Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

2 Í952 július 6, vasárnap ViUa<ua’í(>k Ptépe Vállaljuk: Augii^Ktiii 14-re llagyszéisasffrfi ^»liacipiac íemx Nagyszénás község ünnepi ta­nácsülésen Orbán Mihály köz­ségi tanácselnök ismertette Nagy­szénás község termelőszövetke­zeteinek és egyénileg dolgozó pa­rasztságának versenykihívását, amelyet párosverseny társukhoz, Gádoros községhez és az ország összes városaihoz és községeihez intéztek. A község dolgozó parasztjai ez alkotmány ünnepének tiszte­letére vállalják, hogy a cséplést augusztus 13-ra befejezik. A cséplőgépek napi normáját liz-tizenöt százalékkal túl teljesí­tik, kenyérgabona- és takarmány- beadási tervüket augusztus 14-ig teljesítik. Augusztus 14-én már szabadpiac lesz a községben. Az ünnepi tanácsülés részvevői végül elhatározták, hogy a köz­ség termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai augusztus 20-ra négy százalék­kal túlteljesítik termény beadási kötelezettségüket. * . Szombaton délután feldíszített kocsin ment ál a nagyszénásnak küldöttsége Gádorosra, hogy is­mertesse velük a versenykihí­vást. A gádorosi tanácsülés részt­vevői nevében Tóth István, gá­dorosi tanácselnök elfogadta a szén ás iák kihívását. Kristóf Já­nos, a »Gerő« tsz elnöke elmon­dotta, hogy a csoportban augusz­tus 1-ig befejezik a cséplést és a beadásra szánt terményt elsőnek adják át a hazának. Aradi Jó­zsef MSZT-titkár bejelentette, hogy arató-brigádot szerveznek s a lemaradók segítségére sietnek, hogy mielőbb befejezzék az ara­tást Csujkov hac a németországi Berlin. (TA8ZSZ) Csujkov had- Beregtábornok, a Németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság el­nöke július 2-án Levelet in­tézett a németországi amerikai és francia főbiztoshoz. Leve­lében tiltakozott amiatt, hogy ame­rikai és francia repülőgépek, jog­sértő módon berepültek a Német Demokratikus Köztársaság légite­rébe. Iseregtábornok tilts 'i amerikai és franc Csujkov hadseregtábomok több konkrét esetet sorolt fel annak bi­zonyítására, hogy amerikai ée fran­cia repülőgépek durván megsértet-« ték a Német* Demokratikus Köztár­saság ferütate fölött érvényes re­pülési szabályokat. Rámutatott, hogy ezekre a jogsértő cselekmé­nyekre annak ellenébe került sor, hogy a szovjet megszálló csapatok főbaJiszáÜása figyelmeztette az ikozó levele ia főbiztoshoz amerikai és francia katonai ható­ságokat. Csujkov hadseregtábomok köve­telte: tegyenek Szigorú intézkedése­ket az amerikai és francia repülő­gépek jogsértő repüléseinek meg­akadályozására és hangsúlyozta, hogy a jogsértő repülésekért teljes 'egészében az amerikai és a francia megszálló hatóságokra hárul a fele-) lősség. Négyévi bőr Barcelona (ADN.) A barcelonai katonai törvényszék pénteken négyévi börtönre ítélte Lopez Raimundot. Huszonegy hazafi — legtöbbjük szakszervezeti funk­főnre ítélték Lope cionárius — hat hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetést ka­pott. Öt spanyol hazafit felmen­tettek. Az egész világra kiterjedő til­íz Raimundot lakozás hatására Franco »igaz­ságügyi hatóságai* kénytelenek voltak enyhíteni a spanyol ha­zafiak ellen tervezett súlyos fegy- h ázbün te léseket Csen dun na in Kína ipari 1 Peking. (Uj Kína) A kínai ipa­rosok és kereskedők legutóbbi érte­kezletén Csen Jun miniszterelnök- helyettes, a pénzügyi és gazdasági ügyek bizottságának elnöke beje­lentette: »Országunk iparosítása ér­dekében ha'adéktalanul hozzálátunk Bgy hatalmas gazdasági építkezési terv megvalósításához.« A miniszterein ökhelyettes elmon­dotta, hogy 1951-ben a kenyérga­1 sast erei n okfa cl yeíte és mezőgazdasági bona terméshozama — 1949-hez vi­szonyítva — 128 százalék volt ée ebben az évben eléri a 137 százalé­kot. 1902-bsm a búza és a rizs' terméshozama meghaladja a háború előtti évi átlagot. A gyapot termés­hozama még nagyobb mértékben növekedett. Ha az 1949. évi gya- pottórmóst 100-nak vesszük, ék­kor 1951-ben ez a szám 252 volt s beszámolója helyzetéről és az ez évi előirányzat még ezt is meghaladja. A könnyűipar gyors helyreállí­tásának jellemzésére a miniszterei-. nökbeJ-yettes a textilipart emelte ki. A gyapotfonal előállítása 1951- ben — mondottja 124 százaléka volt az 1949 évi színvonalnak és ebben az évben eléri a 162 száza­lékot. MliEpelitika néhány sorban... Egyre több üzenet érkezik Jacques Ducloshoa Az üzenetekben a francia hazafiak örömmel üdvözítik Duclos elvtárs szabadonbocsár tását és biztosítják őt, hogy küzd©’műket folytatják André Stíl és a többi bebörtönzött békehareos szabadonboceátása érdekében. Bo- urguignot, a világhírű orvosproÍ3sszor, az Orvostudományi Akadémia tagja Jacques Ducloshoz intézett levelében hangsúlyozza, bár nemi tartozik a Kommunista Párt tagjai közé, teljesen egyetért ve'e & dolgozók szabadságáért és a nemzeti függetlenségért folytatott har­cában, valamint a fasizmus: és a háborús készülődések ellen irá­nyuló küzdelmében. * * * Tokiói jelentések szerint a déljapáni árvíz következtében körül­belül hetvenezer ember vált hajléktalanná. Igen sok ember meg­halt vagy eltűnt. Az árvíz következtében megsemmisültek a rizs­vetések. » * * A koreai háború második évfordulója alkalmából Tripoliszban ren­dezett tüntetés letartóztatott részvevőit bíróság elé állítják, »a rend­kívüli állapotokról« szóló törvény alapján. A dolgozók ezrei tilta­koznak a bírósági eljárás ellem * * # Az osztrák békeharcosok egy részét, akiket m Ausztriában ga­rázdálkodó CIO ügynökei letartóztattak, az amerikaiak kénytelenek voltak szabadonbocsátani a tömegek nyomására. A CIC börtöneiben azonban még mindig varrnak letartóztatott bckelmroosok. A bécsi dol­gozók tovább harcolnak az ő szabadonbocsátásukért is. • # * * Heusinger tábornok irányítása mellett a »Dienststelle Blank« fe­dőnév alatt működő bonni hadügyminisztériumban tizen 1 áron hetes tanfolyamokat tartanak a náci Wehrmacht volt vezérkari tisztjei szá­mára. A tanfolyamok oélja elsősorban a »keleti hadjárat során szerzett tapasztalatok« Mcseré’éaei * * # A »Drapeau líouge«, a belga Kommunista Párt lapja »Rákosi Mátyás egyik fontos tanulmánya« címmel részletesen ismerteti Rá­kosi Mátyás »*Nópi demokráciánk útja« című művét. A lap közli Rákod Mátyás fényképét is. * * * Pénteken monarehofasiszta parlamenti küldöttség érkezett tízna­pos látogatásra Belgrádba. A monarehofasiszta hivatalos személyi­ségek jugoszláviai látogatásának célja, hogy előkészítsenek egy Tí- to-Plasztirasz-Menderesz tál ál kozót. * * * A moszkvai utcákon és tereken helyenként színes aszfalt is lát­ható. Az új útburkoló anyaggal kapcsolatos laboratóriumi kísérteti munkálatok befejeződtek és annak gyári méretekben történő előál­lítására megtették az előkészületüket. Képviselői pótválasztás Párizsban Párizs. (MTI) Vasárnap zajlik te Párizs második válaszíóherü- Ic'éhtm a képvisalői pótválasztás második fordulója. A jobboldali Szocialista Párt jelöltjének egy­általában nincs esélye, a párt azonban mégsem vonta vissza a jelölést, hogy választói ne sza­vazzanak a kommunista jelö'tre. Az első fordulóban a Franci» Kommunista Párt jelöltje, Angiiét, központi blzotsági tag kapta » leg ölib szavazató}. A klerikális körök közös jelöltje: Légárét. A legtöbb jobboldali jelölt vissza­lépett Légárét javára. NEMZETKÖZI ÉLET A francia nép világraszóló győzelme Szinte percek alatt járta be az egész világot a hír: »Jacques Duclos szabad!« Jacques Duclos, a francia nép kiváló fia, a Francia Kommunista Párt titkára, a hitler­ista megszállók ellen vívott harc egyik kiemelkedő vezetője, több mint egyhónapos fogság után új­ra személyesen vezeti a francia dol­gozók élcsapatát. Az amerikaiak szolgáltában ál­ló hazaáruló francia miniszterek — egészen az utolsó percig — mindent elkövettek, hogy megakadályozzák Duclos elviárs kiszabadulását. Nyo­mást próbáltak gyakorolni a vád­tanácsra, féktelen uszítással igye­keztek mérgezni a közhangulatot. Sőt: közvetlen terrorcse'ekmenyek­től sem riadtak vissza. Még egy nappal Duclos elvtárs kiszabadulása előtt is azzal próbálkoztak, hogy — valódi amerikai gengszterek módjára — éjnek idején rabolják el a kiváló hazafit a Santé-börtön- ből és rejtsék el a közvélemény ízem© elől. A hazaárulók a Pinay-ek, Martinnud Deplat-ek, Brune-ök azonban csúfos kudarcot vallottak: a francia nép rettenhetetlen harca kiszabadította a börtönből nagy ve­zetőjét. Jacques Duclos egyhónapos fogsága során nem volt nap, hogy a francia dolgozók ne tiltakoztak volna messzehangzóon a kormány aljas terrorja elten, nem volt nap, hogy a francia munkásosztály ök­le ne emelkedett volna, fátelmetasön az árulók teje fölé A vádion ács döntése a francia nép egységes akaratát fejezte ki. S éppen ezért, mert Pinay és tár­sai jól tudják, hogy nemcsak a vádtanáos öt tagjának véleményéről van szó, hanem a francia milM- ók megingathatatlan álláspontjá­ról, szitkozód ás sál, fenyegetőzéssel, újabb terrorintézkedésekkel próbál­ják feledtetni azt, hogy póru!£jár- tak. Pinay úr fenyegetőzik... Brune úr fokozza a terrort... Martinaud Deplat úr arról szaval, hogy a vádtanáos elnöke »veszélyes balol­dali elism.% .« Mindhiába! A percember­kék ideje egyre inkább lejár- Pinay fenyegetőzései nem rettentik el a francia dolgozók millióit, akik el vannak szánva arra, hogy megvé­dik hazájuk szabadságát és füg­getlenségét a Trumanok, Achesonok ée Ridgwoyk ellen, megvédik az aljas lakájok, az új Petainek, a Pinayk ellen is. Brune belügyminiszter terrorin- téskedései a francia nép még éle­sebb tiltakozását ée ellenállását váltják ki. Hiába a terror, — a francia nép még elszántabban foly­tatja a harcot: most már André Stíl és a többi bebörtönzött ha­zafi kiszabadításáért. Folytatja a harcot — most már Jacques Duc­los elviére vezetésével. Hiába próbálják a franciaorszá­gi fasiszták úgy beállítani a dol­got, mintha a vádtanáos baloldali elnökének önkényes döntéséről len­ne szó: a vád tanácsnak Didier el­nökön kívül még négy tagja volt. S az öt ember szavában milliók hangja csendült: »Szabadságot Jacques Duclosnak!« — kiáltották a francia bányászok, vasmunkások, — »Szabadságot Jacques Duclos­nak!« — Idái tóttá az egész fran­cia nép. »Szabadságot Jacques Duc­losnak !« — visszhangozták a vi­lág békeszerető és szabadságszet rető százmilliói A vádtanáos nem egymagában állt, amikor kimondta a döntést: »Szabadságot Jacques Duc- losnak!« Jacques Duclos kiszabadu­lása csak egy lépés a francia nép Július 1-én kezdődött Ber­linben a Béke Világtanács üléssza­ka. Nem véletlen, hogy éppen Ber­linben gyűltek össze a világ élen­járó békeliaroosai. Berlin még egy évtizeddel ezelőtt a támadó mili­ba rizmust, az eszeveszett világ- uralmi terveket, a háborút jelké­pezte. S Berlint az imperialisták ma is az új háború gyújtópontjává próbálják tenni. Indokolt hát, hogy éppen Berlinből, hangozzék el a ázó: békéi A német nép — a Német Demo­kratikus Köztársaságban és Nyu- gat-Németországban egyaránt — minden enőjével azon van, hogy megakadályozza a háborús uszitók végső győzelme felé vezető úton. Nagyon fontos, nagyon, jelentős lé­pés, de önmagában még nem ele­gendő ahhoz, hogy a francia nép visszanyerje szabadságát és füg­getlenségét. A francia dolgozók tudatukba vésik azt, amit Etienne Fajon irt a Humanitéban: »Jacques Duclos elvtárs szabadonbocsátása hatalmas akadályt jelent a fasizmus, a nyo­mor \‘ís a Háború útján, de egy­magában nem tudja elállni ezt az utat. A dolgozóknak, az egész nép­nek egyre jobban szélesítenie kell egységét és még jobban meg kell szilárdítania éberségét. A béke ügye Jacques Dudos-val egyik legkiválóbb haroosát kapta vissza. E sikerből új erőt merítve végül is győzedelmeskedünk!« terveit. A német nép nem engedi, hogy országát új háború ugródesz­kájává tegyék. »Mi, németek — irta Walter Friedrich professzor, az össznémet békebizottság elnöke a Béke Világtanács tagjaihoz in­tézett levelében — tisztában va­gyunk azoknak a legutóbbi nem­zetközi eseményeknek jelentőségé­vel, amelyek jegyében önök vá­rosunkban összeülnek. Tudjuk, hogy Németország ma a háborús veszély gyújtópontja és hogy a világ egy­részt nyugtalansággal szemléli a támadó imperializmus Nyugat-Né- metországban történő felélesztését, másrészt fokozódó bizakodással te­kint a német nép bókeerőira, Mér­hetetlen segítség számunkra, hogy békeharcunkat Önökkel, az égés® békeszeiető emberiség törvényes képviselőivel szoros sző vetspgljen folytathatjuk.« A német nép lelkes öröm­mel látja, hogy a kiváló békebar- oosok éppen a német fővárosban tárgyalnak a háborús veszély elhá­rításáról. A németek szilárdan tá­mogatják a Béke Világtanácsot és kitartóan folytatják a békéért ví­vott harcukat. Tudják, hogy e har­cukban az egész világ bókeerői támogatják őket. Napról-bapra lát­ják a Szovjetutuió következetes bé- kepolitikájának megnyilvánulását s ez erőt ad számukra. Örömteli lel­kesedéssel töltötték el a német né­pet a Béke Világtanács szovjet küldöttének, Vanda Vasziljevszitá­ja Írónőnek szavai: »Hiszünk * német kérdés békés megoldásának lehetőségében, mert hiszünk a né­pek jóakaratában és józanságábam Hisszük, hogy a békeszerető né­pek egységes akarata előtt kártya­várként omlanak össze a háborús gyújtogatok tervei. Meggyőződé-, síink, hogy a német kérdés békés megoldásáért vivőit küzdelmünk­ben elsősorban a német nép támo­gat 'bennünket.« A Belt© Világtanács ülésszaka folytatódik. A német kérdés után a koreai háború haladéktalan be­fejezésének kérdése szerepelt a na­pirenden. A világ békeszerető em­berei Berlin felé fordítják tekinte­tüket és várnáik a hivó szóra, amely az emberiség legnagyobb céljáért a bókéért szólítja harcba őket. A Béke Világtanács berlini ülésszaka

Next

/
Thumbnails
Contents