Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! r Alkotmányunk ünnepére • Mezőhegyes! Cukorgyár dolgozói vállalások teljesítésével, jobb szervezéssel, anyagtakarékossággal készülnek Aratnak a nagyszénás! „Lenin" tsz-ben J 1952 JULIUS 6, VASÁRNAP Ára 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Vezetők felelőssége A „koreai műszak“ győzelmével a koreai népért Járásaink egy részében már befejezték az ősziárpa aratását; és egyre több helyről jelentik* hogy aratják a búzát is. Az ara­tással egyidőben el kell végez­nünk a cséplést, a tarlóhántást és másodvetést s cl kell érnünk, hogy megyénkben is a határozat­nak megfelelően egyenest a gép­től teljesítsék dolgozó parasztja­ink beadási kötelezettségüket. Mindezek végrehajtása jórészt attól függ, hogy párt és gazda­sági vezetőink a munka min­den területén hogyan hajtják végre feladataikat, hogyan is­merik fel egyre jobban, hogy a tervek maradéktalan teljesítésé­ért elsősorban ők a felelősek. Nyilván, ahol hiba van a veze­tésben, ott nem is mehet jól a munka. G. Tóth János elvtárs, le­velezőnk Nagykamarásról így ír: »A Visinszkij tszcs-ben nincs semmi fegyelem, semmi beosztás a munka terén. 28-án reggel 4 órától 7 óráig tétlenül várt a tagság a munkára. Ez mindig így van.., Selezán Péter, a tszcs elnöke tegnap és ma is a kocs­mában volt.« Világos, ahol a tszcs-elnök nem ismeri fel, hogy jó, vagy rossz példája kihat az egész tszcs-re, ott nem is mehet jól a munka. Ez a példa is vilá­gosan bizonyítja, de ilyen van még több is. A hosszúteleki álla­mi gazdaság elmaradt a nyári munkában s ez nem kis részben tudható be annak, hogy Sódar elvtárs, a gazdaság igazgatója elmerülve a részletfeladatokban, nem irányítja jól a gazdaságot. A vezetők felelősségénél nem egyszer felmerülnek olyan véle­mények: elvlársák, nem lehetek mindenütt ott, nem beszélhetek magam minden dolgozóval, nem csoda, ha nem megy jól a mun­ka. Az ilyen vezetők éppen a leg­fontosabb feladatokról feledkez­nek meg, arról, hogy nem egy­magáknak kell meggyőzni egyes kérdésekben az egész gazdasá­got, vagy az egész falut, hanem a mellettük dolgozókkal kell sok­kal többet foglalkozni, megbízni őket feladatokkal, segíteni őket azok végrehajtásában s felelős­séget vállalni azért, hogy azok jól is végezzék munkájukat Igen rossz gyakorlat az, amikor pél­dául egy-egy tanácselnök maga jár el agitálni a hízoltserlésbe- adás ügyében, de ugyanakkor nem dolgozik jól az állandó bi­zottság, nem neveli helytállásra elsősorban a vb-tagokat. Nagy­szénás község megyénk egyik leg­jobb községe a begyűjtés terén Nyilván nem érhettek volna el ilyen jó eredményt, ha a tanács­elnök elvlárs maga keresi fel a dolgozó parasztokat s úgy pró­bál eredményt elérni, ahelyett, hogy foglalkozott a vb-tagokkal, a tanácstagok egy részével, azok pedig a dolgozó parasztok szé­les tömegeivel. A jó vezető tehát nem maga, végzi el a munkát, de felelősség­gel tanítja beosztottjait a mun­kák helyes elvégzésére. S hogy ezt mennyire szívlelik meg ve­zetőink, azt lemérhetjük az ered­ményeken, a tervek teljesítésén., A káderek nevelése természete­sen elképzelhetetlen az állandó ellenőrzés nélkül. Ott, ahol a gazdaság, tszcs, vagy tanács ve­zetője nem ellenőrzi időről-időre az eredményeket, nem szilárdul­hat meg az egyéni felelősség, nem mehet jól a munka. Első­sorban vezetőink felelősek azért is, hogy az élenjáró dolgozók megkapják a törvények szerint előírt jutalmazásokat. Megenged­hetetlen az, hogy például a gyu­lai »Petőfi« tsz-ben nem a vég­zett munkaegységek arányában osztották el a tervtúlteljesílésért járó jutalmakat s az elnök elv- társ mindezt jóváhagyta. így az­után az ilyen munkahelyeken a premizálás nem válik a munka, ösztönzőjévé, nem ad új lendü­letet a tervek teljesítéséhez. Elsősorban felelősek vezetőink az új módszerek meghonosításá­ért, bevezetéséért Igen komoly hiba az, amikor termelőcsoport­jainkban nem egy helyen maguk az elnökök akadályozzák például a háromszori fejés bevezetését* ahelyett, hogy elsősorban ők har­colnának érte. A tervek teljesítéséért, a gazda­sági vezetők munkájáért felelő­sek a maguk területén pártszer­vezeteink vezetői. Rákosi elvtárs így fogalmazta meg: »Mi, kom­munisták felelősek vagyunk min­denért, ami ebben az országban történik.« Pártszervezeteink ve­zetőinek feladata, hogy ennek megértésére neveljék a párttag­ságot, elsősorban a pártcsoport­vezetőket, ezt kell megérteniök elsősorban magúiénak is. Ahol ez megvan, ott a munka állan­dóan javul. Példa erre a kétegy- házi gépállomás, ahol Szántó elv­társ, a párttitkár rendszeresen foglalkozik a gépállomás dolgo­zóival, de a gépállomás igazgató munkáját is állandóan ellenőrzi, A mezőgazdaság egyik legna­gyobb munkájának, a betakarí­tásnak zöme még előttünk áll A vezetőink előtt álló feladat nem kicsiny, teljes felelősségü­ket felismerve kell tehát végezni munkájukat. S hogy ezt meny­nyire értették meg, azt az ered­ményeken mérhetjük le elsősor­ban. 1 A békési Kosáripari | dolgozói »a koreai műszak« el­ső percétől kezdve lelkesen küz­denek azért, hogy új, hatalmas termelési győzelmekkel bizonyít­sák be a koreai nép iránt érzett szeretetüket. A napi értékelés azt bizonyítja, hogy valamennyi bri­gád szilárdan küzd az elsőségért. Július 2-án a brigádok sorrend­je a következő volt: a Gurcsó- brigád 134.6 százalékos teljesít­ményével a verseny élén haladt Nyomukban a .»Ságvári«- és a »Petőfi«-brigád 12Í.6, illetve 120.3 százalékos teljesítménnyel. A »Kossúlh«-brigád 118.2 százalé­kot ért el, a »Zója«-brigád 106.5 és a »Béke«-brigád pedig 100 százalékot. Duclos elvtárs kisza­badulásának hírére az eredmé­nyek még inkább fokozódtak. A csütörtökön megtartott termelési értekezleten több dolgozó kije­lentette: »Tudjuk, hogy a mi jó munkánk, harcos kiállásunk eredménye is Duclos elvtárs ki- szabadulása és a jövőben még- inkább helytállunlc, méginkább fokozzuk termelésben elért éréd- ményeinket.« Gurcsó Sándor szta- hánovista a 2-i értékelés szerint az üzem legjobb dolgozójavolt: 198 százalékos teljesítményt ért el. Török Lajos asztalos 174, Po- csai Gál)or sztahanovista 172, Ko­vács Sándor II. 157, Király Já­nos sztahánovista 151 százalékra teljesítette napi tervét. Az üzem dolgozói megfogadták: minden erejükkel harcolnak azért, hogy harmadik negyedévi tervüket az elmúlt negyedévinél is jobb eredménnyel teljesítsék. A Pamutszövő vala­mennyi üzemrészében lelkes harc folyik a békeműszak sikeréért. A ver- senytáblákon állandóan cserélőd­nek a nevek, új és új dolgozó kerül az élre, aki túlteljesítette napi előirányzatát, »a koreai mű- szak«-ra tett vállalását Elszánt harc folyik az alsó- és felsőterem közölt a símaszövődében. Két brigád: a »Kossúth«- és a »Kongresszusi« dolgozik ugyan­is itt, amelyek hónapok óta ver­senyben vannak egymással. »A koreai műszak« beindulása óta a »Kongresszusi«-brigád tartja az első helyet 103.8 százalékos tel­jesítményével. Nem sokkal ma­rad el mögötte azonban a »Kos- súlh«-brigád sem, ijmely 102.5 százalékra teljesítette tervét. A vállalás mindkét brigád részéről 101 százalék elérése volt. Hogy ilyen eredményesen dolgoznak, nagyrésze van a brigádok műve­zetőinek, Farkas Károly és Sza­kái Rezső élv társaknak, akik mindent megtesznek, hogy a bri­gád egyetlen tagja se maradjon le a terve teljesítésével. A bri­gádtagok közül Koczkás Margit, Liker Ilona, »Kossúth«-brigúd tagjai közül pedig Csaba Mária és Gyebnár Ilona szövők járnak az élen. CSÉPLŐOÉI^TŐL A MAGTÁRIft... A gabonabegyiijtésben a szeghalmi járás vezet Július 3-ig megyénk 38 köz­ségében kezdődött meg a csép- lés. Több községben, mint Mu- rony, Gádoros, Nagyszénás, Két- egyháza, Bucsa, Méhkerék, Ör­ménykút — a termelőszövetke­zeteink mellett — az egyénileg dolgozó parasztok is csépelnek. Ezideig csak az ősziárpa csép- lése folyt, de Békésszen tanórá­son 30 mázsa búzát is elcsépel­tek már. Az eddigi cséplések során egyes helyeken már jelentkeztek a tíi- íínyos gépjavításból eredő üzem­zavarok. Füzesgyarmaton pél­dául három erőgép leállt, mivel a nagyméretű cséplőszekrónyt nem tudta meghajtani, de a szeg­halmi járásban egyébként az ara- tógépek körül is a nem meg­felelő kijavításból üzemzavarok vannak. A járások közötti gyors be­gyűjtést versenyben a szeg­halmi járás vezet, 'amely az évi árpaelőirányzatát 6.6 százalékra teljesítette, első­sorban & lenne tőszó vetkeztetek gyors beadásával. A füzesgyar­mati »Vörös Csillag«, a vész­tői »Béke« — például — a csép­lőgéptől 100 százalékig teljesí­tette beadását De egyénileg dol­gozó parasztjaink is egyenesen a géptől teljesítik beadásukat Szécsi András, nagyszénást ö holdas dolgozó parasztnak 110 kg árpája termett, de eb­bőt is 94 kg kötelezettségét közvetlen a géptől teljest- tette. Kiss Ferenc kertész- szigeti 7 holdás dolgozó pa­rasztnak 200 kg volt az árpa- kivetése, 5G0 kg-ót vitt be, ezzel beadását 280 százalékra teljesítette. Búcsún, Ferenci Imre 9 holdas dolgozó pa­raszt 141 százalékra telje­sítette árpabe adását. A járások közül a mezőkovácsházi járásban» még egyáltalán nem adtaik be árpát, arra hivatkoznak, hogy a csép« lés kombájnnal történt és nem megfelelő a gabona szárazsága. Hasonló a helyzet a szarvasi járásban is, ahol ezideig az el­csépelt árpából csak két mázsái adtak be. Aratási munkákat szabotáló kulákokat ítélt el a gyomai bíróság A tavasza fagyok ellenére is igen jók a terméskilátások a megyében és éppen ez ösztönzi a kulákokat arra, hogy minden eszközzel meg­próbálják csökkenteni az eredmé­nyeket. Nem fognak hozzá időben az aratáshoz, hogy utána elmond­hassák, ha elpergett a szem na­gyobb része, hogy nem termett elég, nem lehet a beadásnak ele­get tenne Ilyen szabotá'ókat Lep­leztek le Gyónván s a járásbíróság már ítélkezett is felettük. Béres Animi gyomai Dózsa-utcai bércséplő ku'ák 800 szögöt árpa le- a irtásához nem fogott hozzá ide­jében, igy húszszázalékos szemvesz- teséggel takarította csak be azt De nem egyelte ki cukorrépáját 9em,. napraforgóvetése is teljesen gazos. Azzal védekezett a bírósági előtt, hogy nem ért a mezőgazda- sági munkához, ezért maradt el a takarítással, növényápolással. A bí­róság a szabotáló kulákot nyolchó­napi börtönre, háromezer forint pénzbüntetésre és ötezer forint va­gyonelkobzásra Ítélte. A közügyek­től öt évre eltiltották. K. Szikigyi István gyomai ku- lák szintén tú’érgsbon aratta az ár­pát, itt is húszszázalékos lett a szem veszteség. Azzal mentogette magát, hogy először a kapálást akarta befejezni. A bíróság hat- havi börtönre és 1500 forint pénz­büntetésre Ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents