Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

1952 július 6, vasárnap I/iUai&awk héfit 3 INT© PEL © A NAPRÓL—N APRA. • • Szeghalom 94 százalékra telje« Bitette szénabeadési tervét. Ezek' Btán azt lehetne hinni, hogy a «szeghalmi tanács jó munkát végez B széna begy ti j t-é s be n. Pedig nem Így. van. A Viharsarok Népe jú­nius 29-i szeghalmi ankétján Tóth Lajos — de több dolgozó paraszt nem tartották be a mely világosan kimondja, hogy a tekarmányneadás — mely az össz- fceadés 28 százaléka -r- 15 százalé­kát szénafélékkel kell teljesíteni. A tervfelbontásnál minden dolgozó paraszttal külön-külön megállapod­tak abban, hogy mennyit kell be­adnia. Be is Írták a beadási könyvébe, ezt azonban figyelmen kiviB hagyták és felhívást küldtek ki a dolgozó parasztoknak, mely­ben többet követeltek tőlük, mint hmetinyi a kivetés v(t>lt s azt mint­egy 70 százaléké a beadásra köte­lezetteknek teljesítette is már. Nem (sgyéb ez, mint a begyűjtési rende­letnek semmibevevése, « törvény megsértése, az igazságos közteher­viselés be nem tartása. Mi lett ennek a következménye? 'Nőm bíznak a dolgozó parasztok |abban, hogy beadásuk nem változik, lia többet termelnek is. Az ellenség malmára hajtották ezzel a vizet Felhasználták ezt a kulákok* a klerikális reakció. Széliében, hosz- «zában azt terjesztik a községben, hogy »na látod, érdemes többet termelni? Többet kell beadnod is, mint ahogy van az a szénánál..« — elmondta, hogy egy mázsa szé­nabeadását llégy mázsára emelték fel, ennyit követelt tőle a ta­nács. Rnjtakivüi mintegy ezer ter­melőnek — helytelenül — fel­emelték a szértabeadási kötelezett­ségét. Jebbanmondva begyűjtési törvényt, Sok dolgozó parasztot aztán meg­tévesztett ez, hátráltatja a másod­növények vetését is, nem látják értelmét a többszöri kapálásnak, a munka időbeni elvégzésének. A sza­badpiac sem tudott ezekután ösz­tönző lenni a termelésre, a jobb termelési móds,erek alkalmazására. Sőt olyan hangulat is kialakult, hogy »mindent lie kell adni«. Nem tudta ezt leszerelni a községben senki, tápot adott erre a tanács rossz munkájával, holott neki kellett volna erről a dolgozó pa­rasztokat meggyőzni, felvilágosí­tani. A hiányosság oka elsősorban a rossz adatokban, nyilvántartásban van. Nem véletlen például igy az sem, hogy az elmúlt héten 125 dolgozö parasztot köteleztek be-i adása nem teljesítéséért kártérítés megfizető ére s ebből 85 véle i jegy­gyei tudta igazolni, hogy teljesítet­te, nincs ez meg azonban sehol a tanács nyilvántartásában. Hiányos­ság ugyanakkor, hogy a megyei ta­nács begyűjtési osztálya minderről tudott. 8 ahelyett, hogy ezt Patkós Imre elvtárs, a begyűjtési osztály helyettes vezetője fejszámolta vol­tra, ő maga is helyeselte a széua­beadási kötelezettség felemelését, I a felhívások kiküldését. Elhanya-| golta az ellenőrzést mind a já-1 rósi, mind a megyei tanács. I:Ta| volt is ellenőrzés, csak a begyiij-| tési eredményt nézték meg, azt | azonban nem, hogy milyen mód-| szerrel és hogy teljesitik azt. Pél-1 da erre ugyancsak a megyei | tanács begyűjtési csoportja most| is kint lévő ellenőrének esete. Ö| ugyanis megkérdi: hogy áll a szé-| nabeadás ? — »Kilencvennégy százalékos? —| jól van —mondja — akkor ne| küldjétek ki felhívásokat.« | A tanács felelőssége mellett | felvetődik a járási és községi pártbizottság felelőssége is Ök sem ellenőrizték eziránybon a = tanács munkáját. Május óta észre | kellett volna venniök ezt, felfi-l gyelni a dolgozók panaszaira, bi-| ré'atei a. Sürgős tennivalója a párt. 1 bizottságoknak és a tanácsnak, | hogy vonják le ebből a megfelelői tanulságot. Kisgyűlóseken, népne­velők felvilágosításán keresztül ad­janak magyarázatot, világosítsák fel a dolgozó parasztokat. Fontos ez annál is inkább, mert ha nem történik meg, akkor ez a gabona begyűjtését, annak eredményét is Jerontja. A megyei tanács pedig inditson ebben az ügyben vizsgálatot és aki felelős a begyűjtési törvény helytelen alkalmazásáért, be nem tartásáért, vonják felelősségre. —farkas— Állami gazdaságainknak, a miniszterianács nyári munkákról szóló határozata szerint gabomaferiüelflknek 82 szá­zalékát géppel kell learatni és az ara ás befejezésétől számítva 3 snip akut el kell végcznföi a inásodve'ést, lírlóhósitást is. A ha­tározat végrehajtás!!, betartása gazdaságaink vezetőségétől, dol­gozóitól nem kis feladat megoldását követeli meg. Tervszerűen kell végezniük munkájukat, beosztani a nap minden percéi, óráját, kihasználni jól a munka- és erőgépeket. Az első napok tapasztalatai azí mutatják, hogy vannak gaz­daságaink, mint a lialíai, körös arcsai, melyi k megismerték, ma­gákévá tették a határozatot, ennek alapján készültek fel s végzik munkájukul. Több helyen azonban nem így van. Nem biztosí­tották a gépek jó kihasználását, az éjszakai üzemeltetést. Mint a rózsást, Iő&ösltázi, bailonyai állami gazdaságban, vagy a pusz­taföldvár! állami gazdaságban, ahol az ana'ási munkára a gépál­lomás erőgépeit vették igényire, ugyanakkor a sajátjukat nappal sem használják ki, éjszaka meg egyáltalán nem üzemeltetik. Számolják fel állami gazdaságaink vezetői ezeket a hibákat. Szervezzék meg és ellenőrizzék jobban a gépek éjszakai üze­meltetését. Nem kevesebb függ ettől, mint a gabona szemvesz- teség nélküli betakarítás«, a más odirövények időbeni elvetése, a tarlóhántás jó elvégzése, mert ez az egyik alapja jövőévi termé­sünknek. Éss így hídnak állami gazdaságdnh, termelés öveííie- zefeiink, egyénileg dolgozó parasztságunk felé példamatatM lenni ebben is. Árainak a nagyszénási „Lenin66 tsz-hen Minden nap, melyet az 'aratás, betakarítás munkájában dolgozó parasztságunk eltölt, új sikere­ket jelent. A nagyszénási »Le­nni« tsz tagsága nagy lelkese­déssel kezdett az aratási mun­kához, hiszen gabonájuk 2—3 mázsával jobb termést ígér s a betakarítást gépek segítségével végzik. A búzaaratás megkezdé­sének napján csak a szikes terü­leteken lehetett aratni, egyelőre két aratógéppel kezdték meg és egy nap alatt 10 holdat arattak le. Aratás közben a tsz tagok visszagondoltak a múltra, hogy e grófoknál milyen keserves aratásuk volt. Ez nagyobb erőt •dott munkájukhoz, ahhoz, hogy másnap már nyolc aratógéppel kezdjék el az aratást Az arató- gépek után a gépállomás trak­tora végzi a szántást és azonnal vélik a muharmagot is, hogy jó zöldlakarmányt biztosítsanak állatállományuk részére. Ezzel egyidőben a 101 hold gyapot­földön a »Zelor« lazítja a sorkö­zöket, az asszonyok a növény- ápolást versenyben végzik. Igye­keznek, hogy gondos munkával helyrehozzák a fagykárt Pagyo- ga Jánosné egy nap alatt 30 sori egyelt ki, de nem marad­nak le mellette a többi asszo­nyok sem. A .termelőszövetkezet I. üzem­egységénél az előző nap aratóit ősziárpát keresztelik és hord­ják, mert megkezdődött már az ősziárpa cséplése is. A cséplőgépnél túlnyomórészt DISZ-íialalok vannak, munkájuk lendületes. Az idősebbek, mint például Kulik elvtárs, brigád­vezető igyekszik helyesen irá­nyítani a cséplési munkákat, mert csak a jó fegyelmezett munka hozhat eredményeket. A kévevágó lányok: Bartolák Má­ria és Lestyán Mária szaporán adogatják a kévéket az etetőnek. Ebédidő alatt a cséplőgép munkásainak Párkány elv társ, üzemi pártlilkár felolvasta az Országos Béketanács felhívását a koreai nép megsegítésére s azt mondotta, hogy az anyagi se­gítség mellett a termelési eredmények fokozáséval tudjuk legjobban kifejezni együttérzésünket, a mi szabad­ságunkért és békénkért harcoló hős koreai néppel A cséplőmun- kások teljesítménye háromnegyed nap alatt 84 mázsa volt, azon­ban ezt az eredményt tovább­fokozzák. A tsz munkájára mind­jobban felfigyelnek az egyénileg dolgozó parasztok is, mert a tsz földje tiszta, gyommentes, a gabonája arasszal nagyobb, a munkákat gépek segítségével végi zik s nagyobb jövedelemre szá­mítanak. Letavecz József dolgo­zó paraszt és társai érdeklőd­nek a tsz belső életéről, jószág­bevételről, a jövedelemeloszlás­ról Ezt az érdeklődést a »Le­nin« tsz örömmel veszi és to­vábbra is jó példát mutat a munkában és a beadásban egy­aránt, Nádaí Árpád tudósító, Nagyszénás. Pénteken tárgyalta a megyei bíróság ifj. Pólus Lajos gyomai kulákcsemete ügyét, áld június 9-én a nála adóvégrehaj­tás végett megjelenő végrehaj­tóra kést rántott Támadását csak a másik végrehajtó közbelépése akadályozta meg. Tettéért a me­gyei bíróság jogerősen négyévi börtönre, 1000 forint pénzbünte­tésre ítélte és 5 évre eltiltotta a közügyektőL I Új kenyérért, győzelemért Feszülnek az izmok, suhannak a kaszák s rendre dőlnek a dús- kalászú búzatáblák a kondorosi határban is. Amerre a szem ellát, nyüzsgő, lendületes munka folyik- Zakatolnak a traktor és lóvontntá- sú aratógépek. Naponta ezerszámra emelkednek a frissen rakott ke­resztek. Ilyen serény nyüzsgés és .-zorgoskodás közepette még a külön­ben lassú embereknek is nehezükre esne a oammogás. Az első kévéket a »Micsurin« tsz tagjai kötötték lie. Hat aratógéppel, 24 keresztrakó­vei, húsz pár kéziaratóval és tíz kötözővel láttak hozzá a 70 hold ősziárpa és a 316 hold búza ltetukarításához. A húsz pár kéziaratót és tíz kévekötőt öt munkacsapatra osztották, melyek versenyre kel­tek egymással. Kovács Julianna, Miszlai Pál csapata, de a többiek ha vállalták, hogy naponta 135 százalékos teljesítménnyel dolgoznak. Hat nap alatt, vagy még előbb akarják jelenteni a pártnak, hogy te­rületükön letakorították a nép kenyerét. Gergely Imre elvtárs, a »Micsurin« tsz elnöke 3-án este jelentette Sztranyiezki András elv­társnak, a községi pártbizottság titkárának: learattuk a 70 hold őszi- fcpát ée 80 hold búza is keresztben van már. Vágjuk rendűiétte«iüh még vasárnap is, hogy minél előbb meglegyünk. ( A »Dolgozók« tsz-ben is mozgósítottak mindenkit, aki csak egv kiosit is előre tudja lendíteni az aratást. Amint Hajdú György elvtárs, a tsz üzemi párttitkára mondja, eddig csak 170 tag dol­gozott. De most, az aratásban a családtagokkall együtt 240-en vesznek részt. A gyors aratás érdekében nagyszerű kezdeményezést indítot­tak el. 18 tag vállalta, hogy egyenként 4—5 hold búzát aratnak le családjuk segítségével Nagy jelentősége van ennek, mivel a tsz-mek 136 tagban van e földje, mélyben eok 4—5 holdas búzatábla van. Ezekben is meg­kezdődött már az aratás s igy most már alig van olyan tábljá, amelybe bele ne vágták volna a kaszát. Az öt kévekötő aratógépet és a marokrakó gépet is külön-kü(ön területre osztották be, hogy ezáltal a legkisebbre csökkentsék a huzatással eltöltött időt. Amint lehet, a gépállomás kombájnja ís megkezdi a búza aratását. A tsz tagjai vállalták, hogy öt nap alatt fejezik be az aratást. A gépekkel dolgozó traktoristák is élő akar­ják ezt segíteni, ezért vállalták, hogy harmatnál kuli estéken 10-11 órá­ig iß aratnak. Ugyancsak a későesti órákig folyik a learatott terü­leten a tarlóhántás is. Uj kenyérért, győzelemért harcolnak a kon­dorosi határban is. Mezőgazdasági szaktanácsadó ■■■MnawaM— A fehérarany védelme A. kedvező meleg időjárás folytán gyapotkultúráink rohamos fejlő­désnek indultak, egyik Lombleve­lűt a másik után hozzák és a gya­potnövények bimbói tömegesen kez­denek mutatkozni. Gyapottermelők! Ne feledkez­zünk meg arról, hogy az előírt növényápólási munkák elvégzésé­vel még nem biztosítottuk a ma­gas jövedelmet ígérő termést. Szük­séges, de egyben hazafias köte­lessége is minden gyapotternieU- nek, hogy az eddig jól ápolt gya­potnövényzetet a nagymértékben fellépett rovarkártevők ellen meg­védje. Kormányzatunk, mint már szám­talanszor tapasztalhattuk is, minden segítséget megad ahhoz, hogy ter­méseredményeinket a közösség ja­vára és népgazdaságunk egyre I emelkedő szükségletének megfelelő­en minél magasabbra fokozzuk. Békés megye területe, a legfertő­zöttebb az országban mocskospajor (Agrotis segetum) által. Köteles­sége minden gyapottermelőnek, — de egyéb kapásnövényeket termelő­nek is — az ellene való védekezés, csalétek alkalmazása által. A me­gyében a védekezés ezideig nem, hozta meg a várt eredményt, a kártevő még pusztít és további kár­tétel várható, ha annak elejét nem vesszük. A földművelésügyi minisztérium az erős fertőzöttségre való tekin­tettel (különösen a szarvasi, oros­házi és mezőkovácsházi járásokban) a XIX. 647-96/1952. számú rende­letével ismét dolgozó parasztságunk segítségére sietett és a mocskospa­jor elleni védekezést állami feladat­tá nyilvánította. A rendeltet azt jelenti, hogy a csalétkezéshez szük­séges H. Matador DDT. ható- Banyagú szert ée a csalétek készíté­séhez nélkülözhetetlen melaszt, díj­mentesen kell a termelők rendelke­zésére bocsájtuni. A mocskospajor kártétele mellett fokozódó mértékben, a kedvező idő­járás következtében fellépett a le­véltetű is. Termelőszövetkezeti csoportjaink egy része, de egyéni gyapottor- melőink is a védekező — nikotinos, vagy Ekatoxos — permetezést már megkezdték, sőt igen jó eredmé­nyeket értek már el ott, ahol a Gyapottal meltetési Vállalat, vagy a komoly segítséget nyújtó és mo­torospermetezőgépekkel rendelkező gépállomások segíteni akaró szak­embereinek tanácsait magukévá tet­ték. A védekezésekben mutatkozó és eddig elért eredményeket köszönhet­jük elsősorban a szovjet növény- védelmi tapasztalatok alkalmazásá­nak és annak a felvilágosító mun­kának, melyet pártunk folytat dol­gozó parasztságunk körében. A levéltetű elleni védekezés gyor­sítása és az elvégzendő védekezési munkák könnyobbélótele érdekében a földművelésügyi minisztérium is­mét a megye segíts égére sietett az­zal, hogy további motoros és több­száz háti permetezőgépet juttatott a megye gép ál tamásai részére, ahon­nan mind a termelőszövetkezeti cso­portok, mind az egyéni termelők mutatkozó igényeiknek megféelőeij kölcsön vehetik azokat. A védekezéshez szükséges nö- vényvédőszerekot a Gyapottermel- tetési Vállalat minden esetben biz­tosítja. Gyapottermelő dolgozó parasztok! Vegyétek igénybe a kormányzat nyrújtotta segítséget és minden erő­vel törekedjetek arra, hogy ma­gas gyapottormós elérésével iparun­kat nyersanyaggal, — azon keresz­tül dolgozó népünket — textil- anyaggal elláthassuk. Ilid isi Gyula, érsz. növ. e. ü. szakfelügyek".

Next

/
Thumbnails
Contents