Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

1*52 «ugtaszlus 22., p:nli4»

A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951—1955. évi ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete

_________________________________ 'VíUcvmúuUc Hépe _

3

(

Folytatás a 2. oldatról.

félszeresére citrom-, valamint na- rancsüUetvényeinek területét.

y£. Öt esztendő alatt a következő arányban növelje az állattenyésztés hozatnál: a hús- és szalonna termelést 80—90 százalékkal, a tejtermelést 45—50 százalékkal, a gyapjú termelést körülbelül két—két és félszeresére, a tojástermelést (a kolhozokban és szovhozokban) öt-hétszeresére.

A szarvasmarhaállomáiiyt az egész mez őg a z da Ságban 18—20 százalékkal — ebből a kolhozok szarvasmarhaállotnáiiyáí. 96—38 százalékkal, tehénállományát pedig körülbelül kétszeresére növelje. Az egész mezőgazdaság juhállományát 60—62 százalékkal, a kolhozokét 75—80 százalékkal nö ve!je. Az egész mezőgazdaság sertésállományát 45—50 százalékkal, a kolhozokét 85—90 százalékkal, a kolhozok baromfiállományát három—három és félszeresére, az egész mezőgazdaság lóállományát 10—12 százalékkal, a kolhozokét 14—16 százalékkal növelje.

Biztosítsa a Litván, a Lett és Bz Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban a nagyhozamú állattenyésztés, különösen a tejelő szarvasmarha, továbbá a sertés- tenyésztés további fejlesztését

Egy-egy tehén tejhozamát a íeketcföld-övezeten. kívül eső kolhozokban 1800—2000 kg-ra, a középső feketeföld-övezetben 1700— 2000, a déli és volgatnentí területeken 1600—1900, Szibériában, az Uraiban és Északkelet-Ka- zahsztánbaii 1500—1700, Közép- Azsiában 700—900, a Kaukázuson túl 9ÖÖ—Í10Ö1 "kg-ra emelje.

A gyapjúnyírás eredményét a dél- és északkaukázusi kolhozokban egy-egy finomgyapjas juh tói 5.2—5.8 kg-ra, egy-egy fétfinom- gyapjas juhtól 4.2—48 kg-ra cmejje, a középső feketeföld-öve- zelben egy-egy finomgyapjas juh tói 4.2—5.00 kg-ra és egy-egy fél- finomgyapjas juhtól 4.0—4.2 kg- ra, a Volga mentén -egy-egy finom gyapjas juhtól 4.6—5.4, egy- egy félfinomgyapjas juhtól 3.9 4.5, Szibériában egy-egy finom- gyapjas juhtól 4.3—4.9 és egy-egy félfinomgyapjas juhtól 3.8—4.2 kg-ra emelje.

tj Biztosítani kell új, magasabb terméshozamú gabo- naneműek, nagyobb termést adó és korábban beérő gyapotfélék, magasabb cukortartalmú cukorrépafélék, magas olajtartalmú napraforgóié lék termelésének bevezetés-ét, valamint új mezőgazda- sági növényfajták létrehozását az öntözéses földeken való termelés céljából. Javítani kell a kolhozokban és a szovhozokban a mezőgazdasági növényfajták vetőmagtermesz lésé t.

^ Biztosítani kell a mezővédő erdősávok létesítésére irányuló munkák kiszélesítését a sztyeppes és erdős-sztyeppés területeken, mezőgazdasági, vízgazdálkodási intézkedések végrehajtását a talaj eróziója elleni küzdelemben, valamint a homokos területek erdősítését, gazdasági jelentőségű erdők létesítését, zöldövezetek létesítését a városok és ipari központok körül, a folyók, a csatornák és a víztárolók partján.

Az ötéves terv idején legalább

2.5 millió hektáron védő erdősá- vokat kell ültetni a kolhozokban és « szovhozokban és kb.;

2.5 millió hektár területen állami erdőségeket kell ültetni

Biztosítani kell minden öntözött és mocsaras területek lecsapolása útján nyert földterület magas termelékenységű felhasználását.

Biztosítani kell, hogy mindenütt áttérjenek az állandó öntö- zőcsalornák helyett az ideiglenes öntözőcsatornákat alkalmazó, új öntözési rendszerre. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a kujbisevi vizierőmű villamosenergiájának felhasználási területén és a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna övezetében, meg kell kezdeni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a sztálingrádi vizierőmű, a turkmén főcsatorna, a dél ukrajnai és az északkrimi csatorna övezetében.

El kell végezni az előkészítő munkálatokat ä kulundini sztyeppe földjeinek öntözésére és víz- ellá'ására hivatott öntözőrendszerek építéséhez. Folytatni kell az öntözőrendszerek építésének munkáját a középső feketeföld-* övezetben, a Kora-Brakszini alföldön, á Szir-Darja, a Zeravsana és a Kaska-Darja folyók völgyében, a középső fergánai övezetben, Kubányban a jegorliki rendszer építését és a esni nagycsatorna építését. Az ötéves időszak alatt 30—35 százalékkal növelni kell az öntözött földterületeket, a kolhozokban és a szovhozokban 30—35.000 tavat és víztárolót kell építeni és biztosítani kell ezek sokoldalú gazdasági fel- használását.

Mocsár lecsapolási munkálatotokat kell végezni a Bjelorusz, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban (elsősorban a polesz- jai síkságon), a Litván, a Lett, az Észt Szovjet Szocialista Köz társaságban, az OSZSZSZK nyugati és központi vidékem, a Ba- rabini síkságon és más területe ken. Az 1951—1955. évi időszak alatt 40—45 százalékkal kell növelni a mocsarak lecsapolása által nyert földek területét.

0^ A kolhozok és szovhozok szarvasmarha-állományának tejhozam-emelése szempontjából különösen fontos az intenzívebb állattenyésztési rendszer, az állatok islállőzásának további bevezetése az egyes területek sajátságainak figyelembevételével.

A juhtenyésztés további fejlesztése érdekében a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna vízellátási övezeteiben, a Kaspi-tenger menti alfölden, a Nogaj-sztycppén és a turkmén főcsatorna övezetében dús legelőket kell létesíteni. A vízellátó létesítmények üzembehelyezésével egyidejűleg gondoskodni kell a legelők vízellátásáról, hogy az említett területeken így kövér legelőle létesüljenek a legnagyobb juhnyájak számára is.

A középázsiai és kazahsztáni területeken a helyi öntözőművek és az artézi vizek felhasználásával magas terméshozamú szénakaszálókat és legelőket kell lé- lesi leni, hogy fokozatosan csökkenteni lehessen azt, hogy a jószágot nagy távolságban lévő legelőkre hajtsák át

Be kell fejezni a kolhozokban a nagy mezei munkák gépesítsél, nagymértékben gépesíteni kell a munkaigényes feladatokat az állattenyésztésben, a;

zöldségtermelésben, a kertészetben, a mezőgazdasági termékek szállításában, fel- és lerakásában, az öntözés, a mocsaras területek lecsapolása és új területek mű- Velhetővé tétele terén.

1955-ben a gépesítés érje el az alábbi színvonalat: a gabonane- mfiek, ipari növények és takarmánynövények szántásában és vetésében 90- 95 százalékot, a gabonaneműek és a napraforgó kombájnokkal való aratásában 80 —90 százalékot, a cukorrépaszedésben 90—95 százalékot, a nyersgyapot gyapotszedőgépekkel való aratásában 60—70 százalékot, a hosszúroslú len vetésében és betakarításában 80- 90 százalékot, a burgonya vetésében, sorközi megművelésében és szedésében 55—60 százalékot, a szénakaszálásban és a silózásban 70—80 százalékot.

Biztosítani kell a gép- és traktorállomások munkájának további javítását, ki kell szélesíteni tevékenységüket a fáradságos munkafolyamatok gépesítése terén, a kolhozok termelőmunkájának valamennyi ágában. Fokozni kell a gép- és traktorállomások felelősségét a mezőgazdasági növényfajták és az állattenyésztés hozamára vonatkozó tervek teljesítéséért.

Az ötéves terv végére kb. 50 százalékkal növelni kell a gépes traktorállomások traktorállo- má mának teljesítőkéjjességét, különösen a mezőgazdasági növényfajták sorközi megműveléséhez szükséges gépeket vontató sor- művelő traktorokét Az ötéves terv alatt biztosítani kell a traktorok íiapi teljesítményének kb 50 százalékos emelését. Be kell fejezni a gazdaságosabb Dieselmotoros traktorok bevezetését.

A Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban növelni kell a gép- és traktorállomások hálózatát és ezeket az állomásokat traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel kell ellátni

Az egyik legfontosabb feladat a villamostraktorok és a villamos- energia felhasználásával működő mezőgazdasági gépek bevezetése, különösen azokon a vidékeken, ahol nagy vízierőműtelepék vannak.

10. Biztosítsa, hogy a kolho- * zok beruházásai elsősorban a közős gazdaság fejlesztését célozzák: gazdasági épületek, állattartáshoz szükséges helyiségek, öntöző- és levezető csatornák,

víztárolók építésére, a földeknek a bozóttól való megtisztítására, mezővédő erdősávok ültetésére kolhoz-villanytelepek és egyéb olyan építmények létesítésére, amelyek a kolhozok közös gazdaságának sikeres fejlesztéséhez, a kolhozok és a kolhozparasztok jövedelmének növeléséhez elkerülhetetlenül szükségesek.

1 "J A szovhozok fejlesztése te- rén a legfontosabb feladat az árutermelés növelése, elsősorban búzában, finom- és felírnom gyapjú hím, húsban, továbbá az állattenyésztő kolhozok ellátása faj -apaállatokkal.

Hogy a szovhozok jószágállománya részére szilárd takarmánybázist teremtsenek és teljesen biztosítsák a jószágállomány durva és nedvdús takarmányát, a szovhozokban 45—55 százalékkal növelni kell a takarmányféLék vetésterületét, a szovhozokban biztosítani kell az összes mezőgazda- sági növényfaj ták terméshozamának jelentős emelését A szovhozok szarvasmarha-állományát 35—40 százalékkal, tehénállományát 70—75 o/o-al, juhállományát 75—80 százalékkal, sertésállományát 40—45 százalékkal emeljék.

1955-re a szovhozokban egy- egy tehén fejési eredményét a következő színvonalra emelje: a feketeföld-övezeten kívül eső területeken 3500—3900 kilogrammra, a középső feketeföld-övezetben 3000—3400, Észak- és Dél- Kaukázusban 2800- 3200, Szibériában és Kazahsztán északi területein 2400 - 2900, a volgamen ti, középázsiai Kaukázuson túli és délkazahsztáni fajállattenyésztő kolhozokban 2100-2600 kg-ra.

A szovhozokban egy-egy finom- gyapjas juh átlagos nyírási eredményét a következőképpen emelje: Dél- és Észak-Kaukáznsban lés a Volga mentén 5.5—6.5 kg-ra, Szibériában, Kazahsztánban, Kö- zép-Azsiában és a Kaukázuson túL 4.5—5.0 kg-ra.

A kolhozokban lényegében be kell fejezni valamennyi munkaigényesebb munkafolyamat gépesítését -a földművelésben, az állattenyésztésben, a takarmányter- melésben és a takarmány-előkészítésben. A szovhozokban nagy mennyiségben lakóházakat, kulturális és gazdasági épületeket kell építeni

1 .1 A mezőgazdasági termelés 1 *“* előírt növekedésének biztosítására az ötéves terv alatt a mezőgazdaságban kb. 2.1-szer, az öntözési és vízgazdálkodási létesítmények terén pedig kb. négyszer akkora összegű állami beruházást kell végrehajtani, mint a negyedik ötéves tervben.

III. Az áruforgalom, a közlekedés és a távközlés terén

íj Az ipari és mezőgazdasági * termelés növekedése alapján az ötéves terv ideje alatt kb. 70 százalékkal növel j© az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát1955-re, az 1950- évihez viszonyítva, a következő arányban növelje a legfontosabb áruk eladását a lakosság részére: a húsárukból 90 százalékkal, hatfélékből 70, állati zsírból 70 százalékkal, sajtból kétszer annyit, növényi olajból kétszer any- nyit, zöldség-, gyümölcs- és tej- konzervekből 2.5—3-szor annyit, cukorból kétszer annyit, teából kétszer annyit, borból kétszer annyit, sörből 80 százalékkal, ruházatból 80 százalékkal, pamut-, gyapjú-, selyem- és Isnanvagokbói 70 száza* lókkal, lábbeliből 8Ó százalékkal, harisnyából és zokniból kétszer any— nyit, kötöttárukból 2.2-szer annyit, bútorból háromszor annyit, fémből készült edényekből 2.5-ezei' any- nyit, kerékpárból 3.5-szer annyit, varrógépből 2.4-szer annyit, rádiós televíziós vevőkészülékekből kétszer annyit, órából 2.2-azer any- nyit, háztartási jégszekrényekből, mosógépekből, porszívókból többször annyit kell1 eladni

Az ötéves terv alatt bővítsék az étkezdék, vendéglők, teázók hálózatát óe kb. 80 százalékkal növeljék a közélelmezési vállalatok termelését, 'jelentősen növelve áruik választékát.

Növelj© az élfelmíszareket, ruhát, lábbelit, texti anyagokat, bútort, edényt, gazdasági árucikkeket, kulturális szükségiteti cikkeket és építőanyagokat forgalomba hozó különleges boltok számát Jelentősen emelni keli az ipar és a kereskedelmi hálózat céljait szolgáló hűtőházak és raktárak építését. Folytatni kell as élelm i szaráruhá«ak, étkezdéit, vendéglők és raktárak fei1- szerelérét hűtőberendezésekkel és a legújabb felszerelésekkel'2 A vasúti közlekedés órufor- •galma 1955-re 35—40 százalékkal emelkedik az 1950- évihez viszonyítva, a folyami köztokedásé 75—80, a tengeri közlekedésé 55- 60, a gépkocsiköziekedéaé 80—85 százalékkal, a légiköztetodésé leg-, alább kétszeresen, az olaj és gáz. csővezetékeké kb. ötszörösen.

‘i A vasúti közlekedés terüte* tén a legfontosabb feladat legyen a vasútvonalaik teljesítőképességének növelése. Ennek megfelelően:

a) Az előző ötéves tervhez képest !kb. 60 százalékkal több másodrendű vonalat és négyszer annyi villamosított vasútvonalat keli üzembehelyezni. Az állomási rendezővágányok hosszát a vasútok iia> mi útvonalainak kb. 46 százalékára kell emelni;

b) Körülbelül 2.5-saer annyi új vasútvonalat kdl építeni és átadni a rendszeres forgalomnak, mint 1946—1950-ben. Be kell fejezni a dél szibériai fővasútvonal építőét az Afcakamtól Akmoliuezkig terjedő szakaszon. Be kell fejezni a Csnrd- zsou—Kungrád vasútvonal építését és hozzá kell fogni a Kungrád— Makat-vonal építéséhez.

Meg kell indítani a Knaszno- jarszk—Jeniszej -zk, Gurjov — Asztalán, Agriz—Proniao—Szurgnt vasútvonalak építőét. A Litván, Lett és Észt Szovjet Saociaiietia Köztársaságokban el keld végezni a vasútvonalak újjáépítéséhez szükséges munkálatokat

e) Az ötéves terv végére az önműködő térközbizteeító be-randeré- sekkel felszerelt szakaszok hosszát kb. 80 százalékkal', az önműködő vonatmegállító berendező ekkal felszerelt szakaszok hosszát pedig az 1950- évivel szemben, legalább 2J3- ezenesére növelje, a távvezérelt vü- tóbenendezéaek számát szintén 2.3- szereséna kell emelni. Jejantöoem növelni keld a diszpécseri oentralizá- ció aikalmazá-áí. Biztosítani kedd a kocsirendezőhez szükséges gurítódombok további gépesítését Folytatni kell a rádió felhaeanáláaának bevezetését a vonat-közlekedés ás a tolatás irányításánál.

d) Tovább kell javítani a vasutak pályafenntertá-sát. Az ötéves terv alatt kb. 85 százalékkal! több új sínt kell szá" itató a vasútok számára, mint 1946—1950-ben.

e) Biztosítsa teljes mértékben a vasúti közlekedés főútvonali mozdonyokban, villamos-mozdonyokban, motoros mozdonyokban, teherszállító-, hűtő- és utasszállító vagonokban mutatkozó szükségletét Lényegében be kall fejezni a használatban lévő vasúti kocsik automatikus kapcsolásra való átalakítását és hozzá kell fogni a gördülő- anyag görgőesapágyakkaL való fő- szereléséhez. Meg kell kezdeni új. nagyteljesítményű gőzmozdonyok, villanymozdonvok és motoros mozdonyok, köztük gázgerrerátoros mozdonyok gyártását

f) Javítsa tovább a gördülőanyag felhassiálását 1955-ra a kocsiforduló idejét az 1950- évihez képest legalább 18 százától- ka! csökkenteni kell és a gőzmozdonyok által naponta befutott útvonal átlagos hosszát legalább 12 százalékkal 'keld emelni. Jelentősen meg1 kéül javítani a vasúti kocsik teherbíró- képességének kihasználását ée növelni kell a tehervonatok terhelését ’ •

Tegyen intézkedéseket a vonat- közlekedésben részvevő dolgozók, különösen a mozdanyvezetőbrigádofc munkájának jobb megszervezésére. /| Körülbelül kétszeresére kell.

* emelni a folyami kikötők 'teljesítőképességét. Be kell fejezni a sztálingrádi, szaratovi, kujbisevi, ul- janovszki, kazanyi, gorkiji, jaroez- lavli, molwtovi, omszki, novoszibir- szld, halmrovszki, oszetrovói, kot- laszi és pecsorai kikötők építését é» újjáépítési munkálatainak első részét A fő Iákötöket nagyteljesít*

(Folytat« a 4. oldalon.)