Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

1952 július. 6, vasárnap 5---------—______________________________ {/iUai s-cnoic Hépi A LKOTMÁNYUNK ÜMEPÉRE a Mezőhegyesi Cukorgyár dolgozói vállalások teljesítésével, jobb szervezéssel, anyagtakarékossággal készülnek Mi, a Mezőhegyesi Cukorgyár 8olgozói több és jobb munkával ké­szülünk augusztus 20-ra, Alkotmá­nyunk 3. évfordulójának méltó megünneplésére. Vállaltuk, hogy augusztus 20-ig tervtúlteljesitéssol 30.800 forintot, anyagtakarékosság- gal pedig 38.400 forintot takarí­tunk meg. Ebbő'július elsejéig tel­jesítettünk 34.111 forintot. Azutol- só dekádórtékelés szerint mintegy 26 brigád teljesítette 100 száza­lék felett a tervét. Huszonnégy brigádunk áll egymással párosver- aenyben és normájukat ugyancsak 100 százalék felett teljesitik. Ki­emelkedő eredményt értek el az udvari rakodók, akik a legutóbbi értékelés alapján több mint 150 százalékra teljesítették normáju­kat. Meg keü említenünk Perlaki Mihály és Márkus Béla rakodókat, akik három hónap óta állandóan 168.2 Százalékot érnek el és ezért megkapták a sztahanovista okleve­let. A brigádok párosverseny győz­tese Sül© István brigádja lettj »melynek tagjai vállalásuk sít 124j6 százalékra tsljesitették és igy az üzemi vándorzászló nyertesei let­tek. Azonkívül sztahanovista oklevelet kaptak a brigád tagjai és Sül© István megkapta a sztaliánovista- jelvónyt. Meg kel! említenünk még Bezván Kálmán brigádját, ahol női dolgozók vannak és normájukat 121.9 százalékra teljesítik. Üzemünk műszaki dolgozói 100 százalékig részt vesznek a mnnko- versenyben, segítik dolgozóinkat vállalásaik teljesítésében azáltal, hogy a munkákhoz szükséges* anyagról időben gondoskodnak. A eztel^ái^yj^jfófes^ás művezetők azt a vájkliisp^át^hogy a Rőder-moz- galom "íov'OT^KlWitésével 50 szá-': zalékkal csökkentik a 100 százalé­kon aluli teljesítők számát,, igye­keznek teljesíteni. A munka jó megszervezésével, elosztásával Zelman János asztalos­brigádja 118 százalékot ért el. A brigádon belül úgy dolgoznak, hogy van egy gyaluló, összeállító, ki­dolgozó, aszerint, hogy ki. miluv, ért a legjobban. így érik el jó teljesítményeiket. Majó Mátyás kő­műves brigádja 114.8 százalékot ért el. A brigádban érvényesül a bri­gádvezető példamutatása, a munka­idő helyes kihaszná'ása, a munka­fegyelem, az anyag-takarékosság. Az elmúlt dekádban egy köbméter be- tonkav iosot és 200 darab téglát ta­karítottak meg azzal, hogy a be- faWásnál csak darab téglával dol­goztak és a beton közé pedig 20 száza'ékban kavics helyett használ­hatatlan téglatömieléket kevertek. Antoni János 114.1 százalékot ért pl a tetőfedési munkálatoknál, a munkaidő jó kihasználásával. Az üzem dolgozói, a párttitkár, a vállalatvezető és az üb-titkár elv- társ vezetésével röpgyűlést tartot­tak, ahoi megtárgyalták a .koreai műszak“-ra tett vállalásokat. Az üzem vala­mennyi dolgozója vállalta, hogy a koreai nép megsegítéséért munkáját jobban végzi, a munkaidőt teljesen kihasználja. Ezzel fejezzük ki szo­lidaritásunkat és segítésünket a hős koreai nép iránt. A jó eredmények felsorolása nem nehéz feladat, mert dolgozóink min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy naponta túlszárnyalják az elő­ző napok eredményeit. Feltétlenül szükségesnek ■ tartom azonban meg­említeni azt is, hogy a munika- verseny eredményeinek nyilvános­ságra hozásánál, tudatosításánál vannak hiányosságaink. Nem ki­elégítő avz összmunka, a szakszer­vezeti bizalmiak és a művezetők- között. Ez pedig a verseny és a a jó eredmények nyilvánosságra hozásának rovására megy. A szak­szervezetnek rövide=en változtatni kell ezen 'és mindent meg ke’l tennie a verseny tudatosításáért. A bizalmiaknak pedig foglalkoz­niuk kell ezzel a kérdéssel és ál­landóan napirenden kell tartaniok a versenyt és a vállalások tudato­sítását a dolgozók között. Medve Zsuzsa levelező, Mezőhegyes. 65/2 SZ. ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT ÜZEMI BIZOTTSÁGA! Szép pirosra festett dicsSségtáblát készítettetek több nunt há­rom hónappal ezelőtt azzal a céllal, hogy arra a vállalat legjobb dolgozóinak fényképeit es eredményeit helyezitek el. A táblán ehelyett egyidőben az MTH hirdetményei »díszel?gtek«, azonban intőbb mint másíé* hónapj&^teljepm .{iresen állj,.Mennyire becsüli­tek ti meg a dolgozók igyekvőiét, munkáját, amikor nem tö­rődtök azzal, hogy népszerfl&it&éfek őket? Viharsarok Népe válaszol A sertés beadásról, a szárazságról, a tszcs előnyeiről Szegedi Ferenc elvtárs, a sar- feadi »Kurucz« tszcs elnöke több kérdéssel fordult szerkesztőségünk höz, melyekre ezúton válaszolunk. Többek közt ezeket Írja: »Sertés- beadásunk 25 mázsa 40 kiló. Miéit nem ütemezhetjük be, mint cső porttagok együtt, hiszen van köztünk l—2—3 holdas is.« Az I-©s típusú termelőcsoport-tagok egyénileg kötelesek a földterület után járó beadást teljesíteni, az nem vethető ki a csoportra. Igen kevés olyan I. típusú csoportunk van, melynek közös hizóállománya van, igy nincs meg a biztosíték arra, hogy közösen teljesíteni tud­ják. A termelőcsoportban tehát van egy olyan vélemény, mennyivel könnyebb lenne közösen teljesí­teni. A begyűjtési rendelet értelmé­ben a nyolc holdon aluli dolgozó parasztok beadási kötelezettségüket közösen teljesíthetik egy-egy hízó­val. Ez a kedvezmény vonatkozik az I—Il-es típusú csoportokra, te­hát a »Kurucz« tszcs tagjaira is. Nyugodtan hizlalhatnak közösen a nyelő holdon al-uli-alc, ©gy-egy ser­téssel közösen teljesíthetik a be­adást. A kívülálló dolgozó parasztok vé­leményéről is ir Szegedi elvtársi »ök azt mondják, hogy semmi elő­nyünk nincsen, mint az a kis adó­tojás- és baiomíikedvezmóny .. . te­hát ha ml nem tudunk közülük semmiképpen kiemelkedni, a mi fejlődésünkhöz nagyon kicsi a re­mény, sőt még a tagság közt is széthúzást jelent majd.« Ez a kí­vülállók véleménye és a tagok nem tudják meggyőzni őket ennek ellen­kezőjéről, nyilván azért, mert ma­guk sem látják tisztán a kér­dést. Vájjon a tszcs-nek csak annyi fenne az előnye, amennyi segítséget az állam ad? Komoly hiba fenn© azt hinni, hogy a tszcs akkor válik vonzóvá az egyénileg dolgozók előtt, ha sok állami támo­gatást kap. Nem az vonzza első­sorban az egyénieket a csoport felé, hogy tiz százalékkal kevesebb a jeadás, hanem az, hogy ugyanolyan nagyságú földről jóval többet ta­karítanak be. Es ezért segíti álla­munk is a termelőcsoportokat, mert többet termelnek, mint az egyéni­leg dolgozók. A magasabb termés elérésére pedig minden termelőcso- portban megvan a lehetőség, első­sorban a közös munka. Ahol töb­ben dolgoznak, ott több munkás­kézre fehet számitani, tehát job­ban meg fehet osztani a munkát, ezért kevesebb idő alatt végzik) azt el. Nézzük például napjaink legfontosabb feladatát, az aratást. Ahol közösen aratnak, ott be lehet úgy osztani, hogy két-kót aratópár mellé állítanak egy kévekötőt. Ha egymagábalri anat a dolgozó paraszt, egy aratópár melló kell egy kéve­kötő s ha erre nincsen munkaerő, a kaszás aegit kévét kötni, igy lasabb- ban halad a munka. Bizonyos, hogy a jobb munkamegosztással végzett aratás gyorsabban megy, kevesebb fesz a szempergés, éppen a fövidebb idő miatt. De vonatko­zik az minden más munkára is. A továbbiakban igy ir Szegedi elvtárs: npgyon mostoha időjárás van a szárazság miatt. Mo-'d az összes tengerinket újra kellett vetni, a napraforgót, cirkot pó- tolni kell. S még hozzáteszi azt is, a kívülállóknak talán könnyebb lesz boldogulni, mert több eső esett a földjükre. Nyilván nehéz lenne megállapítani, mennyivel több esőt kapott egyes kívülálló földje, de ha igy is fenne, az aszály ellen köny-i nyebb védekezni a termelőcseport- nak, mint az egyénileg dolgozók nak. Es ez ismét csak a közöl munkából következik. Jobban oszt­ják be a munkát, többször juh idő megkapdtni a kukoricát, napra­forgót, répát. Egy-egy kapálás pe­dig felér egy alapos esővel. A harmadik kapálás után következő minden kapálás két-három mázsá­val emeli a kukorica és a napra-« forgó, 10—15 mázsával a cukor­répa termését holdanként. Tehát ha még egyszer kapál a tszcs — és erre megvan a lehetőség —- egy holdon három mázsával több kukoricája terem. Két holdon a negyedszeri kapálás már 5—6 má­zsa kukoricával többet hoz, ez pe­dig elegendő másfél hizó meghiz- lalásához. Megvan hát a lehetőség a termelőcsoportban a kiemelke­désre és az ilyen eredmények győ­zik meg a kívülálló dolgozó parasz­tokat a közös gazdálkodás előnyé­ről, ilyen eredmények láttán lép­nek maguk is arra az útra. A Viharsarok Népe elintézte Kedves Elvtársak! Tudatom, hogy a családi pót­lékomat VI. hó 29-én megkap­tam, 225 forintot. Tizenegy- hónapon keresztül sok kérésem mellett sem kaptam meg, akir- hova fordultam kérésemmel. így Írtam végül a Viharsarok Népe szerkesztőségének. Segítséget on­nan kaptam, elintéződött a kéré­sem. Ezért köszönetét mon­dok a Viharsarok Népe szer­kesztőségének. Rúzsa Lajos, Mezőhegyes. Mi bántja megyénk dolgozóit? Elhanyagolt munkásszállás A téglagyár vezetősége na­gyon elhanyagolja a munkás- szállást. Még a hónap elején kinn volt a minisztériumból egy elvtárs, akkor megígérte, hogy szúnyoghálót kapunk az ablakokra, mert nagyon sok légy van a lakásban. Az enni­valóra is rászáll a légy, ezért a szekrényekre is kellene egy függöny. A lakáshoz alig 10 méterre van a sertésól, a lakás má­sik végében pedig a sertések elesége van, ahol annyi a légy, hogy szinte feketéink a dara. A legyek nem hagyják pihenni azokat, akik éjjel dolgoznak, nappal pihenni szeretnének. Még csak sötét papírt sem vesz a vezetőség az ablakra. A téglagyár vezetősége több gondot fordítson a munkásszállásra. Hutai János Téglagyár, Békéscsaba. Elveszeti munkanapok A f-ancsikai malom Zsadány és Biharugra között, a kövesút mentén van. Ez a környék mal­ma, amely hozzánk, Geszthez is legközelebb esik. Elvisszük a bú­zát, lemázsálják, átveszik. — Csak 3 nap múlva jöjjön érte — mondják. De a kijelölt időben mégsincsen kész a liszt. Ez hét- ről-hétre így megy. Vannak olyan dolgozó parasztok, akik már ezt az utat háromszor-négyszer is megtették. Kérésükre mindig azt a választ kapják, vagy a gépiig van baja, vagy nincs fűtőanyag. Ezek a felesleges utak ezideigi csak a mi községünkben egy hónap alatt a legnagyobb munkaidőben legalább 45—50 munka­nap kiesést jelentenek. Bíró János, Geszt Üres ígéret A hosszú teleki állami gazda­ságban a bérelszámolók a téve­dést tévedéssel intézik eb Egyes bérelszámolók igen felületesen dolgoznak. A fizetésemet havon­ként kapom. Március havi fize­tésemből két munkanap hiány­zott Érdeklődésémre azt a vá­laszt kaptam, hogy el van szá­molva, de tévedésből nem csatol­ták a többihez. ígéretet kaptam arra, hogy a tíznaponkénti fize­téskor megkapom. De a fizetés­kor ismét tévedés jött közbe. Ilyen tévedésekre helyes volna, ha az Állami Gazdaságok Tröszt­je jobban felfigyelne és leleplezné az ilyen hanyag bérelszá­molókat, akik a dolgozók fizetésekor rendszeresen tévednek. MihiaJik Má tyás, hosszútelki állami gazdaság. '^Útiunk meg egg diÓM... MEGKEZDŐDÖTT AZ ÁRPA CSEPLESE. Termelőcsoportjaink egymással versenyben igyekeznek egyenest a géptől eleget tenni a beadási kötelezettségnek. De vannak hibák is ezen a téren. Akad olyan termel őcsoportunk, ahol azon spekulálnak, hogy nem teljesí­tik most a kötelezettséget, csak majd a tavasziárpa beéiése utáni. Vájjon mit csináfhának ezek a csoportok, ha az állam, a tavaszi épít­kezésekhez majd csak ősszel folyósítaná a kölcsönt. Valószínű, nem tetszene nekik. De ennél súlyosabb hiba is előfordult a tótkomlósi »Viharsarok« tóz-bon. Nem akarják egyenest a géptől teljesíteni a kötelezettséget, pedig erre rende’eit van. Arra hivatkoznak, mutassa meg nekik a tanács azt a rendeletét, mély erről szól. Pedig ha gondosan áttanulmányozta volna az elnök elvtárs a begyűjtéssel kap­csolatos határozatokat, rendelteteket-, nyilván maga is megta’alta volr na ezt a pontot. Természetesen, ez csak az egyik oldala az éremnek. Hogyan is­mertette a tanács a csoporttal a begyűjtési rendeletét, ha_ az égjük legfontosabb pontját elfelejtették ismertetni s most utólag kell azt megtenni?

Next

/
Thumbnails
Contents