Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

íttSZ október 3.. péntek 3 MUatsatoU A zárt ciklusú termelés bevezetésével készülnek IV. negyedévi tervük teljesítésére A jó ga,zda szemével •nézett kó­rul a Gyulai Harisnyagyár vezető­sége a harmadik negyedéves terv megkezdésekor. Eleinte komoly aka­dályt jelentett a tervteljesítésben az anyagellátás szervezetlensége. Mindenekelőtt tehát az anyagellá­tás biztosításáról kellett gondos­kodni, hogy harmadik negyedéves tervüket teljesíthessék. Ez sikerült is. A második és harmadik hó­napban behozták a lemaradást éj így elérték, hogy harmadik ne­gyedévéé tervüket 102.3 százalékban teljesíthették. Az anyagellátás kér­désének rentlezéeével megindult » folyamatos termelés, a tervet egé- eaen Ms csoportokra, lehetett lebon­tani. Így állandóan emelkedett az főre eső termelékenység- De megszilárdult az üzemen belül az egyéni felelősség is, elsősorban a művezetők részéről. Igyekeztek a dolgozók gépről való mozgatását csaknem teljesen megszüntetni. Eze­ket a feladatokat Székely Vilmos főművezető oldotta meg legjobban a művezetők közül. Az ő részle­gén végezték a legtervszerűbben munkájukat a. dolgozók. A műve­zetők lelkes munkáját bizonyítják a békekölcsönjegyzés eredményei is. A most beindult negyedik ne­gyedévre' már szeptember közepén megtette a vezetőség a kellő elő­készületeket, hogy még jobb eredményeket érhessenek el évi tervük teljesíté­séljen. Az üzemi bizottság megbe­szélte a feladatokéit- és azt ismer­tette a szakszervezeti bizalmiakkal is. A műszaki vezetőség pedig, Ver­mes Tibor vezetésével kidolgozta a zártciklus bevezetését az üzem­re. Október 1-én «a kis ciklus üzem­rész» már teljes mértékben profik ban dolgozott. Ez azt jelenti, hogy minden egyes dolgozó egy pikket gyárt és ismeri egyéni tervét. A tervnek ezernél vekre való felbontása biztosítja, hogy minden dolgozó is­meri feladatát. így minden dol­gozó megteheti vállalását tervié túli- teljesítésére, mely azután előbbre lendíti az üzem termelését is. De jelenti azt is, hogy egyfajta árun dolgozva állandóan növekedhet a teljesítméjiye, ezáltal keresete is. A zártciklusú termelés — mely hétfőre, amikorra a gépej> teljes átcsoportositásával Jíészen lesznek, csaknem teljesen beindul. — meg­könnyíti az üzemen belül az el­számolást. Az egymást követő mun­kák között nem lesz szükség áru­átvevőre, a dolgozók egymásnak közvetlenül adják át az általuk el­készített anyagot. Megrövidül az út, gyorsabb lesz az anyag haladása az üzemen belül. Ez egyik alapja negyedik negyedéves tervük telje­sítésének. Nagy Imre. A begyűjtési állandó bizottságok jó munkáján múlik jórészt, hogy megyénk november 7-re teljesítse begyűjtési tervét (A Megyei Tanács begyűjtési osztálya jelenti): Az elmúlt hét folyamán, külö­nösen a szeghalmi, orosházi, bé­kési járásokban sokat javult a k ukorica begy ti j tés. A mezőko- vácsházi járásban —, amely még mindig utolsó a járások verse­nyében —, jobb volt a begyűjtési munka ellenőrzése. Ennek ered­ményeként 13 százalékkal emel­kedett az elmúlt héten a terv­teljesítés. Végegyháza községben például egy hét alatt 36 százalé­kot emelkedett a kukoricabegyüj- tési terv teljesítése. Maguk a dol­gozó parasztok keresik fel a la-, nácsot a törés megkezdésekor,' kérik arra, hogy ismertessék, mennyi a beadásuk, hogy minél előbb teljesíthessék azt. A spe­kulánsod valamint az engedélyt nem kérők, feketézők leleplezé­sével is jobban foglalkoznak ta­nácsaink Gyulán, Gyomán, Gyu­laváriba# és Szeghalmon. Az a hiba e téren, hogy felelősségre vonták ugyan őket, de nem lep­lezték le a községek dolgozói előtt. Vannak azonban olyan köz­ségek is, mint Dévaványa, Telek- gerendás, ahol a határidő letelte után nem emelik fel öt száza­lékkal beadási kötelezettségüket, nem vonják felelősségre,, a mu­lasztókat. fV'ft ! j A bucaai „Petőfi“ tsx-ben már ax új tagok is résxtresxnek a rixsaratásban Termelőszövetkezeteink és egvéT nileg dolgozó parasztjaink 3217 hold rizsvetésükből szerda estig 2000 holdat arattak le. Tizennyolc termelőszövetkezet befejezte az ara­tást és megkezdte a cséplést. Ed­dig legjobb eredmény a vizesfási »üj Etet« tsz-nél mutatkozik, 13 holdról 332 mázsa rizst csépeltek el, 25 mázsás átlagtermésük van, így a tsz-nek a 13 holdas rizs­telep 83.000 forint jövedelmet ho- ■ott. A gyulavári »Felszabadítók Hagyatéka« tsz-beu a 30 holdas rizstelepről szerda estig 600 má­zsát csépeltek, mintegy félnapra való csépelnivalójuk még van. Az endrődi »Béke« tsz-ben két gép csépel. A bucsai »Petőfi« tsz-nek 140 holdas rizstelepe van és nagy gondot akozott az aratás, kevés volt a munkaerő. A szövetkezet népnevelői felkeresték az új be­lépőket és bevonták őket is a rizs­aratásba. Nyolcvan új tag segít ennek a munkának gyors elvég­zésében, még a héten be akarják fejezni az aratást. A begyűjtési állandó bizott­ságok közül az elmúlt héten a békéssáfüsoni végzett jó munkát. Az állandó bizottság tagjai valamennyien teljesí­tették beadásokat és jó felvi­lágosító munkál végezlek a terv teljesítése érdekében a dolgozó parasztok között. Meg is látszik ez a község be­gyűjtési eredményén, 375 törési engedélyt kérő dolgozó paraszt­ból csupán hét dolgozó paraszt­nak kellett öt százalékkal fel­emelni kötelezettségét, a többi 100 o/o'ra teljesítette beadását. A sarkad! járásban, a kuko- ricabegyüfiési terv 67 száza­lékos teljesítésével Okáiiy község a legjobb. Itt is jó munkát végez a begyűj­tési állandó bizottság, tagjai, ak­tívái elbeszélgetnek a dolgozó pa­rasztokkal, ismertetik velük az időbeni teljesítés jelentőségét, fontosságát. A kukoricabegyüjtés mellett több gondot kell fordítani taná­csainknak a napraforgó-, burgo- nyabegyüjtésre, valamint a szeg­halmi, sarkadi, gyulai, békési já­rásokban a hízottsertés-, illetve a vágómarhabeadás teljesítésére. Ezek a járások lemaradtak, ront­ják a megye eredményét. A múltban a mi közsé­günk dolgozóinak is csak a nyomor jutott osztály­részül. A dolgozó parasz­tok látás ól-vakulásig dol­goztak a báró úr földjén a mindennapi kenyérért. Nem volt jobb sorsnk azoknak sem, akik a kó­láknál voltak alkalmazás­ban. Akkor gondolni sem mertek arra, hogy ruhát, cipőt, vagy kerékpárt vegyenek. Elég volt a családot fenntartani. A gyerekeknek már hat-hét­éves korukban segíteni kellett szüleiknek a ke­nyérkeresésben. Ahogy nőttek, úgy nehezedett ▼állukra a munka. Az if­júság előtt csak álom volt a tanulás. Az urak gyer­mekei járhattak csak a felsőbb iskolákba. A dol­gozó parasztság jelentős része nem tanulhatott meg írni, olvasni sem. Hosszú évek teltek igy el és a dolgozó paraszt­ság sorsa továbbra is vál­tozatlan maradt. A mun­kásság cselekedett. Több esetben megtagadták a munkát. Tüntetést szer­veztek az elnyomás el­ENDRŐD len. Követelték a kizsák­mányolás megszüntetését. Szavukra terror volt a válasz. Csernus Mihály, az akkori plébános a csendőröket mozgósította és a dolgozók közé löve­tett. Ilyen viszonyok kö­zött éltek és sóvárogtak a dolgozók a béke és a szabadság után. 1944 október 6-án fel­szabadult a község dol­gozó parasztsága a M- zsákmányoló, nagytőkés elnyomás alól. A köz­ségben megkezdődött a munka. Megalakult ä földosztó-bizottság, amely felosztotta a nagy­birtokokat. Ez volt az első lépés, amit a szo­cializmus felé tettünk. Később a régi termelési módszerek alkalmatlanná váltak és a parasztság fi­gyelme az új szovjet. ter­melési módszerek felé fordult. 1948-ban alakult meg az első termelőszö­vetkezeti csoport. Az ál­lam vetőmaggal, kölcsön­nel --i segítette őket A VJ ARCA nagyüzemi gazdálkodás gyors fejlődésének bizo­nyítéka az is, hogy ma már 11 termelőszövetke­zet működik a községben. Jelentős változáson ment keresztül a község is a felszabadulás óta. Az is­kolákat államosították, a dolgozók gyermekeiket ma már nem vezetik fél­re, mint a múltban, ha­noin munkára, a haza iránti szereteti'© nevelik őket. Az állam segítségé­vel újjáépítettük a fa­siszták által szétrombolt hidakat, a dolgozó anyák gyermekei számára nap­köziotthont létesítettünk, a régi pislákoló lámpát villanyfény váltotta fel, új ártézikutak biztosítják á dolgozók egészséges víz­ellátását, nyolc földmű­vesszövetkezet és három népbolt látja el a dolgo­zókat közszükségleti cik­kekkel. A községben be­vezették a vezetékes rá­diót, van kultúrotthon, könyvtár is, mely a dol­gozó parasztság fejlődé­sét, tudását segíti elő. De lehetne még tovább sorol­ni mindazokat, amit End­réd község kapott a fel- szabadulás óta ál lamunk- tól. A község fiataljainak jelentős része felsőbb is­kolába jár, ezekből lesz­nek majd a jövő mérnö­kei, orvosai, tanárai és közgazdászai. A község dolgozó parasztjai példát mutatnak a g abona b eadás terén is. Például Benkó András dolgozó paraszt, gabonabeadását 860 szá­zalékban teljesítette. Ki­veszik részüket a dolgozó parasztok a békekölcsön­jegyzésből is, mert tud­ják, hogy a hatalmas építkezésekhez, melyek az ötéves terv keletében lé­tesülnek, az ő se- gitségükre is Szükség van. Forintjaikat szívesen ad­ják kölcsön államunknak. A jegyzésben élenjár So- ezó Mátyás tanácstag, aki 1500, Szegvári János tanácstag, aki 2000 fo­rintot jegyzett, hogy ha­zánk építését ő is előse­gítse. Sztanyik Károly, Endrőd. így készülnek a szarvasi békebizottságok a békekongresszusra A szarvasi békebizottságok szep­tember 25-én nagy aktívaértekez­letre gyűltek össze, hogy megbe­széljék: hogyan fogjanak hozzá ajr Oi'szágos Béketanács felhívásának megvalósításához, a TU. Magyar- Ó3 a Népek Békekongresszusának méltó előkészítéséhez. Úgy hatá­roztak, hogy a békeharcosok száz­millióinak ezen nagyjelentőségű se­regszemléjének sikerét ők azzal is igyekeznek elősegíteni, hogy .a köz­ségükben eddig működő 36 békebi­zottság mellé még legalább 120— 130 új bókebizottságot szerveznek október közepéig", hogy ezek tag­jaival kibővítve a béke-harcosok so­rait, valóban minden dolgozóhoz el tudják vinni a kongresszus hírét és .az edd igieknél még nagyobb bé­katettekre tudják serkenteni azo­kat. Hogy a határozat megvalósuljon, egy hattagú szervező bizottságot alakítottak, az arra legalkalmasbb bekell arcosokból. Ennek a szervező- bizottságnak azt a feladatot adták, hogy elsősorban is térképezze fel a község területét és állapítsa meg azt, hogy hol, melyik utcában, ta­nyacsoportban, tszcs-bsn, stb. fog­nak új békebizotlságot alakítani. Ennek elvégzése után a bizottság az új békebizottságok megalakítá­sára kijelölt területekről kiválaszt egy-egy jó békeharöóst Ezekkel elbeszélget és aat a feladatot adja részükre, hogy alakítsák meg a sa­ját utcájuk, stb. békebizottságátk Ezeknek a békeliaroofoknak ezek után az lesz a feladatuk, hogy egy arra legalkalmasabb időpontban ösz- szahívják az utcájuk, vagy tanya- csoportjuk dolgozóit és azok közül, az arra legérdemesebbekből meg­alakítják az öt-, vagy hét-; vagy ennél többtagú békebizottságot. Az új békebizottságok alakításá­nak nagyszerű terve és módszere ez. Ebben a módszerben, illetve kezdeményezésben benne van a tervszerűség, a helyes munkameg­osztás és az új békebizottságok ala­kításának eddigi módszerében gyak­ran megmutatkozó bürokratizmus kiküszöbölése is. Eddig ugyanis több helyen egyszerűen csak ki­jelölték a békebizottságok tagjait, így nem csoda, hogy azok nem érezték kellően a felelősséget mun­kájuk iránt és nem dolgoztak meg­felelően. Viszont, ha nyilvánosan, a saját utcájuk dolgozói előtt, azok jóváhagyása alapján alakítják meg a békebizottságot, mint ahogy azt Szarvason teszik, a megválasztott tagok felelősségük tudatában igye­keznek dolgozni, az utca dolgozol pedig magukénak érzik a béke- bizottságot és köte-!esrsijgüknek tart­ják annak segítését-, szívesen ma-, gokévá teszik annak útmutatását és számonkérik, hogy hogyan tesznek eleget a kapott megbízatásuknak Ez mind elengedhetetlen a jó mun­kához. Követendő példa a szarvasi béke­bizottságok kezdeményezése és mód­szere megyénk legtöbb községének bókebizotteágai számúja. Vegyék át ezt a kezdeményezést és mód­szert különösen az olyan községek, mint Kétegyháza, Kunágota, Okány, Körösladány, Békés, stb., ahol még rnindíg nincs kiépülve megfelelően a békebizottságok hálózata és ké­szüljenek azzal is megyénk béke- harcosai az Országos és Békevilág- kongresszusra, hogy a békebizottsá- gok százait hozzák létre és állít­ják munkába, OROSZ SÁNDOR, a ,inegyei békebizottság titkár». Levelek a kölcsönjegyzésről \ ‘v "'Iff-'! "tv 16 kölcsönjegyzéssel, a kukoricabeadás teljesítésével, keresztsoros vetéssel a békéért Mi, az eleki »Villáin« tsz dolgozói a III. Békekölcsön jegy­zésével teszünk hitet, hogy szeretjük hazánkat és a béke meg­védéséért mindent áldozunk. Magyar István, a tsz üzemi párt­szervezetének titkára 1000 forint békekölcsönt jegyzett. Szövetke­zetünk többi dolgozói is hasonló jegyzéssel erősítik békénket. Mi a kukoricabeadásunkat 100 százalékig mái1 két hettel ezelőtt teljesítettük a törés teljes befejezése előtt. 200 hold őszibúza ve­tésünket keresztsoros vetéssel október 5-ig elvégezzük. II.un haras György Elek, a »Villám« tsz elnöke. Lakatos Ferencné, hétgyermekes családanya négyszáz forintot jegyzett Lestyán Oszkár vasöntő tanuló 300 forintos havi fizetése meglett 600 forint békekölcsönt jegyzett. Elmondta: szívesen áldoz azért, hogy tanulhasson. Sápi Mihály ta­nuló 200 forintos fizetése mellett 300 forintot jegyzett, hogy erő­sítse békénket. Kecskeméti László né 8 gyermekes családanya 500 fo­rintot adott kölcsön államunknak- Elmondotta, hogy jegyzésével csa­ládja jövőjét kívánja biztosítani. Szokolai Lajos dolgozó paraszt 400 forint jegyzésekor elmondotta: «Már vártam a népnevelőket, szíve­sen adom pénzemet kölcsön álla­munknak, hogy valóra váljon mi­előbb ötéves tervünk és béke le­gyen.»- özv. Lalmkos Ferencné hét­gyermekes családanya 400 forintot jegyzett. «Azt akarom, hogy gyer­mekeimnek jobb életük legyen, mint nekem volt;> — mondotta. Keresztes Pál, a «Béke» tsz tagja 500 forintot, Elekes Imre, az «Vj Elet» tsz tagja 400 forintot, felesége 200 forintot jegyzett, azért, hogy még erősebben fejlődjön termelő- szövetkezetük. VETRÓ JÓZSEF levelező, Orosháza­♦ ■ ♦ Rozsnyói Márton középparaszt 600 forint békekölcsönt jegyzett, Szirony Mihály kukoricabeadását 300 százalékban teljesítette Csabacsüd község dolgozó parasztjai is kiveezik részüket K jegyzésből, igy megmutatják azt, hogy ők is harcosai a béke ügyé­nek. Kozsnyói Márton középparaszt 600 forint kölcsönt adott álla­munknak, Szloszjár György dolgozó paraszt 400 forint békekölcsönt jegyzett. De több olyan dolgozó paraszt van a. községben, aki 300 foiintot jegyzett. Az állami gazdaságban Juhász József és Madács Pál dolgozók járnak az élen, akik ezer-ezer forintot jegyeztek. A bé- keköiesönjegyzéssel egyidőben folyik a harc a begyűjtésért is. Igen jó példával jár elöl Szirony Mihály dolgozó paraszt, aki a kukoricabeadását 300 százalékban teljesítette. Azonban a mezőgaz­dasági munkákban lemaradt a község. A vetésben a dögösi ha- tárrész áll a legjobban, ahol az őszi árpa vetését már befejezték a dolgozó parasztok. Hidasi Pál, Szénási János, Németh János dol­gozó parasztok az őszi mnkákat teljes egészében elvégezték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents