Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

2

1952 október 3.. péiil"k

ViUauawk képe

Az SZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről

Részletek Kovács István elvtárs előadásából*

f.

Már csak néhány nap választ

a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongruaszusától, amely felé feszült érdeklődéssel és figyelemmel néz az egész- világon barát és ellenség egyaránt.

A XIX. pártkongi'esszuE sereg- snsmléje lesz a győzelmes szocializmusnak, a béke és a szabadság szilárd bázisának, a kommunizmust diadalmasan építő szovjet- kommunistáknak. A kongresszus nemcsak a szovjet népnek, hanem az egész világ dolgozóinak, a kommunista és munkáspártoknak is utat mutat a béke védelmében, a •aocializmus, a kommunizmus építésében. Ez adja rendkívüli jelentőségét s ezért fordul olyan nagy figyelemmel az SZK(b)P XIX. kongresszusa felé as egész nemzetközi kommunista mozgalom, az egész dolgozó emberiség.

A XIX. kongresszus nyilvános» ■ágra hozott történelmi jelentőségű dokumentumai: a jelentőségében és alkotásaiban minden eddigit felülmúló ötödik ötéves terv irányelvei kibontakoztatják előttünk a kommunista társadalom ragyogó perspektíváit.

A szervezeti szabályzat módosítása-és kiegészítése még őssaefor- rottabbá, egységesebbé, erősebbé teszi, és felfegyverzi a szovjet nép élcsapatát, lenni és Sztálin pártját az ötödik ötéves terv megvalósítására, a kommunizmus felépítésére, a szocialista haza aktív védelmére, — mondotta előadásában Kovács elvtárs, — majd a szervezeti szabályzatnak mint a párt Írott törvényeinek jelentőségéről beszélt, utána pedig igy folytatta:

Az SZK(b)P szervezeti szabályzatán# tervezete a XVJLII, j*á$* kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzatot lényegesen módosítja, illetve kiegészíti.

A szervezeti szabályzat legfontosabb módosítása, hogy nagymértékben növeli a párttagok kötelességét és felelősségét a párt ügyéért, a párt határozatainak végrehajtásáért. A szervezeti szabályzattervezet 3 .pont b) alpontja még külön is kiemelve mégha-, tározza: »A párttag kötelessége, hogy tevékenyen harcoljon a párt- határozatok végrehajtásáért. Nem elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért. A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatároaatokhoz, gyengíti a párt harekészségét b ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal.«

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja már eddig is igen magas követelményeket állított- tagjai, tagjelöltjei elé, akik mindenkor példát mutattak az egész világ kommunistáinak helytállásban, fegyelemben, kötelességtelje- sitésében. Miiért van hát szükség arra, hogy most még jobban növeljék: a párttagokkal szembeni követelményeket, a párttagok felelősségét a pórt» ügyéért?

A kommunizmus gigászi építkezéséi, hatalmas termésaetátala- kitó munkálatai, az ipari, és mezőgazdasági termelés ugrásszerű emelkedése, a tudomány, a technika, a kultúra óriási fejlődése új és sokkal magasabb követelményeket támaszt a kommunista társadalmat építő szovjet nép vezetése és nevelése terén. A kommunista társadalom nemcsak anyagilag, hanem szellemileg és erkölcsileg is az eddig nem ismert magasságba emeli tel az embereket. A kommunista társadalom n szocialista társadalom tagjainál is műveltebb, kulturáltabb, magasabb erkölcsű,

* Kavics István elvtárs est az előadását szeptember 23-án, az Építőipari Sarkszervezet székházában, a budapesti jpSrtfunkctonáriusolmak tartotta.

fejlettebb jellemű, bátor, szilárd akaratú, , a nép és a haza iránti kötelességüket példásén teljesíteni tudó kommunista embereket követel. A kommunista társadalom tété pite seriek vezetése és megszervezése, fejlett kommunista gondolkodású emberek kinevelése, * kommunista párt, a kommunisták megtisztelő történelmi hivatása.

De, hogy a kommunisták méltóan be tudják tölteni történelmi hivatásukat és kineveljék a kommunista társadalom újtipusn embereit, saját magukat is át kell neveiuiök, át kell fofmálaiok. A kommunistáknak emelni kell általános szakmai tudásukat, kulturáltságukat és ki kell fejleszteni magukban a kommunista társadalom tagjainak kiváló tulajdonságait. Elsősorban a köteleeeégtndatot, K párt ügyéért való felelősségérzetet, a fegyelmet, az áldozatkészséget, az éberséget, a bátorságot, a helytál lást., a kommunista morált, az igazságérzetét, a szocialista hazaszeretetét és tue, internacionalizmust. E tulajdonságokkal rendelkezve, személyes példamutatásukkal magasabbra kell, hogy emeljék és ilyen emberekké kell, hogy neveljék az egész szovjet népet.

Másrészt azért van szükség a párttagság elé állított követelmények fokozására, mert csak ennek biztosításával lehet megvalósítani a kommunista párt másik fő feladatát, hogy »állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeinek agresszív cselekedeteivel szemben.«

A feszült nemzetközi helyzet, az imperialista háborús ussátók provokációi és lázas háborús késeülődé- isei, a hók» s a hasa aktív védelmének biztosítása is megköveteli a párttagok fokozott felelősségét és helytállását a párt., a hit». a kommunizmus ügyéért.

Végül azért .van szükeég a párttagok elé állított követelmények tokozására, mert az SzK(b)P párttagsága a Nagy Honvédő Háború alatt jelentősen megnövekedett ée kicserélődött. A pártba sok új fiatal párttag került s <v, szükségessé tjeezi, hogy még nagyobb figyelmet szentel jenek ezeknek az elvtársak- nak szilárd kommunista nevelésére, a szervezeti szabályzatban meghatározott tulajdonságok kifejlesztőiére.

A Szovjetunió Kommunista Pártjában a párttagok ée tagjelöltek mindjobban kiveszik részüket a pártmunkából és harcolnak a határozatok végrehajtásáért. A kommunisták mindenütt öntudatosan példát mutatva elöljámak a szocialista versenyben, a tersek teljeeí- tésében, túl teljesítésében, a munka- fegyelem megszilárdításában, a minőreg emelésében, az önköltség csökkentésében, a takarékosságban, a köztulajdon védelmében, az ellenség elleni harcban- A kommunisták személyre példamutatása lelkesíti és mozgósítja a tömegeket a feladatok végrehajtására.

Pártunk valamennyi tagja és tag jelölt je számára rendkívül fontos és tanulságos a párttagok kötelességeinek meghatározása. A mi pártunk máé viszonyok között és más fejlődési szakaszban ugyan, de az utóbbi években szintéin fokozottabb követelmény-eket állít- a párttagság elé. Rákosi elvtárs 1950 február 10-i ülésén »z SZK(b)P tapasztalatait a konkrét magyar viszonyokra alkalmazva mondotta: «Mindenért, ami ebben au országban politikai, gazdasági, kulturális téren történik, mi — kommunisták — vagyunk felelősek. Minél jobban átérezzük ezt a felelősséget, minél jobban áthatja ez a felelősségérzet mindennapi munkánkat, annál jobban tudjuk elvégezni a reáukhá- ruló feladatokat, annál inkább meg- jgyorsul a szocifllizjnuti építése, dolgozó népünk felvirágzása.» E gondolatot fejlesztette tovább Rákosi

elvtárs pártunk második kongreez- szusán: «Fokoznunk kell pártunk elméleti színvonalát, fegyelmét, a példamutatást, az áldozat-készséget, a bátor elszántságot. Hadat- kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának. Enbek a szellemnek a megerősítése és fe’.szítása kongresszusunk egyik fő feladata» — mondotta Rákosi elvi áré.

A Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeti szabó lyzatában meghatározott kötelességek szellemét alkalmazta a magyar viszonyokra a Politikai Bizottság április 10-i határozata, mely azt a feladatot állította a párt elé, hogy: «a párttagokkal ée tagjelöltekkel szómban a pártfegyelem, az öntudat., a t-a- nuláe, * marxista-lemniíjtu tudás, a párt iránti áldozatkészség, • a termelésben való példamutató kommunista helytállás terén fokozatosan magasabb követelményekat kell állítani.,.. A pártbizottságoknak, alapszervezeti vezetőségeknek arra kell törekedniük, hogy ne csak a tagság túlnyomó többsége, de minden párttag teljesítse a párttal szembeni kötelességét és aktívan kivegye részét a pártmunkából.»

Miért állított Rákosi elv társ, a Politikai Bizottság határozata magasabb követelményeket a párttagok elé * kötelességteljebítés, tt párt ügyéért való felelősség terén?

Azért, mert a fordulat- éve után a proletárdiktatúra győzelmével hazánk ée népünk életében és munkájában is új szakasz kezdődött: o kapitalista társadalomnál sokkal fejlettebb és magasabbrendűbb szocialista társadalom építése. A szocializmus építése, » dolgozó nép politikai áteeveiére fokozottabb feladatot ró pártunkra. Eártunk min-, deo. tagja ée teg jelöl tje ele nagyobb - követel mért veket állít, - <* helytállás, a példamutatás, a pártós állami fegyelem, dolgozó népünk politikai neveiére terén.

Másrészt a feszült nemzetközi helyzetben, amikor a déli határainkon az amerikai imperialisták ve- saett csábosa, a. feekata Tito és kémbundája nap mint nap provokál, amikor nyugati határainktól nem messze a háborúra készülő imperialisták csapatai állnak, akkor a béke megyédére, hazánk aktív védelme ellenségeink agresszív cselekedeteivel szemben megköveteli, hogy fokozottabb követelményeket állítsunk párttagjaink és tagjelölt- jcink elé a köteleBettségieljeeitée, tus éberség, a helytájlíáe, a péW.omvt- Jetúe, a párt, a haza ügyéért való felelősség terén.

Végül, de nem utolsósorban a fokozott követelmények állítását pártunk felszabadulás utáni fejlődése és jelenlegi helyzete teszi rendkívül ezükajgessé. A mi pártunk a felszabadulás után a szociáldemokrata és többi pártokkal a tömegekért vívott harcban szélesebbre tárta kapuit és komoly könnyítéseket tett a pártba való felvételnél. Sok jártszar vezet komoly hibákat követett el a tagfelvétel terén. Számos helyen nem válogatták ki gon- jdoeam a tagokat, tagtoborzások, sőt kollektív tagfelvételek voltak, ragjaink közül sokan még politikailag nem elég fejlettek, nincsenek eléggé kipróbálva és nem szoktak még hozzá a szigor n pártfegye'em betartásához, a párt iránti kötellosség- teíjesíféshez, a helytálláshoz. Egyes párttagok magatartásában, ügyes pártszervezetek munkamódszerében sok még a szociáldemokrata maradvány. Párttagjainknak még nem vájt húsává-vétrévé a bolsevik munkastílus, a párt ügyéért való bátor keüytállós. Fokozott követe’menyeket állítani a párttagság elé, egyben harcot- je’e.it a szoeiáldemokra- tizmus ellen, a. szoedem maradványoknak sorainkból való kiirtásáért.

Pártunkban napróü-napra nő azoknak: az aktivistáknak a szánra, akik megértve Rákosi elvtárs írtmutatását, a második kongresszus és a Politikai Bizottság határozatát, a párt ügye iránti felelősségérzettől áthatva, aktívan kiveszik >é- pzüktet a pártmunkáibólls, a párt- és a kormányhatározatok végrehajtásából.

Amíg a mi nagyszerű pártakti- vistáinb idejüket és erejüket nem kímélve, fegyelmezetten, áldozatkészen, példásan teljesítik a párt iránti kötelességüket, addig számos- párttag nem tesz eleget a szervez#! szabályzatban előírt-, a part iránti kötelességének, fegyelmezetlen, politikailag nem képezi magát, nem Veszi ki részét a párt-munkából és formálisan, passzívan viszonyük a pásrfc-é? a kormányhatározatokhoz és nem hajtja végre azokat.

Nemcsak a párttagok, hanem a párt-, alkum és tömege»rvezeti funkcionáriusok között is varrnak olyanok, akik nem hajtják végre a párt es a kormány igen fontos határozatait, utasításait. Az utóbbi időben különösen gyakran fordul elő komoly opportunista elhajlás az üzemekbeD, hogy nem hajtják végre a termelés megszervezésére, a inunkafegye'em megszilárdítására, a normalazítás, a hér*alás, a bér- a aptúllépés ©Teri és a lervidőptm- tok betartására vonatkozó határozatokat. Falun pedig a begyűjtő?, az adófizetés, az állampolgári fegyelem, a kulákok visszaszorítására vonatkozó fontosabb határozatokat. Váró ban és falun is elhanyagolják a pártépítésre vonatkozó fontos határozatok végrehajtását.

Formálisán viszonylatiak a határozatokhoz, a szót nem követi eléggé a felt, nem szervezik meg a határozatok, a vállalások végrehajtását és a végrehajtás rend szenes ellenőrzését.

Gyorsan fel kell számolni ezt a munkastílust-. Meg kell javítani a határozatok végrehajtásának ellenőrzését s mindenütt biztosítani kell a bolsevik munkastílust, hogy a szót a te#, a határozatot, a vállalást-a végrehajtás kölessé. <

A pártmunka elmulasztása, a határozatok, útmutatások végre« nem hajtása a pórt és állami fegyelem gyakori be nem tartásához vezet.

Egyes állami, gazdasági és to- megszervezeti vonalon dolgozó kommunista vezetőknek különös elképzeléseik vannak a pártfegye- lemről. Azt hiszik, hogy rójuk ner^j kötelezőek a párttagok számára előirt szabályok. Azt hiszik, hogy nekik nem kell megjelenni a párt- taggy üléseken, ah ti vaé rtokez leteken, hogy számukra nem kötelező a pártmunka és elfoglaltságukra hivatkozva kivonhatják magukat & pártoktatásból. Azt hiszik, hogy a párt fegyelem csak az egyszerű párttagok szamára kötelező. Ezt- a súlyos tévedést gyorsan fel kell számolni egész pártunkban.

Minden párttag vésse jól agyába az SZK(b)P szervezeti szabályzat 3. pontjának f) alpontját:

»A párttag kötelessége, hogy tartsa be a párt- és állami fegyelmei, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: egyik a vezetők és másik az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelem, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A pári- és állami fegyelem megszegése nagy bűn, amely kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal.«

Párttagjaink közöli mind nagyobb számban vannak olyan elv- társak, akik egyre jobban összeforrnak a párttal, akik számára a legszentebb, a legfontosabb ügy a párt ügye. Olyan elv társak, akik készek minden helyzetben és minden körülmények között öntudatosan, áldozatkészen, kommunistához méltóan helytállni a termelésben' az ellenség elleni harcban.

Nem lenne azonban helyes elhallgatni, hogy párttagjaink és tagjelöltjeink egy részénél még

komoly és sok hiba van a kommunista példamutatás és helytállás, az éberség, az ellenség) elleni harc körül. Vannak pári- tegjühik, akik rendszeresen nem teljesítik a tervüket, sok selcjlet gyártanak, elnézik, tűrik a nor- tnalazílást, a bércsalást, a munkafegyelem megsértését, sőt mi több, maguk is résztvesznek ebben.

Számos esetben előfordul, bogy nem mutatnak példát és nem járnak élen a munkaversenyben, nem teljesítik vállalt kötelezettségüket.

Előfordul több falusi párttagunknál, sőt párttitkárnál és tanácselnöknél, hogy nem teljesítik beadási és adófizetési kötelességüket.

Az utóbbi időben gyakran tapasztalható városban, Szemekben és falun egyaránt komoly jobboldali opportunista elhajlás, a kommunista éberség eltompulása, a szájtátás, a helytállás hiánya az ellenség elleni harcban.

Komoly opportunista elhajlás., hogy üzemekben vagy falvakban a kommunisták gyakran tűrik a jobboldali szoedernek, a klerikális reakció, az üzemekbe beépült oszlályidegen ügynökök, a ku- lákok, népellenes uszítok suttogó propagandáját és szabolálő munkáját és nem lepnek fel harcosan ellene. A falvakban, a tanácsokban gyakori a liberalizmus a k illátokkal szemben. A kulákok eltűnnek« a kuláklistáról. Engedik hogy ne tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek, stb. s ne*» verik energikusan vissza a kulákok ellenséges agiíációját. Ezt a komoly jobboldali opportunizmust pártszervezeteinknek mg kell szüntetni. Azmca ,y,-»,

Az S2K(b)P szervezel^ szabályzata kimondja:«.párttag köteír«- sége, hogy »legyen politikailag éber s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége mindé > területen és minden körülmények között szükséges«.

a Kommunista párttagnak lenni Ízt jelenti, hogy éberen mindenben a párt és az állam érdekei! kell szem előtt tartani és védelmezni. El kell érnünk, hogy minden egyes párttagunk jól ismerve a párt politikáját, ne várjon külön utasításra, hanem bárhol és bármilyen előre nein látott helyzetben helytálljon, olyan kérdésekben is, amelyekben nincs kidolgozott határozat, vagy külön utasítás, védje meg a párt politikáját és következetesen verje vissza az ellenség aljas támadását és harcoljon az opportunizmus mindenfajta megnyilvánulása f iién.

A Magyar Dolgozók Pártja további erősítésének, harckészsége fokozásának és az előtte álló hatalmas feladatok sikeres megoldásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a mi pártunkban is még magasabbra emeljük a párttag megtisztelő címét. Tagjainkat és tagjelöltjeinket a párt és a nép ügyéért való fokozott felelősségre kell nevelnünk.

Ha megvalósítjuk, bogy minden párttag aktívan kivegye részét a párt politikájának a gyakorlati életbe való átültetéséből és kommunistához méltóan példát mutasson a helytállásban, a nehézségek leküzdésében, az ellenség elleni harcban, akkor pártmik második kongresszusának, a Politikai Bizottság április 10-i határozatának és a Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának szettemében járunk eL (Folytatjuk.)