Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-26 / 226. szám

1952 szeptember 2(i.. pepjek 3 Tanuljunk egymástól Régen jött össze annyi nép, nevelő Nagyszénáson, mint a legutóbbi összevont népnevelő- értekezleten. Több mint 300 párttag és párkmkívüli népne­velő előtt tartotta meg előadá­sát Bencsik Mihály elvtárs, a községi pártbizottság titkára. Ismertette felemelt ötéves ter­vünk eddigi eredményeit és a béke megvédésében előttünk álló feladatokat, továbbá a III. Békekölcsön jegyzést. Elmon­dotta, hogy Nagyszénás közel 5 milliós beruházást kapott ed­dig. Gépállomásunk épületekkel és korszerű gépekkel növeke­dett. Több, mint 50 családi ház épült állami kölcsönnel. Szülő­otthont, napköziotthont kap­tunk, több mint 700 ház van, ahol szól már a vezetékes rá­dió. Az az összeg, amit a dol­gozók kölcsönadlak államunk­nak, bőven kamatozik. Emellett a. legutóbbi sorsolást kivéve, több mint 34.000 forint került kifizetésre eddig a nagyszénási postahivatalnál. Ugyanakkor a legutóbbi sorsoláson is többen nyertek. Többek közölt Pálin­kás József, aki 1000 forintot nyert. A beszámolóhoz először Szabó Lajos elv társ, a gépállo­más dolgozója szólt hozzá, aki elmondotta, hogy örömmel je­gyez békekölcsönt, mert saját életén keresztül tapasztalta, hogy államunk jó helyre teszi. Pázsik János tanácsbeli dolgozó hozzászólásában kitért arra, hogy amikor az imperialisták és csatlósaik, Titoék állandóan acsarkodnak, szükség van a bé­ke megvédésére, elősegítésére. A jegyzést hazafias kötelességé­nek érzi, 590 forintos havi fi­zetése mellett 1000 forintot fog jegyezni. Marsi László, mint pa­nasz tszülők gyermeke, tanulha­tott, ő azzal is igyekszik meg­hálálni, hogy 1000 forintot je­gyez. De emellett azon lesz, hogy fokozza munkáját is. A hozzászólások során többen tet­tek felajánlást. így Móricz Jó­zsef, a »Dózsa« tsz tagja 500 forintot, id. Tatár János 200 forintot ajánlott fel. A népne­velők hozzászólásaikban a vár- haló nehézségekkel, az osztály­ellenség aknamunkájával is fog­lalkoztak. * A megtartott népire velőérte­kezlet megmutatta: a nagyszé­nási népnevelők jól felkészül­ve indulnak harcba a III. Bé­li ekö 1 es ö.i í-j egy zés sikeréért s jó példával járnak elől a jegyzés-, ben is. Nártai Árpád, Nagyszénás. Szeretném azt ismertetni, hogy mi, a Panni tszövő ben hogyan vé­gezzük munkánkat, mint népne­velők, agitátorok. Arra tanít pár­tunk, legfontosabb kötelesség ti példamutatás, helytállás és hogy jó munkát csak akkor tudunk vé­gezni, ha példát mutatunk. Mi ennek szellemében végezzük mun­kánkat. Ennek szellemében vé­gezzük a népnevelők kiválogatását is. Tavaly- megmutatkozott mun­kánkban az a hiányosság, hogy jelöltünk ugyan ki népnevelőket, akik kimentek a patronás terü­letre, azonban nem láttak el kon­krét példákkal, hogy hol hogyan agitáljanak, az volt a tapasztalat, hogy nagyobb kért okoztak, mint hasznot. Most úgy csináltuk meg a beosztást, hogy az üzemben a legjobb népnevelőkhöz, a legjobb dolgozókhoz, akik a termelésben példát mutatnak, beosztottunk még négy-öt pártonkivüli dolgozót, akikkel áll mdóan foglalkoznak. Üzemünk az első negyed­évben éppen a, jó népnevelő- munka eredményeként a terme­lésben 140—150 százalékot ért el. Azonban, amikor szorosabb tervet kaptunk és gyengébb anyagot, ott jobban tellett volna helytállni, jobban tellett volna vinni a po­litikai munkát, — de ez nem történt meg, nem figyeltünk fel megfe'elően az ellenség hangjára — csak akkor vettük észre az ellenség munkáját, a politikai munka hiányát, amikor 96—98 százalékos volt a termelés. Az el­lenség arról beszélt, hogy a fonál rossz. Azonban nemcsak a fonál volt rossz, hanem elsősorban hiány­zott a helytállás. Elsőso/ban azt kellett lelepleznünk, hogy nem a fonálban van a hiba, — bár a fonál is gyengébb volt a szokott­nál —, hanem bennünk van hiba. Honvédmőszakot szerveztünk, a kisgyfiléseken a kommunisták, népr nevelők munkája nyomán felaján* lások történtek a honvéd-nap tisz1 leletére. A dolgozók örömmel vál­lalták, akik a harmadik negyed­évben lemaradtak, hogy lemara­dásukat pótolj ák, azok is, akik nincsenek lemaradva a terv tel­jesítésében, két-háromszáaalékos emelést vállaltak. Most készülünk a negyedik ne­gyedéves terv megkezdésére. Itt nagyon fontos a kommunista helyt­állás. A negyedik negyedéves terv megkezdését megelőzi országunk­ban ismét egy nagy esemény, a III. Bátekölesönjegyzés. A III. Békekölcsönjegy­zés harci kérdés. Tavaly a Pamutszövőben. rossz volt a felkészülés A kommunisták gyenge munkája miatt pótjegyzést kellett eszközölni és itt az ellen­ség kihasználta a mi gyenge mun­kánkat. Azt mondotta: »Lássátok már nem elég, hogy egyszer je­gyeztetek, még másodszor is je­gyeztetni akarnak.« Most úgy kel! dolgozni, hogy erre no kerüljön sor. Hugyik Anna népnevelő elvtárs­nő módszere, ahogy a dolgozók­kal foglalkozik, példamutató. Ami­kor az elvtársnőnek az egyik dol- •gozó a nyeremény húzás idején azt mondta, hogy a nyereményhúzás csak a bányászoknál és a Rákosi Művek-ben érvényesül, mert ott nyernek a dolgozók, az elvtársnő megmagyarázta, hogy ez nem áll, de ha többen nyernek is a Rákosi Művekben, mint a Pamut sző vőben, ez helyes is, mert a Rákosi Mű­vekben 30.000 ember dolgozik, a Pamtszövőben pedig 600. Elmon­dotta azt, hogy a Pamutszövőbei) is 207 dolgozó nyert már. A népnevelőmül]fánk­ban konkrét érveket hoz­zunk fel. A népnevelők a saját területükön alaposan ismerjék meg a dolgozókat, hogy milyen válto­zások vannak az életükben. Pél­dául Vozár Jánosnak három gyer­meke a napköziben van. Ez a dolgozó kijelentette, hogy nagy- örömmel jegyzi a Békekölcsönt, nyert 500 forintot is. Néprfevelő- munkánk során ilyen kézzelfogható dolgokról kell beszélni. Türelem­mel "kell foglalkozni a dolgozók­kal. A patronás területünkön tör­tént: az egyik röpgyűlésen a dol­gozó parasztok azt mondották, hogy nekik mind be kell adni a tengerit és mi lesz velük. En nem sírtam velük, hanem azt fe­leltein : — nézzük meg, hogy meny­nyi tengeri termett, mennyit teli beadni és kijött, hogy a beadáson kivül az illetőnek bőven marad tengerije. r.f Most a bétekölcsönjegyzéssel kapcsolatban a népnevelők ismer­jék meg a dolgozók anyagi hely­zetét, hogy tavaly mennyit je­gyeztek, azóta mit javult az anyagi helyzete. Es igy vezetni őt a he­lyes útra. Népnevelőmunkánkban támaszkodjunk Horváth elvtárs be­szédere, amely nemcsak egy hó­napra, hanem hosszú időre meg­szabta a tennivalókat a politikai tömegmunkánkban. Elmondta a népnevelőtanácskozá­son: Zsíros Mihály elvtárs, üzemi párttitkár, i Békésesab?.s Pamufszövő, Állandó ellenőrzéssel biztosítják Kunágotán a vetőmagtisztítás, esávázás elvégzését ——---------------------------------------------------------------------------------------------------------- VLUai&aiok Hí. A minisztertanács határozata ki­mondja, hogy a növénytermelési terv teljesítése és túlteljesítésének legelső feltétála, hogy az őszi be­takarítást, szántást és vetést tellő időben az eddiginél jobb minőség­ben végezzük el. Az őszi vetések el­végzése érdekében megszabtak me­gyénkben. is az egyes növényféleség vetésének idejét és minőségét. A búza és árpavetőmago.t legalább 98 százalékban kitisztítani, vetés előtt üszögfertőzés ellen csávázni kell. A vetési munkákban elöljámak Kunágotán is a tszfes-k. így a „Petőfi“ iszcs is már befejezte az ősziárpa vetését Most a vetőszá,ütést készítik elő a búza alá. A «Bercsényi» tszcs is most fejezte be. A tanácstagok pél­damutatása sem marad ©1. Tóth Ist­ván., a mezőgazdasági állandó bi- »ottság elnöke még szeptember 20-a előtt elvetette árpáját és már szé­pen ki is zöldült. De nem maradt él Papp Sándor somi, a mezőgazda­sági állandó bizottság elnökhelyet­tese, aki megtisztított, mogosává- zott vetőmagot vetett. Az állandó bizottsági tagok és aktívák jól kiveszik részüket ebből a munkából. A legutóbbi mező­gazdasági. állandó bizottsági, ülésen feltérképezték a falut és felosztot­ták maguk között. Először is az ak­tívákkal közösen a fogatokat ellenőrzik és "ezzel együtt a felkészülést is a vetésié. így biztosítják a vetést annak is, aki nem rendelkezik fo­gattal. Annak érdekében, hogy tisztított és csávázott mag kerüljön a föld­be, minden utcában egy csávázó I biztost állítottak be. Akik vetni akarnak, ezeknek az utcabiztosok­nak kell bejelenteni és így leelíieti- őrzLlv, hogy kellő mennyiségű lu­gasomnál csáváztak-e. A "dülöbizto- sok a szántást is ellenőrzik, hogy a minisztertanács határozatá­nak megfelelően végzik-e? A ku- lakoK a vetés és szántás idejét a tanácsházán jelentik be. így az ez­zel megbízott mezőőr állandóan, el­lenőrzi a kuláfcok vetését. De mindezek mellett igen nagy feladat vár a tanácsokra, hogy a .minisztertanács határozatát végre tudják hajtani. Es ehhez nagyobb segítséget kell, hogy adjon a párt­szervezet, hogy a határozatom elő­írt munkákat a rendelkezésnek meg­felelően hajtsák végre. Az előírá­sok be mám tartása ©setén pedig' gondoskodjanak a büntető rendel­kezések alkalmazásáról és a fele­lősségre vonásról. Osepkó Etelka» Levelek a kölcsönjegyzésről Gyermekeiukért ... Én, Tőrök lMjosné a szeghalmi MNDBZ szervezetnek vagyaik a tagja. Pártunk és kormányzatunk felhívására 400 forintot jegyeztem, fizzál a tudattal, hogy egészen biztosan visszakapjuk, pénzben is és más egyébben is. Itt vannak az iskolák, tanszereket és berendezéseket kaptak. A mi gyermekeink tanulását segíti elő mindez. De épül 8etá~ linváros, a budapesti Földalatti Gyorsvasát. És így sorolhatnám to- vább. Ezért asszonytársak, senki se tartsa megterhelésnek a kölcsönjégy- zést. Mert amint a.példa mutatja, mi és a mi gyermekeink veszik hasmát a békekölcsön jegy zésnek. A béke megvédését segítjük vale, hisz olyan jó békében élni és mennyire rossz a háborúra még csak gondolni is. Nekem is van négy gyermekem. Egész biztosan el tudnám <a jegyzett összeget költeni. De abból az összegből egynek, legfeljebb kettőnek vehetnék miamit. így még a más gyermekeinek is adok- •Mert ha mi segítjük a. mi államunkat azzal, hogy jegy zunk béke­kölcsönt, akkor mi is várhatjuk, hogy az állam segítsen bennünket­TOKOK LAJOSNÉ, Szeghalom, MNDBZ■ ijO’O SB ift íak' , . : Lelkesedéssel jegyeztünk — a tervért , Mi, a pusztaszentetomyai állami tangazdaság dolgozói csütörtökön reggel határtalan lelkesedéssel kezd­tük meg a III. Békekölcsön jegy­zését. Egy óra alatt 20 doigozo jegyzett összesen 15.900 forint ér­tékben. Tangazdaságunk sokat ka­pott a tervtől. Megépült a 80 férő­helyes tehénistálió, iegy ikerlakás, 150 férőhelyes süldőszállás," mag­tárból yreáil ítás, ártézikutat kap­tunk. Most épül a lóistálló, mely­nek fala fel van húzva már, 60 személyes brigádlakás, bekötőút. Mindez a dolgozókat, arra készteti, hogy még jobban dolgozzanak, még nagyabb lelkesedéssel jegyezzenek békekölcsönt, hogy ez a fejlődés tovább tartson. Ezért jegyeztem én is 900 forintot, Pál Mihály magtári munkás is 150 forint fizetése mel­lett 500 forintot. KECSKEMÉTI LÁSZLÓ Orosházi Tangazdaság. Kostyálik András elvtárs ÍOOO forintot jegyzett A jnagyarbánhegyesi «Dózsa» tsz- ben Maróosik Pál elvtárs üzemi párttitkár ismertette pártunk, kor­mányzatunk felhívását a III. Béke­kölcsön jegyzéséről. A titkár elvtárs beszéde után Dénes Vazulíné, csoportunk tagja el­mondta, hogy először 200 forintot akart jegyezni. De a sorsoláson egyik kötvényével 200 forintot nyert s így úgy érzi, többet teli jegyeznie. Kostyálik András elv­társ 1000 forinttal járult hozzá n béke megvédéséhez. Barkas Károly 500 forint békekölcsönt jegyzett. TASSI LAJOS, Magyarbánhegyes, «Dózsa» tsz. Kolcsonjegyzéssel is békés otthöminkat védjük Népköztársaságunk minisztertanácsa- fel­hívást intézett dolgozó népünkhöz, hogy ad­junk segítséget ötéves tervünk sikeres befe­jezéséhez. Látjuk "rt, hogy nap-nap után nő­nek a legszebb építmé­nyek, az ötéves ter­vünk folyamán épült fel Sztálin-város, a November 7 Erőmű, épüt Orosházán egy modem gimnázium. En tavaly csak 300 forint békekölcsönt je­gyeztem. Most a Hl. Békekö' csőnjegyzés al­kalmával nem három­százat, hanem hatszáz forintot jegyzek, hogy bebizonyítsam a dol­gozók előtt azt, hogy méltók vágjunk arra, amit ö tévés tervünk nekünk biztosított és biztosit ezután mind többet. Kemény harcokat kell. vivnunk ötéves .tervünk mielőbbi befe­jezéséért, mert amíg •mi jól végzett napi munkánk után békésen hajtjuk le fejünket és békés napra virradunk újra, az imperialisták új háború előkészíté­sén mesterkednek s Koreában. ontják a védtelen gyermekek, asszonyok, a koreai nép vérét. Nem nézik, hogy kiesig fiatal, vagy idős, egyformán pusz­títják őket. A déli ha­tárainkon Tito az im­perialistái- láncos ku­tyája várja azt B pil­lanatot, hogy ráront­hasson boldogan élő, hazánkat építő dolgozó népünkre. De mi nem riadunk meg az impe­rialisták és láncos ebük kardcsöítotósétől. Pártunk mögé sora­kozva vasököllel súj­tunk le a támadókra, megvédjük békés ott­honunkat, családun­kat, fiainkat, egyre erősítjük, építjük szép hazánkat, a kölcsön- jegyzóssel is. Ezért kérem dolgozó társai­mat, hogy ki-ki tehet­sége szerint járuljon hozzá ötéves tervünk •megvalósításához, a béke megvédéséhez. Vet ró József, Békéscsaba. NÉPNEVELŐK... Tanuljunk a szovjet kolhozoktól Új silózási módszer a Szovjet unirhott A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának és ‘a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze- zetősógének határozata az állat- tenyésztés és a takarmány terme­lés fejlesztéséről az 1952—53. években a többi között előírja, hogy különös gonddal kell meg­szervezni a takarmánytartalékok gazdaságos felhasználását. Össze kell gyűjteni és fel kell használni takarmányozási célokra a kuko­ricaszárat, a napraforgótányért, a zöldséghulladékot, az üzemi és konyhai moslékot, az útmenti, va­lamint a vizenyős területeken termő fű- és sásféléket is. A Szovjetunióban már ezen a téren is sok tapasztalatot szerez­tek a kolhozok és szovhozok. B. Kanoer, a 3. számú szovhoz fő- zoolechnikusa nemrégiben cikket írt a »Szovnoznaja Gazeta« cí­mű lapban a szecskázatlan levél- zetből készült silóról. Burgonya­szedés előtt lekaszálják a zöld le- vélzetet és a silózás helyére szál­lítják. Amennyiben a levélzethez föld tapadt, silózás előtt hordók­ban vagy dézsákban megö.'.hik a levélzetet. Félméteres réteget rak­nak a szecskázatlan levélzelből. majd 10—15 centiméter vastagon gabonafélék pelyvájával vagy ló­herével letakarják, gondosan le­döngölik, utána újabb réteg kö­vetkezik. A verembe körülbelül ■50 tonna szecskázatlan levélzelből készült siló fér. A lerakás után a silót lánctalpas traktorral egy fél nap alatt többször is »átvasal­ják«, hogy a lerakott zöldtömeg jól összetörnöd jók. Ugyanezzel a módszerrel rakják el a tarlórépa és a káposzta levélét is. A főzoolechnikus megállapítása szerint ez a silózási módszer biztosítja a bőséges sejtnedv-ki- válaszlódást és a levegő jófor­mán teljesen kiszorul a veremből. A siló önköltségét pedig ez a módszer 16—18 százalékkal csök­kenti. Az így készített siló sö­tétbarna színű lesz, illata pedig a mézre emlékeztet. Enyhén sava­nyú és az állatok igen szívesen fogyasztják

Next

/
Thumbnails
Contents