Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-17 / 166. szám

4 1952 juha* 17, úJtiiiiiw-loít VvUatsawk HéftC __ A szarvasi járási pártbizottság irányító, ellenőrző munkájának tapasztalatából A szarvasi járás jól megállta helyét az aratás idején. Igaz, a Járása Pártbizottság mindent elkövetett annak érdekében, hogy a községi pártbizottságok, egysé­ges falusi párt vezetőségek és pártszervezetek ne maradjanak magukra Egy-két jellemző példából lát­hatjuk, mit jelent az, ha a Já­rási Pártbizottság funkcionáriusa kint él területén és közvetlen segítséget nyújt az elvégzendő munkákhoz. A kondorosi »Dol­gozók« tsz-nél az ara tógépnek baja történt. A dolgozók a hűvö­sön várták, majd, ha kijavítják a gépet, folytatják a munkát. Sonkoly elvtárs, a JB titkár- helyettese beszélt arról, hogy ez az aratás elhúzódását vonja ma­ga után. Ezután kaszát fogtak és addig is arattak, amíg kija­vították a géphibát. Hasonló eset történt a csabacsüdi »Béke« tsz- ben is. Itt Pusztai elvtárs, a JB mezőgazdasági osztályvezetője mutatott rá, mennyire helytelen az, ha csak a gépre várnak. ^ már elmondott eseteket kéV szempontból lehet értékelni. Egyik: a községi pártbizottsá­gok, az egységes falusi pártve- aetőségek és az alapszervezetek titkárai is a JB tagjaitól ta­pasztalták, hogyan kell jól és helyesen intézkedni. Másodszor: tapasztalták, hogy a munkavég­zés idején beállott zökkenőket, akadályokat nem töprengéssel, nem latolgatásokkal, hanem ha­tározott intézkedésekkel lehet el­ül léznL A Járási Pártbizottság most a eséplés idején is igyekszik fel­adatának eleget tenni. Csabacsü- dön például hétfőn az egyik gép felelős vezető hiányában nem tudta megkezdeni a cséplést. Szóltak ugyan a járási tanács­nak, hogy mitévők legyenek, de onnan csak ígéretet kaptak. Sonkoly elv társ estefele odaért, — amint Kondorosról hazafelé tartott — és fél óra alatt elintéz­te, amit a járási tanács egész nap nem tudott megtenni. Az eddigi tapasztalat szerint a begyűjtést elég jól előkészítették a járásban. Ez abban is megmu­tatkozik, hogy már a múlt hét sütörtök óta részben csépelnek a járás területén, de eddig még nem fordult elő, hogy egy- egy dolgozó paraszt ne a géptől tett volna eleget begyűjtési kö­telezettségének. Kerülnek a já­rásban olyan dolgozó parasztok is, akiknek kevés a földjük és sok a családjuk, így csak a fej­adagjuk és vetőmagszükségletük van biztosítva. Az ilyen dol­gozók felkeresik közvetlen a csép­lés ulán. a tanácsol és kérik, üte­mezzék át kötelezettségeike L más terményre. Sok olyan dolgozó paraszt is van a járásban, mint Tomanyiczki János elvtárs (bé- késszentandrási), aki 360 kg búza helyett 625 kg-ot adott be és 72 esztendős létére ügy határozott, ő maga és felesége fejadagját a gépnél keresi meg. . Kondoros községben Tóth Mi­hály hétholdas egyénileg dolgozó paraszttal elbeszélgettek a csép­lőgép munkásai a begyűjtés tel­jesítéséről. Majoros Pál körzeti cséplőgépellenőr azt is elmon­dotta Tóth Mihálynak, hogy a szabadpiaci értékesítést csak ak­kor kapja meg a falu dolgozó népe, ha 100 százalékig eleget tesz begyűjtési kötelezettségének. Majoros Pál beszélt arról, ameny- nyiben tud, teljesítse túl a be­gyűjtést, mert kerülnek olyanok is, akiknek csak a fejadagjuk Ä a vetőmagjuk terem meg, mivel kicsi földjük és sok csa­ládjuk van. Ezek akaratuk elle­nére is gátolják, hogy a község megkapja a szabadpiaci értékesí­tést. Mindezek mellett a Járási Párt­bizottságnak fel kell figyelnie arra a jelenségre, amelyet Kon­doroson lehet tapasztalni a csép­lőmunkások körében. Például Sinkovicz Pál gépénél több az olyan munkás, akinek van ugyan 1—2 hold földje, de mivel ke­vés búzát tudnak vetni, begyűj­tési kötelezettségüknek nem tud­Az eleki kultúrotthonban megtartott nyilvános tanács ülésre mintegy 350 dolgozó jött el, hogy lendületes mun­kával harcoljanak minden szem gabonáért A tanácsülé­sen kiértékelték az ötnapos aratási mozgalmat, mely sze-i rint négy és fél nap alatt vé­gezték el az aratást A leg- . jobb eredményt az eleki »Vil­lám« és »Rákóczi« tszcs-k ér­ték el. A »Villám« tszcs 237! hold búzáját 4 és fél nap, a »Rákóczi« tszcs pedig 275 hold búzáját 3 és fél nap alatl aratta le s ezzel elnyerték a tanács vándorzászlaját. Községünkben azonban még vannak olyanok, akik nem lát­tak hozzá idejében az aratás­hoz, mint Husvét István és még egy-két dolgozó, akik le­rontották a többi dolgozó pa­rasztok eredményét A tanácsülésen felvetették a gépállomás hibáit is. Azt, hogy a traktorosok egy része ragasz­nak elegei tenni. Ezek a dolgo­zók nincsenek tisztában azzal, miért kell nekik a eséplés tői szá­mított 21, illetve 48 órán belül elszámolniok a tanácsnál. A köz­ségi pártbizottságra vár az a fel­adat, hogy megmagyarázzák ezek­nek a dolgozóknak. Tomanyiczki Jánoshoz hasonlóan tegyenek ele­get kötelezettségüknek és a gép­keresetből biztosítsák a fejada­got. Igen helyes és jó a JB-nek az a kezdeményezés©, hogy a járás te­rületén egy-egy gépnek patronása van. Ezeknek a patronásoknak a feladatuk naponta meglátogatni a gépeket és információt-kell adniok a cséplőgépeiméi tapasztalt helyes, •vagy helytelen észrevételről mind a begyűjtés, mind a munkavégzés terén. Gondot kelt fordítson a JB arra is, hogy a községi pártbizottságok, egységes falusi párt-vezetőségek a cséplést végző és a begyűjtést tel­jesítő dolgozó parasztokat bekap­csolják a népnevelőmunkába. E té­ren még nem tapasztalhatók ered­mények, holott már a múlt héten vasárnap estig négy vagon gabo­nát adtak be az egyénileg gazdálko­dó dolgozó parasztok. Követendő példa más járási pánt- bizottságok részér© sft is, hogy a cséplési munkák és a gabonate- gyüjtési agitáció mellett a sertés, baromfi és a tojásbegyűjtésre Í6 nagy gondot fordít a szarvasi JB. Kondoroson például a gabonabe- gyüjtéíífc jjól teljesítők mellett az élenjáró sertés, baromfi és tojás- begyűjtők neveit is ott találjuk. Sz. I. lcodott a 8 órás munkaidőhöz s vasárnap sem szívesen sej­tették elő azt, hogy a tszcs-k idejében elvégezzék az ara­tást. A »József Attilas tsz első­nek aratta le az ősziárpáját, be is hordták s az közel két hete áll asztagban elcsépelet- lenül, mert a gépállomás nem küldött cséplőgépet A tsz-hez küldött 7 aratógép közül is csak egy volt üzemképes, a gépállomás hibájából. Ezután a beadás cséplőgép­től Való teljesítéséről folyt a szó. Az alkotmány ünnepére az eleki dolgozó parasztok is biztosítani akarják a szabad­piacot. Sertésből, baromfiból, szénából és-vágómarhából 100 százalékon felül teljesítették a beadási tervek Ezek begyűj­tésében számos élenjáró dol­gozó paraszt van, köztük Gyar­mati Béla is. 1 Faur József levelező, Elek.-------------------------------------------9--------­T anácsülés Eleken Endrödön Rubcsó Mihály cséplőcsapata versenyre hívta Rácz Mikiás csapatát a jobb csépiási eredményekért Gyűlést tartottak Endréd köz­ségben a cséplőmunkások. Ott határozta el Rubcsó Mihály csép- lőmunkacsapata, —• mely a múlt- évi cséplési versenyben a leg­jobb eredményt érte el a m©-> gyében, — hogy az idén is har­colnak az első helyért. Párosver- semyre hívták ki Rácz Mik­lós cséplőmunkacsapatát, feSlkér- ták egyben a község többi cséplő- munkacsapatát is, hogy csatlakoz- /anak versenyldh í vá mk hoz, kezd­jenek annak alapján párosver- eenyt egymással. Vállalták többek között-, hogy a minisztertanács határozata sze­rint a 60 colos cséplőgépekre elő­írt napi 168 múzsa normát 110 százalékra teljesítik, 185 mázsát csépelnek el naponta, a 24 tagú munkacsapat al. A cséplést augusz­tus 1-ig befejezik. Nagy súlyt helyeznek a minőségi oséptesre is: a kicsépelt gabonában 2 szá­zaléknál kevesebb lesz az ocsú, továbbá az oceúten a fosztja búzá­sáéin Bél százalék lesz osak. A szalmában, törekien pedig szem- veszteség egyáltalán nem lesz. Szemtörést ia a megengedett S százalék helyett 1 százalékra csökkentik le. Vállalták ezenkívül, hogy a dolgozó parasztság között, — a népnevelők irányításával — fel- világosító munkát végeznek, el­érik azon keresztül azt, hogy minden csépeltei© dolgozó paraszt a cséplőgéptől azonnal teljesíti az állammal szembeni beadási köte­lezettségét. A eséplés befejeeséeé- ■vel a szalmát és a törököt a le­itető legjobban összerakják, hogy jó munkájukkal kiérdemeljék eb­ben az évben is a dolgozó parasz­tok elismerését időszerű szovjet termelési módszerek Másodvetésű takarmánynövények Molotov“-kolhoz agronómusa írta: I. Ribkiu, a „ A »Molotov«-kolhoz, (Kraszno- dar-határvidék, Gulkevios terület) noha nincsenek természetéé legelői és rétjei, több mint 3000 darab ál­latot tait. Takarmányszükségletét szántóföldi és takarmányos füves­vetésforgókban, valamint a sertés- tenyésztőtelep melletti táblán ter­melt. siló- és gyöknövényekből fe­dezi. A tizezakaszos takarmányos fü­ves-vetésforgóban a vetés-váltoga­tás rendszere a következő: 1-2 — évelő füvek; 3 — tavaszibúza; 4 — őszibúza; 5 — őszi rozs zöld-f takarmánynak, másodvetósű szudá- ni fű zöld takarmánynak és má­sod vetésű silótengeri; 6 — tök és takarmányrépa; 7 — szudáni fű zöldtakarmánynak; 8 — esálamádó; 9— szudáni fű (fél tábla), zabos árpa és másodvetésű szudáni fű; 10 — zab alá vetett fűfélék. A sertéstenyésztőtelep melletti táblán takaitmányluoernút, árpát és tengerit, valamint tököt, cukor- és takarmányrépát termeinek. Ezek a vetések biztosítják nyá­ron a folyamatos zöldtakarmány ellátást. A zöld futószalagban fon­tos szerepet játszik a szudáni fű, amely nagymennyiségű és ízes zöldtömeget ad. M szudáni füvet virágzásáig etetik feL Szára és le­velei sok fehérjét és cukrot tartal­maznak. Ez teszi a szudáni füvet értékes takarmánnyá. Június elejétől a tavaszi veté­sű, július közepétől pedig a má­sodvetésű szudáni füvet kezdik etet­ni. A másodvetésű szudáni fű is magas tápértékű zöldtakarmányt ad éppen abban az időszakban, amikor a vetésforgókban termelt évelőfü­vek az első kaszálás után még csak marjad zaina|c s így nem biztosít­hatják a jószág zöldtakarmányellá- tását. Az ifmult évben a kolhoz 851 hektár másodvetésű szudáni füvet termesztett, mégpedig zöldtakar- mánynak felhasznált őszi rozs és zabos árpa után. tYetése a talajned­vesség megóvása végett két rész­letben történt. Április végál fel­szántották az addig fofetotett őszi rozs után maradt tarlót s kétszer fogasolták. A vetést traktorvon- tatású gal mna vetőgépekkel véget« ték. Hektáronként 30 kilogramm vetőmagot használtak fel. Ennek' a parcellának hozama hektárom­ként 100-120 mázsa zöldtömeg volt. Május 10-15-ig teletették az :gész rozsot és zabos árpát 8 haladékta­lanul elvégezték a vetést ezen a táb­lán is. Mivel a talaj ékkőt már valamivel szárazabb volt, a kiszórási normát 40 kilogrammra emelték. A szudáni fű először las­san fejlődött, kisebb eső után azonban rohamosan növekedni kez­dett. Zöldtömeg-bozama elérte a hektáronkénti 80 mázsát. Tavaly 50 hektárnyi őszibúza alá vetettünk szudáni fű et. A ve és ta­vasszal történt, amikor a talaj hő mérséklete elért© a 12 fokot. A szu­dáni füvet a sorvetésű búzára ke­resztirányban vetették el tárcsás gabonavetőgépekkel. A kiszórási norma hektáronként 35—40 kilo­gramm volt. A búza kalászosodásá- jg a szudáni fű-vetés szépen meg­erősödött. Utána megállt fejlődé­sében, mert a búza beárnyékolta A búza betakarítása után azonban ismét fejlődésnek indult. Erről a parcelláról hektáronként 80 mázsa zöldtömeget nyertek. Az elmúlt évben nagymennyi­ségű zöld tömeget nyert a kolhoz a másodvetésű silótengeriből is, amit két részletben vetettek. A ki­szórási norma május elején 45 kilogramm, május közepén pedig 55 kilogramm volt. Tárcsás gabo­navetőgéppel, minden harmadik ve- tőcsoroszlyát kinyitva,^ 45 centimé­ter sortávolságra vetötteU' eT’a Tcu-, koncát. “ A másod vetés a jószág talrar- mányellátásának fontos forrása. A »Molotov«»kolhoz a másodnövények termesztésével jelentékenyen meg­javította a takarmányozást. Mezőhegyesi cséplőbrigádok párosversenye a 3500 mázsás teljesítmény eléréséért A mezőhegyesi állami gazda­ság faiskolai üzemegység »Bé­ke« cséplőbrigádja a Bredjuk- féle gyorscséplési módszerrel a cséplési munkálatok sikeres be­fejezésének érdekében párosver­senyre hívta ki az újmezőhegyesi üzemegység »Szabadság« cséplő­brigádját, 3500 mázsás cséplési eredmény elérésének érdekében. A versenykihívásnál Mikő elv­társ és Garam Katalin elvtársnő elmondták: Míg a koreai nép fegyverrel küzd szabadságának kivívásáért, a béke megszilárdí­tásáért, addig nekünk a eséplés frontján többtermeléjsfseli kell helytállnunk. Elmondták, bőgj’ azokat az eredményeket, melye­ket az újmezőhegyesi »Szabad­ság«-brigád az árpacséplésnél el­ért, ők is el fogják érni. És bíz­nak abban, hqgy a versenyt ők fogják megnyerni. A • cséplést 1370 mm-es dobszélességű csép­lővel végzik. A munkacsapat 30 tagból álL Az újmezőhegyesi cséplőbrigád a versenykihívást elfogadta és ígérték, hogy elért eredmé­nyüket tovább fokozzák Az újmezőhegyesi cséplőbrigád a versenykihívásig 2000 mázsa ga­bonát csépelt el, a faiskolai csép­lőbrigád 1900 mázsát. Előre a szocialista munkaver- seny kiszélesítésén keresztül, a 3500 mázsás teljesítmény eléréséig, Hegedűs Lajos, mezőhegyesi állami gazdaság. DISZ-fiatalok példamutatása Ebben a levélben gazdasagunk DISZ-fiataljairól írok, hogyan vélték ki részüket az aratásból. A kalászosok 90 százalékát géppel arattuk. A gépek munkájának megkönnyítéséhez minden tóidénál a sarolcwígásokflt a fiajálok végezték el. Lendületet vittek a mun­kájukba, hogy tervünket, teljesíteni tudjuk. Éjjel-nappal dolgoz­tak. Megemlítem Idávei Istvánt, Lóvei Györgyöt, Nyemcsok Er­zsébetetj, Huszár Ellát, akik még vasárnap is dolgozlak, ugyan­akkor munkájuk mellett, elvállalták mhb, hogy Kiss Imre dolgozó­nak, aki bevonult a Néphadseregbe, 600 négyszögöl árpáját rend- beteszik. Ezt teljesítették is két óm alatt. Mindezek azt mu­tató,jak, hogy gazdaságunk fiataljai akarnák és tudnak eredmé­nyes munkát végezni, de nagyobb gondot keU fordítani rájuk a pártszervezetnek. Most pedig azért harcolunk, hegy egyik csép­lőgépnél teljesen DISZ-fiatalok végezzék a munkát. Itt említem meg, hogy ans ősziárpa cséplését kombájnnal végezzük, mely ke­resztsorról kereszteorm megy és a helyszínen végzi el a cséplést. Ugyanígy elcsépelünk 100 hold búzát is. El akarjuk ezzel érni azt, hogy cséplési tervünket teljesítsük. KECSKEMÉTI LÁSZLÓ, Orosháza.

Next

/
Thumbnails
Contents