Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-25 / 225. szám
IJiU&teawk hifve 1952 szepteiuher 23., csütörtök A Harmadik Békekölcsön ezerháromszáz millió forrni összegben kerül kibocsátásra A harmadik békekölcsön ezer- háromszáz millió forint összegben százmillió forintos osztályokban kerül kibocsátásra. Túljegyzés esetén további osztályok bocsáthatók ki. Egy-egy osztály húszezer sorozatból s minden sorozat ötven kötvényből áll. A kötvények száz forint névértékű nyereménykötvények. Kibocsátásra kerülnek fél kötvények is ötven forint névértékben, továbbá kétszáz és ötszáz forintos összevont kötvények. Ez utóbbiak két, illetve öt kötvénynek felelnek meg és kettő, illetve öt nyereményig jogosítanak. A készpénzre jegyezhető legkisebb őszszeg száz forint. A harmadik békekölcsön 15 év alatt kerül visszafizetésre. A nyereményeket 1953. decemberétől kezdve félévenként, minden év június és december havában sorsolják ki. Minden százmilliós osztályra félévenként két darab ötvenezer forintos, négy darab huszonöt- ezer forintos, tíz darab tízezer forintos, harminc darab ötezer forintos és ti zenegyezer négy darab ezer, ötszáz és kétszáz forintos nyeremény esik. Ezenkívül minden sorsolás alkalmával az egész kölcsönösszeg után egy százezer forintos főnyereményt is kisorsolnak. A nyeremnínnyel ki nem sorsolt kötvények visszafizetése 1958-tól 1968-ig félévenként tartandó sorsolások útján történik. Ezen idő alatt minden kötvénytulajdonos maradéktalanul visszakapja az államnak kölcsönadott pénzét A nyeremény formájában kifizetésre kerülő összeg a húsz százalékos nyereményilleték levonása után évi öt százalékos kamatnak felel meg, A munkavállalói viszonyban álló dolgozók, a nyugdíjasok, valamint a kisipari szövetkezetek tagjai, az általuk jegyzett harmadik békekölcsönt tíz hónap alatt, részletekben fizethetik be. Más kötvényjegyzők készpénzben, legkésőbb 1952. november 15-ig fizethetik be a jegyzett összeget. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjai részére a befizetési határidő 1952,. december 31. A kötvényeket a kölcsönjegyzők a jegyzett összeg befizetése után kapják meg. vagy nem mond le? Nixon amerikai szenátornak, a köztársasági párt köztársasági aM- nökjelöltjómek korrupciós botránya továbbra is nagy hullámokat ver az amerikai választási hadjáratban. «Lemond, vagy nem mond le?» Erről a kérdésről beszéltek a politikusok hétfőn este Washingtonban — mondja az «AFP» tudósítása. A tudósítás a továbbiakban arról számol be, hogy Nixan a hírek ezerint «Minden eszközzel meg akarja tartani jelöltségét». A párt politikusai — folytatódik a ■'udósítás — attól félnek, hogy Nixon lemondása végzetes lenne Eisenhower novemberi esélyeire. Az Eisenhower jelölését támogató «Washington Post» a «Nixon-ügy»- gyeil foglalkozva csak azt veta Nixon szemére, hogy «legkevésbbé sem volt okos», amikor elfogadta a 16.000 dollárt. Az amerikai lap így igyekszik vigasztalódni: «A szenátorok és képviselők előbb vagy utóbb úgyis áldozatai lesznek a magánérdekeknek ..» • (Folytatás az 1. oldalról.) hívására válaszoljon hazaszeretetéhez, becsületéhez és kötelességtudásához méltóan; segítse elő saját érdekét is, a haza javát azzal, hogy minden család jegyez békekölcsönt. A kölesönjegyzésben járjanak elöl jó példával a falu vezetőd, a város vezetői: a kommunisták, akiktől a dolgozó tömeg most is tanulni akar. A kommunisták adjanak most is példát a dolgozó tömegek számára a cselekvő hazaszeretetből ée ők követik a, kommunistákat. Váljanak a békekölcsön telkes agitátoraivá a békekölcsön nyertesei, akik személyes példamutatásukkal is igazolják, hogy a nép állama mindenkor megtartja a kölcsön- jegyzőknek tett Ígéretét. De ami a legfontosabb, funkcionáriusok, népnevelők, kommunisták példamutatásukkal ragadják magukkal & dolgozókat. Legyenek a® elsők a jegyzésnél, mutassanak példát a Jegyzett összeg nagyságával is. Legyen a békekölosönjegyzée viharosé rej ű béketüntet te, népszavazás. Mutassuk meg ezzel a tüntetéssel népünk egységét, azt, hogy népünk egy emberként sorakozik tel pártunk, ezeretett Rákosi elviére mögé és tudja, hogy a párt szava a ködösön legfőbb aranyfede- aete. Pártezerveaeteink szervezzék hatalmas, mindent elsöprő mozgalommá a kölosönjegyzóst, hogy megyénk minden dolgozója jegyezzen békekölcsönt, hogy jegyzésével js sikreszálllljan biz, öteves terv győzel- jnéértj a béke, a hatza védelméért., Külpolitika néhány sorban... Az Abruzzőban fekvő Luco Degli Marsi község határában a mezőgazdasági munkások több földbirtokot elfoglaltak és megkezdték az őszi mezőgazdasági munkálatok előkészületeit. Ugyancsak földfoglalások voltak a Pescara vidékén fekvő Ortucchio határában. ♦ ■& A francia hatóságok letartóztatták és a Santo börtönbe zárták Sontuc-ot, a párizskörnyéki Malakoff kommunista városi tanácsosát. Sontuc ellen az ellenállás idején kifejtett tevékenysége miatt indult eljárás. Azzal vádolják, hogy együttműködőket »végeztetett ki«. A demokratikus sajtó ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy Sontuc letartóztatása a Pinay-kormány által a nyár elején kezdett kommunistaellenes hajsza újabb megnyilatkozása. ♦ sj>Az »HumanHé« közli, hogy fasiszta suhanook egy csoportja hétfőn este megtámadta, a Francia Kommunista Párinak és a Köztársasági Ifjúsági Szövetségnek párizsi XV. kerületi helyiségét. A Köztársasági Ifjúsági Szövetség helyiségében a támadók elpusztítottak minden okmányt és könyvet. A Kommunista Párt könyvtárában a támadók elraboltak a azekróqyben talált pénzt. < A görög agrárhank állományon kívüli alkalmazottai újból sztrájkot indítottak. A sztrájkolok bérük emelését és állományba helyezésüket követelik. Az athéni hordárok két rövidtartamu sztrájkot szerveztek, most újabb —- ezúttal 48 órán át tartó sztrájkra készülnek. A pireuszi szövőgyári munkások és az athéni, valamint Pireusz éttermi alkalmazottak szintén sztrájkot szándékoznak indítani. Londonban tiltakozó tüntetés volt a Délafrikai Unió kormányának fajgyűlölő terrorja elten. John Mahon, a Kommunista Párt londoni kerületi bizottságának titkára a gyűlésein hangsúlyozta, hogy a Délafrikai Unióban dühöngő fasiszta terror ellen tiltakozó mozgalomban nemcsak a benszülött lakosság, hanem az európai munkások úr részt vesznek. A »Drapeau Rouge« első oldalon számol be a belga kerasztényszocialista kormány újabb aljas mesterkedéséről. Debodt és Van Coo- penelle háborús bűnösök szabadonbocsátása után engedélyt adtak a Franco Spanyolországában megbújt Leon Closset fasiszta gyilkosnak, hogy visszatérjen Belgiumba és ott szabadon élhessen. Clos- set-t, s aki részt vett a délbelgiumi vérengzésekben a náci megszállás idején, a háború után életfogytiglani börtönbüntetésre Ítélték. 1951 szeptember 8-án az akkori keresztényszocialista igazság- ügyminiszter megkegyelmezett a fasiszta gyilkosnak, aki Spanyol- országba ment. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Szabadlábra a bűnösöket, börtönbe ' a hazafiakat Pholien, a volt belga miniszterelnök, majd igazságügy minise ter, a Belgiumban halálraítélt száz hitlerista háborús bűnös közül kilencvenhatnak megkegyelmezett. 1951-ben a közvélemény tiltakozása ellenére kegyelmet kapott és szabadlábra került Falkenhausen egy hitlerista tábornoktársával együtt. , A belga sajtó nemrégiben közölte, hogy Pholien igazságügy- miniszter megkegyelmezel! De Bodt volt magasrangú SS-tisztnek és van Coppenolle volt csendőrezredesmek. Emiatt is óriási volt a felháborodás. De Bodt a német megszállás idején vadállali módon bánt a fort-breendoncki koncentrációs tábor foglyaival. Belgium felszabadulása után elrejtőzött. 1946 májusában a haditörvényszék távollétében halálra ítélte. 1950-ben megtalálták Németországban, letartóztatták és Belgiumba szállították. A haditörvényszék megerősítette a halálos ítéletet. De Bodt azonban Pholien segítségével megmenekült az agyonlő vetés tői. Az igazságügy- miniszter közbelépésére a halálos ítéletet életfogytiglani kényszer munkára változtatták. Van Coppenolle, aki a német megszállás idején a csendőrseg kötelékében szolgált ezredesi rangban, aktívan együttműködött a hitleristákkal és könyörtelenül leszámolt az ellenállási mozgalom harcosaival. .1948 márciusában halálraítélték. Pholien azonban 1951 júniusában az ítéletet*életfogytíglani fegyházra változtatta. 1952 júliusában van Coppenolle büntetését húszévi börtönre enyhítették, augusztus 15-én pedig Pholien szabadlábrahelyezte őt és lehetővé tette számára, hogy külföldre utazzék. A belga reakciósok szabadlábrahelyezilc a hitlerista hóhj rókát és a hazaárulókat s ugyanekkor üldözik a béke híveit, br • ditatámadásokat szerveznek a demokratikus szervezetek ellen, bi róság elé hurcolják azokat a hazafiakat, akik harcolnak a békéért, hazájuk függetlenségéért. A belga hatóságok hadi törvényszék elé állították azokat a katonákat, akik tiltakoztak a szolgálati idő két évre való meghosszabbítása ellen. A vádlottak közül egyesek egy évi börtönt kaptak Pholien és társai garázdálkodása haragos tiltakozást vált ki az országban. Brüsszelben »bizottság« alakult. Tagjai a hitlerista táborokban sínylődött volt politátikái elítéltek szervezetének és egész sor más társadalmi szervezetnek képviselői. A bizottság felhívással fordult az országhoz. Felhívásában többek között ez áll: »Pholien megsértette a közvéleményt és lábbal tiporta az igazságosságot... Eljárása minősíthetetlen. Az ország úgy érzi, hogy ezzel pofont kapott becsülete és lelkiismerete. De Bodt kegyelme! kapott, hélpróbás árulók kerültek szabadlábra«, „a .,v A felhívás követelte Pholien lemondását. Négyszáz községi tanács kinyilatkoztatta szolidaritását a bizottsággal. Igen sok üzem munkásai és egyes hazafias szervezetek is tiltakoztak a háborús bűnösöknek adott kegyelem ellen. A katolikus van Ha utte kormánya kénytelen volt bejelenteni Pholien lemondását. A belgrági fasiszta vezetők a haladó kultúra és tudomány ellenségei Moszkva. A »Za Szocijaliszticsku Jugoszláv!.ju«, a jugoszláv forradalmi emigránsok Moszkvában megjelenő lapjában V. Vidmar, a jugoszláv tudományos és kulturális élet válságos helyzetéről a többi között a következőket Írja: Jugoszlávia tudományos és kulturális élete súlyos válságban van. A titóista hatóságok minden haladó megnyilvánulást elfojtanak. Titoék Jugoszláviájában tilos a haladó Írók és tudósok műveinek kiadása. Elfojtják a nemzeti kulOTT LESZÜNK VALAMENNYIEN túra fejlődését. Rankovios janiAA/^WAAA/'^^^A^^VAAAAAAAAAAAAAAA^^^AA/^^AAAAAAAAAAA'VWWWWVA^WSAA/S vetette közbe valaki. — Vélünk arvnakidején senki sem törődött- Most pedig Kwiatkowski fia technikumban tanul, Krzkewki gyereke pedig iparislcolába jár. — Azt is tegyük hozzá, hogy a mi munkánk is könnyebb lett, — szolt közbe Sulejavjski — különösen azóta, hogy itt a gépállomás. — Igen, a traktor nagy dolog — ismerte él Kwiatkowski. — Csak még kevés van bélöle. Ebből is látszik, hogy milyen fontos a kölcsön. Ebből a pénzből traktorok is lesznek. És kinek kellenek a 'raktárok? Nekünk! Nem vitás, hogy a kölcsönből nekünk lese hasznunk. Az állam ennek ellenére visszafizeti á pénzt, sőt még nyereményt is biztosít. ...Elfogyott a cigaretta és az egybegyűltek szállingózni kezdtek. Búcsúzásnál csak ezt lehetett hallani: «Az esti viszontlátásra.» És olt is volt mindenki. War- szonvice lakói közűi senki A lengyelo/szdgi Warszowicében, a garweilimki járás egyik kicsiny falujában reggelenként a tejátvevő új épülete előtt majdnem az egész falu összejön. Ki-ki beadja a magával hozott tejet, azután egy ciga- rettányi időre beszélget a többiekkel. 1951 júniusának egy reggelén is így történt. Azt beszélték az emberek, hogy este gyűlés lesz a kul- túrházban, mert kibocsátották a «Lengyelország Erejét Fejlesztő Nemzeti Kölcsönt». Az emberék arról beszélgettek, hogy mit hoz ez a kölcsön majd nekik. — Ma este jegyzőnk, holnapután a pénz visszajön a faluba. Meglátjátok, rövidesen bevezetik a villanyt. Én is félszeréltetem a rádiót “ mondta Kwiatowski, egy négyhektáros középparaszt. Villany minden házban, — ez a lehetőség mindenkit elgondolkoztatott. — Én azonnal veszek egy villanymotort, mert nehéz behordani abból a mély kúthál a vizet — mondja élgondolkozva Moszczenski. Az embereknek megeredt a nyélvük. Terveket szőttek, — de talán rossz is ez a" kifejezés. Tervezték azdiknak az embereknek a biztonságával, akik tudják, hogy a tervek meg is valósulnak. A háború előtt ez a község egyike volt a legszegényebbéknek a vajdaságban. A lakosság, — legnagyobbrészt szegényparasztság — állandóan nyomorogtak. A népi Lengyelország aztán földet adott a nincsteleneknek és mi nincs olyan gazdaság, ahol legalább egy tehén ne ropogtatná a szénát. Sokan elmeritek a falulÓL dolgozni Varsóba, Garlowinba, Nowa-Eutára, az új nagy építkezésekre. Most ez is szóbakerüU. Elmondták az emberek régi sorukat, elgon- dolloozlak, aztán tovább szőtték a szót. Nézzük csak a fiatalokat — ceárjai a haladó értelmiségiek ezreit vetik börtönbe. Titóék nemcsak a napi sajtot, hanem az irodalmat, á képzőművészetet, a színházakat, a mozikat is politikájuk szolgálatába állították. Olyanok írnak ma a népi felszabadító harc idejéről, akik a Iliire idején a megszállók szolgálatában álltak. Ezek közé tartozik K. Krlezsa, G. Krldoe, 1 Balentovics és mások, akik kizárólag a Tito-banda »érdemeinek« bemutatásával foglalkoznak. A Tito-banda külpolitikája hanyatlást idézett elő az irodalom ée a művészet terén. A titóista »Vjesnik« például azt irta, hogy »A hazai szerzők, vagy nem alkotnak semmit, vagy beszélni sem érdemes róla.« A tudomány és kultúra fasí-, zálása mellett napról-napra növekedik a haladó értelmiségiek tito- ellenes tábora, akik a nép érde-i keiért haroolnak *— fejezi he cikkét V. Vidmar. A „csendesóceáni védelmi egyezmény“ tagjainak katonai értekezlete London. (MTI) Hélfőn kezdődött meg Pearl Horbour-baii az. agresszív úgynevezett csendes- óceáni védelmi egyezményben résztvevő országok külügyminisztereinek multhavi értekezletén létrehozott katonai bizottság első értekezlete. Az értekezleten Ausztráliát és Uj-Zélandot vezérkart főnökei, az Egyesült Államokat nem} Pedig Radford tengernagy, a csenalMdt, aki ne jegyzett volna. Ez a I desóceáni 7. amerikai hajóhad fő- kőtsség is meglette a kötelességét. J parancsnoka képviseli.
