Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-02 / 205. szám

1952 X, kedd ______________________________- Vikaí&títúk ttépr ___ M ozgósítóbb, harcosabb falíujság-agiiációt díszéé fariujságtáblia van kifüg- msztefani, íeUíímri «. őtagozóka-t. Ha­A faliújság az üzemiben, "vagy egyes üzemrészben a közvélemény tükre, az alulról jövő támlát, a kezdeményezések szócsöve. Szerkesz­tésében részt vesznek maguk a dol-j gozók is. Számos példát lebatne felhozni arra, hagy üzametnkbem is, ahol fok ismerték a dolgozók a faliújság jelentőségét, ahol maguk is részesei voltak a szerkesztésnek, ott .komoly eredményeket értek el a terma- lésben. A mezőberényi II. számú téglagyár állandóan jóval 100 szá­zalékon felül teljesíti tervét. Ebben, a győzelemben nem ‘kis szerepe van! az üzem faliújságjának, amelyen állandóan váltakoznak a cikkek, ai dolgozók mind a hibákat, mind se eredményeket bátran megírják. Az Orosházi Finommechanikai Válla­latnál a dolgozók felhasználták a faHujságot arra, hogy kipelliengé- rezzéik az igazolatlanul táváknara-j dókat, későnjövőket. Ez azt ered-, ményezte, hogy ma már csak ék, vétve akad későnjövő. A Mezőberé­nyi SzövőgySr falmjeágtáblajáni gyakran lehet olvasni olyan cikke­ket, amelyek megdicsérik az élen­járókat, bírálják az elmaradókat. Minden egyes cikknek megvan a ha­tása: a jók tovább fokozzák ered­ményeiket, a gyengék igyekeznek utolérni a legjobbakat. De bizony üzemeink nagy több­ségében a faliújság jelentőségét a miai napig fém értették meg. A fa­liújságok többségét az általánosság--, ban mozgó hosszú cikkek, a gyenge; tari a kritikai hang hiánya,! a read--: m leien megjeiianés jefflemzd.1 A békéscsabai Ruhagyárban pl. igen geszfcv® a -fely-áeón, azonban- a cik­kek — amellett, hogy régiek, majd, kéthónaposak — a problémákkal nagy általánosságban foglalkoznak. A cikk írói valamennyim az alkot­mány ünnepét méltatják, de mind­annyian olyan formában, hagy ab­ból egyáltalán nem csendül ki: a gyár dolgozói hogyan. hálálják’ meg aikotmámyadta jogainkat ■pártnak. Magyar Istvánná, a sza­bászat egyik dolgozója is pgy fog­lakozik az alkotmánnyal, hpgy «a magyar -dolgozók hálásak ja pártnak» Rákosi alvtárenak azért, hogy ma. megváltozott az életük . . .» sth. Mennyivel jobb és mozgpsítóbb lett ■volna ez a cikk, ha Magyar István­ná a saját sorsán keresztül bizo­nyítja be, mit jelent a dolgozóknak az alkotmány. Ha összehasonlítja hz ő múltját a jelennél, óriási kü­lönbség lett válna az eredmény és bizonyos, hogy ha ezt megírja, több dolgozó érti meg, valójában mi mindent köszönhetünk annak, hogy van alkotmányunk. Van olyan cikk is a Ruhagyár faliújságján, ame­lyet így írt alá írója: «Ruhagyár». Es ami a legfurcsább, hogy ez a cikk többéit között erre hívja fel a dolgozókat: «Jelszavatok legyen: munkával erősítjük hazánkat, a béke országát.» Ki, a Ruhagyár kéri ezt a dolgozóktól? -Olyat ugyan ki látott, hogy a gyár írjon a fali­újságra cikket . Bizonyos, hogy vagy a gyár egyik vezetője, vagy dolgo­zója írhatta, aki azonban ismeret­len okokból nem merte ujáimi s nevét, ami arra is enged körefckez- tetni, hogy szegyeibe erre figyel­Étonló cikk van a Forgacsológyár1 faliújságján ia: .bírálatot gyakorol valaki egy .dolgozó felé, aki nem! volt hajlandó műszakot cserélni dol­gozótársával, noha az ezt igen ala­posan megindokolta, az aláírás azon­ban ez: - «Figyelő». A Szervező Bizottság határozata, .megadja az irányi a hiányosságok megsziintebásóue, a laliujaágjaaozga- pnn fellandrtósére- Min clan üzemtan leeolsőaorban is a pártszerveaabntík kell «tjapotan áftenülmányozni a ha­tározatot, hiszen a faliújság csakis akkor töltheti te .eredményEaen .fel-’ adatát, ha a pártezarvezet (titkára segítd, irányítja, éHanőrzi » faliúj­ság szerfeseatő bizottság«. munkáját. Törekedni kell arra a miegváfiaaztidtt, szerkesztő hiarttságiiak, hugy a -dol­gozók tegezé tarebb rétegeit -bevon­ják a 'faüujság szerkesztésébe. A faliújságnak a kritika tegyen a legfontosabb fegyvere. Bátran tár­ja SóiL,a hibákat ée azok okait, bar-, coljon a bürokrácia, a maradiság' ellen. A cikkele tartalmilag olyanok legyenek, hogy fokozzák a dolgo­zók éberségét , harcát az -el terméssé éternek JpliBplezéeéne, me véljék őket helytállásra. Képszerfisíteék azéten- járókat’és mondjanak bí rállatot azok felé, akik hanyagságból elmarad­nák tervük teljesítésével. De fog­lalkozzon esz iizem .sport, kulturális és más téien tűért .er!ödmény!eival, is. A faliújság a tervért folytatott agitációrik együk legfontosabb esz­köze. Törekedni kell tehát olyanná, tenni faliújságainkat, hogy hivatá­suknak teljes egészében megfelalje- mék. (Ji-hé) ÉRDEMES VOLT JEGYEZNI Már elmúlt néhány kirics színűre sárgultak És ma a forintokból, nap a lervkölcsönköt- alapok,’ — soliahem’sW”- mélyeket kölcsönadtok, softák. khvőltate.*fov-«at»*n»-«pött ■Btegyétflíbenis? városoklian, községek­ben, falvakban ma is sokat beszélnek róla az emberek. Nem Ids ese­mény a£: nyerni. Visz- ezakapni azt a pénzt, amit a jegyzés idején kölcsönadtak államunk­nak és méghozzá a leg­többen ötször, tízszer, vagy még annál is több­szörösen. Soha a múlt­ban ez nem lett volna lehetséges. Kútba do­bodnak tekinthette az a pénzét, aki kölcsönt jegyzett. Hányán tarto­gatták, őrizgettek szek­rényük, ládájuk mélyen a kötvényeket azzal a titkos reménységgel, hát­ha egyszer mégis nyer­nek vele, visszakapják pénzüket. De bizony ka­séin lehet mondani, hogy abból a pénzből létesí­tettek volna valamit, ami szebbé tette volna életüket, könnyített vol­na nyomorúságukon. A falusi, tanyai iskolák el­hagyott csőszkunyhók­hoz hasonlítottak, senki sem törődött velük, de azzal sem törődött & kutya sem, hová teszik azok az anyák a gyer­mekeiket, akiknek reg; géltől estig a kapát kell húzni kint a mezőn. Hány gyermek, felnőtt halt meg tüdőbajban, meg más betegségben az­ért, mert nem volt or­vos, nem volt gyógyszer. »Győzi őket magába fo­gadni a sárgaföld« — vélték az akkori rend­szer urai. Fel se lehetne sorolni talán. Bölcsődék, nap­köziotthonok, gépállo­mások, szülőotthonok sokasága, amely mind a dolgozók éleiének köny- nyíléséi szolgálja. Es ez még nem is minden. Most a legutóbbi húzás alkalmával is sok-sok dolgozó kapta vissza fo­rintjaik Sarkadon özv. Méri Józsefné Hajdú-«. 34 szám alatti lakos 2 darab 2Ö0 forintos köt­vényével 700 farm tot nyert. Amikor megkapta a pénzt, első dolga az volt, hogy kifizette egész évi adóját. Korszerű, szép posta­épületet, szlovák kollé­giumot és ki győzné fel­sorolni, sni mindent ka­pott Szarvas a - tervitől. ÉB ’uwost a sorsolásnál itt is sdk dolgozó ol­vasta örömmel a pénzít, melyet kötvényével nyert. Roszik János dol­gozó panaszt 300, Med- vegy Pál 500 Ft-ot nyert. Gvamán ühljár György 1000, Hipszki Pál 1000, Kozsuh János 500, Bé- kéfi Mihály 300, Kolozs­vári Szabolcs 300 forin­tot nyert Ugyancsak.300, forintot nyert özv. Se­bők Jánosné háztartás­beli, Veigert György és Kádár Lajosné. Hurry ám Pintér Imre egyénileg! dolgozó paraszt 1000 fo­rintot nyert, amelyért azonnal bevásárolt a tföldniü vesszővé Lkezet- ben. Ok is, meg mind­annyian érezzük; érde­mes volt jegyezni. A Mezőberényi Téglagyár U-es telep dolgozói augusztus 20-ra telt vállalásaikat éppen, úgy, mint az I-ae telep dolgozói, túlteljesítet­ték. A nyersgyártó részleg a ter­ven felül vállalt 120 köbméter kőszivacs helyett 269 köbmétert gyártott te, ezzel vállalásokat 224 százalékban teljesítették. TTgyam-1 csak túlteljesítették vállalásukat a kemencénél dolgozók, akik 472 köbméter kőszivacsot égettek ki terven felüL Jó eredményeiket a Rőder-mozi-; galorn széleskörű alkalmazásával Srték el és érik el mia ia. Jelen- ; leg öt sztahanovista dolgozója van verseny éta fokozottabban vészinek részt ebben a - moagal ómban. A; sztahanovista dolgosok Tßlajneny- nyten. vállalták, hogy egy-egy munkacsoportot védnökség alá vesznek. A nyersgyártásnál dolgo­zókat Szeidler József, a kocsi-» kirakásnál és lerakásnál levő dol­gozók elvtársi segítségét Sári Pál és Guth József vállalta. Tapaszta­lataik átadásával elérték, hogy ma már igen sok dolgozó áilandóaní sztahanovista színtan végzi man-’ kaját. Közülük mintegy tizenhatan már fel lettek terjesztve sztaha­novista oklevélre, olyanok, mint! a kihordásnál Szűcs Mihály ési Baraányi Mihály. A női munkások közöl Smith Magdolna, Tóth Anna és1 Stefán Ilona. A tanítómesterek pe-’ dig állandó jó munkával, 170—180 Bzázialékos tervteljesitéseel biztosít­ják maguknak, hogy rövidesen jel-; vényos aztaliánorisft&k legyenek. A (dolgozók jó munkáját hizo-. nyitja, hogy -rövidesen teljesítik Rákosi elvtársnak tett Ígéretüket,,, melyben vállalták, harmadik ne­gyedévi tervük idő előtti teljesíté­sét. Augusztus 28-ám a nyarsgyáriút részleg 190, a behordás 161, -a kihordásnál levő dolgozók pedig 152 százalékot értek el tervük tel­jesítésében. az üzemnek, akii: az augusztus 20-i Hoffman Márton I., a nyersgyár­fl Roder-mazgaiom sikere a mezőberényi IL sz. Téglagyárban tásnál Veigel Mihály, Országszerte ünnepélyes keretek kőzett nyitották meg az ú[ tanévet A hétfői napon ün­nepi díszbe öltöztek -az e^éíz országban az is­kolák, az új tanév ün­nepélyes megnyitására seragiettek össze az ál- tahínos-, közép- -és szdkidkdláfc, a főisko­lák és egyetemek ta­nulói; a pedagógusok. a szülők. Az éysijáfó- kem a köségiefcbeii éé városokban, sa Ms -ta­nyai iskolákban épp­úgy, mint a-/. -Qgyete- .jnek&n ünnepi lölfcs-e- désél fogadták meg :a fiatalok ée pedagógu­sok, hogy az .új tanév­ben megúghódott erő­vé! és 'ieuilü'eEttel fog­uk mnubitlioE, ihugy » Pórt- Központi V'.yevő- légének ütni u i utyaait követve még jóbh, még e-lsérue old) .tanuló •és oktató mimKávul vegyenek i é ,.u;. -égési nedűnk közös - m'dfe- sMÍté óban, a -zwiiiliv- mus építési-ben. Tszcs levelezőinfo írjú 7 Mv-egeztük u vetőszántást A sankadi »Alkotmány« termölőesopart elvégezte az őszi vétő- szántást. Kilencven^ hold 'búzát, 14 höld őszi árpát leeszeirtsorosiBí vetünk. Eddig még nem vsytottünk kere-sztsorosan, -de ldttúk, most is a köitilöttirnk lévő osopnrtdklnál, hogy a keresztsuroaan vétett gabona többet adott, jnint a maink. Úgy határozt-uuk, hog'y mind a ’104 b-oldon Ireresztsorosan vetjük el a gabonát. Már a gynp«t! alá is elvégeztük a mélyszántást.- Jól nfegietáRútrugyázliik, ifaogv (magasabb tewnéserednwnyt tudjuk -elemi, mint az elmúlt évben. Már készülünk az őszi vetésre. Minden nzBin gabonát-csávázunk, meat -tudjuk jól, hogy csak így űidinik magasabb terméseredményt »1­Szamos Z'inzssnna, Sarkad, »Alkotmány« tszcs A középszáiításl 95 százalékban elvégeztük _ A kondorosi »Magvető« tsz-ben a gyapot alá 100 százalékban ölv^eztük a mélyszóntóat. A Bö.aépsaántée 95 százalékban vnh ®1- végezve. Az^ I. számú üzemegysógbeai jnár törik -a kukoricát. .4 H-t&s üzemegységben pedig a m-ásodvetésű karúiért vágják. A BlSZ-fiataü-ok is jrendszereeon részt v-esanak az aghaládban Ennék az enedm-ény© megmutatkozik ott, hogy ezidáig a tsz-nek 48 új tegja van. ©e ez a szá,m napról-napra szaporodik. Földi Zwuzsaruia, , ' ’ Kondoros, »Mag-vető« tez. A mi gyapotunk a legszebb Nálmik a »V-kinedki« tarmelőcsoportban vannak még iúám-os- wgok. A -termeHőcsoportban helytelen a vezdtés. A gyapotunk na- gyou szép, most kacsoztuk meg a gyapotot. Ötször megkapálfek. Mindeniri ,azt mondja, hogy :a m|i gyapotunk a tegezéljb. Erre a. .»Viemszki.« tazos tagjai is büszkék, mír sók grfbó ki -is nyilf ’.!,0-Í *'•- ' •J' J- ■ ,7-1 | J i/o-j.,. G. Töth János, -.fsrfi Nagykamarás, »Vdsinszki- vwt Sorainkba középparasztok lépnek Mi, a magya-rbanhegyeBi »Dózsa« tszcs-liun, val-amonnvien ic^r- aevelő, fsilvilágositó munkát vértezünk. A mai .napon is felkeres­tük -a -kívülálló dolgozókat és elbeszélgettünk velük a.esoporthan eléri lenedményernkről. A.jó feK-ilágositú, népnevelőmunkaiiám jár eredmény­telenül. Farkas Károly és K-dka Dászló 18 és 14 holdas közép- parasztok is elhatározták, hogy rój útra lépnek. Belátták, hogy a -dolgozó parasztságunk vészére mi nagyüzemi gazdálkodás az egye­düli út-, amoly a -felemellredéárez vezet. A csopoi-tunk tag'sága is örömmel fogadta a község dolgozó pacasaijai előtt nngj- nép­szerűségnek örvendő és a sorainkban lévő -bö árpp ar-a szítakat-. Tassy Lajos, Magyarháuliiesgy^, sDázsez tse.­....... - ■■.......~~ Á M a mi gazdaságainkban; mintegy negyven (burgonyaszedőgép segít az idén a dolgozóknak Álljinii gazdaságainlcban jnimtcsgy negyven szovjet gyártmányi gép -segít a dolgozóknak a közelgő burgonyaszüretben. Ezek e gépek a burgonyabokrokat kifordítják a földiről, felszedik és a földtől megtisztítják a gumó kitt. Egy-egy gép két és fél-hőneua’ vagon burgonyát képes felszedni naponta. Szcpiemberbefi újabb országos baromfioltási A baromfi]>estis tyúkállomá- nyunk egyik flegveszedelm-esebb fertőző betegsége. Kormányza­tunk ezen a téren is a gazdák segítségére sietett. Országos ol­tási akciókat szervezett, ame­lyek során minden baromfi- tartó gazda udvarát, tanyáját felkereslek az oltébrigúdok és beoltották a -baromfiállományt. Ezeket az akciókat azonban nem sikerült maradéktalanul végrehajtani, mert a baromfi- tulajdwnosofk egy része nem ér­tette inaeg, hogy az elten, a pusz­tító betegség ellen cs-ak össze­fogással lebet eredményesen vé­dekezni. Sok tulajdonos ba­romfiállományának csak kis ré­szét oltattta be. Különösen nagyszámú baivunfil vontak el akció indul az oltás alól az 1951. évi oltási akciónál és ezzel mag var áz­ható, hogy a betegséget az 1952. évben újbóli éllerrjedt. A baromfipestis visszaszori- tasa érdekében a földművelés- ügyi miniszter újabb köte­lező oltási rendelt «L Az oltáso­kat a Dnna-Tiszaközén, Tiszán­túlon és «z északi megyékben szeptember közepén, a Dunán­túlon október elején kezdik meg. Minden bar-omfilulajdo- nosnak kötelessége, de legele­mibb érdeke is, hogy támogassa az -oltást végző dolgozók mun­káját. Hiszen az otlatlamri ma­radt baromfi veszélyez lelheti az egész ország baromfiállományai és aokmillió forint kárt okoz hat népgazdaságunknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents