Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-03 / 232. szám
/----------------------------------------------------------N Az SZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről V -_______-______ V ilág proletárjai egyesüljetek! AZ M D P B É K É S M EG Y EI PÁ RTBIZ O TTSÁGÁN A K LA P A 1952 OKTOBER 3., PÉNTEK Ára 50 fillér Vili. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Az elmúlt negyedévben szerzett tapasztalatok {elhasználásával előre a IV. negyedév sikeréért Üzemeink dolgozói megkezdték a liaroot a negyedik negyedéves terv sikeres teljesítéséért, lói tudják: a hátralévő 3 hónapban végzendő munkájuktól függ, hogy egészévi tervünket, öléves tervünk döntő esztendejét sikerül-e a kívánt eredményekkel teljesíteni, vagy sem. Az október 1—10. közölt megtartandó termelési értekezletekre számos brigád készül úgy, hogy már előre beszélgetik maguk közölt, milyen vállalást tegyenek a következő negyedévre. Építkezéseinken, építőanyaggyártó üzemeinkben mosl kapták meg a •brigádvezetők az október havi tervelőirányzatot, azt, hogy egy-egy munkát hány óra alatt kell elvégezniük. Nem tudunk a negyedik negyedévben megfelelő, jó munkát végezni, ha előbb nem mérjük fel a harmadik negyedév tanulságait, ha minden üzemünk nem nézi meg, mi volt a jó munkájában és min kell változtatni, hogy a termelést tovább fokozhassák, a tervet túlteljesítsék. Bár még nincsen meg a végleges kiértékelés, azt el lehet mondani: üze-! meink nem végezték a legdere-1 kasabb munkát a harmadik negyedévben. Olyan üzemünk is van, amely a negyedév egyetlen hónapjában sem teljesítette tervelőirányzatát. Például a Pamut- szövő. De általában nem teljesítik harmadik negyedéves tervig két textilipari üzemeink. Azzal indokolják a lemaradást, hogy nem kaptak kellő időben elegendő mennyiségű fonalat, azután meg az időjárás is rossz volt, meg ebhez basonló okokat hoznak fel. Tény, hogy ezek a körülmények közrejátszottak, de nem ez volt egyedüli oka a lemaradásnak. Sem az üzemi pártszervezet, sem az üzemi bizottságok nem tettek meg mindent, hogy a tervteljesítést sikerre vigyék. A Pamutszö- vőben a nyári hónapok alatt, amikor a bizalmiakon keresztül az üb-nek fokozottabb helytállásra kellett volna mozgósítania a dolgozókat —, az üb-titkár együtt sírt azokkal, akik a melegre, meg a fonal minőségére panaszkodtak. Nyilván, hogy így eredményeket nem is igen lehetett várni. Hiba volt a Pamutszö- vőben, hogy az üb úgy gondolta: mivel a dolgozók között alig-alig van olyan, ' aki 100 százalékon felül termel, nem is fontos az eredmények nyilvánosságra hozatala, nem fontos a szemléltető agitáció alkalmazása. Kampányszerűen, néha »kirajzoltak« valakit, de ennél többet nem igen teltek. A kultúragilációt egész nyáron át nem alkalmaz ták. Korábban pedig szerveztek az üzemben csasztuska-brigádokat, melyek a jól dolgozókat felköszönlötték, a hanyagokat megpirongatlák dalaikkal, de mostanában ez teljesen. elaludt. Pedig bebizonyosodott itt is, az a dolgozó, akinek neve a csasztuskában szerepelt, minden esetben megjavította munkáját. Ha jót énekeltek róla azért, ha megpirongatták, azért. De nemcsak a Painutszövöben van ez így a kultúragitációval, a csasztuska-brigádokat, hanem más üzemekben is. A Ruhagyár- ban is kampányszerűen alkalmazzák, nem gondoskodnak róla, hogy állandóan működő csasztuska-brigádokat szervezzenek. Volt néhány üzemünk, ahol az simult évben, de még ez év elején is villámokat küldtek a lemaradóknak. Nem hagyta rendbe a gé- jrét a délelőtti műszakban dolgozó, — a délutánom már küldött nőid egy villámot, amelyben figyelmeztette, hogy máskor ezt ne tegye, mert hátráltatja őt a tervteljesí lésben, de hátráltatja az üzem eredményét is. Ma egyetlen üzemben sincs villám. Nem bírálják egymást és a vezetőséget a dolgozók a faliújságokon keresztül «am. Egyedül a termelési értekezleteken hoznak ki hiány-osságokat. Ezen a téren azonban ott a súlyos bioi, hogy az üzemi bizottságok, a vállalatok, üzemek vezetői vajmi kevés gondot fordítanak a felvetett javaslatok megvalósítására, A lóg lágy ári Egyesülésnél és más üzemben .sem számoltak be az elmúlt hónapban, arról, hegy mi lett az előző termelési értekezleten elhangzott javaslatokkal. Ez pedig a dolgozók legnagyobbfokú lebecsülését jelenti. Hiba az is, hogy több dolgozó, ha tapasztal is hibákat, csak a termelési értekezleten tárja fel azokat. Ahhoz, hogy negyedik negyedévi kénünkét sikerrel teljesíthessük, íiogyr habozzuk a harmadik negyedév lemaradását is, rendkívül fontos a munkamódszerátadási mozgalmak további szélesítése. Iparunkba! egyre több új dolgozó kerül be, akiknek nagy része soha nem is látott belülről gyárat, soha neon indított gépet. Hónapok is eltelnek, Inig a munka legelemibb fogásait megtanulja, lia nem segítenek neki. Nagyon sok sztahanovista, kiváló dolgozó elnézi ma is, hogyan kínlódik az ilyen új munkás és nem siet segítségére. Úgy gondolja, ha segít neki, az ő munkája marad el, csökken a keresete. Nem veszik figyelembe az ilyen dolgozók, hogy ha minden egyes munkás jóval 100 százalékon felül teljesíti tervei őirány zatát, valamennyi üknek közös haszna ez, jobban erősödik az ország. Üzemi bizottságaink beszélgessenek el az ihren sztahanovistákkal, kiváló dolgozókkal és magyarázzak meg nekik: képzeljék el ők saját magukat egy ma bekerült munkás helyrébe, akit történetesen szövőgép mellé állítanak. Emlékezzenek arra az időre, amik or ők voltak «újoncok» a szakmában. Hányszor el kellett nekik is ma- gyarázgatni, hogy a vetélő töltése, vagy a takáosgöros megkötése hogyan könnyebb. Milyen jól érett nekik is,' ha az, aki tanította őket, türelmesen magyarázgatott nekik es milyen rosszul esett az, amikor egyszerűen magukra hagyták ókot. ' Bizonyos, hogy jó ne velő munkával elérhetik szakszervezeteink, hogy minden sztahanovista, kiváló dolgozó pártfogásba vesz egy, vagy több új dolgozót és segíti a száz százalék mielőbbi elérésében. Rendkívül káros jelenség az, — különösen építkezéseinken, a Tatarozó Vállalatnál — hogy a jól lolgozók külön brigádokat alakítanak és nem Győzelmi jelentések a békekölcsönjegyzésről Békés megye mind több üzeméből, termelőszövetkezetéből és vállalatától érkeznek győzelmi jelentések: dolgozóink határtalan lelkesedéssel tesznek bizonyságot hazaszeretetükről, kivétel nélkül jegyez- A kölcsönjegyzéiben a kommunisták Békéscsabán 35 üzem és vállalat jelentette a városi pártbizottságnak, hogy dolgozóik kivétel nélkül jegyeztek békekölcsönt. A Kötöttárugyár dolgozói 612, az Erzsébet- malom dolgozói 513, a Kenyérgyár dolgozói 673, az Épületszerelő Vállalat dolgozói 605, a Gépjavító üzem dolgozói átlag 700 forint békekölcsönt jegyeztek. Az ötéves terv alkotta Forgácsoló üzem dolgozói 175.550 forintot, a Barem fiértékesítő Vállalat dolgozói 171.950, a Gazdasági Vasút dolgozói 250.900, a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói 178.700 forintot adtak kölcsön államunknak, hogy további beruházásokkal tegye erősebbé hazánk védelmét s még nagyobb jólét meg- Mind többen ée többen szavaznak le Zsadányban is, ahol a dolgozók eddig 99.600 forint békekölcsönt jegyeztek, jóval többet, mint az elmúlt évben. Többet jegyeztek a sarkadi dolgozók Í3 az elmúlt évinél, étidig 169.950 forintot. Csete Sándor tizholdas középparaszt itt 500 forintot jegyzett, de nem elégedett meg ezzel, hanem meglátogatta hat középparaszt társát, élt»-' tek harmadik békék öl csont kormányzatunk felhívására. Sünden egyes jegyzés nagyszerű bizonyítéka dolgozó népünk szilárd békeaka- ratának. az üzemek dolgszii járnak az élen teremtésével tegye szebbé dolgozó népünk életét. Az üzemek és vállalatok dolgozóinak példájára termelőszövetkezeteink tagjai és dolgozó parasztjaink legjobbjai is tettekkel bizonyították be a békéhez, az ötéves1 tervhez való ragaszkodásukat, hűségüket. Kivétel nélkül jegyzett békekölcsönt a bókésszentandráei »Béke« és »Alkotmány« és a csa- bacsüdi »Békéi termelőszövetkezet tagsága. A lakosság 95 o/o-a jegyzett békekölcsönt Békésszentandráson és Örménykútou. A békésszentandrási dolgozók 200.000 forintot, az örménykúti dolgozók pedig 270.000 forintot adtak kölcsön a hazának. a köiosönjegyzéssel a béke mellett széigetefct velük az államnak adott kölcsön jelentőségéről. A beszélgetés után: a hat középparaszt 1800 forint békekölcsönt jegyzett. Szaporodnak a kölcsönadott forintok a szeghalmi járásban is. A füzeagyarmati dolgozók is lelkesebben, egyöntetűbben kértek részt a Ilf. bébe&dlc« ön jegyzésből, mint korábbi jegyzéseknél. Október elsején estig 394.500 forintot adtak kölcsön a hazának. A kertészszigeti dolgozók 155.050 forint, a buosfci dolgozók 102.550, a szeghalmi dolgozók pedig 761.750 forint kölcsön jegyzésével járultak hozzá hazánk építéséhez, erősítéséhez, békénk megvédéséhez, a még boldogabb jyyő biztosításához. Gépállomásaink dolgozói is egymásután jelentik: győzelemre vit« ték a ni. békekötés önjegy zést, gépállomásukon egyetlen dolgozd sincs, aki ne jegyzett volna ötéves tervltnk sikeréért, a békéért. A bucsai gépállomás dolgozói 440, a battonvai gépállomás dolgozói 640, a medgyos- egyházi gépállomás dolgozói 66S forintos átlaggal jegyeztek le, A sarkadi gépállomás dolgozói összesen 85.300 forintot jegyeztek le, több' mint két G 35-ös traktor árát. A szabadkigyósi gépállomás dolgozói 42.800, a csorvási gépállomás dolgozói 52.550 forintot jegyeztek le, A járások sorrendje a tszcs-t-a- gok és egyéni dolgoz/» parasztok jegyzésre alapján a következő: 1. szarvasi járás, 2. gyulai járás, 3. gyomai járás. 4. szeghalmi járás, 5. sarkadi járás, fi. orosházi járás, 7. békési járás, 8. mezőkovácsházi járás. „Mi is vagyunk olyan hazafiak, mint az elekíek Szerdán reggel futótűzként terjedt el a hír Kétegyházán: az elekíek a villányiak verseny- kihívása nyomán párosverseny1« re hívtak ki bennünket a harmadik békekölcsönjegyzés- sikeréért. Az elekiek azt is megírlak versenykihívásukban, hogy, az 1202 dolgozóból szeptember 30-ig mindössze 548 jegyzett békekölcsönt Kétegyházán, ugyanakkor Eleken szeptember 30-án már csak 20 dolgozó pai raszt volt, aki nem jegyzett. — Mi sem akarunk szégyenkezni — adták egymásnak a szót. — Mi is vagyunk olyan hazafiak, mint az elekiek. És számbavelték, hol kell leginkább erősíteni. Elsősorban a tanyavilág volt elmaradva, Kakucs és Farkas-halom. Szeptember 29-ig a 36 családból mindössze kelten jegyeztek, Éppen ezért ide a legjobb népnevelőket küldték, mint például Szabó István tanácstagot, aki többek közölt Gáncsé György kisparaszttal beszélgetett eL Gáncsé György 300 forint békekölcsönt jegyzett, amikor a népnevelő felsorakoztatta előtte a terv eredményeit, hogy például közel négymillió forintos költséggel épül az új gépállomás, amely a dolgozó parasztokat segíti. A többi népnevelők is az ötéves terv eredményeivel érveltek és e napon, szeptember 30-án 20 dolgozó paraszt jegyzett le Kakucson és Farkashalmon. De l>ent a faluban is lelkes munka folyt. A Baltyhányi-ulcában például Szarka Vazulné 3 holdas dolgozó paraszt, aki maga 500 forintot jegyzett, 7 dolgozó parasztot győzött meg a kölcsön- jegyzés fontosságáról Vagy .például a Dózsa-utcai 40 dolgozó paraszt közül szeptember 30-ig mindössze öten jegyezlek, október elsején a nemes vetélkedés meghozta eredményét; újabb 12 dolgozó paraszt jegyzett békekölcsönt Szerda estig 711-eu szavazlak le jegyzésükkel a béke mellett És a nemes vetélkedés csütörtökön tovább fokozódott Olyan népnevelők indultak el felvilágosító munkára, mint Sziklás György 6 holdas dolgozó páraszt, aki 600 forintot jegyzett és élenjár az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében is: ősziárpáját elvetette, répáját felszedte és beszállította, vetőmagját már kiszelekto- roztalta, valamint olyanok, mint Szabó István és Kure György DISZ-titkár. A községi tanács előtt a hangszóróból liallik: Zúgjatok csak traktorok... Majd a dal elhalkul és egymásután harsogja az újabb és újabb#eredményeket Hatvankilenc szovjet vállalat magyar tulajdonba megy át A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Szovjetunió ée a Magyar Népköztársaság kormánya között Budapesten folytatott tárgyalások eredményeképpen 1952 szeptember 30-án megállapodást írtak alá 69 magyarországi szovjet vállalatnak a Magyar Népköztársaság* részér© való eladásról. Ezek a vállalatok korábban német tulajdonban voltak és ilyen minőségben a potsdami egyezmény szerint a Szovjetunió birtokába kerültek. A szovjet-magyar vegyes részvénytársaságok a létrejött megállapodás értelmében továbbfolytatják működésüket. • hajlandók maguk közé befogadni a gyengébbeket. Jó nevelőmunkával kelt ezt megszüntetnünk. Bár történt jelentős javulás, de még mindig nem kielégit-ően foglalkoznak szakszervezeteink a műszakiakkal. Ha értékelik is a műszakiak munkáját, az rendszerint úgy tö.ténik, hogy »a'aposan« megbírálják« őket, ha hibát köretnek el. Pedig ilyenkor meg kell nézni azt is, mit tettek, hogyan segítették a műszakiakat, hogy azok betölthessék a rájuk váró feladatot. Ismerik-e problémáikat, tudják-e azt, hogy egyik, vagy másik üzemrészben miért kullognak ,a terv- teljesítéssel, miért laza a munkafegyelem. Csakis úgy tudnak valóban a termelés »parancsnokaivá« válni a művezetők, műszakiak, ha a pártszervezetek, üzemi bizottságok kellően foglalkoznak velük. Pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek jó munkáján múlik, hogy megyén le üzemei mennyire teljesítik - a reá juk váró feladatokat, milyen eredményeket érnek ei döntő tervévünk tel rété
