Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

I/iUaisawk Hépe 1952 október 9., fsü'Iör’íeí Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt (Folytatás ai 1. oldalról.) tok, laboratóriumok és más tudo­mányos intézmények száma a Szov­jetunióban. A tudományos dolgozók •zárna ez alatt az idő alatt majd- kétszeresére emelkedett. Az állan» 1946-től 1951-ig 47.2 milliárd ru­belt fordított a tudomány fejlesz­tésére. A beszámoló részletesen kitér* az irodalom és művészet trájeait- Inónyeire és problémáira és meg­ái lapít ja: A nagy harcban, amely az új­nak é» a ragyogónak társadalmi életünkben való kinevelő*óért s az ti avultnak és az elhaltnak társadaL­gozóhik kötelessége, hogy mélyre­hatóbban tanulmányozzak a szov­jet társadalom életét, nagy népünk­höz méltó nagy művészi alkotáso­kat teremtsenek. (Taps.) Elvtársak! Nagy »ikereket ér­tünk él a szovjet nép anyagi jólé­tének növelésében és kultúrájának fejlődésében. Nem elégedhetünk meg azonban eredményeinkkel. A feladat abban áll, hogy az egész népgazdaság fejlesztése alapján biz­tosítsuk a szovjet emberek anyagi és> kulturális életszínvonalának to* lyik, óriási kötelezettségek hárul­nak irodalmunk és művészetünk munkásaira. íróink, művészeink, zeneszerzőink, filmművészeti dol­... . .. , r ,, , __~ szesen 2,477.666 főből állott 1952 va bbi sznntelen «neteset. Partunk . ... . , ezután is szöntelenii! gondoskodik' a szovjet emberek állandóan nö­életünkből való kiirtásáért fo- vekvő igényeinek maximális ki­elégitéséről, mert a szovjet, ember jóléte, a szovjet nép virágzásai pártunk számára a legfőbb tör­vény.. (Viharos, hosszantartó taps.) A szovjet társadalmi és állami rendszer további megszilárdulása A párt XVIII. kongresszusa óte eltelt időszakban szovjet áll*- mánk tovább növekedett, fejlő­dött és erősödött. Megnőtt és mcgizmoscSlolt álla- uttuik gazdasági alapja, a temne- iési eszközök szocialista tulajdo­na. Az említett időszakban még jobban erősödött a szovjet szo­cialista társadalmat alkotó mun­kások, parasztok és értelmiségiek baráti együttműködése. Társadalmi és állami rendsze­rünk, mint a. háború tapasztala­tai bebizonyították, óriási nehéz­ségek idején is a világ legszilár­dabb, legéletképesebb és megin­gathatatlan rendszerének bizo­nyult. A szovjet szocialista rend­szer megdönthetetlen hatalmának az a nyitjav hogy ez a rendszer igazi népi rendszer, amelyet ma­ga a nép teremtett, amely élvezi* a nép hatalmas támogatását^ amely biztosítja a nép minden anyagi és szellemi erejének virág­zását. A marxizmus* ellenségei ésvuli- gai'izátorai azt az — ügyünk szempontjából rendkívül kárté­kony — elméletet hirdették, hogy ■a szov j el állam kapitalista környe­zetben elgyengíti és elhal. A párt, szétzúzva és elvetve ezt a rothadt elméletet, azt a következ­tetést vetette fel és alapozta meg, hogy olyan körülmények között, amikor a szocialista forradalom győzött egy országban, a többi országok többségében .pedig a kapitalizmus uralkodik, a forra­dalom győztes országának nem szabad gyengítenie, hanem min­den lebetq módon erősítenie kell államét és hogy az állam meg­marad a kommunizmusban is, ha megmarad a kapitalista kör­nyezel. Nem értük volna el azo­kat a sikereket békés építőmön- kánkban, amelyekkel most büsz­kélkedhetünk, ha megengedtük volna, hogy államunk gyengül­jön. Fegyvertelenül állnánk az ellenséggel és a háborús vereség veszélyével szemben, La nem szi­lárdítottuk volna meg államun­kat, hadseregünket, büntető és ■felderítő szerveinket. A párt a szocializmus megdönthetetlen erődjévé tette a szovjet országot, mert minden lehető módon erő­sítette és erősíti a szocialista államot. (Viharos taps.) Az országunkra támadt fasiszta hódítók a szovjet társadalmi és állami rendszer belső ingatagsá­gára, a szovjet hátország gyen­geségére számítottak. Mint isme­retes, azonban a háború rácáfolt fezekre a számításokra. Teljes egé­szében beigazolódott Sztálin elv­társ történelmi nyilatkozata, hogy háború esetén országunk mögöt­tes területe és frontja homogeni­tásánál és belső egységénél fogva szilárdabb tesz, mint bármely más országé. A háború során megerősödtek a szovjet hatalom fegyveres erői és hátországa. A szovjet emberek önfeláldozó mun­kája a hátországban és a Szovjet Hadsereg és Haditengerészet hősi harca az arcvonakm úgy kerütt bele a történetembe, mint a nép példa nélkül álló hőstette a haza védelmében. Hadseregünk és dől­tünk Sztálin elv társ közvetlen ve­zetésével szerveződött, erősödött és harcolt, (Viharos, hosszantartó taps.) Malenkov elvtárs beszél & le­nini-sztálini nemzetiségi politika történelmi eredményeiről a Szov­jetunióban, méltatja a szovjet népek testvériségét és a szovjet nép erkölcsi és politikai egységét. .Miután felsorolta a párt előtt álló .belpolitikai feladatokat, áttér a .pártépítés kérdéseire. jellemzőbb vonása. Ez pártunk erejének és győzhetetlenségének forrása. (Hosszantartó tapsi) Azt, hogy mennyire megerősöd­tek a kapcsolatok a párt és a tö­megek között és mennyire meg­nőtt a párt tekintélye a szovjet nép előtt, ragyogóan bizonyítja a párt sorainak növekedése. A pártnak a XVIII. kongresszus idején 1,588.852 tagja és 888.814 tagjelöl tje volt, vagyis a párt ősz­A párt Szovjet hazánk hatalmának szüntelen növekedése a kommu­nista párt helyes politikájának és e politika valóraváltáSát szolgáló szervező munkájának eredménye. A párt, mint a szovjet társada­lom vezető és irányító ereje, biz? hasította az ország kellő időben történő előkészíbését azt aktív- honvédelemre, a háború evetben az* ellenség: szétzúzására, a há­ború utáni időszakban a nép­gazdaság újabb hatalmas fellen­dítésére irányította a nép min­den erőfeszítését. A szovjet népnek a Nagy Hon­védő Háborúban aratott történel­mi jelentőségű győzfelme, a ne­gyedik ötéves terv határidő előtti teljesítése, a népgazdaság további, fejlődése, a szovjet nép anyagi jólétének é*s kulturális életszínvo­nalának további emelkedése, a szovjet társadatom erkölcsi-poli­tikai egységének és az országunk­ban élő népek barátságának erő­södése, az a tény, bogy a béke és a demokrácia táborába tar­tozó minden «ró a Szovjetunió körül tömörül — eltek azok a legfőbb eredmények, amelyek pártunk politikájának helyessé­gét bizonyítják. (Viharos taps.) A beszámolóban tárgyalt idő­szak a párt további erősödésének időszaka volt, amely alatt megszi­lárdult a párt sorainak teljes egysége é-s összeíorrottsága- Pár­tunknak a teaínkmus ellenségei ellen vívóit elkeseredett bare to­ok tóbe r 1-én a párt kötelékébe 6,882.145-en tartoznak, mégpedig 6,013.259 párttag és 868.886 tag­jelölt. (Taps.) Malenkov elvtárs bolsevik mód­szerrel bírálja a pártélet fogya­tékosságait: 1. Az önkritika és különösen az alulról kiinduló kritika ko- rintsem teljes mértékben és ko­rántsem minden pártszervezetnél vált azzá a fő módszerré, araely- lyel fel kdl tárnunk és le kell győznünk hibáinkat, fogyatékos­ságainkat, gy«jgeségeinket és az észlelhető egészségtelen jelejnsé- gekek A pártnak figyelembe beli vén­áié, hogy ott, ahol a kritikát é* önkritikát üldözik, ahol a tömegek­nek a szervesetek és intézmények tevékenysége felett gyakorolt el­lenőrzése meggyengült, ott elkerül­hetetlenül olyan vi-ez«fas»it'V jelen­ségek ütik fiel fejűket, mint a bü­rokratizmus, apparátusunk egyes láncs amiéinek rothadása, sőt fel­bomlása. Peres», az ilyenfajta je­lenségek nádunk mm terjedtek el széled körben. Pártunk erősebb és egészségesebb, mint valaha. Hogy továbbra is sikeresen vi­gye» előre ügyünket, erélyes harcot keli folytatni a negatív jélemégot eilsn,- a, párt éa mind«» sawrjet, ember figyelmét a munkában éss- teTEóto TbgyfrtÄessäeok kiküszöbö­lésére kell irányítani, eerte-k érde­kében visaoat eleriizeábetetíien. hogy nagy arányokban fejlesszük az ön­kritikát és különösen az alulról kiinduló kritikát. A pártnak az a feladata, hogy még szélesebb kőiben fejlessze ki a kritikát ős önkritikát, hogy ki­küszöböljön mindent, ami ennek út­jában áll. Minél szélesebb arányok­ban vonjuk majd be a tömegeket t munkában tezteihetö hiányosságok elleni harcba, minél erősebb lesz valamennyi szervBaatünk tevékeny- gégének Alulról yövo eSmőrzrso, annál sikeresebben haladnak majd ölnie nálunk az ügyek minden vo­nalon. A kritika és önkritika jel­szavának követhemtos megvetlós'ctű- sa határozott harcot k&mtet ml-n- éenki etfon, aki akaéulyama a kri­tika leijejS&iéaét, aki HMSaétm m- i&meűik és hajasait Mit a bírákat minit. Azok a fimkcionúriusok, akik nem segítik aló a kritika és ön­kritika kibontakozását. előrehakulá- sHink fékei, nem értek mag arra, hogy vezetők legyenek és nem szá­míthatnak a párt bizalmára. 2. Párt-, szovjet-, gazdasági és más funlcionáriusaánk egy részénél még mindig gyenge a párt- és ál­lami fegyete®* A párt megköveteli minden tag*- jától e annál inkább a vezető ká­derektől, hogy «szinték és becsüle­tesek tegye&eik, fetfettenűi telijetíti sék párt- és állami kötelességüket. A párt nem bízhat meg olyan em­berekben, akik áilaimeüoaies csetek- méaysket követnek el,, megpróbál»* ják ki játszani a terményt, be­csapni a pártot ás az áilamot. A párt és az állam minden néven ne- warnidő bevágását, bármilysaai ter­mában történjék ie, fétrevearáéai AtaérteteA, akáraahgti«-- ttiff «Iliikukitx.ii, akár igazság «I- fordításe. át jón történjék is, nem. lehet egyákmuk. tekinteni, ntmU a. hgmkgoeakk böknék a párttal-sum*- hm. Irt, az idője, hogy jooaéi'teék:. helyzetének és belső életének leg­lyamán elért egysege a pári belső» pártunkban. egy a fegyelmi az egy­szerű párttagokra és a vezetőkre nézve, bogy a ezovjet törvények egyformán köte’ezők minden szov­jet emberi?, a nagyokra éa a ki- csinyekre egyaránt. Az olyan ve­zetőkkel szemben — tisztségükre való tekintet nélkül —, akik a párt és a kormány határozatainak tel­jesítésében eikiismsreflaniii járnak el, akik törvénytelen csráekadetekre vetemednek és öokényeskadnek, nem lehet semmiféle elnézés. A feladat az, hogy erélyesen vé- getvwsimk a párti és az állami fe­gyelem megsértésének, a felelőt­lenség és bízásig megnyilvánulá­sainak, a párt és ft kormány határo­zataival. szemben tanúsított formá­lis magatartásnak. Szüntelenül fo­kozzuk minden ftmkcionáriusank kötefességérzetét a párt és aa at­tain iránt, kímélet telül irtsuk az igazságtalanságot és* a lelkifcmereti tensltet. Megengedhettek«, hogy a párt soraiban, olyan funkcionáriu­sok legyenek, akik titkolni próbál­ják a párt etet az igaaáágofc és fel­ié akarják vezetni a pártot. Ha­zánk érdekeinek szűute'an sasra előtt tartásé, tswlHey és tmikadattao harc a párt és a kormány határo­zatainak feijetitáséért — a párt és az á»tani minden fimkcreráirrosámk kgfóbb kötelessége. 3. A nagy Léniának azt az út­mutatását, hogy a ozíufYt1 zóuiuniá- baai a káderek lwalye« Hvúkiszteíaa. éa a végrehajtás ráleuőrzú&s a leg­fontosabb, még nem kielégítő mó­don. hajt ják végre. Tények bizcuyitják, hogy a ká­derek halves ungvátisztása és a végrehajtás rálenö rates* a gyukar- latfcan még koráutiew vall* a köz­ponti és helyi párt-, szovjet- ée gazdasági ezervek irányító tevé­kenységében fő fel adattá. A párt- és az: átlomvszctéa dön­tő* Maját a káder-k. jgjanítik. A kár­derek helyes kiváJasatása éo nova- léee nélkül nem leket takera-m uaegvaitósitani a párt poiitik ii vo­nalát. A káderek kiválasztiWitjaaí áa a fő* Ésiadati, hogy ínindvra ia- faető mrslou javítsuk a 1‘irakauni- riusok minőségi összetételét, erőáfc- sök párti, ál la nii és ga&laeági sww- vemket a párt* és aa állam érán­kéi iránt odnadó, feladataikat ki- tánően iduüEMŐ Omboi ekkeh akik sió­ié tudják vinni a* párt és az állam Ügyét. A part munkájúnak ered­ményeként je iraté Irányon megjavult a vezető káderek öeszstéte.'», Ea azonban nem jefenti azt*, hogy a verető szervek minőségi összetételi® javításánaJc feladatát teljesen, mísg- aldottuk. ifafit, araikor a gazdaság minden ága élenjáró technikával van folszaeelv», a szovjet nép kul­turális szktviHiala pedig mérhetetfe- nül nu^növakedett, a vezető ká­derekkel szemben támasztott igé­nyek mások,, magasabbak. lettek, A vezető kádeisk össaetéte’.ének továbbá megjavítása most fűként, a funkcionáriusok megismerésének és kiválasztásának helyes nuegsziorvezó- séteA függ. Ennek érdekében min­denekelőtt meg kell szűntetni a ká- dermmikában tapasztalható hiányos­ságokat, hibákat és eltorznlásokat Ezen a téren nádunk nem. kevés hiányosság akad, A pártsaatvezetek kötetesek biz­tosítani, hogy pártapparátusuak minden Jáncszentenéi maradéktala­nul betartsák a káderek kiválasztá­sának és elosztásánál^ pá,rtunk ál­tal megállapított elveit. KérteUre- tetlen harcot keli folytatni a sógor- ság-komaság, a «kéz kezet mos» szellemi» ellen, te kell (számolni a biíraksatizniufesal, a káderek meg- ktuerésa óa kiváliaeztásá terén. Mfl- tjpsahb szán vonulni keit emeinünk g pártseeinmas.tekmk a. ktíd-mtak megisinerésével és kiválasztásával kagcael&tos mimki.jß és jelentősen jokoznunk keil é munjea párteb Utwvzé&k a saoujet- és gazdasági . smrvet&i-eklm. A feladat az, hogy aa, emberek kitelasztása. ée a végrehajtás el* . tenórzése* a központi, és. a helyi . párti, szovjet- ée gazdaság, saer- vézeteknek valóban tegfűbb vezető ifexélissoyfegévc logyisi* 4. Sok pártszervezetben lebecsülik aa ideológiai munkát, így ez a mun­ka rámarad a p:lrt feladataitól, több szervezetben pedig feljssrax elha­nyagolják azt. Az ideológiai munka a part első­rendű kötelesség» és e munka le­becsülése helyrehozhatatlan kárt okozhat a páitnak ée az államnak. Mindig gondolnunk kell arra, hogy a szocialista ideológia befolyásának báimilyen gyengülése a burzsoázia befolyásának erősödését jelenti. Az ideológiai munka lebecsü­lésének jelentős mértékbon az az oka, hogy vezető kádereink egy része nem dolgozik öntudata nö­velésén, nem egészíti ki marxista-, leninista ismeretéit, nem teszi' ma­gáévá a párt történelmi tapaszta­latait. Éneikül pedig senki sem te­liét teljesértékű, érett vezető. Az. aki eszmei-politikai téren elrau- rad, aki bemagolt formulákból ól, akinek nincsen érzéke az új iránt, nem bem:.*» helyesen tájéko­zódni a bet- éa külpolitikai hely­zetben, nem állhat a mozgalom élén és nem is méltó arra, hogy a mozgatom éhén álljon, az élet ráőbb- utebb félrelöki. Csak az a vezető állhat pártunk feladatainak ma­gaslatin, aki állandóan képezi ma­gút, gyakorlati módon elsajátítja a marxizraus-teninizmurt, kifejj, teszfci, tökéletesíti magában a le­nini-sztálini típusú vezető tulaj­donságait. A ptefezerveaetek még mindig nem foglalkoznak eléggé a pártta­gokkal és tagjelöltekkel eezmti- politiiai felkészültségük emeléto érdekében, rosszat szervezik és el­lenőreik a marxista-leninista el­mélet tanulmányozásával kapcso­latos munkájukat, aminek körer- keztében sok konamuiiista nem ren­delkezik a kellő marxist,i-leninis \* isiuaretelrkel. A párttagok és feg- jelöftek politikai képzeítségÓBirií fokozása elengetllnetetlon feltétele annak, hogy fokozódjék- élenjáno szerepük mi élet minden terütetón, hogy tovább «kf.ivjpíJónljdisjik a párttagok tömegei, hogy javuljon párfsaerveaetek munkája. Malenkov elrtárs rámutat a pár »• szervek ideológiai rownkájártai egyes hiányosságaira, majd áttör a kádeuefe kiválasztásának kérdé­séi». Eaael kapcsolatban ktemoli a párt minőségi összetétel© megjaví­tásának, minden dnelégülteég fel­számolásának, a kádérkiválu 'zrás szinvunaiasabh módsaerének és aa ideológiai munka lebecsülés-e frá- aaántolásának szükségességét. Ma- leckov elvtárs beszámolója utolsó részét* Sztálin eívtárs elméleti te­vékenysége méltatásának é« rttg.f ismertetésének szenteli: J Bfviárealr? Korunkban Marx-Engsjls-Leöm- Sztálin nagy tanítása világítja meg az égé»» emberiség szúrnám a vi­lágéi viiizáció fejlődésének útját. Pártunk árért erőe, mert ege n munkájában a marxista-leninista elme letet követi. Politikája a tár­sadalmi fejlődte érvényeinek tu- dománj'o» is méreté re támaszkodik. Nagy tanítóink, ‘Lenin éa Sztálin történelmi szerepe az, hogy mé­lyen behatoltak a íme r„\,izura- elmé­leti alapjaiba, tökéletesen elsajá­tították a diatektikns módszert • így megőrizték é» megvédtek » marxizmust minden ferdítéssel szemben, zseniálisan tovább fej- Issztették a marxi tanítást. Leni» és Sztálin minden újabb történelmi fordtifatnál összekapcsolták a marx­izmust a kor gyakorlati feladatai­val, Äfeix-Eagete tanításának al­kotó alkalmazásával bebiztwryiteti tik, hogy a mmtízmuB nem holt dogma, hanem a csefekvés élő ve­zérfonala. Sztálin elétárs áPandóan szívé» viseli a marxiste-teninista elmé­let sorsát. Elméleti munkátságámulr középpontiban az utóbbi időbe» olyan világtörténelmi jelentőségű problémák kidolgozása áll, mint a ezortaiista gazdlarág fojtesztése, » kommunizmusba való fofcoBatoffl át­menet. Sztálin elvtárs a mar-xista- 1 leninista tudomány gazdagitásűvai (Folytatás a 3l oteaton.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents