Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

Köszöntjük épftőmunkásainkat az Építők Napja alkalmából — ............. ....... i/íUcvL&cuók héfiü Az égé z 01 szagban, igy' megyénkben is ma tartó ják meg elsőizben azt Építők Napját. Minden' magyar de! gozó büsz-* kén tekint nagy építke­ző-eink: Sztálinvái’» 8, Ka­zincbarcika, új gyára-' ink, lakóházaink építőire. Ez a nap még fényeseb­ben bizonyítja, mennyi­re megbecsüli államunk, az épitőmunkásokat, mennyire értékeli munká­jukat. Hatalmasat fejlődött! építőiparunk a felszaba­dulás óta. Az úri Ma­gyarországon álmodnil sem lehetett volna ilyen, fejlődéséről. A száz és száz kisüzemre forgácso­lódéit, idényjellegű szak­ma — hatalmas, több- százezer munkást fog­lalkoztató nagyüzemi iparrá vált. Bs mások1 lettek a dolgozók is. Bá sem lehet ismerni a mai; épitőmunkásokban azok­ra, akik a multrend- s/erben tízezrével nyög­tek a kizsákmányolás igá­ja alatt, akiknek a mun­kanélküliség réme ál­landóan fejük felett le-’ begett. Ma nem kell rettegni ök a mun­kanélküliségtől. Osafe 1948 óta majdnem négy­szeres a munkás lét­szám a magas- és mély­építőiparban. Nagyszerű gépek segítik a dolgozók munkáját és számuk1 egy.o gyaiapszik. Ma már a földmunkának csaknem a fe ót, a bebonieveiéxnek; majdnem 90 százalékát végzik géppel. De hatal­mas a fejlődés építő- munkásaink kulturális életében is. Boldog, szabad életü­ket jó munkával köszö­nik meg az épitőmunká-, sok. Hosszan lehetne so­rolni azoknak neveit* akik megyénkben is ki­váló eredményeket érnek! el munkájukban, akik minden igyekezettel ter­vük túlteljesítéséért har­colnak. Az olyan dolgo­zókra, mint a 65/4-es. számú Építőipari Vállalat-» nál, Berza János kőmű­ves, Sitz György sztaha­novista kőmű v és. Péli László építésvezető é» mások, joggal büszkék megyénk dolgozói. Békés megye minden dolgozója haroos üdvöz­lettel köszönti az Épitőlí Napját. Nyolc érrel ezelőtt kelt fel a szlovák nép a fasiszta hódítók és csatlósaik ellen Prága. (TA8Z8Z) A csehszlovák nép augusztus 29-én ünnepelte a szlovák nép nemzeti ftelkefoé- sétiek évfordulóját. A szlovák nép nemzeti felkelése a fasiszta hódítók és szlovák csatlósaik ellen irá- - nyúlt. Szlovákiában ünnepi üléseket tartottak ebből az alkalomból. A városokban és falvakban a dol­gozók képviselői megkoszorúzták az elesett szovjet és csehszlovák harcosok sírját. Bratislava!)an az el­esett .szovjet- harcosok sírjának megkoszorúzásánál jelen voltak a szlovák nép vezetői. M52 utiguszítis 31., vasárnap Nagyobb terjedelemben jelenik meg a Viharsarok Népe Tíz napja must, hogy Alkotmányunk ünnepén -első i&ban je-- lent mc'j nagyobb terjedelemben, a 'Pravda- jormjjtihaz la on.ó- an Pártunk Központi Ve.etőségénak lapja, a »Szabad Kúp'.. A meg-nöixitodett »Szabad Né/p« újabb segítséget je ent me yénk- be-u is mind-negyes dolgozónak, hiszen a nagyobb terjednem azt jelenti, hogy sokkal rész élesebben foglalkozhat a do gozók problémáin l az építés minden terén, do ugipmakkm- nagyabb le­hetőség van arra is, hogy a dolgozókkal egyre jobban me értes­se, milyen híre folyik nemzetközi vtseonifkrtban, hogyan aratnak naponta újabb ás újabb győző met a béke erői. Pártkfpjjmnk fejlődésében a kövotl-e.ő lépés a .megyei piírt­bizottságok lapjainak — közöttük a »Vihrmrok N ép-és-nek fej­lődése. Szeptember 1-től kezdve lapunk, a »Viharsarok Aé e is nagyobb oldilszimban j-zeirik meg. Kedden és csütörtökön hot oldalon, vasárnap pedig ni/o'c oldalon. A megnövekedőit terjedelem tehetővé teszi, hogy a lap még' jobban, bővebbel, foglalkozzon a megye dolgozóinak problémái­val, több hérdésbes mutasson sitiit a Megyei Pártán otIsiig irá­nyítása -mc.lcti az építő munkában. A megnövekedőit terjede­lem lehető vé teszi azt is, hogy a lap az eddiginél jóvá -akigo- sabbun ismertesse meg a megye dolgozóivá a tízovj luiiió nagy kommunista építkezésen, a népi demokráciák fejlődését. Foko­zottabb lehetősége van arra is, hogy az ellenség elleni k mi­ieden harem, a béke jobb megvédéseié nevelje a dolgo okit. Nem utolsó sorban sokkal több segítséget tud adni aTF oe is, hogy megyénkében is kifejlődjön a szocialista sjmrtszel -m, mely egyik elengedh-tetlen feltétele annak, hogy edzett, vidám dolgo­zóival neveljünk. Megyénk dolgozói fogadják szeretettel a megnövelt deli ter­jedelmű lapot. Szovjet, népidemokratikus és haladó nyugati lapokat árusít a posta szeptember elsejétől . . A nagy érdeklődésre való tekin­tő'.! J a posta központi hirlapiroda ‘-■vplvniber 1-től a szovjet lapok) mellett népi demokratikus és ha­ladó nyugati lapokat is árusít minden megyeszékhelyen. Az említett külföldi sajtótermé­kek bármelyik postahivatalnál megrendelhetők. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: Va­lamivel több felhő, majd néhány he­lyen, elsősorban nyugaton, záporeső, zi­vatar, mérsékelt déli, délnyugati szél. A $peleg tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek az or­szág területére vasárnap reggel: 15—18, délben 28—31 fok között. 1»oml4»sko€lá$ a ^zífncsata hőseiről Ebben az évben összesen mintegy tizenkét millió forint értékben kapnak különböző munkavé­delmi és üzemegészségügyi beruházásokat bányászaink. 1953 tavaszára elkészül Komlón csaknem nyolc millió forintos költséggel egy korszerű fürdő, öltözőkkel. Tatabányán még az idén megkezdik két­milliós ljeruházással a rendelőintézet bővítését, a VII-es és Xl-es akna dolgozói pedig ötszáz-ötszáz szé­lűéi vés fürdőt kapnak. Ajkán új rendelőintézet épül még a tél folyamán, és korszerűsítik, bővítik a für­dőt. Várpalotán egy 3500 személyes, fürdő építését kezdték meg. itika néhány sorban... A moszkvai Állami Politikai Könyvkiadó brosúraként kiadta! N. Sz. Hrnceov »Módosítások a SZK(b)P szervezeti szabályzatá­ban.; oiniű beszámolójának téziseit. A brosúra egymillió példányban jelent meg. Ugyanezt a brosúrát ugyancsak egymillió példányban kiadta a »Pravda« kiadó is. t ♦ ■ ♦ Helsinkiben megnyílt az építőipari, fameg mi inkái óipari és' épitőan vagi pari dolgozók nemzetközi szakmai szövetségének ülése. ♦ ■ ♦ Losangelesi sajtójelentések szerint Hallinan és Bass, a Ha­ladó Párt jelöltjei és Paul Kobeson, a párt országos bizottságának aleluöke beszédet mondtak egy tömeggyűlésen, amelyen több mint kilencezer ember vett részt. Hallinan ».gyűlésen kijelentette:: »N béke megvédése és a koreai háború azonnali beszüntetése — ezek a választási kampány legfontosabb kérdésed.« * ■ ♦ • Tokiói jelentés szerint augusztus 28-án Gumma megyében egy’ amerikai repülőgép »véletlenül« bombát dobott egy elemi iskola épii- letérő és egy nikkeltársaság üzemére. ♦ ■ ♦ Az »Humanité« jelenti, hogy Madagaszkár szigetén Fiana- rantsoa-ban agyonlőtték A. Jazn madagaszkári hazafit. A lap a to­vábbiakban rámutatott, hogy Madagaszkáron eddig negyven politikai foglyot ilétek halálra. »A. Jaza meggyilkolása — emeli ki az »Humanité« — arról tanúskodik-, hogy a Pmay-kormány végre) akar hajtani valamennyi .Ítéletet.« ♦ ■ ♦ Belgiumban általános a tiltakozás a katonai szolgálati idő meg-J hosszabbítása elleni mozgalomban, részt vett tizenhat belga ka-­tona biróság elé állítása ellen. A bíróság az ország minden részéből számos levelet kap, amelyek követelik valamennyi letartóztatott ka­tona azonnali szabadlábrabelyezésát. Olcsóbb lett a péksütemény és a száraztészta V tM-lWi-reskedohni mtaüsztértum leteli: Sfeptetabcr 1-töl a hatvan fil­léres péksütemények ára országo­san élven fillér. Egyidejűleg • száraztészták közül • tarhonya, aprólészták, metélt és levestész­ták ára, a céroatészla kivételével Bzuntiyolc harminc számK-kkal csökken. Az új búza jó «rinteéjfe lehe­tővé teszi, hogy az eddigi vá­laszlék kibővítésére — * jelente« forgalomban lévő kenyérfajták változatlan fenntartása mellett — a közeljövőben újfajta kenyér,' újminőségü liszt fajiak és pék­sütemények Is forgatotnba kéről­A-­K inevezés A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa Herczeg Ferencet, az Országos Tervhivatal elnöké­nek első helyettesévé, Tisza Jó­zsefet, Karczag Imrét és Nagy Józsefnél az Országos Tervhiva­tal élnökhelvetteseivé kinevezte. Darvas József közoktatásügyi miniszter az első tanítási napon, szeptem­ber másodikán reggel nyolc óra­kor üdvözlő beszédet mond a Kessuth-rádióban. Ohő-faUicAk A d&oiqet \ói geológusok A Kujbisevi Vizierőmű építkezé­sének tatajkntatói között tiz női brigád vau. Lelkesen, odaadó,u; és nagy szakértelemmel dolgoznak, bi­zonyságául annak, hogy nincsen munkaterület, ahol a nők ne áll­nak inog a helyüket. Munkakörük nem könnyű, hiszen a föld mélyé­nek kutatása a mechanikus munka mellett műveltséget, tudományos tájékozottságot is kiván. Tatjana Ivanovna Bobrinyina brigádja minden tekintettón riieg- (állja a helyét. Jól dolgoznak, kosz-. szú idők óta 200 százalékra telje­sítik a tervüket. Fúrógépeik gyor­san és merészen nyomulnák a föld mélyébe, nem ismerik a fáradságot, könnyen és mosolyogva végzik a munkájukat: a föld titkaiqak fel­kutatását. Jó munkájuk híre már a Kujbi- sevi Vizierőmű határain túl Í6 el­jutott. A Kahovkánál énülő vízi- erőmű fúróbrigádja is tudomást szerzett a »kujbisevi lányok« jó teljesítményéről, s egyszer csak levél érkezett Tatjana Ivanovnai Bobrinyinálioz. Nem is 'levél, több annál: — versenykihirás! Bogosz- (ov, a kahovkai fúróbrigád hires sztahanovista moste) é Utildtv Tat­jana felölvata s utána odafordul? a brigád tagjaihók: — Nos, mit szóltok hozzá? — Elfogadjuk! — volt az egy­hangú válasz. Tatj ana hozzátette: — Megmutatjuk, hogy vagyunk olyan lányok a talpunkon, mint amilyen legények ők . „, Épül a sxovhox A eztavropoli határvidéken a ka- mennobrodi ezovhoz a legjobb á'l- lami gazdaság. Jó munkája ered­ményeképpen két vándor-zászló is van a birtokában: a Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Taná­csa és a Szovjetunió Szovhozügyi Minisztériumának vörös vándor- záezlaja. A szovliozban most nagy épít­kezés folyik. Lakóházakat, közös szállásokat, villanytelepeket, magtá­NEMZETKÖZI ÉLET Imperialista ragadozók „pőre“ A hágai Nemzetközi Bíróság a minap imperialista ragadozók egymás elleni »pőréi« tárgyalta. A »felpereaak« francia tőkések voltak, az »alperesek« pedig a legnagyobb imperialista hatalom, taz Amerikai Egyesült Államok monopoltőkései. A per tárgya: Marokkó, francia protektorátus, pontosabban a »felperes« bepe­relte az »alperest«, mert rossz szemmel nézte, hogy kiszorítja őt a marokkói gyarmati piacok­ról. A második világháború után ez amerikai tőke tág lehetőséget kapott a Marokkóba való beha­tolásra. A »Monde« című fran­cia burzsoá lap megírta, hogy úaz utóbbi kőt év folyamán tíz­szeresére emelkedett Marokkóban az amerikai üzletemberek száma. Marokkót döntötték az amerikai áruk. Az amerikai behatolás alá­ásta Marokkóban Franciaország»- nak. Marokkó »protek torának« gyarmati pozícióit. A profit mindinkább irányt változtatott: A francia tőkések zsebe helyett az amerikai tőkések zsebébe ván­dorolt. A francia tőkérek nem nézték jó szemmel -amerikai »szö­vetségeseik« túl heves terjeszke­dését és egyszer csak határozatot hoztak a külföldi áruk Marokkó­ba való bevitelének koriátozásá- ról. Az Egyesült Államok kor­mánya azonban megnetóztelt az intézkedés miatt, és kijelentette, hogy Franciaország intézkedése »ellenséges lépés a Marokkótón élő amerikai polgárok érdekeivel szemben.« Szó szót követett, vé­gűiig mit tehetett egyebet a fran­cia »szövetséges« — elment »meg­keresni igazságát« a hágai Nem­zetközi Bírósághoz. Az igazság­kereső francia töké-©fenek azon­ban felkopott az álla, mert a há­gai Nemzetközi Bíróság az erő­sebb imperialista ragadozók já­ratait állattenyésztő-ópü’etekűt: is­tállókat, ólakat építenek, s őri is nagy lendülettel végzik. Iregutóbb húsz egyéni építkező kapott állami kölcsönt lakóház eme- léséhez, ezenkívül építőanyaggal és szállítóeszközökkel is repítik _ az egyem építkezőket. Egyre-máta-a emelkednek az új házak. A kamen.nobj odi szovliozban el­terjedt a szólásmondás: — Elvetik a téglát, kinő a ház! vára döntött, Franciaországmk pedig az orrúra koppintott és meghozta verdiktjét-: Franciaor­szág törvénytelenül korlátozta a külföldi áruk Marokkóim való tóvitelét. A hágai Nemzetközi Bíróság két felet hallgatott meg: az ame­rikai tőké-eket és a francia tőké- ceket, de elmulasztotta meghall­gatni a harmadik és leginkább érdekelt felet — a marokkói né­pet. Az imperialist;» marakodás közben egyik léinek sem »ju­tott eszébe«, hogy telezik a gyar­mati raliságban sínylődő és füg­getlenedéért harcoló marokkói nép is. A marokkói nép nem hallathatta szavát a hágni Nem­zetközi Bíróság ©lőtt, nit-rt a »per« szervezői úgy intézték, liogy a jijarokkói nép képviselőit nem hivta meg a bíróság. A marokkói nép azonban ma­ga akarja igazgatni ügyeit ős soha sem fogja elismerni az ame­rikai és francia impeipul Idáknak azt a jogát, hogy egymás kö­zött osztozkodjanak ne m-ve ti Ján­oséin.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents