Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-17 / 166. szám
Géptől a begyűjtőbe — az első gabonát a hazának! Javítsa meg az ellenőrzést a hordási munkában a dobozi tanács NAPRÓL—N APR A . . . A doboá határban még ittiott aratják a Mzaájh. De már egyen helyeken megkezdték a hordáét is- Egyre jobban szaporodnak a szérűn ess osztagok, mert nem mindönki a saját földjére hord, hanem a kijelölt közös szérűm Tanáoe- filié-eii, kisgyű lésem, pártnapokon ie- mertetbék azt, hogy a dolgozó pa- easKbeg fél hzh»,dókkal ö. esőbben fald így csépelni, de népgazdasági ««mpontbál is igen liaeznos, meit a huzatáseal sok üzemanyagot és időt takarítanak mag. Ötvennyolc közös szérűt szerveztek a község határában s egy-egy szérűre legalább 380 keresztet honidnak. A tanácsülésem számba -vették pa igaerőt, kijelölték, hogy ki kitel fog hordani és melyik területre Ebben a -munkában élenjár bk «XJj fitot» I. típusú táras, amely mór a gabonáján fik túlnyomó részét fce- hordta. Két nagy szérűt is szerveztek a község legelőin, ahol yü- lanymotorml fognak ceépe.úi. A tanács nem kellően elrénőrei, bogy a dolgozó parasztság az aratás után mindjárt megkezdi-e a hordást. A tanács nem vette figyelembe azt, hogy a dolgozó parasztig a búznkerosat helyett a trágyát hordja A tizennégy kulúk a községben nagy befolyást gyakorol a dolgozó pareez'teági-a- lebeszéli, hogy ne hordjon, mert zöld még a búza, az osztagban begyulladnak a kévék. A dolgozó parasztság egy részét sikerült a knlákoknak befolyásolni. Ezt mutatja az is, ■hogy a hordás nem kellő ütemben Állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és dolgozó parasztságunknál is arra kell törekedni, hogy a. sertésezapomlatot veszteség nélkül neveljük fel. Ennek előfeltétele az, hogy máj- a kocák életerős, életképes malacokat; hozzanak a Világra. Ennek érdekében a vemhes kocákat természet- •zerűen kell tartani és teljes értékű takarmányozásban kell részesíteni. Gondoskodnunk kell a Vemhes kocák megfelelő elhelyezéséről, szabad levegőntartásáról, mozgatásáról. A teljesértékű takarmányozás biztosítása érdekében a kocákat bőséges mennyiségű és változatos összetételű, jóminőségű takarmányokkal Ítéli ellátni. Nyáron biztosítsunk a kocák részére jó legelőt. Legelőterület hiányában az alkalmi legelők kihasználásával biztosítsuk a kocák legeltetését. Etessünk a kocákkal zsenge, frissen kaszált pillangósokat, ezek hiányában külön e óéira készített, úgynevezett minőségi silótakarmányo- kat. A magzat jó csontfejlődése érdekében etessünk a vemhes kocákkal kocánként és 'naponta 2—1 dkg Szénsavas takaimányroeszet és 0.5—1 dkg konyhasót. Lucerna, lóhere etetése esetén a mészadagot felére csökkenthetjük. Fialás előtt alaposan tisztítsuk, fertőtlenítsük a kutrieát. Az új-, szülött, nedves malacokat tiszta ruhával dörzsöljük szárazra és iue- laogyiijtő kosárba, vagy ládába helyezzük el. Ezzel megakadályozzuk a malacok agyonnyomúsát. A fialás után a kutrioát gondosan takarítsuk ki, a magzatburkot égessük el. Ezzel a fertőző megbetegedések elterjedését gátoljuk meg. A kiegyenlített malacok nyerése érdekében a születésüknél fogva gyengébb malacokat az anya bővebb fejű, első csecs bimbóira szoktraegy. Pedig ebből a dolgozó párnáitoknak, a községnek, népgazdaságunknak lesz kára, mert a gabona úgy kiszárad a keresztben, hogy miire a kocsira felrakják, 4—6 kiló kipereg keresztenként és mire az osztaghoz viszik, a másik 4—5 kiló és így egy keresztből 10 kilo is elvesz. Száz keresztnél már 10 mázsa a pergés- A község baíárálmn nagyon eok száz kereszt van és így sok 10 mázsával lesz kevesebb búzája a dolgozo parasztságnak, ha az ellenségre hsäigall. A községi tanács azt sem veszi észre, hogy a Sculátónk hogyan igyekeznek lebeszélni a dolgozókat arról, hogy ne a közös szérűre hordjanak. S. Szabó László kulák azt híresztelí pL, hogy «ne hordjanak a közös szérűre, mert ott a gabona Leéghet, kivált, ahol a viáanymotor csépeli ott könnyen tűz kelet-keeheU. De megmutatkozik az ellenség munkája altban is,, hogy lebeszéli a dolgozókét arról, hogy ne engedjék meg, hegy a földjükre hordjanak, mert ott jövőre nem terem semmi. így igyekszik a® ellenség gátüini a község oeóplési lárvát. A tanács jobban figyeljen fel er ellenség hangjára és kíméletüenül leplezze le és jutíasea^l méltó helyükre őket Javítsa meg aa elíen- őmsésst, adjon nagyobb lindüfetet, a hóidéin munkának, mert abban már így íb lemaradás mutatkozik. Vannak olyan községek a megyében, ahol már a csépié» javál«n folyik. Dobosom pedig még ae arathat vég- zik. Sürgősen javítson ezen a munkán a tanács, mert ha így haladnak, akkor a vállájáaukat nem tudják teljesíteni. — csephó — hassuk. Ha a kocának több malaca van, mint ahany osecsbimbója van, a fölös kocákat más fcoca alá adjuk dajkaságba. A f ins kocák, malacok alá minden nap almozzunk friss, tiszta szalmával. így nagyobb választási súlyt fogunk elérni ée minimálisra leszorítható a malacok elhullása. A sertéeistál'ló ajtaja előtt, helyezzünk el fertőtlenítő ‘anyagot tartalmazó ládát és belépés előtt a lábbelik fértőtlenitésóre használjuk, azt. Igen fontos a malacok mielőbbi szilárd takarmányra való szoktatása. Három-ötnapos korukban adjunk a malacok elé szénsavas me- szet, zúzott, faszenet, vagy kőszenet, vörö6 agyagot, hogy ásványanyagszükségletüket kielégítsék. 6—8 napos kortól kezdve szoktassuk a malacokat, pörkölt árpával takarmányfogyasztásra. Célszerű a malacok első tíznapos koráig a kocák csecsbimbóját naponta vas-rézsó oldattal beecsetelni. Tíznapos kortól már az eleségbe kell keverni a vas és rézsű oldatot. Ez nagy már-« tűkben fokozza a malacok egészségét és ellenáUóképességét. Mikor a malacok a pörkölt árpához hozzászoktak, el kell kezdeni az abrakkeverék, ivóvíz és zsenge kaszáit zöldtakarmány etetését is. A malacok előtt állandóan tartsunk friss, tiszta ivóvizet. A malacok kifutójának, felszerelési tárgyaknak, vályúknak tisztántartására különös gondot kell fordítani. Igen fontos feladat a malacok természetszerű tartása. A' friss le- vBgőn, napfényen nevelt malacok erősebbek, egészségesebbek. Éppen ezért hajtsuk a kocákat, malacain-, kát árnyékos legelőre. A kocák, malacok természetszerű tartásával és teljesértékű takarmányozásával a sertóseaaporulatot veszteség nélkül nevelhetjük fel. §t Cséplőgépein k népnevelődnek 1 kell pártunk, kormányunk szavát g eljuttatni cséplőmunkásainkho®, a Ü osépeltető dolgozó parasztokhoz. H Feleletet keil min i tisztázatlan kér- Ü dósok re. Megyénk több közrégé- Ü ten tapasztalható, hogy a dolgozó = parasztok tájékozatlanok a be- § gyűjtési rendelet egyen pontjaiul nak ismerésében. Ezt az ellen- H Hjg. kulákság, különböző fondor- §§ latokkal akarja féliemagyarázni. H Azt mondja pl., hogy «kevés a H termés, nem lehet teljesíteni, feS- H e*nelik A beadást», vagy hogy H «Bénidnek sem szabad őrölni, riiqg g a o6éplőmun];ásoknak sem, míg Ü a község beadási kötelezettségét H nem teljesíti*. Mi ezekben a valóság? Az idei ^ begyűjt« kötelezettség fötóterü- fg két és a boldankénti aranykorona = tiszte jövedelem után lett minden- s kinek megállapítva. Ez azt jeli lenti, hogy a leadás kivédésé ig«m- s súgás közteherviselés alapján törA júliusi meleg idő pór nap alatt megéi-lelte a gabonát a dcvavá-4 nyai határban is. Ez szükségeséé tette az aratási munka meggyorsítását. Hozzá is látott Ih rnden épkézláb ember. A dévaványai gépállomás maradt le csak az aratási munka lendületében. Kevés segítséget adott a termelőszövetkeze-, teknek, mintegy 50 százalékát aratta osak le a szerződésben vállalt) területnek. A 11 araiögép közül 6—ö rendszeresen állt, de olyan: ia ivott, mint Szarka Mihály felelős vezetőnek a® aratógépe, aki július 2-án „hozzáfogott a munkához, terv «aortet 10-re 150 holdat kellett volna learatnia a «Szabod Nép« tee-ben, de 20 holdat tudott, osak levágni ezidő alatt.» Az »TTj Barázda« fezos-bem is a gépállomástól kiadott lóvon tatáré amfcógép alig dolgozott egy egészséges munkanapot. Öt-hat nap jártak körülötte a szerelők.., de nem találták meg a hibáját. Jogosan van felháborodva Szarka Mihály ezekután és joggal mondja azt, hogy szégyenben maradi a tszcs, de az egyénileg dolgozó parasztok előtt is a nyolc nap alatti 20 hold gabona learatással. Keresete is 56 forint volt osak erre az időre. Bedig nála is megvolt az igyekezet., akart dolgozni, szeretett volna legalább tént. Nincs C-terv, ami volt a minit évben, hanem amit a terv- felbontáskor beírtak a beadási könyvbe, azt köteles teljesíteni a termelő. Amennyiben azonban túl akarja teljesíteni beadását, azt mint ezabadforgalmi gabonát, szabadforgalmi árért veszik ót begyüjtőhelyetek. Természetes ezekután, az, aki a begyűjtési rendeletnek ezt a pontját már eléggé ismerte, fej trágyázta, időben elvetette a tavaszi kalászosokat. a jól előkészített talajba, viaszos érésben, minimális szem- veszteséggel aratta le, hordta be, csépelte eí a gabonáját, az beadását könnyebben teljesíti, több jut ezenkívül a szabadpiacra is. Másik ilyen híresztelése azeb- leségnek, hogy szerintük senki nem őrölttehet, amíg a gabonabeadási kötelezettséget a község mindenből nem teljesíti, őréin így van ez .sem. Világosan kimondja a rendelte, hogy füg100 holdat learatni, mint Kurucz János, a »Gábor Aron« fez-ben, p.ki ugyanennyi idő alatt 280 forintot kerestet. Nemcsak a traktorosok károsodnak azonban a hanyag gépjavítóéi munkából eredő gépkiesésből, hanem a termelőszövetkezet is. A »Szabad Nép« tsz-nél például 10-re 70 holdat arattak le a vállalt 250 holdból, a gabona túlérett, megvolt a tízszázalékos saemveszteség is, ami a le nem aratott 180 holdnál — nyolcmázsás átlagtermést alapul véve, — 144 mázsa, vagyis 64 fez-tagnak egész- évi kenyere. Az 500 holdon pedig, amit nem aratott le időre a gépállomás, legkevesebb 400 mázsa volt a szemveszteség, ami fedezné a gépállomás 140 dolgozójának, azon felül 27 embernek évi kenyerét. Ennyivel károsodnak meg a termelőszövetkezetek, a község, népgazdaságunk. A vezetőség a nagyarányú gépkiesést abban látja, hogy a Mezőhegyest Gépjavító Vállalat nem jól javította ki az aratógépeket. De miért vette ót akkor azokat ée hogyan ellenőrizte azt Nagy János főgépész? Másik, amit. elmondanak, hogy szakmailag nem ismerik és gyakorlatlanok a dolgozók az aratógép kezelésében. Hogy foglalkoztak velük, hiszen ott volt a kéthetes aratógépkezelő iskola is. mel víyi a többi gépállomásról resztvettek, mint hallgatók. Valószínű. get lenül, hogy a beadási kötelezettséget teljesítette-e a község, vagy sem, az .őstermelői fejadagjukból minden személy után 60 kg kenyérgabonát megerőltethetnek. Ez vonatkozik a csép- lőmunkáeokra is. Abban az esetben pedig, ha kenyérgabonabe- adását (búza, roras) 100 száz dókban teljesítette a község, egész- évi fejadagjukat megerőltethetik. A népnevelőknek, csóplönwm- kásainknak is érdeke, hogy foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel, világosítsák fel erről a dolgozó parasztokat, mert az ellenség ezeknek félremagyarázásával is igyekszik a ceéplési munkát, begyűjtési tervünk teljesítését zavarni. Pártlttzobteáguink és pártszervezeteink figyeljék » dolgozó parasztok véleményét, hangulatát, időben adják meg azokra a választ a népnevelőkön keresztül, ez is hozzá tartozik, fontos része oséplési munkánk, begyűjtésünk sikerének, időbeni elvégzésének. f. «. hogy az ottani szakoktatáson« sem volt meg a kellő eUeuőrzóe. A cséplőgépek jórésze kiállt már, de többször hiányoznak a tartozékok, jétia, mázsa, stb. Ahelyett, hogy több munkát összekapcsolva végeznének, ahogy ezt megkívánja a minisztertanács határozaténak fel. jeeitéBe, erejüket szétaprózzák Nincs aki irányihsa a gépállomás, különösen a műszakiak munkáját. Ezért, van az, hogy az aratási munka nem haladása mellett a terló- hantási tenni kből is csak 200 normálholdat végeztek el, tervüket 4 százalékra teljesítették. Nem beszélik át naponta a körzeti szerelőkkel, brigádvozetőkkel, agranómu- sokkal az elvégzett munkát, nem szabják meg a következő napi tennivalókat. Ezzel lehet pedig csak határozottabb a vezetés, irányítás. A déviványai gépállomás vezetőségeinek a siránkozásokon, hiányosság felismerésén túl kell jutni. segítséget adni a traktorosoknak, jobb műszaki ellenőrzéssel, munkával, biztosítani a gépek zavartalan üzemeltetését. Elsősorban a gépállomás politikai osztályának, Szakálas és Kisuczki elvtársaknak kell nagyobb felelősséget érezni, de a hiányosságok felszámolása a gépállomás kommunistáinak példamutatásán is múlik. Ettől függ az, hogy a cséplésben és a következő munkákban ne következhess« n be. ami volt az aratásban. Tartsa szem- előtt azt a gépállomás vezetősége, — de a dolgozók is —, hogy 21 tszcs vár segítséget tőlük. Az aratott terv nem teljesítése legyen komoly figyelmeztető, vonják le abból a tanulságot, a vezetőség magánál, de a dolgozóknál se engedjen meg semmiféle lazaságot. A hibák elkövetőit, a kiadott utasítások be nem tartóit vonják felelősségre. Csak igy tudja a dévu- vanvai gépállomás betölteni szerepét, amire hivatott, segíteni a mezőgazdaság szocialista átszervezését. a magasabb terméseredmények eltéréséért. — farkas — A kulák Battonyán is ellenség A battonyai »Dózsa« fez tagjai szorgalmasan végeztek eí az aratási munkát, érezték azt, hogy, a hős koreai nép szabadságharcát segítik előbbre. A »Dózsa« tsz példáját követték az egyénileg dolgozó parasztok is. De ezzel szemben a béke ellenségei igyekeznek szabotálni a betakarítási munkát. A tduáos nem volt elég éber, nem figyelt fel idejében például Sztenoj György kulák munkájára sem. aki későn kezdett hozzá az aratáshoz. Igyekezett szabotálni az aratást, mint ahogy cat a növényápolásban tette. Tíz hold kapásnövényét egyetlenregysrau- sem munkálta meg. Már két Ízben lett a növényápolás elmulasztásáért feljelentve. Sztan-oj Milánnak május 10-én még volt szanratlon földje. Helyes volna, ha a battonyai tanács szigorúbban ellenőrizné a kuiákok munkáját. Ezt a dolgozó nép nemcsak, hogy elvárja, hanem követeli is. Rácz János, Battonya. Mezőgazdasági szaktanácsadó * A malacok elhullásának megakadályozása viíwmmMiiiiiiwiiwiWNiiMiiiuluufUHUiWiiimiiNtiRiNmiiiiimiiniHuiiiiiiiiMniumittimnwtnuniiittnnniuniiiimiiniiiiiiiHinmtiiiiiiuiiiuiiiiiiiiiiUiiiiiiHiiiiiuiiwiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiuiiiilffiu Miért hátráltatja a munkát a medgyeségyhází gépállomás? Ax aratási munkával kapcsolatban rá lacllniulatnií azokra» a hibák na. melyek megtörténtek a medgyesegyházi gépállomás részéről. Mielőtt az aratást megkezdtük, csoportunk elnöke megbeszélte a gépállomás vezetőségével, hogy két üzemképes, kijavított arató gépet kapunk. Hit? azonban sajnos, nem történt meg. Egy aratógépet kaptunk csak. azt is 3 napig, itt javították • csoportban. Úgy néz ki, hogy nem valami jó lehet a munkafegyelem a medgyesegyházi gépállomáson. A minisztertanács határozata kimondja, bogy minden szem gabonát meg kell mentem. A gabona bekövetkezett gyors érése is megkívánta a gyors betakarítást. Mi a munkacsapatban igyekeztünk az aratást minél hamarabb befejezni, de nem volt könnyű behozni azt, hogy a gépállomás aem teljesítette szerződésben vállait aratását. Sállá« Vendel levelező. Nagykamarás, »Ságvári« tszcs. Sürgősen javítsa meg munkáját a dévaványai gépállomás
