Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-02 / 205. szám

4 ViUaisauik liéftc 1932 szeptember 2.. Iiedí Korlátlanul hozhat forgalomba és vághat hízottsertést az a termelő, aki teljesítette a sertésbeadásí kötelezettségét A Minisztertanács rendeletben szabályozta a sertések forgalmát és levágását. A rendelet korlátlan szabadpiaci értékesítést és kor­látlan sertésvágási engedélyt biz­tosít az egyéni termelőknek, ter­melőszövetkezeteknek, tszcsk-nek, valamint ezek tagjainak, ha a beütemezett időben, késedelem nélkül eleget tettek 1952—53. évi hízottser lésbeadási kötelezettsé­güknek. Akiknek nincs sertésbe- ' adási vagy szerződésből szárma­zó hátralékuk és az 1952—53. évre évre előírt hízottsertésbeadási vagy szerződéses kötelezettségük csak ezután lesz esedékes, azok csak 25 kilón aluli sertéseket ad­hatnak el. Abban az esetben, ha beadási szerződéses kötelezettsé­gük teljesítésére már megfelelő süldőt hizlalásra beállítottak, sza­badon eladhatják hatvan kilón aluli süldőiket is. Amíg a termelő 1952—53. évi sertésbeadási k ü telexei tségé t nem teljesítette, csak egy ser­tés levágására kaphat enge­délyt. Az engedély csak akkor .adható ki, ha a termelőnek •nincsen az előző beadási kö­telezettségből vágj' szerződés­ből eredő hátraléka és esedé­kes kötelezettségének teljesí­tését hízóba állított sertéssel biztosította. Ezek szerint tehát az a termelő, aki 1952. június 30-át megelőző időből hátralékban van, vagy aki­nek lejárt az 1952—53. évi hízott­ser lés beadási kő teleze ttségének határideje és nem teljesítette, hí- zoltsertést, süldőt vagy malacot nem adhat el, vágási engedélyt nem kaphat. A kulákok sertés­vágási engedélyt csak akkor kap­hatnak, ha 1952. június Ivó 30. előtti időből serlésbeadási hátra­lékuk nincs és teljes egészében elegei leltek az 1952—53. évi ser­tésbeadási kötelezettségüknek. A termelőszövetkezetek és III. üpusú termelőszövetke­zeti csoportok tagjai háztáji gazdaságukból sertést bárki­nek szabadon eladhatnak, ha a termelőszövetkezetnek, tszes-nek, június 30-át meg­előző időből sertésbeadási hátralékuk nines és teljesí­tette 1952—53. évi sertésbe- ndási kötelezettségét. A termelőszövetkezeti tagok ser­téseméit szabadpiaci értékesítésé­hez a községi tanács igazolása szükséges. A termelőszövetkezeti és tszcs-tagok csak egy házláji gazdaságukban hizlalt sertés le­vágására kaphatnak engedélyt, mindaddig, amíg a termelőszövet­kezetnek, tszcs-nek, 1952. június 30-át megelőző időből sertésbe­adási hátraléka áll fenn és amíg nem teljesítette az 1952—53. évre előírt hízottsertésbeadási kötele­zettségének december 31-ig ese­dékes részét. A második sertés levágására csak akkor kaphatnak engedélyt, ha a termelőszövetke­zet, tszcs, az első sertés levágásá­hoz előírt feltételeknek eleget tett és az 1953. január 1-től június 30-ig terjedő időre megállapított kötelezettségének teljesítését sül­dők hízóbaálMásával biztosította. A tszcs kötelezettségének teljesí­tése után a háztáji gazdaság kor­látlanul leap vágási engedélyt. Üzemi konyhájuk részére a ter­melőszövetkezetek csak a beadási kötelezettség teljesítéséhez szük­séges mennyiségen felül beállí­tott sertésekre kaphatnak vágási engedélyt, ha hízottsertésbeadási tervüket már maradéktalanul tel­jesítették. A termelőszövetkezetek a kö­zös seriésá 11 o niá ny hói csak akkor értékes! Illetnek sertést szabadon, ha az előző idő­szakra beütemezett köte­lezettséget teljesítették és biz­tosították az egész évi kötele­zettség teljesítését. A terven felül beállított hízott­ser léseket és saját tenyésztésű malacokat, süldőket szabadon ér­tékesíthetik. Minden beadási kötelezettség alá nem eső személy az 1952—53. gazdasági évben korlátlan meny- nyiségben vághat sertést. A te­nyésztés, továbbtartás, vagy vá­gás céljából vásárolt sertéseket az ország egész területén korlát­lanul lehet szállítani. A rendelet keményen bünteti az üzérkedést. Termelők és beadási kötelezett­ség alá nem eső személyek ser­tést továbbeladás céljából, vagy más részére, illetőleg más meg­bízásából nem vásárolhatnak és nem adhatnak el. Sertést levágni csak vágási engedéllyel szabad. A sertés- vágási engedély egy sertés levágására jogosít és csak azon a napon érvényes, ame­lyet az engedélyen a vágás napjául feltüntettek. Magánfogyasztásra csak 125 ki­lós vagy ennél nagyobb élősúlyú sertést szabad levágni. Kivétel a kényszervágás esete, de ezt is előzetesen be kell jelenteni és engedélyt kell a tanácstól kérni. Aki serlést engedély nélkül vág le, öt évig terjedő, börtönbünte­téssel és ötezer forint pénzbün­tetéssel sújtható. Akit 1951. december 19. utáni időben feketevágásért elítél­tek, iaz két évig nem kaphat A Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága ezúton is örtesiti a megye dolgozó lakosságát, hogy a megyei tanácstagok szokásos havi fogadóórájukat szeptember hónapban az alábbi időpontokban fog­ják megtartani, minden esetben dél­előtt 8 és 12 óra között: Gyula, szeptember 1-én: Szabó János. Gyulavári, szept. 1-én: Nagy Márta* End. ód, szept. 1-én: Cserép Lajos. Orosháza, szeptember 4-én: Vág! Jó­zsef. Magyardombegyháza, szeptember 5-én: Nagy Károly. Szeghalom, szeptember 8-án: Juhász Ferenc. Végegyháza, szeptember 8-án: Kősa Anna. Doboz, szeptember 8-án: Bartolák Andrásné. Dévaványa, szeptember 8-án: Pintér János. Bélmegyer, szeptember 8-án: Bedö Erzsébet. Etek, szeptember 9-én: Marosvári Mi­hály. Mezókovácsháza, szeptember 9-én: Tar Erzsébet. Csanádapáca, szeptember 9-én: Szóke Molnár József. Kondoros, szeptember 9-én: Roisz László. Mezögyán, szeptember 10-én: Árus Tibor Kötcgyán, szeptember 10-én: Szabó Mártonné. ga, se a vele közös háztar­tásban élő hozzátartozója ré­szére. Az ilyeneket ki kell zárni a sertések szabadfor­galomban való értékesítésé­ből is. Vágási engedéllyel levágott ser­tések után zsírbeadási kötelezett­séget kell teljesíteni. A zsírbe­adási kötelezettség mennyisége a háztartáshoz tartozó személyek számától függ. Erről a rendelet külön táblázatban intézkedik. A háztartási szükségleten felül levágott sertések után darabon­ként, egységesen 15 kiló zsírt kell l>eadni. A kulált és a szabadfog­lalkozású személyek a második sertés után egységesen 15 kiló zsírt kötelesek beadni. A termelő­szövetkezetek az üzemi konyha részére levágott sertések után öl kiló zsírt kötelesek beadni. A zsírbeadási kötelezettséget a vá- ígást követő három napon belül mindenkinek teljesíteni kell. A rendelet felhatalmazta a begyűjtési minisztert, hogy kizárjon a szabadforgalom­ból olyan községekei, ame­lyek seriésbegyüjtcsi tervük teljesítésében jelentős mér­tékben lemaradtak. A kizárás lartama utalt ezrekben a köz­ségiekben második és további Sertések levágására engedély nem adhaió ki és sertés for­galomba nem hozható. A Minisztertanács rendelete rendszabályokat tartalmaz a ko­caállomány biztosításába. Te- nyészkoeát hízóbaállítani és kö­telezettség teljesítésére beadni, csak abban az esetben szabad, ha a termelő helyette más tenyész- kocát állított be és az már lema- lacozott. A rendelet a továbbiakban a büntető szankciókat tartalmazza. Okány, szeptember 10-én Farkas Erna. Pusztaföldvár, szeptember 10-én: Nagy Ilona. Ujszalonta, szeptember 10-én: Llpták Mihály. Békéssámson, szeptember 10-én: Ba­lázs Mária. Nagykamarás, szeptember 10-én: Her- czeg Ferenc. Telekgerendás, szeptember 10-én: Be- rényi Mihály. Újkígyós, szeptember 10-én: Báni! Jánosné. Gyoma, szeptember 10-én: Mihalik János. Mezömegyer, szeptember 10-én: Pol­gár Fcrencné. Mezőhegyes, szeptember 11-én: Doro­gi Sándor. Kertészsziget, szeptember 11-én: Pőcsl Lajosné. Vésztő, szeptember 11-én: Pardi Ist­ván. Füzesgyarmat, szeptember 11-én: He­gedűs Péter. Sarkad, szeptember 11-én: Llpták Já­nosné. Kardoskut szeptember ll-én: Lukács Jőzsefné. Nagyszénás, szeptember 12-én: Nagy András. Körüsnagyharsány, szeptember 12-én: Szilágyi Sándor. Zsadány, szeptember 12-én: Tar La­jos. vágási engedélyt sem a ma­MEZÖBERENYI LAPTERJESZTŐK! A mezőberényi Tejüzem dolgozói előfizetik pártunk köz­ponti lapját, a Szabad Népet és a Népszavát. Ennek ellenére a lapokat nem kapják meg, vagy csak későn jutnak hozzá. Ti ezt azzal indokoljátok, hogy elfogyott a példányszám. Ez azonban nem lehet mentség, hiszen a lap elsősorban az elő­fizetőket illeti meg. Javítsatok hat munkátokon, hogy a tejüzem dolgozói is pontosan megkapják minden nap pártunk' útmuta­tását és segítségét tartalmazó pártsajtót. A Megyei Tanács VB szeptemberi fogadóórái A Balaton ma teljesen a dolgozói? é Régen az urak, pénzmágnások, gazdag földbirtokosok tulajdon« volt Balatonfüred. Például 1919-ban Koránszki bankigazgató, Ko­vács Erzsébet földbirtokosnő, Woilfner Gyula gyáros, Horváth Árjám pannonhalmi perjel üdültek itt, akik úgy szórták a bankjegs ..k- fc, mintha az utca porában lelték volna. Folytatták azt, amiről Kos­suth Lajos 1842-ben többek között ezeket irta: »Füreden a tár­salgási hangulat feszes, gőgös... a csömörületig.« így volt ez 1945-ig. A Balaton ma teljesen a dolgozóké. Boldogan találkoznak ösz- sze a szellemi és fizikai dolgozók: a Csepeli Autógyár dolgozói, vasutasok, nyomdászok, pedagógusok. A-külföldi gyártulajdonosok és mágnások helyett ma szovjet, csehszlovák, román dolgozókat til­tunk, akik jól végzett munkájuk jutalmául üdülnek hazánk legszebb üdülőiben. A Német Demokratikus Köztársaságitól is volt néhány vendég. Ök voltak a leglelkesebb tapsol ói a zalaegerszegi vasutas szaksz&rvezet lrultúrosoportja előadásának. A lcultúresoport tagjai ed­dig nem ismert magyar és orosz népi táncokat, szovjet és mat- róztáncot mutattak be a Balaton partján gyönyörű népviseletben. Dolgozók integetnek az Eszterháziak volt yachtjából és a csinos motoros hajókból. A Tihanyba látogató üdülő'csoport tagjai öröm­mel szemlélik, hogy József főherceg luxusüdülője ma tudományos intézet. A tihanyi kolostor pedig szociális otthon. Feledhetetlent élményt ad a Lóczi-barlang rejtelme, a Poloska-völgy szépsége, a csopaki és a badacsonyi kirándulás. Valamennyi dolgozó, akik Füleden tölthettek nyári szabadsá­guknak egy részét, felfrissülve térhetnek vissza munkahelyükre, hogy az eddiginél még jobban, lelkesebb munkával építhessék a dolgo­zók országát, szocialista hazánkat, Horváth Józsii gimn. tanár, Orosháza, Új áruház uyiJt Szarvason Ötéves tervünk cél-» keletén belül 350.000 kitűzése, hogy dolgo­zóinkat minél több, jobb és szebb árúval lássuk el. Ezt valósí­totta meg a szarvasi f öldművesBzöi etkezet, amikor egy új áru­házát nyitott augusz­tus 25-én. Szövetke­zetünknek az áruház megnyitása előtt a környéken, a tanya­világban három üzle­te volt. Pártunk és kormányunk segitsé • gcvel az ötéves terv forint állami támoga­tással nyílt meg áru­házunk. Szarvas dol­gozói nagy megelége­déssel beszélnek áru­házunkról, mert szá­munkra időmegtakarí­tást jelent, hogy áru- szükségletüket egy he­lyen vásárolhatják meg. A dolgozók ro~ konszenvét bizonyítja, hogy az első napon 46.440 forint volt a forgalmunk és 791 dolgozó vásárolt. A második napon a ve­vők száma már 1349- r© emelkedett, de eme'ködatit ugyanak­kor áruházunk forgal­ma is. Áruházunk dol­gozói kiszolgálás köz­ben felvilágosító mun­kával hívják fel a dol­gozó parasztság fi­gyelmét arra, hogy áruházunk a pon­tos beszolgáltatásuk és adófizetésük tel­jesítésének eredmé­nyeképpen jött létre. Baiia György, Szarva-. Viharsarok Népe ivl 1...1., Szeptember 1. Ezen a napon 21 levél érkezett leveles­ládánkba. Levelezőink általában több kérdésről számollak be, hogy milyen események történtek a megyében. Leginkább a ter­melőszövetkezeti csoportjaink életéről, hogyan végezték már el a mélyszántást, hogyan készítik elő a talajt vetés alá. Szamos Zsu­zsiimra is arról tájékoztatott bennünket, hogy a sarkadi »Alkot­mány« tsz-ben felismerték a keresztsoros vetés jelentőségét, fel­ismerlek, hogy ezzel a módszerrel nagyobb terméseredményt lehet elérni. Egyre löbb levelezőnk ír arról, hogy a dolgozó parasztok mindjobban látják a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, egyre töb­ben lépnek a közös gazdálkodás útjára. Négy levelezőnk tájé­koztatott erről a kérdésről. Például Pusztaföldvárról Molnár Ist­ván azt írta, hogy 35 család lépett be a »Dózsa« lszcs-be. Le­velezőink négy levélben írtak arról, hogy milyen hiányosságok varrnak a megyében. Szerkesztőségünk ezeket a leveleket illelé- kés szervekhez továbbítja kivizsgálás végett. A levelek útját fi­gyelemmel kísérjük. Békésszentandrás, szeptember 12-én: Klimaj Já osné. Csabacsüd, szeptember 12-én: Szurdi Lajos. Szarvas, szeptember 12-én: Áras Ti­bor. Békés, szept. 12-én: Láda András. MezSberény, szeptember 12-én: Tol­nai Ferenc. Battonya, szeptember 12-én: Laszli Pál. Magyarbánhegyes, szeptember 12-én. Lukács Jőzsefné. Medgyesegyháza, szeptember 13-án: Llpták Mihály. Kunágota, szeptember 13-án: Roisz LászlA. Kaszaper, szeptember 13-án: Horváth La'os. Dombiratos, szeptember 13-án: Urbán Ferenc. Lókösháza, szeptember 13-án: Igricz Péter. Kétegyháia, szeptember 13-án: Po- mucz Péter. KBröstarcsa, szeptember 15-én: Ladá­nyi Kálmánná. Méhkerék, szeptember 15-én: Bá int Mihály. Gyula, szeptember 15-én: Nádházi András. Murony, szeptember 16-án: Roisz Lászlő. N^gybánhegyes, szeptember 16-án: Safnyai Ferenc. Tőlkomlős, szeptember 17-én: Rimov- szki Mir.ályné. Nagykopáncs, szeptember 17-én: Sza- bő János. Gádoros, szeptember 17-én: Major Fe­renc.­Szabadkígyós, szeptember 1 /-én. C u varszki Márta. Ecsegíalva, szeptemb r 18 án.- GyBrfl Lászlő. Orosháza, szeptember 18-án: Szent- iványi Sándor. Kevermes, szeptember 18-án: Szelei Jőzsef. K&rcsladány, szeptember 18-án: Zám- bori Béla. Gerendás, szeptember 19-én: Kovács Lajosné. Kisdombegyl'áza, szeptember 19 én: Gajdács András. Dombcgyi’úza, szeptember 19-én: Si­mon Eszter. Sarkadker-szíur, szeptember 19-én: Csepregi Fái. Hunya, szeptember 20-án: Varjú Já­nos. M'dgyrsbedzés, szeptember 70-án I á nyi Gergely. . A Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága tagjai minden héten szerdán a Megyei Tanács székháziban, Békésem, Sza'-a 'sá g tér 3. szám alatt tart nak fo­gadóórái. Ezúton is közö'jük a megye dől ozői- val, hogy a megjelölt időpontban a me­gyei tanácstagok fogadóóráikat minden- tor a községi, illetve városi tanács épü- *e:ében ía já : m g. Kérjék a dot o ö- kat, hogy javaslataikká, a ta ácsmun­kájával kapcscla os észrevételekkel a fogadóórát tartó tn ’á stag a'nk ,t minél nagyo'ab »zárrdv-n ker-v-ék *e.

Next

/
Thumbnails
Contents