Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-26 / 226. szám
Vikais.aho.'A, Hifit 1952 sz?p'pni1m* 28., páM -k DrsaKigos ISékdaiiácii IVIhíváma sí lM%c!>ÍKoltsíg:oSdio% \ Magyal* Népköztársaság kor- iKán.va negyedízben hívja fel ha* zúnfc népét, hogy kőlesönj&gyzés- K»I is vegye ki részét az ország építéséből. »Építsd a nép országát, védd a magyar függetlenséget, oltalmazd a békét: jegyezz békekül- esönt!« Magyar békehareosok, béhe- bizottságok! Mindenekelőtt a ti meglisztrlő feladatotok, hogy feleljetek a hívó szóra. Példátokkal mulassatok illat másoknak. A III. Békekölcsön jegyzése be- esiUedre'i kötelesség, hazafias leli hazánk s ami ezzel egyet jelent, önmagánk iránt. A békekölcsöm- jegyzés az* országépítés és a béke védetem jelképe is. Bizonyságlétei arról, hogy a magunk hatalmát, a dolgozó nép hatalmát erősítjük vele. Bizonyságtétel arról, hogy tulajdonosai vagyunk a bányáknak, az üzemieknek, az új »vélíomyoknak, Sztáiinváros vasolvasztóinak, Komló új házainak, Innia turbináinak, tulajdonosai vagyunk a földeknek, a rajtuk szántó traktoroknak, az iskoláknak és virágostoerteknek, a színházaknak, a képtáraknak — az egész épülő országnak. Bizonyságtétel a kölesönjegyzés arról, hogy nemcsak tulajdonosai vagyunk mindennek, hanem moz- • gutái, építői, gyarapítói és védői is. Magyar békeharcosok, bizottságok! békeAz egész ország dolgozó népe készül hazánk nagy seregszemléjére, a III. magyar bfkekongresz- szusra. Jobb és több munkával, kezünk erejével, szívünk elszántságával mutáljuk meg az egész világnak, hogy népünk történelme során soha egyetlen kérdésien olyan egységes nem volt, mint a béke megvédésében. A Hl. Békekölcsön jegyzése legyen a békekongresszusra való készülődés első nagy lette. Erősítse dolgozó népünk hatalmát, fokozza kedvünket és akaratunkat döntő tervévünk túlteljesítésére, a begyűjtés, az őszi mezőgazdasági munkák lelkes elvégzésére. A magyar szabadság és függetlenség nagy harcosa, Kossá ;h Lajos, akinek emlékét a minap ünnepeltük, több mint száz évvel ezelőtt fenséges szavakkal fordult a nemzethez. A hazánkra orvul rátörő' ellenség elleni harchoz kérie a magyar hazafiak áldozatkészségét. Népköztársaságunk kormánya — Kossúth eszméinek hü letéteményese és megvalósítója — a békés építkezéshez, tervünk megvalósításához, a szocializmus felépítéséhez kéri a dolgozó nép forintjait. Ahhoz a nagyszerű munkához kér kölcsönt, amely egyet jelent ffiggí'tlen.iégünk védelmével, a magunk éa az egész világ békéjének megóvásával. Feleljünk úgy erre a felhívás ra, ahogy száz évvel ezelőtt a negyvennyolcas magyar szabadságharc dicső fiai felellek Kossúth szavaira. Jegyezzünk béke- kő’esönt, így építjük a nép országa , védjük a magyar függetlenséget, oltalmazzuk a békét. Magyar békeharcosok, békebi- zoitságok! Visszhangozzátok mtn denü’l népköztársaságunk kormányának hívó szavát. Vigyétek el a békekölcsön hírei — .a béke- védelem jelszavát — minden magyar dolgozó otthoniba és munkahelyére. Legyen a békekölcsön jegyez'elése országraszóló népszavazás a szocializmus építése, a béke védelme mellett. A békekölcsön jegy zés során nyerjetek még újabb tízezreket a béke szent ügyének* Jussatok el minden dolgozóhoz. Ne legyen egyetlen becsűié les ember sem a hazában, aki ne mondhassa büszkén, hogy munkája melleit az ő áldozat készsége is elősegíti a nép országának felépítését, a magyar függetlenség megvédését és a béke megőrzését az egész világon. Magyar békeharcosok, békebizottságok! Előre a III. magyar békekölcsön sikeréért, a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért ! A békéscsabai nevelők kölcsönjegyzési versenyfelhívása Mi, a békéscsabai I. sz. általános iskola nevelői a hat .r. iá hékpkölcsünjegyzéssel versenyre hívjuk a megye valamennyi alia11 Minisztertanács rendelet® az államköScsönökröl, az állam kötelezettségeiről és a kötvénytulajdonosok kedvezményeiről A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG minisztertanácsa rendeletét, hozott az államkölcsönökről, az álr lam kötelezettségeiről és a kötvénytulajdonosok kedvezményeitől. A rendelet kimondja, hogy az államkölcsön kibocsátásának ée visszafizetésének feltételeit a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a minisztertanács állapítja meg. A kölcsön nyereménykötvények és kamatozó kötvények alakjában kerülhet kibocsátásra. Az államköl- csönt jegyzők a jegyzett összeget készpénzben kötelesek megfizetni. Azok a kölcsönjegyzők, okik részére a kölcsönkibocsátási feltétetek erre lehetőséget nyújtanak, a feltételek szerint részletekben is törleszthetik a jegyzett összeget. A RENDELET MEGÁLLAPÍTJA, hogy az államkölcsönök sorsolása nyilvános ée a kölcsönjegyzők ellenőrizhetik a sorsolás lebonyolítását. Az ellenőrzési jog biztosítására a pénzügyminiszter a dolgozók leg jobbjaiból sorsolási bizottságot nevez ki. A rendelet értelmében biztosítani kell, hogy a kölcsönjegyzők a kötvények sorsolásáról cs annak eredményéről, tájékoztatást kapjanak. A helyi tanácsoknál, illetve azokkal együttműködve minden üzemnél, vállalatnál, hivatalnál, intézménynél sorsolási tanácsadó szolgálatot kell szervezni. Az állam kötelezettségeivel kapcsolatban megállapítja a rendelet, hogy az állam köteles a kifizetett kötvényeket az Országos Takarékpénztár útján kiszolgáltatni o kölcsönjegyzőknek, köteles biztosi tározott teltételek mellett, a kölcsönjegyző részére kölcsönt folyó- iSithat, a fedezetül' átadott kötvények harminc százalékáig. AZ ALLAMKÖLCSÖNÖKKEL tani, hogy a kölcsönjegyzők va- kapcsoIatw utálatok febonyolifcása az Országos Takarékpénztár feladata., a nyilvántartás, kezeié« és visszafizetés rendjét a pénzügyminiszter szabályozza. A jegyzéseknek a lakóterületen való megszervezése és lebonyolítása a helyi tanácsok feladata. A munka- viszonyban álló dolgozók kölcsön- jegyzésének megszervezéséről és lebonyolításáról, a jegyzett összeg nyilvántartásáról ée egyéb, ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról a munkáltató gondoskodik. Iamisnnyi kötvénye részt vegyen a sorsolásokban. A kötvények név- értékét a kölcsön teltételei szerint kell visszafizetni. Az állam a kötvény bemutatójának köteles kifizetni a sorsolás eredménye alapján neki járó nyereményösszeget, hasonlóképpen kötetes kifizetni a kamatozó kötvények kamatszelvényei ellenében az esedékeesé vált ka» mátokat. A KÖLCSÖNJEGYZŐK kedvezményeiről szólva a rendelet kimondja, hogy az államkölcsön- kötvények, azok nyereményei és kamatai mentesek minden adó és minden illeték' alól, kivéve a nye- neményilletéket. A kötvények névértékűk erejéig a fennálló eza» bálvok szerint ügyleti biztosítékként elfogadhatók. Az eredeti jegyzésű államkölcsön kötvényeket sem köztartozás, sem polgári jogi tar-, tozás kiegyenlítésére, vagy biztosítására lefoglalni, azokra zálog, vagy megtartási jogot szerezni nem lehet. Ez a mentesség az ügylett, biztosíték oóljára szolgáló, valamint az Országos Takarékpénztárnak kölcsön fedezetére átadott kötvényekre nem terjed ki. Az Országos Takarékpénztár megbaNem tudtuk felhasználni befolyásunkat arra, hogy megteremtsük az egységet kyugat-Európában — mondotta Eisenhower (MTI) Eisenhower tábornok, az Amerikai Köztársasági Párt köztársasági elnökjelöltje Cincinnafcioan mondott választási beszédében keserűen panaszkodott az amerikai külpolitikai kudarcai miatt. «A külföldi kapcsolatok terén elkövetett hibáik — hangoztatta a «Reuter» jelentése szerint — a szövetségesek egységes szellemének hiányára vezettek. Nőm tudtuk teljes mértékben felhasználni befolyásunkat mtií, hogy megteremtsük az egységet Nyugat-Európában. Szövet-ége-elnk legnagyobb részét inkább a kölcsönök fűzik hozzánk; mintsem a i>olitikánk helyességébe vetett hit.» Ázsiával kapcsolatban Eisenhower a többi között a következőket mondotta: «Ázsia tekintetében sincsen semmi olyan összefüggő politikánk, amelyben valamennyi szövetségesünk egyetértene.» Az agresszív amerikai kü politika kudarcának ez a nem is nagyon burkolt elismerése egy cseppet sem zavarta azonban Eisekowert abc an, hogy beszéde további részében sík- raszáll jón a jelenleginél is agreez- szívebb külpolitika folytatása mellett. A kölcsön jegyző a kifizetett kötvényt a kölcsön kibocsátását követő harmadik naptári év végéig igényelheti. Az 1945. évi január hó 1. napja után kibocsátott államkölcsön kötvényeken alapuló jogok a kölcsön lejáratának időpontját követő három év alatt elévülnek. A. kötvények bírói meg-' semmisítése iránt indított eljárásban a hirdetményi határidő egy év. kínos és középiskolai nevelt it. Versenykihívásiüiknaíi az a célja, hogy épülő, egyre szépülő drága hazánk fejlődését, haladásai mi is a legmesszebb- menően segítsük az üzemi dolgozók példája nyomán, öfiíudato- állampolgári hűséggel ajánljuk fel Jegyzésünkéi a közösség Javára Tudjuk, jegyzésünk egy-egy tégla a jövő építése számára. És tudjuk azt is, hogy az építés során jegyzésünk sokszorosan visz* saa térül. Mi helytállásunkat teltekkel is bebizonyítjuk. A verseny értékelése az MT Oktatási Osztályát és a pedagógus Szakszervezet területi bizottságát kérjük fel. Békéscsabai I. sz. ált. isk. nevelői A Kossuth által hihocsátott kölcsönt lelkes áldozatkészséggel jegyezték 1848-ban a dolgozó tömegek Kossuth mint a negyvennyolcas kormány pénzügyminisztere, hatal- mas munkát végzett, hogy pénzügyi alapot teremtsen a forradalmi átalakulás vívmányainak, megszilárdításához. E munkáját a bécsi reakció úgy akarta aláaknázni, hogy kölcsönt ajánlott fel a magyar kormánynak. Kossuth habozás nélkül visszautasította ezt a «aegitoltessa» külföldi kölcsönajánlatot, mert jól látta, hogy az nem jelent mást, mint az ország pénzügyi kiszoltgál- tatot.tságának további fennmaradását. Ezzel szemben hozzálátott az önálló magyar bankjegy, kibocsátásának előkészítéséhez, s ennek alátámasztására belső kölcsön, kamatozó kincstári utalványok jegyzésére hívta fel a nemzetet. A felhívásra a dolgozó tömegek nagy Otíkesédéssel válaszoltak és alaposan kivették részükét a kincstári utalványok jegyzéséből. A jegyzési felhívás nem egyhalyütt olyan gyors visszhangra talált, hogy a kincstári utalványok még készen earn voltak, így a felajánlott összegeket ideiglenes nyugták eUgftébsa vették át. Míg a dolgozó" törfícgek lelteeji siettek eleget tenni hazafias kötelességüknek, addig a nagybirtokotok és a inépdl.'enes erők egyéb képviselői részben egyáltalán nem csatlakoztak a jegyzéshez, reszten a'.a- mizsnaszámba menő összeggel járultak hozzá. Az egyik .megye egykori jelentése így szót: «Fájdalom és bosszú forralja az ember vérét, midőn tapasztalni kénytelen, hogy mikor kisebb birtokosok vetélkedve hordják össze szükségleteikből önmag tagad ás sál elvont áldozataikat, mikor találkozik félte] - kes szegény potigár (volt jobbágy), ki tíz pengőforintot örömkönnyek közt tesz le a haza oltárára, akkor a nagyobb birtokosok némely része a hazának mint koldusnak dob odo inkább szemszúrás bőt, mint becsületes hazafiságból egy pár nyomte ruJt forintot.» Felszabadult népünk ma, határtalan lelke edéssel és áldó atkész- séggél veszi ki a részét a harmadik békekölcsön jegyzéséből. Lelkesedését múltjából, negyvennyolcas elődeink példájából, felszabadult és boldog jelenéből.s az előtte átló hatalmas feladatokból, ragyogó jövőjébol meríti. Az Amerikai Haladó Párt Országos Bizottságának határozata New York. (TASZSZ) Az 'Amerikái Haladó Párt Országos Bizottsága közzétette az elmúlt hét végén "Philadelphiában tartott ülésén hozott határozatát«Az amerikai nép — hangzik a határozatban — a koreai háború komoly válsága előtt áll,. A Pentagon boj abáztat to a mandzsuriai haláron lévő és polgári célokra dolgozó erőműveket és a háború kiterjesztését szorgalmazza. Korea — mint Steventon mondta — új ée az eddigieknél nagyobb hatású gyilkoló fegyverfajták kísérleti területévé vált. Az atombomba leckéje azt bizonyítja, hogy egyetlen ország sem tarthatja meg a halál- fegyverek monopóliumát. ,. Itt az ideje, hogy becsületesen megállapítsuk a tényétet. Sem Eisenhower tábornok, sem Stevenson nem szánta rá magát, hogy megvitassa az értelmetlen koreai háború megszüntetésének kérdését. A koreai háború befejezése az amerikai nép 'legfontosabb kérdése. Itt az ideje, hogy az amerikai nép teljesen felszámolja ezt a ki- borút. A Haladó Párt Országos Bizottsága ezenkívül nyilatkozatot tett közzé, amely rámutat, hogy az elkövetkező választásokon az amerikai nép «komoly és rendkívül fontos döntések» előtt á’.'L A «kommunizmusról» hallatott színlelt jajveszékelésekhez azért folyamodnak egyre gyakrabban, hogy terrj.izárják a választóikat, akik követelik az értelmetlen koreai háború megszüntetését, a fegyverkaziés és a magas adók súlyos terhének csökkentesét. wC- wy v^-. Lelkes kölesönjegyzés Sztamovoban Vonatunk beérkezik egy Sz tara—Zagotátál 12 kilométerre fekvő kis falusi állomásra. A falu, melyet .valaha Cár Aszpamhová- uak hívtak, most Sztamovo nevet viseli. Néhány perces gyaloglás után megérkezünk a falusi tanács nemrég épült világosszürke, kétemeletes háza elé. — Ez az új községháza — mondják a sztamovoiak. — A régi épületbe helyeztük az egészségügyi ál1 om/íst. Nemcsak ez az egy új épület van a faluban. Nemrégiben építették a szülőotthont, a fogászati rendelőt és a 130 gazdaságot egyesítő termelőszövetkezet kultúr házát. A szövetkezet az elmúlt évben új ólakat is épített és egy csirkekeltetőt is üzsmlyshe'yezett. Mindez a Bolgár Kommunista Párt által ve.ele't Hazafias Front kormányának gondoskodásáról la- núskodik. A faluban háromtagú kölcsön- jegyző bizottság alakult. Egyik tagja a HasafHas Front, a másik a szövetkezet, harmadik az iskola megbízottja• Ők választották meg azt az agitációs és aláírásgyűjtő bizottságot, mely segítségükre volt munkájukban■ A hangszóró Kirill Laearov pénzügyminiszter beszédét közvetíti. A beszéd után a kölcsönjegyzési bizottság nyomban megkezdi munkáját. A dolgozók megindulnak a gyűjtési központok felé. Anyák, Icarouülö gyermekeikkel, parasztok és a falu többi dolgozója. — Elvtársak! — mondja Hrisz- to Ca-nev, egy öreg dolgozó paraszt. — Harmincezer levőt jegyzek a nép javára. Jómagam már 73 éves h elmúltam, de ezt a pénzt megkapjak majd a fiaim és az unokáim, akik jobban és boldogabban fognak élni, mint én Mindenki megtapsolja az öreg parasztot. Utána M. Zs. Kulak- szazov írja alá a gyűjtőivel és 37 ezer levőt jegyez családja nevében. . A lelkesedés a kölesönjegyzés közben ál'andóan fokozódik. — Tizenhatezer levőt adok <1 béke megerősítésére és országúul: jólétének fokozására — mondja Minka liánom elvtársnő. A kölcsönjegyzési bizottság elnöke alig győzi írni a felajánlott összegeket: I. M. Burdzs'ev — 38 ezer leva, B. Kaszton — 30 ezer leva, P. Karagubaljev — 30 ezer “leva, N. Sztojanov — 2á ezer lem, Zs. Petrov — 25 ezer levő. Egy órával a 'kölesönjegyzés megkezdése után Sztornómban 1,315.000 levőt jegyeztek, — röviddel ezután pedig már 2 millió leva kölesönjegyzés gyűlt ossz.
