Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

I

ViUoA&awk Héftc

1952 juliett vukárwap

Tanuljunk a bolsevik Póritól

az agitáció nyelvezetének

Beszélgetés

^öbb mint húsz népnevelő jött el a megbeszélésre. Ügyelőre szélszélednek a klub szobáiban, egyesek a sakkjátszmákat kísérik figyelemmel, mások a könyvtárba mennek. A kol- bozelnök Jeroféics éjjeliőrrel beszélget. Jeroféics apó már 77 éves, de még igen mozgékony, gyakran eljár az előadásokra s bár sok mindent félreért, egyet- mást pedig egyáltalán nem ért meg, mégis nagy figyelemmel hallgatja az előadókat. Az elnökkel is a legutóbbi előadásról vált szót.

Később, amikor az elnök is csatlakozott az agitációs csoporthoz, megtudtuk, niiről is van szó. Jeroféics apó a probléma szót összetévesztette a »pro- bel* (hiány, selejt) szóval. Ezért mondta azután, hogy probléma nélkül végzi a munkáját, vagyis selejt nélkül. Ivan Klimo- vics, a párltitkár mindjárt hozzátette:

emcsak Jeroféics apó van így. Az ifjúság persze, érti az ilyen szavakat, mint infláció, koordinálás, stabilitás. Az idősebbek, különösen a nők számára azonban az ilyen kifejezések megnehezítik a megértést. Pedig az ilyen elvtársak is szívesen hallgatnak előadásokat és olvasnak brosúrákat.

Itt van például Pjotr Duzja pásztor, vagy Kornyej Goropas- nyij tűzoltó. Mind a ketten jó agitátorok, de csak akkor végeznek jó munkát, ha alaposan megértették a kérdést, amiről szó van. Ám, ha valamilyen nehézkes brosúrái vesznek a kezükbe, csüggedten teszik le és azt mondják: »Nem, schogysein értem. Máskép, olyan szavakkal szeretném hallani, vagy olvasni ugyanezt, amit én is használok a mindennapi beszédben.« S ezeknek az elvtársaknak nagyon is igazuk van.

— Arról beszélünk, — folytatta a rögtönzött előadást a párt- titkár —, hogy a bolsevik szónak az emberi szív legmélyére kell hatolnia. Erről bizony megfeledkeznek azok az előadók, akik terjengősen, bonyolult mondatokban beszélnek s mindenáron fitogtatják tudásukat. »Ka— utskysta« »dialektikus nézőpont«, »Feuerbach-féle antropo- logizmus«, stb — csak úgy ontják az ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket. Hiába mondják nekik, hogy beszéljenek egyszerűbben, világosabban. Az ilyenek rá se hederítenek. Nem törődnek a hallgatósággal.

Jván Klimövics éppen befejezte mondanivalóját, amikor belépett a terembe Olga Melnyik agronómusnő. Az ő tapasztalatainak meghallgatására gyűlitek össze a népnevelő kollektíva tagjai. Olga Melnyik a legkiválóbb népnevelők egyike, aki megtanította a kolhozparasztokat, hogyan lehet javítani a talaj szerkezetét. Az agronómusnő módszerének lényege az, hogy szakmai munkáját mesterien ösz- szehangolja népnevelői feladataival. '

Ha kimegyek a földekre — mondja —, mindig viszek magammal valamilyen érdekes cikket s felkészülök egy kis beszélgetésre. Ez elöreviszi a munkát. Az agitáció és a propaganda lelket önt az emberekbe s olyan légkört teremt, amely lehetetlenné teszi a munkafegyelem lazulását.

Ivan Klimövics úgy mutatta be Olga Melnyiket, mint agronó- must, propagandistát, népnevelőt és... színműírót. Olga Melnyik vidáman elneveti magát, amikor erről kérdik és így folytatja.

— Óriási nevelő hatása van a színműnek, a szépirodalmi felolvasásnak. A művészet alakítja az ember jellemét, javítja a munkafegyelmet Éppen 'ezért szeretik annyira a kolhozokban. A színművek meghatják vagy megnevettetik a kolhozparasztokat Csak az a baj, hogy kevés a mezőgazdasági tárgyú egyfelvonásos színdarab. Ezért minél több olyan jelenetet vagy egyfelvoná- sost kell írnunk, amely az emberek mindennapi életének tart tükröt és ráirányítja figyelmüket a legfontosabb kérdésekre.

Olga Melnyik ezután arról beszélt társainak, mennyire szüksége van a jó népnevelőnek az irodalomra. Olyan ez számára, mint a levegő. Olyan könyveket kell keresni, — tanácsolta amelyek világosan, érthetően és szórakoztató olvasmányossággal ismertetik a Szovjetunió gazdasági fejlődését, a legjobb kolhozok tapasztalatait, a népi demokratikus országok életét és a többi ismeretet, amelynek megszerzése elengedhetetlen minden szovjet ember számára.

Az egyik népnevelő szóbahozta a módszertani könyvek és az idegen szavak szótárának kérdését.

A szótárral kapcsolatban Olga Melnyik ezt mondja:

— Idegen szavak szótára nélkül nehezen boldogul a népnevelő. Egyes propaganda cikkek és a politikai modulom nyelve száraz, nehezen érthető, tele van idegen szavakkal. Egyes szerzők azt mondják: »Miért követelnek folyton valamiféle szuper-népszerűséget, hiszen a kolhozpa- raszlok rendszeresen olvasnak, állandóan művelődnek, úgy, hogy könnyen megértik, amit mi írunk.« Az ilyen elvtársak elfelejtik, hogy azokon kívül, akik rendszeresen olvasnak és ismerkednek a kultúra legnagyobb mestereivel, sokan vannak, akik egyszerűbb nyelvezetű előadásokat akarnak hallani és érthetőbb irodalmat akarnak olvasni. Vannak ilyenek és nem is utolsó emberek. Kiváló pásztorok, loyá- szok. építők, fejőnők, gyapottermesztők valamennyien... Minden érdekli őket és mégis az előadásokról gyakran kiábrándulva távoznak és azt mondják: »Az elv társak nem oroszul beszélnek, tolmács nélkül alig érteni valamik

^ mikor tehát megállapítjuk, hogy az idegen szavak szótárára szükség van, mint a népnevelői munka elengedhetetlen eszközére, azt is meg kell mondani, hogy harcolni kell az olyan előadók és előadások ellen, amelyek szükségtelenül, öncélú hatáskeresésből élnek olyan szavakkal és kifejezésekkel, amelyeket nem mindenki ért meg — fejezte be szavait Olga Melnyik a népnevelők lelkes helyeslésétől kísérve.

Örülünk Duclos elvtárs kiszabadulásának

Ati a tudat, kimondhliatatlan érzéssel tölt el berniünket, hogy Duo- los elvtárs kiszabadult. Egy olyan esemény, mely az egész világ dolgozó népét boldogsággal tölti el. Győzött az igazság, győzött az egész világ dolgozó népének akarata.

Ez világosan bebizonyította azt, hogy a béketábor ereje megnövekedett. Mert még ezelőtt pár hónappal 'Beloiannisz elvtársat nem tudtuk megmenteni. De ma már olyan hatalmas erőt képviselünk, hogy az imperialisták moghátrál- tak, nem merték elitélni Duolos elv- társat. Tudjuk azt, hogy nem örömmel engedték szabadon Duclos elv- társat az imperialisták, a népek akarata győzött. Mi boldogok vagyunk, bogy azok közt lehetünk, akik felemelték tiltakozó szavukat, Duclos elvtárs szabadonbo- csátásáért.

Szilágy* Erzsébet, »Haladás« tsz, Bóké»

llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllInlilllllllükIllllllülllllllllllllllllHlllllllllllilllülltllllüllllitlIlllllllllllililllilllli'lllllülllllllüHI

GÉPESÍTETT SZÉRŰ

A Szovjetunióban tervszerűen, gyorsan hatodnak előre az idei bő termés betakarító ónak munkálatai. A gabonafélék vetésterii’etónek több mint 70 százalékán és a napraforgó vetésterületének több mint S0 százalékán gép- és traktoráiiomások kombájnjai végzik el a begyűjtést. A szovjet kolhozok ezrei gépesített szérűket létesítenek, ami je’entő en megkönnyíti a kolhozparasziok munkáját, meggyorsítja a betakarítást és az állami termésbeadást.

jjk el a gabona szárítását és tisatítását. Egyre több helyen állítanak fel magszórókat, amelyok óránként 10—12 tonna magot forgatnak meg és ezzel lehetővé teszik a nedvességtartalom' gyors csökkentését.

KÖNYVESPOLC

Megjelent magyar nyelven Sztálin eivtárs műveinek 9. kötete

A Szikra kiadásában megjelent magyar nyelven Sztá’in elvtárs műveinek ki’enoedik kötete. Ez a kötet az 1926 december és 1927 július között írott műveket tartalmazza.

Ebben az időszakban a Szovjetunió munkásai és parasztjai a Bolsevik Párt vezető ével, a SzK(b)P XIV- kongresszusának és XV. konferenciájának határozatai alapján, folytatták a harcot az ország szocialista iparosításáéit.

A Szovjetunió szocialista gazdaságának megszilárdulásával erősen .kiéleződött az imperia'jsta államok harca a Szovjetunió ellen, az országon bélül pedig a tőkés elemek harca a szocialista elemek ellen. A szovjethatalom ellen »valami egységfrontfé'le van kialakulóban Chamberlaintől Troekijig.«

Sztálin elvtárs a Kommunista In- ternacionáló Végrehajtó Bizottságának VII. kibővített pléjiumán mondott előadói beszédében — »Mégegyszer a szociáldemokrata elhajlásról pártunkban«, — az előadói beszéddel kapcsolatos zárszóban, a XV. Moszkva-kormányzó- sági pártkonferencián és az Október Vasút Sztálin-főműhelye munkásainak gyűlésén mondott beszédekben, a »Jegyzetek mai témákról« című cikkben és más munkákban megvédő! mozi és továbbfejleszti a pártról, mint a szovjet állam legfőbb irányító és vezető erejéről szóló mai xisla-lenin- ista tanítást, leleplezi a trockistazánovjevista blokk vezetőinek • munkásosztály és a Bolsevik Párt ügyével szembon ellenséges »e'mé- letoit« és a SzK(b)P-bh.a s a Kent- munista I n I o rn aeio i, ál óban kifejtett aknamunkáj át.

Sztálin elvtárs e műveiben kifejti a Szovjetunióban folyó szocialista iparosítás és szocialista építés elmé eti és gyakorlati kérdéseit, hangsúlyozza a szocialista forradalom nemzeti és nemzetközi feladatainak egységét és oszthatatlanságát; meghatározza a párt külpolitikai vonalát a Szovjetunió elleni új katonai támadás növekvő veszélyének viszonyai között és megjelöli a feladatokat a Szovjetunió védelmi képességének meg- orősítése te. én.

» A párt három fő jelszava a parasztkérdésben«, »A munkás-paraszt kormány kérdéséhez«, »A proletariátus és a szegényparasztság diktatúrájának jelszava Október előkészítésének időszakában.« című munkákban Sztálin elvtárs kifejti a munkásosztály és a parasztság szövetségéről, a proletariátusnak e szövetségen belül betöltött vezetőszerepéről szóló lenini tanítást és feltárja a szovjet állam és a szovjet kormány osztály jel legét.

A kilencedik kötetben jelentős helyet foglalnak el azok a művek, amelyekben Sztálin elvtárs a kínai nép 1925—1927-es forradalmi- demokratikus és ^ imperializmu fel- lenes mozgalmának hajtóerőit és fejlődési távlatait elemzi.

A „Rákosi Mátyás“ kórház dolgozói a baktériumháború elleni harcban

Az amerikai imperialisták aljas baktériumtámadásai elleni báróba bekapcsolódtak a »Rákosi Mátyús«-kórház magyar és koreai dolgozók A képen: az egyik koreai falu gyerekeit oltják az orvosok a fertőző betegségek ellen.

Védekezni kell a borsózsizsik ellen

A borsó egyik veszedelmes kártevője, a zsizsikesbogár, száraz helyen, telel át, majd tavasszal előbújva, tojását a fejlődésnek induló borsóhüvelyek felületére rakja. A kis lárvák hat-nyolc nap múlva kibújnak, berágják magukat a hüvely falába, majd befurakodnak a borsószemekbe. A lárvák fokozatosan elpusztítják a borsószem belsejét. Magéréskor a zsizsikes borsó' a kör- alakú, sötét foltokról, az úgynevezett »ablakokról« könnyen felismerhető. A zsizsikes borsó sem étkezésre, sem takarmányozásra

nem használható, vetőmagnak is alkalmatlan.

Az ellene való védekezés egyik módja az időbeni aratás. Az aratást korán reggel kell kezdeni, mert délfelé már nagy a szempergés.

A borsóaratás után legkésőbb két héttel fel kell szántani a tarlót, a gabona utáni tarlóhán lásnál mélyebben, hogy a lárvák elpusztuljanak. Következő tennivaló, hogy közvetlenül aratás után elcsépeljék a borsót és mielőbb, de legkésőbb 14 napwn belül fertőtlenítsék.