Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-25 / 225. szám
Dolgozó parasztok! Jegyezzetek békekölcsönt! Minden kötvénnyel nyerni leket, minden jegyzett forint visszatérni, ráadásul gépet, bekötőutat, villanyt, iskolát, kuitúrbázat kap a falu! regen — és ma Ebéd »fei» meg egy ideig egy ütt ülték 0 békéscsabai gépállomás dolgozóhiok öregjei. Az időjárásról, meg a mwékáröl beszéltek. Beszélgetés közben ráterelődöti á szó a békekölcsön sorsolásra is. — Csupán egy szám nem egyezett, npískéf nyertem, volna 2ő ezer formtet — mondja Néma Béla, — Hiszm te az elmúlt évben is 800 porintet nyertél — teszi hozzá nevetve Szászát György. — Nem léket minden húzásnál nyerni. — Igém. Nyertem már. de van még 1600 forintos kötvényem és tudom, hogy azt is Isihúzzák. Arcáról eltűnik a vidámság. 'Késén, gúnyos mosoly szalad végig « szája szögletén. Csendes-a folytatja. — Nagyon jól emlékszem. Az első világháború alatt, 1914-től 1918-ig is volt kölcsön jegy zés. Az úgynevezett hadikolcsön. Akkor az adóved. vetették ki a szegényekre. Akár akartmk, akár nem, ki kellett fizetni a földterület nagysága szerint. Itt is az járt jói, akinek sok földje volt. Ha száz holdon felül volt a földje, annak már 10 hold földre esett annyi hadikölcsön, mint a szegény embernek 1 holdra, Tehát azt is a szegény embernek kellett kifizet.d, pedig annak volt elég kiadóm. — Szomorúm hallgatott el. A csendet Kiüingw József törte meg. — Emlékszem — igaz, még gyerek voltam hogy a nagy- apáméknak volt két hold szőlőjük. A nagyanyámnak prédikált a pap, járt a nyakára, hogy adják él az egyik hold szőlőt és az árát adják be fegyverre, ágyúra, hogy több embert tudjanak megölni. Bedig a tízparancsolat- bam benne van, hogy ne ölj. A nagyanyám aztán eladta az egyik hold szőlőt, az árát pedig odaadta a papnak, hadiJcHcsönre. Kapott is a nagyapámtól érte. . . — Amikor 1928-ban kihirdették, — f űzi tovább a beszélgetést, — hogy mindenki visszakapja a pénzéi, nagyanyám is elment érte. De ékkor már az egy hold szőlő áráért két doboz gyufát sem tudott venni. Ott is hagyta nekik • . . Salcáig ülték még csendben. Mindenki gondolataiba merült. Szaszák György törte meg újra a csendet. — Igaz, én még nem nyertem pénzt mostanában a kölcsöne,n, de máris többszörösen visszakaptam a pénzemet. Ftm állandó munkám, "biztos megélhetésem, mim úgy, mint régen,. Kényelmes szép lakásom van. A lakásban rádió, villany van. És a ldsbin.yu.nk a napköziolthoaban van, míg mi, a feleségemmel dolgozunk. Úgy szeret ott lenni a kis betyár, hogy este mindig fúrva visszük haza — mondja és az arcán boldog mosoly ragyog. — Hát éa sem panaszkodhatom a- sorsomra. — teszi hozzá Kitíin,- ger József. — Már a gépállomás megalakulásánál is itt dolgoztam. Igaz, akkor még baa-a- kokban voltunk. Azóta már kibővítették korszerű épületekkel a gópáVomást. De még milyen lesz az ír* téves terv végére. Kultúr- házat építünk, raunkáélakásökat és még sok mindent. Megint hallgatnak. Most mindenki a jövőre gondol, arra, hogyan szépítette meg, hogyan változtatta meg életüket a terv. Mit kapnak még, milyen lesz az életük az ötéves terv végére. Meg azon terve,méh magúkban — Kit- 1,inger József is —j hogy majd a nyereményből motorloerékpárt vásárolnak. Külinger József pék se. kell már azért félni, hogy ha visszakapja az államénak kille mn- adott pénzét, csak két doboz gyufát tud veti,ni, hane m termüket •motorkerékpárra, ruhára, új Sátorra. Lipcsei Mária. Ab új tsses-tagok is résstvessnek as össi munkákban a békéscsabai „Haladás66 tsses-hen habom héttel ezelőtt »legkisebb termelőszövetkezet volt Békéscsabán a »Haladás« tszcs. 850 hold földjén 19 tag dolgozott a nyáron. 4 szövetkezeti gazdálkodási í'öiéífy azonban az egyéni gazdálkodással szemben így is megmutatkozott; több volt a termésük, nem kellett a tagságnak látás tól-vakulásig dolgozni, segítette őket a gép. Látta ezt a nyáron Gyervaj János középparaszt, Botyánszki Mihály, Kovács János és a többi fényesi dolgozó paraszt. Beszéltek is róla sokat, tovább azonban nem jutottak. Ha valaki felvetette közülük, hogy be kellene lépni, az volt a véleményük, hogy -hát csak menjen, laki akar, mi utolsónak maradunk. Pedig csak többet ki lehetne hozni közösen a fényesi jó földből, 125 hoW öntözésre van beállítva, kifejlődhetne a kertészet és az állattenyésztés is. Ezek jártak az eszélxm Kovács János középparasztnak, amikor nincs még egy hónapja, hogy elhatározta magái a belépésre. Megmozgatta ez aztán az egész Fényest. MA A »HALA tHS« TSZCS a 209 újonnan belépő családdal, a 700 hold földdel a város első termel ő sz ö vetkezeti csoportjai közé tartozik. Szinte alig van Fényesen, aki ne lépett volna be. Próbálkoztak a kulákok is, de azoknak aztán megmondták, hogy »le is út, meg fel is út«. Természetesen a tagság és a földterület növekedésével laagyob- bak a feladatok is. A csoport erősödése érdekében a legfontosabb most az őszi munkák elvégzése. És az 1700 hold föld mmi- kájának időbeni elvégzése nem kis feladatot jelent. Mozgósítani kell erre a tszcs minden tagját. NEM IS VONAKODNAK a munkától a »Haladás« tszcs újonnan belépő tagjai. A betakarítási munka —, amit még egyénileg végeznek — mintegy OO százalékban van elvégezve. De a tagság főrésze már a közös munkába is bekapcsolódott, ott vannak a Weisz-tanyán. az istállóépítésnél. Tizenegy iga az épületauyagot hordja, hogy minél előbb fedél alá kerüljön, az új baromfiól. Építkeznek, hogy elhelyezhessék majd a közös istállókba állataikat, Emellett azonban nem feledkeznek meg az őszi munkákról sem. Harminc bold ősziárpájukat egy nap alatt elvetették. A búzavetésre is megvan a csoport elnökének, Perei András elvtársiak a terve. 360 hold búzájuk lesz, 12 vetőgéppel napi 60 holdat vetnek el, az igaerő egy része ezen dolgozik majd, a felesleges pedig már a napokban hozzáfog a vetőszántáshoz. Az a számítás, hogy legkésőbb október 5-re elvetik a gabonát, ami lehetséges is, hiszen a gépállomás is segít. Egy traktort adnak ki a csoportnak. Ahhoz azonban, hogy ezek a tervek megvalósuljanak, szükséges az; hogy az elnök elvtárs ismertesse a tagsággal, beszéljék át alaposa a a tennivalókat és ami » legfontosabb, minél hamarabb alakítsák meg a brigádokat, munkacsapatokat. így, csak ezeken keresztül tudja a vezetőség az őszi munkákat kellően irányítani s áliol szükséges, a segítséget megadni. Ez eredményezheti azt, hogy az őszi magvak időben a földbe kerüljenek s ne maradjon egy talpalatnyi föld sem tavaszra, melyen el ne végeznék az őszi mélyszántást A BÉKÉSCSABAI «Haladás» tszcs-ben az első hetek munkája azt mutatja, jól kezdtek és egészséges kollektíva alakul ki a csoportban, ha a vezetőség a tagsággal rendszeresen átbeszéli a munkákat, elfogadja és alkalmazza a kezdeményezéseket, javaslatokat És ha emellett jó versenyszellem alakul ki, akkor a «Haladás» tszcs felveheti a versenyt a& erősebb csoportokkal is, elsők között lesz az őszi munkák elvégzésében. Farkas Sándor. Tanuljunk a szovjet kolhozoktól Kísérletek az állattenyésztési telepek teljes gépesítéséért A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik sztálini ötéves terv irányelveinek tervezete a többi között előírja, hogy egyre inkább gépesíteni kell- a mezőgazdasági termelés valamennyi ágának munkaigényéé folyamatait. A mezőgazdasági növényfajták terméshozamát és az ajiat tenyésztés produktivitását megszabó tervek teljesítéséért tovább fokosszák a gépállomások felelősségét. A Szovjetunió mezőgazdasága gépesítésével foglalkozó intézet munkatársainak figynalm» az új feladatoknak megfelelően már arra irányul, hogy az elkövetbezandő években gépekre hárítsa az összes munkaigényes folyamatokat. Az állattenyésztési telepiek gépesítésével foglalkozó laboratórium dolgozói különböző vizemelőkészü- lékefeat szerkesztettek. A «Kurgan- szelmass-gyárban megkezdték a legújabb szerkezetű, víztorony nélküli, automatikus vízszivattyúk gyártását. Több gép takarmányok előkészítéséi» és feldolgozására szolgál. Eddig nem volt takarmáiiyköverő- gép. Az intézet dolgozói az uh tumi kerületben gazdálkodó «Petrovszkij» szoviiozzal együttműködve könnyen továbbítható, egyetemes takarmányfüllesztő- és takarmónytoverő-gépet szerkesztettek. Ez fültesztí, keveri és malátázza a takarmányokat, elvégzi tehát feldolgozásuk egész munkafolyamatát. A Moszkva-torület rámái kerületében gazdálkodó «Molotov»-kolhoz állattenyésztési telepén máris megtartották a komplex gépesítés első kísérletét. Itt gépi benende zésekkel történik a ví. e látás, öcite- tókkal itatják a szarvasmarhákat, nagyobbítják a takarmányéi őkée-zi- tőt e gépesítik benne a lakarmány- előhészítés valamennyi munkafolyamatát. A kolhoz a komplex gépesítés alkalmazásával kb. ötezer munkaegységet és 1250 métsrmázsa takarmányt takarított meg. A gépesítés 90.000 rubelbe került a kolhoznak. A kolhoz tehát a költségek levonása után is legalább 80.000 rubelt takarított meg egy 'évben. A mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó tudományos és kutató- intézetben a mezőgazdasági munkák komplex gépeátésének megoldásával foglalkoznak. Ez emeli a kolhozokban végzett munka kul- túrszínvonalát és sok embert tesz szabaddá a termeszét átalakítására irányuló alkotó munka számára. Ifjak, álljatok a széncsaták hősei közé! Gyertek vájártanulónak! A szén az ipar kenyere, amely nélkül nincs ipari termelés, közlekedés és hozzátehetjük: nincs meleg otthon, villanyfény, nincs kultúra. Ötéves tervünk sikeres megvalósítása, békénk védelme paran- csolóan megköveteli, hogy a bányászatban is a szakmunkások ezreit képezzük ki a fiatalok közül. Hiszen az idősebb bányászoktól fiataljainknak kell átvenni és tovább folytatni a munkát, a harcot a több szénért Régen a bányászat a legelmaradottabb iparág volt, dolgozói a legrosszabbul fizetett munkások. Ma pártunk gondoskodása folytán az ország legmegbecsültebb és legfontosabb iparága lett. Minden lj>—16 éves ifjú már jelentkezhet vájártanulónak; a taA jó ellenőrzés biztosítja Okányban a knkorícabegyüjtési terv teljesítését Okány község területén egyro még sokan. Ezek nagyobb lendülettel folyik a kukorica törése és vele egyidőbeu a beadás teljesítése is. A dolgoeó parasztság többségié megértette a leadási köteteaettség tel jeeités ének fontosságát. Hogyan érte el a község ezt az eredményi? Először a tanács jó ellenőrzésén és felvilágositó munkáján. keresztül. A legutóbbi ta“ náosülésen a begyűjtési állandó bizottság elnöke foglalkozott azzal, hogy a beadási kötelezettség minden emberre egyformán törvény és az első az, hogy az állammal szembeni tartozást teljesítsük. A tanácstagok egymást hívták ki versenyre mielőbbi teljesítéséért. Ennék a vecsanynek van is eredménye. ’Somogyi Viktor tanácstag OagWli Gáborral áll pároéveraernyhien. Gyárak! Lajos llaskó ’Sándorral, Mé- gyesi Antal Polgár Gergellyel és tanácstagok már 100 százalékig teljesítették beadásukat. De nemcsak a tanácstagok vannak versenyben, hanem a jó ellenőrzés a kívülálló dolgozók fc. így Fazekas Gábor Simogy Mihállyal áll verseny ben, akik szinten teljesítették már a beadásukat. De nagyban hozzásegítette a tanácsot eddigi ouodinóavri ki lez. Az akiöt ég elnökhelyettes elvtirsaJk határjárások .alkalmával figyelemmel kísérik azt; hogy hol tehet már szedni a kukoricát és így felszólítják azokat, akik ezen <a téren mulasztanak, Jó munkát végezmidk a dűlő- felelősök is, akik számon tartják azokat, akik hozzáfogtak már a szedéshez és figyelemmel kiséiü azt, hogy valóban eleget tesz öt napon belül a beadásának. Nem kis jelentősége van azonban a pontos nyilvántartásnak asm, A helyes nyiivániariás Mentett mindjárt észreveszik, hogy ki az, aki a törés megfesadéaa iB&á®. nem adja be a feeadásáf. Egy jöttek rá ain-a te, bogy Hatvani Forenené 11 holdas középparaszt elmulasztotta a kötelezettségét és így felemelték a beadását 65 kilóval. És amennyiben így sem hozza be, a helyszíni elszámoltatást is elvégzik nála. A nyilvántartás megmutatta azt is, hogyan szabotálnak a kulákok. Sipos Mihály 45 holdas Aulák a törés után •egy szám kukoricát sem vitt be és Így a beadását 2-57 lóiéval emelték fel. Irázi Imi» kuliknak 103 kilóval, Saabé Pálnak 68 kilóval kellett többe* beadni a tósedetem A tárnáé® és a begyűjtési ál- ■Landé bizottság feladata, hagy az eddig elért ercfarényiekot tovább fokozzák, hogy miséi előbb n»g- kapihaifí&a a község kukoricából te * szaibádpiaoot, hogy a dölgQBÓ parasztok szabadon értékesíthessék felesleges kukoricájukat. nulási idő: 2 év. Ebből szeptembertől júniusig elméleti oktatásban részesülnek az ifjak és .hetenként 24 órát gyakorlati oktatást kapnak. A vájártanulók fizetése: első félévben havonta 286, második félévben havonta 320, harmadik félévben havonta 340 forint, a negyedik félévben havonta a ta nulmányaik során kiváló eredményeket elérők teljesítménybérben dolgoznak. Továbbá: a tanulók teljesen ingyenes munkaruhát, gumicsizmát, későbben pedig, a munka eredményességétől függően, egyenruhát kapnak. A tanulók továbbá a munkatör- vényben bjztosított fizetéses szabadságban is részesülnek, 16 éves korig évenként 24 nap fizetéses szabadságot kapnak, melyből két hetet a szorgalmas tanulók az ország legszebb üdülőiben töltik el. Az a vájártanuló pedig, aki iskolai és gyakorlati munkájában ötös átlagosztályzatot nyer el, 20 százalék prémiumot kap kerese ién felül. Tankönyvekről, tanszerekről, melyek szintén ingyenesek, a Műn kaerőtartalékok hivatala gondoskodik. Jelentkezni lehet személyesen Megyei Tanács, XII. Munkaerő- gazdálkodási Osztály, Békéscsaba, Szabadság-tér 21, vagy levél álján, közvetlen a tatabányai 310. sz. vájártanulói intézménynél. Levelében röviden elmondja á jelentkező, hogy miért akar vájártanuló lenni. A kérelemhez csatolni fedi az iskolai ‘értesítőt, vagy az utolsó iskolai osztályzatot. A kérelmet pontos lakcímmel kell ellátni. Bogyó János, Kárász János, Bányai Pál szaktanárok. BlYfiSB a WSmsmM g«ptt!
