Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

1952 augiMhs It., vasárnap _____________________ i/iUa-ísaudc Héfte € üíár(la§z2Íllá§ ttx d^xi begyűjtésben is ax elsők köxé akar kerülni Állandó bizottságaink feladata a kapások begyűjtésében Csárdaszállás község dolgozói jú­nius 7-én, amikor páros verseny re hívták Kamut község dolgozó pa­rasztjait, vál a ták, hogy gabonabe- ndási tervüket augusztus 20-ra tel­jesítik, Ezt a vállalást a község kilenc nappal a kitűzött határidő előtt teljesítette. így a község a járásban elsőnek, a megyéken má­sodiknak tel jed!ette gabona’ ©adá­sát és megkapta a szabadpiacot. Ezt az eredményt úgy tudták el­érni, hogy a népnevelő ©Ívtársak állandóan ismertették a dolgozók­kal a minisztertanács határozatát, meg hogy a község párosverseny­ben van Kam úttal. Elmondták azt is, hogy amit beadnak, sokszorosan visszakerül a községbe. A gpljonabegyüjtés után azonban nem szálául megpihenni a tanács­nak, tudják ezt Csárdaszálláson ifi. Már a kukorjcatSrés megkezdése elölt ismertették a község dolgozó pa­rasztjaival a Minisztertanács hatá­rozatát. Azt, hogy aki a kukori- catöiés befejezésétől számított öt napon belül nem tesz eleget beadá­si kötelezett.égének, nemcsak saját magát, károsítja meg azzal, hogy beadását felemelik 5—10 száza ék­ké i, hanem ál a nunkat is. A tanács­tagok a gal oi.aiegy üjtésnél nem­csak jó példával jártak elől, ha­nem eljártak a dolgozó parasz­tokhoz is. Most a kukorica, nap­raforgó, burgonyabegyüjtésnél is élenjárnak a tanácstagok. Például Győri György tanácstag naprafor­gó beadási kötelezett: égét csaknem 200 százalékra teljesítette. Elbeszélgetnek a ázom szádokkal a kukoricabegyüjtés fontosságáról is. Hegedűs Pálné hatholdas ta­nácstag, — aki kenj érgahonabeadá- sát is 160 százalékra teljesítette — elmondja a szomszédoknak, hogy mit kapott a község, milyen most a község dolgozóinak az élete és milyen volt a felszabadulás előtt. A tanácsnál a nyilvántartó elvtársik is folkóaxttltek az őszi begyűjtési munkákra. Meg­beszélték, hogy itt ifi — mint a gabonabegyüjtésnél — napra kész állapotban tartják a nyilvántartási lapokat. így ellenőrizni tudják, hogy ki nem. teljesítette kukorica- beadását öt napon belül a törés után. Ezeknek a beadását felemelik 5—10 százfélék lei!. Hiba volt azonban az, hogy a 25-én megtartott VB-értekezlsten nem foglalkoztak kellően az őszi begyűjtéssel, nem hoztak erre vo­natkozó határozatot. Hiba az is, hogy a begyűjtési állandó bizott­ság csak papíron van meg. így az állandó bizottság aktívái közé nein tudják bevonni a tanácstagok mel­lett a jól teljesítő, a beadását túl­teljesítő dolgozó parasztokat, akik ©lmondanák, miéit teljesítették be­adási kötelezett egüket. Igen komoly hiányosság — elsősorban a versenybizottság ré­széről, — hogy versenytársul: Imi, Kamuttal még egyetlen, egyszer sem értékelték a versenyt. így a dolgozók között is eEanyhnl, el­laposodik a versenymozgaöm. Ezt a hiányosságot hamarosan be kéül hozni a csárdaszáMási tanácsnak. Szemmel kell tartani a község ver­senytársának, Kamuinak is a mun­káját, eredményeit. A versenyérté­kelés eredményeit pedig tudatosít­sák a község dolgozói között, mert csak úgy tudjak terveiket határ­időié, illetve határidő előtt teljesí­teni, ha a versenymozgalmat a köz­ség dolgozói között még jobbá teszik. — lipcsei ■— Fordítsunk több gondot a burgonyabegyüjtésre (A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti:) Járásaink begyűjtési versenyének sorrendje az augusztus 28-i értékelés szerint: Gabonabegyüjtés (évi terv) 1. Békési Járás 2. Sarkadi járás 3. Orosházi járás 4. S arvasi járás 5. Gyomai járás 6. Gyű ai járás 7. S^ghaiffii Járás 8. Mezőkovácsházi járás Burgonyabegyüjtéa (évi terv) 1. Orosházi járás ■ 2. Gyomai járás 3. Gyulai járás 4. Békési járás 5. Szarvasi Járás 6. Mezőkovácsházi Járá® 7. Szeghalmi járás 8. Sarkadi járás Hizottsertésbegyüjtés (havi terv) 1. Mezőkovácsházi járás 2. Orosházi járás 3. Szarvasi járás 4. Békési járás 5. Gyulai járás 6. Szeghalmi járás 7. Sarkadi járás 8. Gyomai járás A gabonabegyüjtés üteme az elmúlt héten ismét nem emelkedett kellő mértékben. A legna­gyobb lemaradás a mezőkováceházi járásban van, mely visszacs úszott a legutolsó helyre. A lema­radás oka az, hogy bár felemelték a kötelezettségeket általában minden járásban, mégsem gondos-, kodtak arról, hogy a termény beadásra is kerüljön. Hasonlóan nem fordítanak gondot a kártérítések behajtására sem. Eddig a kártérítésre kivetett összegnek alig néjiany százalékát fizettették be a beadást elhanyagolókkaL j Tanácsainknak fokozott gondot kell fordítani a burgonya - éis napraforgó begyűjtésére iß. Igen! nagy a lemaradás a mezőkovácsházi járásban, mely megyénk legnagyobb buxgonyatermő járása. Itb a tanácsok nem alkalmazzák megfelelően a törvényeket. Például* a járás területén nem egy kulák felszedte már burgonyatermését s bár beadási kötelezettségét nem teljesítette* mégsem vonták fele-' lősségre. Ezen a téren, sürgősen változtatni kell, hogy a tervet maradék nélkül teljesítsük. A gyulai járásban is gyakorlati példák igasolják a szovjet agrotechnika helyességét Felmerhetelten segítséget nyúj­tott hazánknak majd nyolc esz­tendő alatt a Szovjetunió. Ez a segítség nemcsak az iparban mu­tatkozik meg, hanem a mezőgaz­daságban is. Egyre t§bb kom­bájnt és különböző talajművelő- gépet találunk, amik eddig is­meretlenek voltak előttünk. A gépek mellett új agrótehnikai módszerek biztosítják a nagyobb termést, köztük a keresztso­ros vetés, a pótbeporzás és a különböző vetésforgók. Mindezeket csak úgy tudjuk hazánkban is alkalmazni, ha is­mertetjük ezeknek az előnyeit Ennek érdekében a járási taná­csokon egy-egy szakember áll a dolgozó parasztok rendelke­zésére. Az idén a gyulai járásban 900 holdon vetetlek négyzetesen ku­koricát. Napraforgóból 70 hol­dat. Ezeken a területeken a pót­beporzást is elvégezték, úgy a ku­koricánál, mbit a napraforgónál. *2/ mind a két növénynél 15—20 százalékos löbblermés mutatko- tik. A napraforgónál alig lehe- üett üres szemeket találni, mert a pfit be porzás által minden szem megtermékenyedett. A négyzetes kukoricára az időjárás sem ha­tott úgy, mint a nem négyzete­sen. vetett területen, mert min­den oldalról érte a levegő, a kapálása is sokkal könnyebb, így sikerült a többszöri kapálással a kellő nedvességet biztosítani. A kukoricánál a legjobb eredményt az eleki »József Attila« tsz faj- taheterózis kukoricája ígéri, itt legkevesebb 30 százalékos több- lettermés mutatkozik. Öt hold maghozó lucernánál is alkalmaz­ták a pólbeporzást s ez is igen szép eredményeket mutat A mag­hozók zömökek, teltek és a sze­mek is jóval fejlettebbek, mint azon a területen, ahol pótbepor­zást nem alkalmaztak. A kalászo­soknál is mutatkozik eredmény a szovjet módszerek alkalmazásá­ban. Az eleki »József Attila« tsz-ben 20 holdat kérésztsorosan vetettek, közvetlen a hosszában vetett búzatábla mellett A 20 hold kereszlsorosan vetett terü­leten átlagosan 12 mázsa termelt és ami mellette volt arról csak 7 mázsa 61 kilót takarítottak be holdanként. Ez igen lényeges kü­lönbség. Ez a nagy különbség megmutatkozik az újkígyósi »Dó­zsa« tsz-ben is, ahol a kereszt­sorosán vetett árpa holdanként 12 mázsát adott a megszokott ve­tés 8 mázsás átlagával szemben. Az új talajművelésnél is ki­magasló eredmények mutatkoz­nak. A kétegyházi termelőszö­vetkezetben a gyapot alá elő- hántos ekével végezték a szán­tást. A gyapot 5—6 cm-rel na­gyobb a körülötte lévő gyapot­nál. Ezek a példák mutatják, hogy a száraz időjárás ellenére is vannak szép eredmények ott, ahol alkalmazzák a jól bevált módszereket. jól működő állandó bizott­ságok, amelyek a legszé­lesebb aktívahálózaltal rendelkez­nek, szoros kapcsolatot jelente­nek a tanács és a dolgozók kö­zött. Az eddigi tapasztalatok azt mulatják, hogy bármely munka­területen csak ott érhető el döntő eredmény, ahol a tanácsok első­sorban az állandó bizottságokra, azok pedig jól kiépített aklívar hálózatukra támaszkodnak. Fo­kozottan áll ez a begyűjtés mun­kájára is, amelyben kemény har­cot kell folytatni nemcsak a ter­vek teljesítéséért, hanem az ellen­ség aknamunkája ellen is. Ezt pedig a dolgozók legszélesebb ré­tegeinek bevonása nélkül megol­dani nem lehet. A gabonabegyüj- tésben élenjáró községekben (Geszt, Kertészsziget, Magyar- dombegyház, slb) mindenhol jól működtek az állandó bizottsá­gok. Viszont a lemaradt köz­ségekben (pl. Dévaványa, Kever- mes, stb) még nem is igen ülé­seznek. Az előttünk álló őszi begyűj­tés idejében az eddiginél foko­zottabban leéli igénybevenni ta­nácsainknak az álla.idó bizottsá­gok segítségét és munkáját. Ah­hoz, hogy az állandó bizottságok komoly segítséget nyújthassanak tanácsainknak a fék d tok megol­dásában, először is meg kell is­mertetni velük munkaterületüket. Ezt a célt szolgálja az, hogy augusztus végén valamennyi köz­ségben, városban és járásban ál­landó bizottsági üléseket kellett tartani, melynek tárgya a kapá­sok' begyűjtése volt. gubőuabegyüjtési lemara­dás egyik oka volt az, hogy a versenyek szervezésének, értékelésének és általában a dol­gozó parasztok közötti verseny felkarolásának nem volt gazdája. A tanács nem értékelte rendsze­resen a vállalásokat, ennél fogva az állandó bizoLlság nem tudott mozgósítani, mert nem látta a le­maradást, vagy jó eredményt. Most tehát első teendő legyen a dolgozó parasztok közötti be­gyűjtési verseny mozgalom össze­fogása és kiszélesítése, illetve a kapások túlteljesítésére irányuló kibővítése. Az állandó bizottságok kittgyü- léselcen és minden más alkalmas módon tudatosítsák a gabonabe­gyüjtés eredm ényeit és • a kapó- sok határidői teljesítésére, vagy túlteljesítésére tett felajánláso- leat. A versenyek szervezése, fel­karolása és ezen a téren a tömec gélekéi való kapcsolat fenntartása az állandó bizottság feladata, míg a versenyek értékelésének. az eredmények közlésének gazdája a tanács. Fokozottabban be kell vonni az állandó bizottsági tagokat, azok aktíváit az ideiglenes szabadpiaci korlátozás belarlásának ellenőr­zésére is. A gabonabegyüjtés idő­szakában a tanácsok nem hasz­nállak fel eléggé az eredmények megjavítására a szabadpiac visz szaszerzése jelentőségének tuda­tosítását, aminek egyik törvény­ben is előírt formája az elren­delt korlátozás betartásának el­lenőrzése. Nem szabad eltűrni hogy egyes spekulánsok, feketé­zők, ku'ákok, beadásuk teljesítése előtt elfeketézzék terményeiket. Ennek az ellenőrzésében nemcsak hatósági szerveknek kell részt- vinni. Az állandó bízott áoknak fel - ad lift olyan légkör megteremté­se, melyben maguk a jól telje­sítők követelik a piaci korláto­zás betartás;’rtilc e le:iőr::ését és a szankciók m tntdlékiálan al­kalmazását a nemteljesítőkkel szemben. Ezen a téren a gabonabegyüj lés időszakában jó munkát vég zett a mezőhegyes-! állandó bi­zottság, ahol az állandó bizottság tagjai és aktívái a helyszínen kerestek fel a beadásban késle­kedőket Ezzel biztosították, hogy községük teljesítse gabonabe adási kötelezettségét. tanácsoknak már most meg kell beszélni az állandó bi­zottságokkal a, felszólítás elle­nére sem teljesítők helyszínel« sere alakítandó bizottság meg­szervezését. Ebben a munkában a legliarcosabb, a beadásban pél damulató, élenjáró állandó bi­zottsági tagokat kell bevomu Az állandó bizottságok munka-, jának megjavítását állandóan na­pirenden kell tartani. Ennek ér­dekében a párosversenyben álló községek állandó bizottságai tart­sanak közös tapasztalatcsere meg­beszéléseket és időközünk hit a já­rás összes állandó bizottsága jöj­jön össze megbeszélni a teendő­ket. , A végrehajtó bizottságok hu vönként tűzzék napim: dm az áh leendő bizottságok működését. .1 bizottsági elnök jelentése alap­ján ezt a VB ülésen az állandó bizottság tagjainak és a leg­jobb aktíváknak jelenlétélen meg kell tárgyalni. Ugyanúiékor az állandó bizottság e'nökét rend­szeresen meg kell hívni a VB begyűjtést tárgyaló ülésére. Az ősziek begyűjtése téren te­hát az eddiginél sokkal inkább kell támaszkodni az állandó bi­zottságok munkájára. Csak a tö­megekkel való kapcsolat szoro­sabbá tétele, a tömegeknek a begyűjtésbe való legszélesebb bevonása, az állandó bizottság tagjainak és aktíváinak mozgó­sítása hozhatja meg a sillert: a kukorica, burgonya és más cikkek tervének gyors teljesítéséi és túlteljesítését. Mu,<*uy lan ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE! Jobb étkeztetési a zsadányi gazdaságban Helyes volna, ha az illetékesek! felfigyelnének, hogy a zsadányi sertéstenyésztő állami gazdaságban miért rossz a dolgozók ellátása. Helyes volna, ha megnéznék Pap György konyhafololős munkáját, hogy reggelire miért csak egy da­rab tojást adott a dolgozóknak. Miért történt meg az is, hogy egy egész héten keresztül egy deka liszt, cukor nem volt az üzemi konyhán. A gazdaság vezetősége miért nem ellenőrzi 61 dolgozó étkeztetését ? IfJ. Gazsó István, Zsadóny. Ki a felelős? A gyapottermelési központtól I deltségünk, hogy a raktáron, levő utasítást kapott megyei kinen-[ ütés gabonás-zsákokat mielőbb szál­lítsák vissza a központnak. Fo­lyó hó 27-én hozzá is kezdtünk két vagon berakásához. Igyekez tünk, hogy mielőbb elvégezzük azt a munkát, hogy a vagonokért mi­nél kevesebb fokiért kelljen fi­zetni a vállalatnak. Jó mun­kánk eredménye az lett, hogy a délelőtt folyamán berakott két va gon zsákot délután vissza kellett szállítani a raktárba. Vájjon ki ezért a felelős, vájjon ki kö­vette el a hibát, ki okozott ezt" forint kiadást a vállalatnak e/ze a munkával ? Míhaük Mátyís, Bébé

Next

/
Thumbnails
Contents