereket, felkutatni, megtalálni ós felhasználni a nép­gazdaság inéhében rejlő tarta­lékokat, A népgazdaság fejlesztése te­rén ránk váró feladatok sikeres megoldása szempontjából óriási jelentősége van a szocialista mim- kaverseny továbbfejlesztésének. A párt mindig nagy figyelmet for­dított a verseny megszervezésére és azt tartotta, hogy a szocialista nmnlvRverseriyben az a legfonto­sabb, hogy előrelendítse az elma­radottakat, hogy azok elérjék a legjobbak munkáját Társadal­munk viszonyai közepette a szo­cialista építés minden szakaszán óriási szerepe van a munkában a példamutatásnak. A szovjet em­berek saját tapasztalataikon nap mint nap arról győződnek meg, hogy a termelés jobb megszerve­zése, az új technika bevezetése, a mindenfajta tökéletesítés és ta­lálmány feltétlenül .azzal jár, hogy könnyebbé lesz a munka, fokozódik a dolgozók anyagi jó­léte. A szocialista építés minden szakaszán tömegesen akad pél­dája a dolgozók alkotó kezdemé­nyezésének, amely biztosítja a szocialista termelés szüntelen nö­anyagi és kulturált» szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. A szovjet nép egyre növekvő anyagi jólétének legfontosabb mu­tatószáma a nemzeti jövedelem szüntelen emelkedése. A Szovjet­unió nemzeti jövődő! me 1940-től 1951-ig 83 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók közkincse, el­lentétben. a kapitalista 'országokkal, phal a nemzeti jövedelem nagyob­bik fe’ét a kizsákmányoló osztályok elsajátítják. A Szovjetunió dolgo­zói személyes, anyagi és kulturális szükrégüieteik kielégítésére a nom- yetí jövedelem háromnegyed ré­szét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista termelés bővítésére ós más állami és társa­dalmi szükségletre fordítják. A munkások ós alkalmazottak re­álbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrá­sa a közszükségtefci cikkek órának a kormány által következetesen vég­rehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—1952 közti idő­ben öt ízben szállította le az állami kiskereskedelmi árakat s ennek eredmónyeképen az élelmiszerek ót iparcikkek ára most átlagban ütvén százalékkal alacsonyabb, mint 1947 negyedik negyedévében. A munkások és alkalmazottak pőnzbérének növekedése, a parasz­tok pénz- és természetbeni bevéte­leinek növekedőre, a közszükségleti cikkek árcsökkentése és a lakosság­nak az állam költségére nyújtott egyéb juttatások erednrényeképen az egy munkásra ós alkalmazottra ju­tó reál jó vedelem 1951-ben mintegy 57 százalékkal, az egy dolgozó pa­rasztra jutó reáljövedelem mint­egy 60 százalékkal volt magasabb^ mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv irányelvei­nek tervezete a Szovjetunió nem­zeti jövedelmének legalább hatvan- százalékos emelését irányozza elő az ötéves terv során, előirányozza továbbá — a kiskereskedelmi árak leszállítását is figyelembe véve — a munkások és alkalmazottak reál­bérének 35 százalékos növeléséi és a kolhozparasatok pénzbeli ós természetbeni jövedelmének leg. alább 40 százalékos növekedését (pénzben kifejezve). Malenkov elvtárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem te­rén elért eredményekkel, majd át­tér a közoktatás és tudomány kér­désére: A közoktatásra fordított kiadá­sok az 1940. évi 22.5 milliard rubelről 1951-ben 57.3 milliárd ru­belre, vagyis több mint két és fél­szeresére emelkedtek. Figyelembevéve, hogy a -tudo­mány egyre növekvő jelentőségre tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanúsít a tu­domány fejlesztése iránt. A szov­jet állam tudományos kutatóinté­zetek nagy hálózatának építését és felszerelését indította el, a legked­vezőbb feltételeket teremtette meg a tudomány felvirágzása számára, biztosította a tudományos káder- képzés nagy lendületét. 1934-tól 1952 elejéig 1560-ról 2900-ra emel­kedett a tudományos kutotóintéze- (Folytatás a 2. oldalon.) v elfedését és tökéletesítését, A nép jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése része annak a harcnak, amelyet dol­gozó népünk az életszínvonal eme­léséért, a haza erősítéséért és fel­virágoztatásáért folytat. Minden erőt vessünk latba e munkálatok si­keres elvégzése érdekében, meg kell hiúsítani a kulákoknak, áss osztály- ellenségnek bármiféle olyanirányú mesterkedését, hogy szabotálják a mezőgazdasági munkálatokat, a ku- lákokat le kell leplezni és tanácsa­ink szerezzenek érvényt ezirény­foan is a törvénynek. A mezőgazda­ságban. most minden munkanapot a gazdag termésért folytatott harc napjává tegyünk ás ebben mutas­sanak példát a kommunisták. Bocskér Járnod-

Next

/
Thumbnails
Contents