Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

2 M52 augusztus 22., péaöib A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete —------------------------------------------------------—------------------- [/iUatsai&U képe _ ( Folytatás az t. oldalról.) különöse» az Észt Szovjet Szocia- •lista Köztársaságban. Az Észt Szovjet Szocialista, Köz­társaságban a pala-vagyiipar fej­lesztése alapján öt év alatt körülbe­lül 80 százalékkal növelje a mes­terséges folyékony üzemanyag ter­melést. 10. Gyorsütemií fejlődést irá- * nyozzon elő a gépiparban, mint amely alapja a Szovjetunió új, hatalmas technikai haladásá­nak a népgazdaság összes ágaiban, öt év alatt körülbelül kétszeresére növelje a gépipar és a fémfeldol­gozás termékeinek termelését. Különösen fontos feladatként tűz­nie ki a gépiparban a villanyerőmű­vek, vas- és fémkohászati vállala­tiak, az olaj feldolgozó és mestersé­ges folyékony üzemanyagbermelő üzemek építésének felszerelésekkel való teljes ellátását. A szükséges mennyiségben fejlessae a hidrauli­kus és gőzturbinák, generátorok, nagyfeszültségű berendeaérek és kü­lönböző irányító műszerek gyártá­sát a nagy hidraulikus és hőerőmű­vek, a kohászati, olaj feldolgozó és más üxenxek számára, valamint a nagy szerszámgépek és kováosoló- sajtoló berendezések gyártását. Öt év alatt a hengerműberen­dezések termelését több mint két­szeresére, a precíziós szerszámgé­pek termelését körülbelül kétszere­sére, a nehéz kovácsoló-eajtoló gépek termelését nyolcszorosára, az irányitó és ellenőrző műszerek gyártását körülbelül 2.7-szeresére növelje. A vegyészeti berendezé-. eek termelésének növelését öt év alatt körülbelül 3.3-S2»resében ál­lapítsa meg. dolentőaen növelje a nagy teherbirásu Diesel-motoros és gázgsnei átoros gépkocsik gyártá­sát. 1955-ben 1950-hez képest körül­belül 2.9-szeresére növelje a ten­geri tehethajók és tartályhajók gyártását, 2.0-szeresére a folyami utásszá!ütő hajók, 3.8-saejesére a halászhajók gyártását. Biztosítsa a gépgyártás további fejlesztését: a hajógyártás, a tur- binagyávtás és a szerszámgépgyár­tás fejlesztését a Litván Szovjet Szocialista Köztársaságban: a vil­lamosgépgyártás és hajógyártás fejlesztését a Lett Szovjet Szocia­lista Köztársaságban; a hajógyár­tás és a villamosgépgyártás fej­lesztését az liszt Szovjet Szocialista Köztársaságban. Biztosítsa az emelő- és közle­kedési berendezések, a nehéz testi munkák gépesítését szolgáló gé­pek, az épitőanyaggyártási komp-: tex-berendezések, valamint a köny- nyű- és élelmiszeripari autómata- bexendezések termelésének jelen­tős növelését. Emelje az új szövőgépek ter­melését. Fejlessze a uvagasteljesitményű gépek és berendezések termelését^ az erdőkitermelóe, a oellulóze- és! papír-, a fűrész- és fafeldolgozó ipar számára. Az új gépek tervezésénél a mi. nőség javítása mellett törekedjék BÚlyuk csökkentésére. A legfontosabb fajtájú beren­dezések gyártására vonatkozó fel­adatok teljesítése érdekében 1951—• 1955-ben: építsen új energetikai gépgyártó, hengerm ű berendezés ­gyártó üzemeket és fejezze be a működő üzemek átépítését, kezdje el új hongo rm ű berendezés -, tur­bina- és kazángyártó üzemek épí­tését. Bővítse ki a meglévő kapacitá­sokat és helyezzen üzembe úja­kat az olajberendezések, az emelő- és közlekedési berendezések, vala­mint ez épitőanyagipari komplex- berendezések gyártása terén; jelentősen bővítse ki a meg­fövő kapacitásokat és helyezzen újakat üzembe a nagy szerszámgé­pek, kovácsoló-sajtoló gépek, va­lamint a precíziós mérőműszerek és a technológiai folyamatok auto­matikus irányítására szolgáló mű* ■szerek termelése terén. 11. Biztosítsa a vegyiparban a * műtrágya, szóda és szinte­tikus kaucsuk termelésének leg­gyorsabb ütemét, különös figyel­met fordítva a kaucsuktermeléa nagymértékű fejlesztésére, a föld­gázaid Iáhasználásának alapján. Növelje a plasztikanyagok, fes­tékek, műselyem-nyersanyagok ter­melését és a többi vegyitermékek választékát. Fejlessze a színesfé­meket pótló szintetikus anyagok) termelését. Irányozza ©lő az ammóniák, kén- sav, szintetikus kaucsuk, szinte-? tikus) szesz, szú«la, a műtrágya- félék — különösen szemcsés for­mában ■— és a mezőgazdasági nö­vények kártevői elleni vegyi-harci eszközök termelési kapacitásának növelését. Az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságban meg kell szervezni a szuperfoszfát termelését. Széles körben be kell vezetni az oxigén használatát a különböző iparágak, elsősorban a vaskohá-i szát és színesfémkohászat techno­lógiai folyamataiban, a szén gá­zosításában, a cellulóz»- és ce>- mentiparban. Létesítsenek a műtrágya üzem- építés terén olyan előregyártott' épületelemeket, amelyek biztosít­ják a következő években a mű. trágyatermelós szükséges fejlesz­tését. Teljesen használják ki mű­trágyázásra a foszfátsalakokat. 1 O Meg kell szüntetni a fa­* ipar elmaradottságát a nép­gazdaság növekvő szükségleteitől. Növelni kell a fűrészelt faanya­gok termelését- és fejleszteni kell a termelési valamint építési alkat­részek gyártását. Nagy arány-okban végre kell hajtani a fakitermelés, áthelyezését az erdőben gazdag vi­dékekre, különösen az Észak, az Ural, Ny ugatóSzibéria és a Karél- Finn Szovjet Szocialista Köztár­saság vidékeire, csökkenteni kell az erdők irtását az ország erdő­ben szegény vidékein. Csökken­teni kell a fakitermelés idény- jellegét. Ennek érdekében az új körzetekben gépesített üzemeket kell létesíteni, el kell azokat látni állandó munkásokkal. Tovább kell fejleszteni a fakitermelő munká­latok, komplex gépesítését. A fa­kitermelő munkálatokban javítsa meg a termelés szervezését és a gépek kihasználását, biztosítsa a munka termelékenységének emelé­sét. Az ötéves időszak alatt aa előző ötéves tervhez viszonyítva körülbelül nyolcszorosára növelje az új körzetekben az üzembéhelye- zett fűrésztelepek számát. Minden eszközzel biztosítani kell a papír-, cellulóz»-, bútor-, fuif nirlemez-, favegyészeti és hidro- litikus ipar fejlesztését. A bútor­gyártást legalább háromszorosára kell fokozni. 1 O A népgazdaság növekvő szükségleteinek • kielégítése érdekében legalább kétszeresére kell fokozni a fő építési anyagok termelését, meg kell javítani azj építőanyagok minőségét és bőví­teni kell választékát. A téglagyár­tást körülbelül 2.3-szeresére, a palagyártést 2.6-szaeresére, a csi­szolt üveg gyártását négyszeresére emeljék. A város- és ipari építés terén határozottabban vezessék ba az új modem falaayagok hasz­nálatát, növeljék a nagy salak* beten- és betentömbök termelését: Jelentékenyen növeljék az új, ki­válóminőségű diszitő- és vakoló­anyagok, gyári készítésű kerámia-, gipsz-, beton- és vasbeton alkat­részek és szerkezetek gyártását, amelyek elősegítik az építés nagyipari jellegének fokozását, csökkentik önköltségét, meg-l javítják az épületek és műtárgyak épitőművészeti színvonalát és tar­tósságát. Az Uraiban, Szibériában, a Volga vidékén, Távol-Keleten és Középázsiában, továbbá a nagy­ipari körzetekben, ahol nagy épít­kezések folynak, a Szovjetunióban szokásos átlagos ütemnél gyor. eabbra kell megszabni az építő-) anyagok gyártása növekedésének ütemét. Mintegy 2.1-sz»resére növelje a oementipar kapacitását. “I A Biztosítani kell a közszük * ségleti cikkek gyártásának! gyorsütemű fokozását. A könnyű- ós élelmiszeripari gyártmányok ter­melését 70 százalékkal növeljék. A mezőgazdasági nyersanyag- források gyarapításával megfele­lően nagyszámú könnyű- és élel­miszeripari üzemet — különösen gyapotipari kombinátot, müeelyem- gyárat, selyem-, konfekcióipari-, kötszövött-, bőr- és lábbeliiparL, cukoripari-, olajsajtoló-, zöldség- szárító-, eukrászipari-, tea-, kon­zerv-, serföző-, borászati-, hús­ipari-, halipari-, vajipari- és sajt­ipari üremet építsen. 1955 végére, 1950-hez viszonyítva a gyapotszövet-termelés kapacitá­sút növelje körülbelül 32 százalék­kal; a műrost termelését 4.7-sze- íesére, a lábbeli-termelését 34 szá­zalékkal, a porcukor üzemek kapa­citását 25 százalékkal, a cukorfino- mitvány üzemekét 70 százalékkal, a teaüzemekét 80 százalékkal, az olajosmagvakat feldolgozó olajsiaj- toló üzemekét 2.5-szereséne, a zöldségszáritó üzemekét 3.5-saere- sére-, a hal-, zöldség- és pulp- konzervüzemek termelését 40 szá­zalékkal, a hűtőkapacitást és ft halfagyasztó hűtőhajók kapacitását 70 százalékkal, a húsfeldolgozó kombinátokét 40 százalékkal, az állati zsiradékot feldolgozó üze­mekét 35 százalékkal, a sajtüze- mek kapacitását kétszeresére, a tej- kouaerv üzemekét 2.6-szeresére, a tejporüzemekót kétszeresére, a tel­jes tejtermékeket készítő üzemekét 60 százalékkal növelje. Vezesse be széles körben a& élelmiszer- és ipari áruk termelési és feldolgozási folyamatainak auto­matizálását és gépesítését. Nagy munkát kell végezni a haltenyésztés terén, hogy a hal­állomány gyarapodjék, különösen a mesterséges tavakban. A Litván Szovjet. Szocialista köztársaságban körülbelül 3.9-sze- resére, a Lett Szovjet Szocialista Köztársaságban 80 százalékkal, az Észt Szovjet Szocialista Köztár­saságban 35 százalékkal növeljék öt esztendő alatt a halászzsák-, manyt. Ezekben a köztársaságok­ban bővítsék ki a már működő hal­feldolgozó üzemeket és építsenek újakat. Biztosítsák a közszükségleti élel­miszer és iparcikkek minőségének és választókénak további megjaví­tását, javátsák meg az élelmiszer- áruk csomagolását és kiszerelését. "I C Növeljék a helyiipari vállu- Xt’* latok és ipari szövetkezetek ipari termelésének mennyiségét öt esztendő alatt körülbelül 60 szá­zalékkal. Elsősorban a tömegfo­gyasztási cikkek, háztartási és gaz­dasági cSkek, helyi építőanyagok termelését kell növelni, jelentéke­nyen meg kell javítani a termékek minőségét. Fejleszteni kell a szö­vetséges köztársaságok saját nyers­anyagbázisát a helyi ipar és az ipari szövetkezetek számára. Meg kell javítani a lakosság szükség-* teteinek kielégítését szolgáló helyi- ipari és ipari szövetkezetek mun­káját. A helyi szovjeteknek meg kell erősiteniök a helyi ipar és az ipari szövetkezetek irányítását. A meglévő építős zervék meg- szilárdításának és kiszélesi-l tűsének alapján tovább kell fej-* Ijeszteni az építőipart, új építkezési szervezeteket kell létesi eni a nagy­arányú építkezések körzeteiben. Meg kell szilárdítani a nehéz-j ipari üzemépitési minisztérium épí­tési szervezeteit, amelyek vas- és fémkohászati üzemeket, építenek, különösen a keleti körzetekben. Meg kell szilárdítani a villamos erőművek minisztériumának és a kőolajipari minisztériumnak épi-j téfflt szervezeteit, továbbá a gép-t gyártó üzemépitési minisztérium építési szervezeteit, amelyek ener­getikai és kohászati felszerelés, kő­olajipari, nagy és különleges szer­számgépipari, nehéz kovácsoló­sajtológépgyártó-, emelő- és szál­lítóberendezéseket gyártó üzemek, valamint höjógyárak építését inté­zik. Széles körben be kell ve­zetni az építés nagyipari mód-? szereit. Legalább kétszeresére kell nö­velni a vasszerkezeteket gyártó üzemek kapacitását. Szükséges mennyiségű nagyüzemet kell épí­teni előregyártott vasbetonszerke­zetek gyártására. Ki kell bővíteni' a meglévő természetes kő-, kavics- és homok- és nagyobb darabos köveket termelő bányákat, továbbá új, teljesen gépesített bányákat kell létesíteni. Teljessé kell tenni az alapvető építési munkálatok gé­pesítését és biztosítani kell az át­menetet az egyes folyamatok gé­pesítéséről az építés teljes gépesí­tésére. öt esztendő alatt az eksz- kavátor-parkot körülbelül kettő és' félszeresére, a flzkrépor és buldó­zer-parkot három-négyszeresé re kell növelni. Javítsa meg az építési tervezést, csökkentse a tervezés időtartamát és idejekorán lássa el az építő­ipart tervekkel és költségvetések­kel, széles körben vezessék be a tipustervezést. A tervező szervez©-1 tekét szilárdítsa meg szakképzett káderekkel. Az ipar minden ágazatában * biztosítsa a termelés minő-í ségé.nek megjavítását. Bővitse és javítsa meg a választékot, növelje a népgazdaság szükségleteinek megfelelően a szűkében lévő ter­mékek termelését. Bátran vezesse be a modem kö­vetelményeknek megfelelő ál lan,« szabványokat. A népgazdaság növekvő * nyersanyag- és fűtőanyag­szükségletének kielégítése érdeké­ben biztosítsa a természeti kin­csek, a hasznos ásványok — első­sorban a színes- és ritkafémek, kokszolható szenek, az aluminium-' nyersanyag, a kőolaj, a gazdag vasércek és egyéb ipari nyersanya­gok felkutatását. II. A mezőgazdaság területén A mezőgazdaság területén a fő feladat továbbra is valamennyi mezőgazdasági nö­vény termésének növelése, a tár­sadalmi tulajdonban lévő állatál­lomány növelése, hozamának je­lentős emelésével együtt, a föld­művelés és az állattenyésztés ossz- és árutermelésének fokozá­sa a kolhozok társadalmi gazda­ságának további megszilárdíkásá­val és fejlesztésével, a szovho- zok és mezőgazdasági gépállomá­sok munkájának megjavításával, az élenjáró mezőgazdasági tech­nika és agrokultúra bevezetésé­nek alapján. A földművelésnek még terme­lékenyebbé és magasabb színvo­nalúvá kell válnia, fejleszteni kell a füvek termelését, helyes vetés­forgókat kell alkalmazni, emekii kell az ipari és takarmánynövé- nyekkel, zöldségfélékkel és bur­gonyával bevetett terület arányát 2 A mezőgazdasági cikkek termelését öt év alatt a következő arányban kell emelni: a gabona összterméseredményét 40—50 százalékkal — ebbőj a bú­záét 55—65 százalékkal —, a nyersgyapolét 55—65 százalék­kal, a rostlenét 40—50 százalék­kal, a cukorrépáét 65—70 száza­lékkal, a burgonyáét 40—45 szá­zalékkal, a napraforgóét 50—60 százalékkal, a szőlőét 55—60 szá­zalékkal, a dohányét 65—70 szá­zalékkal, a zöld faj-tealevélét kö­rülbelül 75 százalékkal. Növelni kell a magién, a szója, a földi mogyoró és egyéb olajos növények termelését 80—90 százalékkal növelni kell a takarmányfélék termelését. A széna termelését 80—90 százalék­kal, a gumósnövényekét három­négyszeresére, a silósnövényekét kétszeresére kell emelni. A gabonafélék hektáron- kinli terméseredményét a következő arányban kell növel­ni: Dél-Ukrajnában és Észak- Kankázusban 20—22 mázsára, az önlözött földeken 30—34 mázsá­ra, a Volga-vidékén 14—18 má­zsára, a középoroszországi feke­teföld vidékeken 16—18 mázsára, az öntözött földeken 30—34 má­zsára, a nem feketeföld-övezet- ben 17—19 mázsára; az Ural, Szibéria lés*Északkieleit-Kazahszlán körzeteiben 15—16 mázsára, az öntözött földeken 24—26 mázsá­ra; a Kaukázuson túli vi­dékeken húsz—huszonkét mázsá­ra, az öntözött földeken 30— 34 mázsára; a rizs termésered­ményét az elárasztott földeken hektáronkint 40—50 mázsára kell emelni A gyapot terméseredményét hektáronkint a következő arány­ban kell emelni; Közép-Ázsiáhan és Dél-Kazahsztánban 26—27 má­zsára, a Kaukázuson túli körze­tekben 25—27 mázsára, és az európai rész déli körzeteiben az •elárasztott földeken 11—13 má­zsára, az el nem árasztott földe­ken 5—7 mázsára hektáronkint A rostién terméseredményét a nem feketeföld-övezetben négyes fél—öt mázsára, az Ural vidékén és Szibériában hektáronkint 4-— 5 mázsára kell emelni A cukorrépa terméseredményét Ukrajnában, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságban és Észak-Kaukázusban 255—265 má­zsára, a középoroszországi feke­teföld vidéken 200—210 mázsára, Közép-Ázsia és Kazahsztán kör­zeteiben 400—425 mázsára hektá­ronkint. A burgonya terméseredményét a nem feketeföld-övezetben 155 —175 mázsára, a középoroszor­szági feketefóld-vidéken 140-160 mázsára, a déli vidéken és az Észak-Kaukázus körzeteiben 135 —155 mázsára, az Ural és Szi­béria körzeteiben 125—145 má­zsára hektáronkint A napraforgó terméseredmé- nyét az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaság és Észak- Kaukázus körzeteiben 17—20 má­zsára, a középoroszországi fekete- föld vidékén 14.5-16.5 mázsára, a Volga-vidéken 10—12 múzsára leéli emelni hektáronkint. Növelje a zöldségfélék, a bur­gonya és az állattenyésztési ter­mékek termelését Moszkva, Le­ningrad, az Ural, Donyec-meden- ce, a Kuznyeck-medence, vala­mint más ipari központok és nagyvárosok vidékén, létesítsen burgonya- és- zöldségtermelő, va lamint állattenyésztő bázisokat az új iparvidékeken. A szesz- és keményítő-, vala­mint szirupüzemek övezeteiben öt esztendő alatt körülbelül 50 százalékkal növelje a burgonya- termelést, a konzerv- és zöldség­szárító üzemek övezeteiben pedig kétszeresére a zöldségtermelést öt esztendő alatt körülbelül 70 százalékkal növelje a kolho­zok gyümölcsöseinek, 50 százalék­kal szőlőskerljemek, 60 százalék­kal teaültetvényeinek és négy és (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents