Viharsarok népe, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

AZ MDP BÉKÉS HEGY El PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA «63 AUGUSZTUS 31., VASÁRNAP Ára SO fillér VIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM r Csárdaszállás az őszi begyűjtésben az elsők közé akar kerülni Az augusztus 20-i verseny tapasztalatainak felhasználásával harcolunk a III. negyedévi terv sikeréért As új iskolaév elé A túrkevei példa Békéisámionlmn Is követőkre talál Még egy nap s csillogó tekin­tetű, mosolygós arcú gyermeke­ink ismét elfoglalják helyüket az iskolák padjaiban, hogy megkezd­jék, illetve tovább folytassák ön-l maguk, szüleik, épülő hazánk iránti legszentebb kötelességüket: a tanulást. »Tanulni, tanulni és ismét tanulni.« Lenin elvtársnak ezek a tudomány várának beve­tésére mozgósító szavai írott tör­vénnyé váltak hazánkban is csak­úgy, mint a Szovjetunióban és a népi demokratikus országok mindegyikébén. És tanul is né­pünk apraja, nagyja: a napközi- otthonok gömbölyű arcú lakói, » szemináriumra, szaktanfolya­mokra és dolgozók iskoláiba járó őszülő halántékú dolgozók. Sohasem nyitotta még egyetlen rendszer sem ilyen szélesre dol­gozóink előtt a tudáshoz vezető utat. Soha senki sem keltett még ilyen hatalmas tudásszomjat dol­gozó népünkben, mint amilyet az országot vezető pártunk, Rá­kosi elvtárs keltett a felszabadu­lás utáni években. Ezért válik hazánk dolgozóinak bensőséges ünnepévé a mostani új tanév­nyitó is, Régen a testet, lelket mérgező Horthy-rendszerben az ország la­kosságának nagy részét szívet marcangoló keserűség töltötte el a tanévnyitó alkalmával. A szü­lőknek fájt, hogy nyomorúságuk­ban, munkanélküliségükben nem tudják iskoláztatni gyermekeiket, emellett még kenyérrel és ruhá­val sem tudták ellátni őket. Is- kolábajárás helyett betűvetés nél­kül a földbirtokosok, a kulákok karmai közé kellett, hogy dobják kanásznak, cselédnek. Csoda-e, hogy például Szarvason a felsza­badulás előtt közel 1000 analfa­béta volt? Ma alkotmány, törvény bizto­sítja a tanuláshoz, a művelődés­hez való jogot. És ifjúságunk él is törvényadta jogával. Kö­telességének, hivatásának tartja a tanulást. Ezt bizonyítja az is, hogy megyénkben a beiratkozási tervet az iskolák összességében 106.7 százalékra teljesítettük. A békéscsabai leánygimnázium 110 tanulója közül 103 még a be­hatási időt megelőző napon be­iratkozott. Időben beiratkoztak a tanulók a mezőkovácsházi gim­náziumba, a gyulai tanítóképzőbe és így tovább többi középisko­láinkba. Száz százalékos volt a beiratás már az első napokban az ecsegfalvi, végegyházi, refor- máluskovácsházi és még számos általános iskolában. Gyermekeink — különösen azok, akik a nyári szünet egy részét építkezéseken, növényápolásban, vagy egyéb gyakorlati munkán töltötték el a megye és az ország különböző részein — önmaguk tói is kezdik felismerni: minden eddiginél na- jyobb képzettséget követel tőlük ipari országgá váló hazánk. Pártunk és kormányzatunk a legmesszebbmenőkig biztosítja a tanulás előfeltételeit. Hosszan so­rolhatnánk azoknak av iskolák­nak a számát, amik a felszaba­dulás óta épültek és épülnek most napjainkban, többek kö­zött Újkígyóson, Lőkösházán, Rélmegyeren és Orosházán. Ut- törőházaink, ifjúsági szakköreink és könyvtáraink vannak. Pár­tunk és kormányzatunk gondos­kodásából ered az a megbecsü­lés, amiben a történelem folya­mán első ízben részesülnek if­júságiink nevelői, a pedagógu­sok. Megyénkben több pedagó­gus kapott Kossuth-díjat és Köztársasági Érdemrendet, keltő pedig a »Kiváló tanító« címek A pedagógus nap alkalmával me­gyénkben mintegy 150 pedagó­gus részesült jutalomban. Mind­ez a megbecsülés és gondoskodás nem érdemtelenül éri őket. Az olyan pedagógusok, mint Békésen Séllei Vilma, akinek az osztályá­ban 46 tanuló közül 11 kitűnő tanulója volt, Czabán Ernő, aki a kondorosi tanyai iskolát von­zóvá, otthonossá varázsolta, Ve­res Győző okányi igazgató, aki­nek az iskolájában nem volt le­morzsolódás, Glózik Pál oros­házi testnevelői tanár, aki az or­szág legjobb középiskolás spor­tolóit nevelte, méltók pártunk^ és dolgozó népünk megbecsü­lésére, szereletére. Az új tanév új, fokozott fel­adatokat ró nevelőinkre és tanu­lóinkra egyaránt. Az elmúlt évi­nél jobb tanításra, új nevelési módszerekre, szívósabb és ke­ményebb harcra van szükség az iskola rendjét, a tanulók fegyel­mét megbontani akaró klerikális reakció és a kulákság összes­sége ellen. Az elmúlt tanévben a klerikális reakció iskoláink egész sorában aljasabbnál-alja- sabban igyekezett megfertőzni, a tanulás és a nevelés ellen uszí­tani az ifjúságot. Matula Mihály endrődöregszöllői pap a népi de­mokrácia törvényeinek betartása ellen- uszította gyermekeinket a hittanórán. Tokai Gyula, okányi pap annyi hittanleckét adott fel, hogy az egyéb kötelező tantár­gyak megtanulására ne maradjon ideje a gyermekeknek. Számos hasonló példa követel fokozottabb éberséget nevelőink­től, iskolaigazgatóinktól. Ebben a harcban nincsenek egyedül ne­velőink. Egész tömeg áll mögöt­tük a gyermekeiket és azok jövő­jét forrón szerető és biztosítani akaró szülőkből. A szülői munka- közösség, — amely eddig szinte csodákat művelt az iskolák tár­sadalmi úton való építésében, felszerelésének bővítésében és tisztántartásában — az igazga­tóval és tantestülettel való még szorosabb együttműködésben ke­ményen helyt tud állni az iskola fegyelmét, a gyermekek tanulását megbontani és gátolni akaró kle­rikális reakció elleni harcban is. Iskoláink többségéi*» eggyé forr­Mindenütt az országban, — Bé- késsámsonban is — sok kérdés­sel fordultak a Türke vén járt küldöttekhez. A békéssámsoniak Kulima Ferencnél és Hajdú Mi­hályt bízták meg, nézzenek körül, hogyan élnek ott az emberek. Kulima Ferencnél a községben mindenki becsületes, szorgalmas asszonynak ismeri. Mikor haza­jött Túrkevéről, gyorsan terjedt a faluban a hír: megjött Kuli- máné. A szomszédok: M. Tóth Sándorné, Varga Sámuelné, Ma­jor "Ferencné fel is keresték; — "Mondja el, mit látott, mi igaz abból, amit az újságban, írnak. Vagy ott tényleg csaj­kával járnak enni, mint a köz­ségijén lehetett hallani? Hogyan öltözködnek a tsz-tagok ? — Kuli- máné őszintén, minden kérdésre megfelelt Elmondja, hogyan kezdték semmi nélkül a keviek. És most... A tanulást szórako­zást, biztos megélhetést, a jó ruházkodást biztosítják a gépek­kel, az építkezésekkel, az állat- állomány fejlesztésével. Elmondja Kulimáné, hogyan haladnak már a keviek azon a biztos úton, amelyet Rákosi elv társ 19 IS augusztus 20-án Kecskeméten, az új kenyér ünnepén megmutatott. Hogyan lett a túrkeveieknek szebb, könnyebb, boldogabb az életük, hogy Rákosi elvtárs, a párt útmutatását követték. Az új életről beszélgetnek Kulimáné nemcsak azoknak mondja el, hogy mit látott, mit tapasztalt Túrkevén, akik fel­keresik. — maga is elmegy a szomszédokhoz és estenként hol itt/ hol olt beszélgetnek a cso­portról, az új életről. Sokan még hitetlenkednek, cso­dálkoznak Kulima Ferencné el­beszélésein, hogyan is érhettek el a keviek olyan szép eredményt, amikor itt, a sámsoni »Vörös Csillag« is 49-ben alakult és bi­zony azok még nem sok ered­ménnyel büszkélkedhetnek. Nem is csoda, nem léptek fel erélye­sen az ellenség híreszteléseivel szenitjén s ezért egyenetlenség volt a csoportban. így nem mu­tat példát a »Vörös Csillag« a sámsoni dolgozóknak. Megalakítjuk a csoportot Alakítsunk mi egy csoportot —> mondják az utcai»! lek. — A föl­dünk is közel van egymáshoz, mégr tagositani sem kell. De mielőtt! megalakítanánk az új csoportot, nézzünk meg egy olyan termelő­szövetkezetet, ami itt van a közel-.' ben s ahol jobban dolgoztak, mint a »Vörös Csillag«-nál — mondja Varga Sámuelné 9 és félholclas dől-1 gozó parasztasszony. — Nézzíüki meg a nagyszénási »Dózsa«-t, vagy a »Ijenin«-t, vagy nézzük meg a tótkomlósi »Viharsarok« tsz-t, ho­gyan dolgoznak ott, hogyan véle­kednek a tsz tagjai a szövetbe-, zeti életről. — Helyes, — mondják többen is, — nézzünk körül egy másiki csoportban is. — Csatlakoznak is mindjárt a kezdeményezéshez: Major Ferencné, Fejes István, Tarr János, Hevesi József, Kele- nuwi István, M. Tóth Sándorné, Szitás Jánosné. Csaknem az egész utca. Kár volt abbahagyni — szól közbe Kelemen István — tavasz- szal, amikor meg akartuk alakítani a »Vörös Lobogó«-t. Már mi is biztosan jobban állnánk. — Széjjolnézünk egy-két cso­portban, ahol jól dolgoznak', nem úgy, mint a sámsoni »Vörös Csil- lag«-ban — szövi tovább a beszél­getést Kulimáné. — Megalakítjuk a csoportot. Megkérjük a tanácsot, biztosítson számunkra egy kocsit, amivel ellátogathatunk. — Ebben aztán meg is egyeznek. Aki Rákosi elvtárera hallgatott, még sohasem csalódott így tervezgetnek, számot vet­nek magukban a sámsoni dolgozó parasztok. Vannak, akik már ha­tároztak, mint Kotormány Antal 15 holdas középparaszt, de sokan még nézegetik, számot vetnek a múlttal, megfontolják a jövőt. Nem is , olyan könnyű búcsút mondani a réginek, amiben évtizedeken ke­resztül éltek. Nem olyan könnyű ogy új életet kezdeni. A döntés azért sem könnyű, mert az ellenség is terjeszti rémhiieit, igyekszik megakadályozni a dolgozókat, hogy könnyebben, boldogabban és job­ban élhessenek. De már egyre töb­ben látják, hogy amit az ellenség mond, mind hazugság. Mert azok, akik Rákosi elvtárs útmutatásai megfogadják — nem csalódnak» (lipcsei) A kondorosi gépállomás „Komszomol“ brigádja vállalta az őszi terv határidő előtti teljesítését A kondorosi gépállomás »Komszomol« ifjúsági brigádja értekezletet tartott, ahol megtárgyal­ták a békéscsabai gépállomás versenykihívását és értékelték a nyári munkák eredményeit, hiányos­ságait. Oeszna brigádveaető elvtárs ismertette, hogy a nyári terv teljesítésében igen komoly »«1* ményt értek el, a brigád nyári tervét 130 százalékban teljesítette. Továbbá ismertette a Minisz­tertanács határozatát az őszi munkávaL kapcsolatiján. Ismertette a brigád őszi tervét és azt, hogy] mi a brigád feladata, hogy az őszi tervet teljesíteni tudják. A brigád tagjai hozzászólásukban lelkes felajánlásokat tettfok és a brigád minden tagja egy­mással páros versenyben van. Az üzemi értekezleten előzőleg kihívták a »Dózsa« brigádot. A brigád tagjai vállalták, hogy a Minisztertanács határozatában előirt határidőnél a vetést és a^ szántást három nappal hamarabb teljesítik. November 7 tiszteletére tervüket 115 százalékra teljesítik. A politikai oktatásra rendszeresen eljárnak, biztosítják, hogy a műszakváltást rendszeresen betartják és az egész idő alatt két műszakban dolgoznak. A »Komszomol« brigádnak minden tagja belépett a termelőcsoportba, mert látják azt, hogy igy tudják munkájukat úgy mennyiségileg, mint minőségileg jól elvégezni. Brigád vezetők, traktoris­ták, kövessétek a kondorosi »Komiszomol« brigád példáját, csatlakozzatok a versenykihíváshoz, merd csak ©zen keresztül tudjuk biztosítani a Minisztertanács határozatának végrehajtását, jövőévi jó ter­mésünk megalapozását. Balázs István» talc a szülők és a nevelők. Eggyé forrasz tolta őket az előttük álló nagy közös cél. így végeztek 46.000 forint értékű társadalmi munkát a mezőberényi szülők, hogy volt kizsákmányolójuk kas­télyából 4 lan termes iskolát épít­senek. A kondorosi szülői mun­kaközösség 10.000 forint értékű szemléltető eszközt gyűjtött az iskola számára- S így sorolhat­nánk megyénk csaknem minden iskolájában a szülői munkakö­zösség által végrehajtott hatal­mas tetteket Az új tanév sikeréhez meg­van minden előfeltétel. Iskoláink összességében — néhány lúlkorú tanuló kivételével — beiratkozott minden iskolaköteles és tovább tanulni akaró gyermek. Nevelő­inktől függ tehát hogy a bizto­sított előfeltételeket felhasználva hogyan nevelik tovább tudásuk, türelmük és akaratuk legjavával a magasképzettségű, fegyelmezet­té, öntudatossá a munkát a ha­zát, a világ népeit és békénket forrón szerető ifjakká dolgozó népünk gyermekeit

Next

/
Thumbnails
Contents