Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r A Pamutszövő már jó úton jár A járások keményekben harcoljanak a begyűjtési tervek teljesítéséért .J A Z "ft DP B É K É S M EGYE! P Á R T B I Z O TTS ÁGÁN A K LA P J A <932 OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Begyűjtési tervünk teljesítésével köszöntsük nagy ünnepünket A® ország dolgozó nép© az Októ­Nyilvánvaló tehát, hogy őszi be­(Folytatás a 2. oldalon.) Rákosi elvtárs beszéde a berlini nagygyűlésen Nagygyűlés a magyar hormányhiildiittség tiszteletére Berlin, október 28. A Rákosi Mátyás elv társ veze­tésével Berlinben időző magyar kormányküldöttség tiszteletére kedden délulán nagygyűlést tar­tottak a berlini Német Sportcsar­nokban, amelyen sokezer főnyi közönség vett részt A nagygyű­lést Németország Demokratikus Nemzeti Frontjának országos ta­nácsa hívta össze. Az ünnepélyesen feldíszített sportcsarnokot a Szov­jetunió, a Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokratikus Köztársaság lobogói ékesítették és falain német és magyar nyel­ven a következő jelszó volt ol­vasható: »A magyar és a német nép együtt küzd a Szovjetunió vezet te béke-világ táb orten«. Viharos éljenzés támadt, ami­kor Rákosi Mátyás elvtárs, a Magy ar Népköz társaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Gerő Ernő és Kiss Károly elvtársak kíséretében, Grote wohl elvlárs Rákosi elvtárs besséde Kedv©» ElvtársakJ Berlin dol­gozói! Engedjék meg, hogy átadjam, önöknek mind a magam, mind a Magyar Népköztársaság kormánya és az egész magyar dolgozó nép nevében forró üdvözletemet és jó­kívánságaimat. Egyben felhaszná­lom az alkalmat, hogy megköszön­jem a rokonszenvnek és a szerei tetnek azt a sokfél© megnyilvánu­lását, amelyet itt láttánk és min­den alkalommal örömmel tapaszba­A magyar dolgozó nép hétesstendős fejlődése cialista Egységpárt Politikai Iro­dájának tagjai, Georg Dertinger külügyminiszter és Friedrich Ebert, Berlin főpolgármestere foglaltak helyet. i A nagygyűlést a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demo­kratikus Köztársaság nemzeti himnusza vezette be. A nagygyűlést Correns, a Nem­zeti Front országos tanácsa el­nökségének elnöke nyitotta meg, aki szívélyesen üdvözölte a né­met fővárosba érkezett magyar vendégeket. Üdvözölte ezután a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának megjelent tag­jait és a diplomáciai misszió je­lenlévő vezetőit. Corrcjns a ma­gyar vendégek látogatását, mint a magyar és a német nép barát­ságának újabb bizonyságát mél­tatta, majd átadta a szót Rákosi Mátyásnak, a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek, Olaszországot. Alumíniumiparunk és p&tróleumtermelésünk „gyors ütemben gyarapodik. Uj szocialista városokat építünk, amilyen Sztár, linváros, amelynek Sztálin olvtárs-. rói elnevezett vasművé üzembe-* helyezés© után annyi vasat és acélt termel majd, mint 1949-ben ©gésa kohászatunk. Most építjük Budapesten új föld­alatti gyoi svasutunkat. A felrob­bantott hidakat felépítettük és azok most szebbek és erősebbek* mint régen te. A mezőgazdáságban megkezdtük a szocialista építést. Jelenleg a szocialista szektor, azaz a termelőszövetkezet és az állami gazdaság az ország szántóterületé­inek 33.4 százaléka. A dolgozók egyre javuló szociális viszonyainak eredményeképpen a csecsemőhalan­dóság a Horthy-korszakhoz képest 31 százalékkal csökkent. Az ipari munkáscsaládoknál a születési arány 50 százalékkal emelkedett. 1951-ben kétszer annyi diák járt középiskolába és háromsz-or annyi egyetemre, mint 1937/38-lmn. Aa egyetemeken 1937/38-ban a mun­kások és parasztok gyermekeinek aránya három százalék volt. Ea most 56 százalékra emelkedett. Az 1938-ban megjelent könyvek és brosúrák példányezáiua 7.8 mil­lió, 1951-ban 58.9 miliió volt. Amilyen mértékben ismerték fel a munkások, parasztok, értelmisé­giek, hogy az ország az övék, maguknak építik, olyan mér lékben nőtt áldozatkészségük, fegyelmük és hozzátehetem: szaktudásuk is. Ehhez járult a Szovjetunió szaka­datlan, önzetlen baráti segítsége is. Ez a segítség nemcsak abban nyil­vánult meg, hogy nyersanyagokat, vagy Legmodernebb gépi felszere­lieri Szocialista Forradalom meg­ünneplésére készül. Nagy ünnepe m megyénk dolgozóinak is. Ha nőm lett volna november 7, mi i-«m lennénk szabad emberek, a bizonytalanságban éluénk, nem tud­nánk azt, miit hoz a holnap, a jövő. Megyénk üzemeinek dolgozói a no­vember 7-e — ve!'© a szovjet nép — iránti szeretetüket a naponta sza­porodó inunk a vá ,1 al ásókban, azok­nak teljesítésével juttatják kifeje­zésre. Üzemeink dolgozói melleit megyénk dolgozó parasztsága is ver­senyben végzi az őszi mezőgazda­sági munkát, ezenkívül mintegy 12 ezer dolgozó paraszt tett ígéretet november 7-re kukorica-, naprafor­gó- és eertésbeadása teljesítésére* túlteljesítésére. Azt, hogy november 7-re a megyék közötti begyűjtési versenyben hányadik helyre kerü­lünk, azt megyénk összes dolgozó parasztjának, termelőszövetkezeté­nek teljesítése dönti el. A begyűj­tési tervünk mindenkire a földje nagysága és minősége szerint, igaz­ságosan, a közteherviselés szem előtt tartásával van megszabva. A 100 százalékos teljesítéshez tehát min­den egyes tezcs-nsk, egyénileg dol­gozó parasztnak a teljesítése szülj- rége?. Dolgozó parasztságunk kiteli- lük részé azonban nem látja ezt még! tisztán. A gajxxnabegyüjtósi tervünk tel­jesítésében elért eredményeink pe­dig csak fél silver az ősziek begyűj­tése nélkül. Országunknak nemcsak kenyérre van szüksége. Nyilván ne­künk se esne jól, ha iparunk csak ogyféleségfi cikket gyártana. Az orosházi f ö, dm ű vessző vetkezet üzle­tében sem tudtak volna szeptem­ber hónapban 234 pár lábbelit vásá­rolni a dolgozóit, ha nem tett vol­na meg az azok elkészítéséhez szük­séges bőr, a korábbi élőállatba adási tervek teljesítése. Nemcsak az élő­állatbeadásunk, de a többi beadási cikkeknek is nagy részét vissza­kapja n falú, az ellátatlan dolgo­zóinak biztosítja az ellátást, hogy Rzt no a feketepiacon kelljen besze­rezni. De dolgozó parasztságunk gyermekei, akik felsőbb iskolán ta­nulnak, vagy ipari üzemekben dol­goznak, vagy honvédségünknél vé­dik hazánk, a család békéjét, csak a beadás teljesítésével kaphatják meg a jó ellátást-, a bőséges élel­miszert. Túlmenően ezen, dolgozó paraszt­ságunk iparunktól a beadott termé­nyekért különféle iparcikkeket, me­zőgazdasági cikkeket kap cseré!*. Az elmúlt évben megyénk gépállo­másain 6 kombájn volt, ebbon az évben már 26 segítette az aratási, oséplési munkát. Ebben az évben kapott 54 új traktorral legkevesebb 12.000 hold földdel többat szántunk fel, d© számtalan talajművelő esz­közt, munkagépeket kapott ezenkí­vül még mezőgazdaságunk. Állami gazdaságainkban, tszcséinkben meg­jelentek a múlt évben a növény- ápológépek, a Zotorok, megszaba­dítva dolgozó parasztságunkat, a ka­pálás munkájától, Ezeknek a gé­peknek nemcsak pénzben! értékük van, hanem több, minőségileg jobb munkát teliét végezni velük, javít­juk vele a talaj szerkezetét, több lesz ft termésünk, könnyebben tel­jesíthetjük a beadást, bővebben jut gabonáink a saját szükségletre, az állatok takarmányozására. gyűjtési tervünk, élőállatbeadásunk teljesítése érdeke országunknak, de egyéni érdeke is megyénk minden egyes dolgozó parasztjának. Dol­gozó parasztságunk többsége ezt meg is érti, bizonyltja, hogy 51.500 dolgozó paraszt megyénk dolgozó parasztságának több mint 70 száza­léka, k ukorica beadását 100 száza­lékban, sőt felül teljesítette, de élenjár a sertésbe adás b un is. Ezért helyesli dolgozó parasztságunk többsége azt a rendelkezést, hogy sertésvágási engedélyt csak az kap, aki kukorica- és sertésbeadási kö- teloaetteégének eleget tett. Továbbá azt az intézkedést, hogy aki elrejti az államunknak járó terményt, megvonnak tői© minden kedvez­ményt: a napraforgó után járó olajat, zsírt, szappant, az elrejtett termékeket pedig ellenszolgáltatás nélkül elkobozzák. Mindent mí%- előz az állammal szembeni kötelei- zettség teljesítése. Az sem lehet mindegy azonban, hogy ki milyen terményből teljesíti beadását. Vannak, lakik silány mi­nőségű terményt adnak bo, vagy akarnak beadni, pedig akik igy gondolkoznak, bizonyára tel lenné" nek háborodva, lía különböző ipar­cikkekből, amit nz üzletekben vá­sárolnak, csak. a felejtet, gyenge minőségűt kapnák meg. Begyűjtési tervünk teljesítés© harci kérdés. A fala ellenségei, az egyéb ellen­séges elemekkel mindent megtesz­nek, hogy lebeszéljék dolgozó pa­rasztságunkat a beadás teljesíté­séről, hogy zavart kelthessenek ez­által ellátásunkban. De szabotál­ják ők magúk is a beadást, Kő- cseri di István orosházi kulák pél­dául 11 mázsa kukoricát adott el a feketepiacon, mielőtt eleget tett volna abból a beadásának. Horváth Sándor pusztaföldvári kulák ál­lataival etette fel sí letört ku­korica nagyrészét. Nem tanulnak a naponként elhangzó bírósági Íté­letekből, a dolgozó nép iránti gyű­lölet jobban fűti őket. Pártszervezeteink, pártbizottsága­ink irányítsák jobban ft begyűj­tést, tanácsaink pedig számolják te, az ©gyes helyeken meglevő megalkuvást. Pártszervezeteink népnevelői menjenek el a dolgozó parasztok közé, a pártszervezet, a kommunisták alakítsák ki azt a közhangulatot, hogy a beadás tel­jesítését mindennél előbbre he­lyezve és ©gyömbérként akarja dol­gozó parasztságunk. Termelőszö­vetkezeteink kövessék a gsorvási »Vörös Október, a nagyszámai »Lenin«, a pusztaföldvári »Dózsa« termelőszövetkezetek példáját, akik kukorica-, sertésbeadásukat 100 százalékig, illetve azon felül tel­jesítették . Az Októberi Szocialista Forra­dalom nagy ünnepére, november 7-re, a közeljövőben összeülő III. Békekongresszusra szélesedjen ki a Verseny termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztságunk között a be­gyűjtésben. Legyen minél több kö­vetője Németh Lajos puszta földvári dolgozó parasztnak, aki vállalta, a harmadik Békekongresszusra, hogy október 30-ra teljesíti sertésbeadá- sát. Mátyási Lajos eleid dolgozó paraszt pedig Ígéretet tett, hogy november 7-re, mindenből eleget tesz beadási kötelezettségének. 1945 tavaszáig, amikor B Szov­jetunió liúsi hadserege nehéz ál­dozatok árán felszabadította ha­zánkat, Magyarország elmaradt me­zőgazdasági ország volt. Termé­keny földjének nagy része a feu­dális grófok, bárók és püspökök' kezén volt. Ugyaniakkor a kilenc­millió lakos közül hárommillió nincstelen volt, ahogy nálunk mondták: hárommillió koldus. Az ipari munkásság teljesen jogfosztott, bilincsbe vert volt. Az ország csatatér volt és Legtöbbet szenvedett fővárosunk, Budapest, amelynek házai 72 százalékig meg vpltak rongálva és jórészt elpusz­tultak. A Duna gyönyörű hidjai végig az országban tel voltak rob­bantva. Nem volt vasúti közleke­dés és a fővárosban nem volt villany-, gáz-, vízvezeték. Ebből a mélységből emelkedett tel a Szovjetunió nagylelkű segítségével, a Magyar Kommunista Párt ve­zetésével a magyar dolgozó nép. A nagybirtokosok földjét kiosz­tottuk a falusi szegénység és a dolgozó parasztság között. 1947— 48 folyamán létrejött a szerves munkásegység. A szociáldemokrata párt egyesült a kommunista párt­ezonkívül két darab sertésre hiz- lalási szerződést köt. A kommu­nisták, a népnevelők, tanácsta­gok dűlőfelelősök legyenek élen­járói, mozgatói begyűjtésünknek, a versenynek, tudatosítsák az abban miniszterelnökkel, Dieckinannal. a népi kamara elnökével, Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes- sel, di-, Corronssel, a Nemzeti Front országos tanácsa elnök­sége elnökével, valamint a kor­mánynak, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Irodájának, az országos tanács elnökségének tagjaival, nemzeti díjasokkal és a munka hőseivel a Sportcsarnok­ba lépett. Az elnökségi emelvény ejsö sorában Rákosi Mátyás, Gerő Er­nő, Kiss Károly, Hajdú József elvtársak, Otto Grotewohl elv- társ, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke, Johan­nes Dieckmann, a népi kamara elnöke, dr. Correns, a Nejinzeti Front országos tanácsa elnök­ségének elnöke, Walter Ulbricht, Heinrich Ran, Otto Nuschke, Lo­thar Bolz és Paul Scholz minisz- terelnökhelyetlesek, továbbá Her­máim Matern, Franz Dahlem és Wilhelm Zaisser, a Német Szo­lunk, A mi látogatásunk célja a német és magyar dolgozó nép ba­rátságának elmélyítése. Két nép barátságának legszilárdabb alapja a közös célkitűzés, az érdekek azo­nossága. Hogy ezek az alapfeltéte­lek a német és a magyar nép államában megvannak, arra világos bizonyíték az elmúlt hét esztendő' története. Engedjék meg, hogy rö­viden. beszámoljak a magyar. dol­gozó nép fejlődéséről az utóbbi hét esztendőben. tál. Amikor a politikai harc el­dőlt, az újjáépítés munkájáról át­térhettünk a szocializmus alapjai­nak tervszerű lerakására. Ez alatt a rövid néhány esz­tendő alatt gyökeresen megválto­zott hazánk arculatú. El lehet mon­dani, hogy iparral rendelkező me­zőgazdasági országból komoly me­zőgazdasággal rendelkező ipari or­szággá váltunk. (Taps.) 1952 szeptemberében a« utolsó háborúelőtti évhez, 1938-hoz ké­pest 645,000-reL nőtt a keresők száma. Eltűnt a hárommillió kol­dus, eltűnt a munkanélküliség és helyette inkább munkáshiány je­lentkezik, mint fejlődésünk egyik fékje. Gyáriparunk több mint há­romszorosára növekedett, ezen be­lül a nehézipar négyszeresére, szén- és acéltermelésünk több mint kétszeresére nőtt. 1952 leg­utolsó negyedévben gyáripari ter­melésünk T!4.3 százalékkal nagyobb, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Az egy főre eső széntermelés tekintetében Magyarország meg­előzi az olyan kapitalista államo­kat, mint Franciaország, Ausztria, Olaszország. A nyers vas- és acél­termelés terén megelőzi Japánt és elért eredményeket a dolgozó pa­rasztok között, ez lesz a biztosí­téka, hogy beadásunkat teljesít­jük, nem visszük át a következő évre. Ezzel mutatjuk meg, hogy megyénk dolgozó parasztsága is értékelni tudja a jelent és harcolni, adni is tud a szebb jövőnkért. Ez­zel ünnepeljük méltóan november 7-ét, az Októberi Szocialista For­radalom nagy ünnepét. Farkas Sándor,

Next

/
Thumbnails
Contents