Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-17 / 193. szám

4 yiUawMúk Héf%e Í952 augusztus 17-, vasárnap Párt és pártépítés A zsadányi egységes pártvezetőség jó munkát végez a begyűjtés terén | B DISZ propagandisták kiválogatásának néhány tapasztalata Z-artíny köz ég dolgozó paraszt­tá ja eddig több mint 90 százalékra teljesítette gabonabead áú k öté fe­ze.tsé ét. Az elmúlt napokban Imr- madik helyen ál t a sarkadi já­rás községei között folyó begyúj­tó-i versen vben. 1951 n; a ár Zsa- dány köz éden megszűnt a sza­badpiac. Tékát, ha ezt vesszük fi­gyelem!*, a most eért eredmény jónak mondható. Azóta a község kommunistái so­kat fejlődtek, megtanultak e őre nézni. Természetesen, a kommunis- ákkal együtt fejlődtek a párton- kívüli dolgozók is. A fejlődés azonban itt sem magától haludt előre. Az egységes falusi pártve- zetőrógnek kellett jó, e.őrelétó mun­kát végezni, határozottan utat mu­latni a feladalok megoldásúm. Az egységes falusi pártvezetőség előrelátóan dolgozott Ara'ás, créplés előtt kisgyűlésen csopor.os beszélgetések a’kaiméval ismertették a gal ona! eadás jelen­tő ó,ét a falu dolgozó ja av/.t á á- va,. Megszervezték az utcák közötti versenyt, minden tömegszervezet megkapta a maga fe’adaiát, hogy n ga' oi'a'-ca-’ást mi. él jobban el tudják végezni. Már előre megszer­vez, ék az utcák és a cséplőgépek közötti rá o ver enyt. De nemcsak megszervezték, 1 anem arra is gon­dot fordítottak, hogy a verseny va­lóban verseny legyen, élő, eleven, amelyben minden dolgozó ismeri, miért versenyez, miért kell a ga- bo! abeadást tel je ■ íteni. Ezért lett minden ut'ának ver&enyfelelőse és ut ai faliújság felelőse­Más faluban a pártvezetőség ta Ián azt mondotta volna, — meg­tettünk mindent, most máj csak az eredményeket keil várni. Zsa- dányban azonban nem ezt tették. Azt taitollák az elvtársak, a szerve­zés egymagában nem oldja meg a feladatokat. A politikai nevelőmun­kát tovább kell végezni- Ehhez pe­dig első-ovi an a ctépíőmunkások tudnak nagy segít éget nyújtani. Tehá. a fel világosító munkát a be­gyűjtés teljesít©:© érdekében a csép­ieké éknél ke 1 továbbfolytatni. Az egy.égés fa’uá pártvezetőség javas- la.ára a községi tanács úgy szer­vezte meg a cséplőgépek párosver- enyét, hogy nemcsak az elcsépelt mennyiség döntötte el, kié lesz a ver; enyzászló, ha em az eredmény értékelésekor azt is figyelembe vet­ek, hány dolgozó parasztot győztek meg a crét lőmunlá ok arról1, hogy egyenest a géptől tegyenek eleget beadási kötelezettségüknek. Érvekkel segítették a népnevelőket A cséplőmunkások voltak azok, akikkel legelőbb megé ttették, hogy először az állam iránti kötelezettsé­get kell teljesíteni. Érvekkel is se­gítették őket, igy aztán, ha valaki a fejadagra hivatkozott, meg tud­ták magyarázni: sose féljen attól, hogy nem lesz kenyere. Hiszen mi is itt a gépnél keressük meg a kenyérgabonát. Magának is lehető­sége van arra, hogy igy cseleked­jen. Csak nem kell megijedni attól a kis portól, amit a gép csinál. Meg aztán nemcsak a cséplőgép­nél van munka. Dolgozni lehet csak akarni kell. Aki dolgozik, annak pedig nincs mitől félni. A szabadpiacon meg tudja vásárolni kenyérgabona szükségletét, de csak úgy, ha a község teljesiti beadási kötelezettségét. Ezzel a módszerrel nemcsak a cséplőgép dolgozói, hanem a falusi Farhas Károly 18 holdas kiixépparasxt belépett csoportunkba Folyó hó 13-én a magyarban!»gyesi »Dózsa« termelőszövetkezet­ben vezetőségi ülést tartottunk. 4z ülés megKezdése előtt felkeresett bennünket Farkas Károly 18 holdas középparaszt. Közölte a veze­tőséggel, hogy szeretne belépni a szövetkezetbe. A vezetőség azonnal tárgyalta kérését és jóváhagyta Farkas Sándor belépését. Farkas Sándor középparaszt helyesen cselekedett, magáévá tette pártunk és kormányunk útmutatását. Felismerte az utat, mely a dolgozó parasztok felemelkedéséhez vezet. Elmondotta azt, hogy őt semmiféle kényszer nem vitte erre az elhatározásra, Egószóvi adóját kifizette. Beadási kötelezettségének úgy terményben, mint tojás- és baromfi­ban 100 százalékban eleget tett. Azért lépett a csoportba, mert meg­győződött róla, hogy a nagyüzemi gazdálkodás eredményesebb. Ő már tavaly is el volt határozva a belépésre, de visszatartotta az a hiányosság, ami megvolt a csoport munkájában. De ebben az év­ben a hiányosság megszűnt a csoportban. Tassy Lajos, Magyarbánhegye«. A kondorosi „Magvelő“ tszcs kertészbrigádja 209 ezer forintos jövedelmet hozott a tszcs-nek népnevelők is agitáltak. Zsadány- ban nem ötlet-regények az elvtár­sak. Az egységes falusi pártverető- ség úgy irányította az agitációt, hogy a falu dolgozó parasztjai; ■va.óban felismerjék a gabonabeadás fontosságát. Például Gargya Sán­dornak nyolctagú családja van. Be­adási kötelezettség© 350 kilógramm búza volt. Ö is az évi kenyérga­bona ellátására hivatkozott. Erre! azt mondották neki — a 350 kilói gramm búza elég lesz egész esz­tendőben a családnak? Ez bizony! nem elegendő, ismerte be Gar­gya. Na és hogy gondolja, ka, maga nefn segiti az államot, az tud magán segíteni? Ha nem tud­nánk begyűjteni a szükséges gabo­namennyiséget, honnan tudná az állam biztosítani a maga családja és általában a dolgozók ©’látását. Gondolkozzék csak ezen. Ha gá­tolja azt, hogy megkapja a köz-, ség a szabadpiaci értékesítést!, honnan szerzi be a még hiányzói kenyérgabona szükségletet. Ha- mindenki igy gondolkozna, akkori sem szabadpiaci gabonát, de még; szabadkenyeret sem tudna kormá­nyunk biztosítani. Gargya Sándor meg rajta kívül sokan mások el­gondolkoztak éren és belátták, va­lóban helyesen látja a párt és- a kormány, hogyan kell cselekedni, mik a tennivalók, hogy falun és vánosban egyaránt biztosítva le­gyen az élelmiszer ellátás. így agitáltak a zsadányi népnevelők és a dolgozó parasztok. Beadták* gabonájukat, -mert a párt tanító, útmutató szavát jól és helyesen közvetítették a népnevelők, az egy­séges falusi pártvezetőség irányí­tásával. Jobban kell segíteni, ellenőrizni a tanács munkáját Mindezek mellett a tanács mun­kájára több gondot kell fordítani az egységes falusi pártvezetőség­nek Zsadányban is. A nyilván­tartást nem megfelelően végzik el a tanácsnál. Nem tudják kel­lően kimutatni, ki, hogyan tett eleget gabomabeadási kötelezett­ségének. Szívós, kemény harcot kell folytatni Zsadányban a meg­alkuvás ellen is. Sok olyan egyé­nileg dolgozó paraszt van, mint Gonda András, Horváth József, akikia tanácsot megkerülve, rész­művelésre felfogták a kulákoktól a földek A termést még a hor­dás idején elosztották a kulákkal. így a kulák arra hivatkozott, nem tud eleget tenni kötelezett­ségének, mert nem termett any- nyi, hogy kötelességét teljesíteni tudja. Most ezek a dolgozók húz­zák a rövidebbe t, mert az így termelt gabonát be kell, hogy adják. Ezeknek meg kell magya­rázni, hogy a kulákokat nem mentegetni kell, hanem kímélet­lenül harcolni ellenük és rákény­szeríteni őket a termelésre. Sz. I A kondorosi »Magvető« tszcs kertészetéből több mint 200.000 forinttal növekszik az idén a közös vagyon. Képünkön a csoport tagjai büszkélkednek a kertészetien eddig elért eredményekkel. A DISZ Központi Vezetőség 1951 december 31-i ha ározata világo- an leszögezi: «Az, hogy az Ifjúsági Sző e é r lenini kö deié ének, azif- júság között \ég; ott eszmei mun­kának, a neve é mek ©eget tudjon lenni, az oktatásnak első helyen kell állni szövetségünk egész tevékeny- ételen.» Ennek a megvalósítását segíti elő a DISZ KV Intéző Bi­zottság 1952—53-as évadról szóló a á ozuta is. A háromhetes pro, a- gandaképző tanfolyam tapasztala­tai azt mutatják, hogy járási DISZ bizottságaink, d® a DISZ MB sem arc-ol követtoezetesan ennek a fon­tos határozatnak megvalósításáért. Az isko ára beküldőit fiata ok több­sége pártonkívüli, mindössze 30— 35 százaléka párttag, vagy tagje­lölt. A határozat vi ágo-:an leszö­gezi, hogy a propagandisták zö­mének párttagoknak kell lenni. Kü­lön rámutat' arra, hogy a falusi politikai körök élére pártonkívüli propagandistákat csak kivételes esetben a pártbizottság jóváhagyó- iával lehet beállítani. t> Több fiatal kommunistát, pro­pagandistát a politikai körök élére! A múlt oktatási évad tapasztalatai is azt mutatják, hogy ott, ahol fiatal párttagok vezették a fogla­ló á oka , ott sokkal eredménye.- áll és jobb volt a munka. Sokkal na­gyobb számban kell, hogy beá’- lítsuk a szocialista szektorokban dolgozó fia'a’okat propaganda mun­kára. Megyénk területén ebben is komoly hiba mutatkozik. Az is- ko’ára beküldött fiatáok 65 száza­léka alkalmazott és egyénilég gaz­dálkodó fiatal. A felületes, nem körültekintő kivá'o olást mutatja az is, hogy olyan fiatalt is küldenek propuguii- disiakópző tan fog aura, mint Ko­vács Mária földmiivesszövetkezioti alkalmazott Kunágotáról, akinek nincs kedve iskolája menni. Kü­lönben sem érdemli meg, hogy a fia a'.ok nevelője .egyen. Itt az is- ko.án igyekezett, rábeszélni az elv- ársnőket arra, hogy menjenek ha­za az iskoláról. Mikor az a apszer- vezet fiataljai fémet gyűjtöttek, 5 az utcán sétált. Amikor hívták fé­met gyűjteni, azt mondotta: nőm megyek, mert a rozsdás vas össze­piszkítja a kezemet A propagandisták kiválogatását minden terü’eten gyor.au javít ák ki a DISZ-bizott- ágok. Szívleljék meg azt a lenini tanítást, hogy <a propaganda munka központi alapja a propagandista». Ha ezt a auítást nem tévesztjük szóm elöl, és o.yaa propa.andis álat küldünk az iskolára, mint Zsigovics Mihály elvtárs, vagy még egy sor fiatal, akik itt vannak az iskolán és de­rekasan tanulnak, akik az alapszer- veret életében is megái ták a he­lyüket, akkor elmondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk ea®n a fontos területen is. Akkor jól végrehajt­juk art a fontos pártmegbizatást, amelyet Pártunk Politikai Bizott­sága e'énk tűzött. Tanulmányoznák át bízóit lí raink és alapszervezete­ink az intéző bizottság ide vonat­kozó határozatát és hajtők végre annak minden egyes pontját. Ne csak jelszavakban kövessük a hős lenini Komszomol pártáját, hanem cselekedeteinkben, munkánk! an is. Kovics Is tván, Gyopt'ros, bákésmtgyei DISZ iskola vzzetó­„Ötéves tervünk a béke terve“ címen augusztus 20-án kiállítás njíjik Békéscsabán Alkotmányunk 3. évfor­dulójának ünnepén, augusz­tus 20-án délelőtt 10 órakor «öt­éves tervünk a bélre terve» címen kiállítás nyúlik Békéscsabán a Vi­gadó nagytermében. Nagy gondos­sággal és ízléssel még osak most rendezik az állványokat, tablókat, modelleket. A rendezés össze-vfez- szaságában csak úgy egy-egy kép, rajz s modell látható még. Do ezekből is megalapítható: hazánk­ról és megyénkről még soha nem volt ilyen nagyszerű kiállítás Bé­késcsabán. Hogy an is lehetett vol­na ilyen a múltban. Húsz év alatt félannyit sem épült az ország és megyénk, mint most az ötéves terv első éveiben. Sztálinváros, az Ind­iai Erőmű s a többi gyönyörű lé­tesítmények — amiknek látképe ékesen hirdeti majd a kiállításon boldog életünket, lüktető, építő munkánkat — helyei két év előtt csaknem üres puszták voltaik. 8 még korábban a felezabaduüáa előtt a nyomor és a ninostólenség színhe­lyei Döbbenetesen emlékeztet ar­ra az időre az egyik képsorozat Felül három csoportkép- Az ország díszmragyarba bujtatott bitorlóit, a nincsteLaneég, a munkeinélküllicóg ée megaláztatás okozóit; a grófokat, bárókat, bankárokat és a tőkése­ket ábrázolja. Ilyen képekkel vol­tak tele abban az időben a folyó iratok és képeslapok. Bezzeg olyan AZ OTEVES TERVKÖLCSON V. sorsolása augusztus 20—23-ig Budapesten Augusztus 20-án délelőtt 10—fél 1 óráig ünnepélyes megnyitó és sorsolás a Margits; igeti Szabadtéri Szinpadon. Délután fél 3 órai kezdettel sorsolás a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Augusztus 21-én délután 3 órakor sorsolás a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében. Augusztus 22-én délután termében. Augusztus 23-án délután termében. A sorsolás nyilvános* órakor so rsolás a Zeneművészeti Főiskola nagy­órakor sorsolás a Zeneművészeti Főiskola nagy­Szabad belépés! képeket nem lehetett látni, mint az alattuk levők: ki ako’tatott mun­kás családok, düledező paraszti nyo­mortanyák. Nem lehetett ily-snek- ről készült képeket látni, pedig ezek jellemezték a magyar nép életét. Most építés, termelés, kultúra és felemelkedés jellemzi életünket.- A fényképésznek nem kellett, hogy kutasson kiállításra való anyások után. Anjnyi minden kívánkozik megyénkben is a kiál­lításra, hogy nehéz közülük válasz­tani. A békéstarhosi zenepavillon, a mezőberényi műszárító, a dé- vavánvai rizshántoló, a sarkedi ken­dergyár, az ój munkáslakások, as üzemekben, tszcsk-fcen modem esz­közökkel folyó termelés, kombáj­nok, traktorok, sztahánovisták, ki­tüntetett dolgozók, rádiót hallgató művelődő dolgozó parasztok, a gaz­dag választékú üzletek csak egy kis részét adják megyénk életének. Csak egy pillantást kell vetni a me- gye szemléltetően festett térképéin Uj üzemek, lakóházak, kuitúrotfc* honok, vasút és villanyhá’ózat so­rakozik rajta. De a kiállításon ott látjuk majd népeink ellenségeit, a dollárőrült és vérszomjas imperia­listákat, a minden elvetemültségre kapható kulákokat. A róluk készült kifejező rajzok figyelmeztetnek ben­nünket, hogy vonjunk soraink közé minden hazáját szerető becsületes dolgozót, még jobb munkával hur­coljunk az állammal szembeni köte­lesség teljesítéséért. S közben őr­ködjünk éberen, mert szabad, bol­dog ételünkre elvetemült gyilkosok törnek. Az augusztus 20-án délelőtt meg­nyíló kiállítás hatalmas erőforrása lesz megyünk dolgozóinak a to­vábbi építőmunkához és a bélre megvédéséért folyó harchoz. OLvaso a Viharsarok Népét! é

Next

/
Thumbnails
Contents